Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
1989. február 11., szombat Somogyi Néplap 3 Á Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy Megyei Bizottságának LEVELE megyénk párttagságához és lakosságához Kedves Elvtársik! Barátaink! Mint ismeretes, az M9ZMP Somogy Megyei Bizottsága 1989. április 15-re összehívta a megye legmagasabb szintű pártfórumát. A pártértekezletnek a pártmozgalom megújítása, a pártegység erősítése mellett állást kell foglalnia a párttagságot, a közvéleményt foglalkoztató fő politikai kérdésekben, szolgálnia kell a kibontakozást, kezdeményezően föl kell lépnie a Somogybán élőik érdekeinek feltárásában, képviseletében és érvényesítésében, a legégetőbb gondok megoldásában. Célunk az emberközeli mozgalmi munka biztosítása. Ennek érdekében — az őszinteség, a kölcsönös megbecsülés alapján — párbeszédre hívjuk megyénk valamennyi lakóját. Kérjük, jelezzék, hogy mely kérdések megválaszolását tartják a legfontosabbnak, továbbá milyen javaslataik vannak a gondok és nehézségék csökkentésére, megoldására, előrehaladásunk gyorsítására. A megyei pártbizottság véleménye szerint a következő témák megvitatása és megválaszolása elengedhetetlenül szükséges. m Pártpolitika 1. Mi a véleményük a párt vezető szerepének érvényesüléséről megyénkben, lakóhelyükön, illetve a munkahelyükön? Miképpen ítélik meg a kommunisták tevékenységét környezetükben? 2. Milyen fontos feladatok elvégzését tartják szükségesnek a párt megújulásához Somogybán? 3. Milyen szerepet szánnak a megújulási folyamatban a városi, a községi, a munkahelyi pártszervezeteknek és az alapszervezeteknek? 4. Hogyan ítélik meg a pártegységet, a pártfegyelmet? Miképpen lehet a káros, visszahúzó jelenségeket megszüntetni? 5. Mi a véleményük a vezetői kiválasztódás gyakorlatáról és a kádermunka nyilvánosságáról? 6. Hogyan fejlesszük tovább együttműködésünket az állami szervekkel, tömegszervezetekkel és -mozgalmakkal? DD Társadalompolitika 1. Milyen értékeket kell megőriznünk, fejlesztenünk a négy évtized mozgalmi múltjából? Hogyan ítéli meg az MSZMP jelenlegi, múltat feltáró gyakorlatát? '2. Saját területükön miképpen képzelik el a párt szerepét az egyéni és a csoportérdekek megjelenítésében, érvényesítésében és egyeztetésében? 3. Milyen lehetőségeket látnak az új köz- megegyezés kialakítására? 4. Hogyan alakuljon viszonyunk az alternatív politikai csoportosulásokkal megyénkben, illetve lakóhelyünkön? 5. Milyen álláspontot alakítsunk ki az értelmiség helyéről, szerepéről; az oktatás, a közművelődés és a művészeti élet fejlesztéséről? Gazdaság- és szociálpolitika 1. Hogyan ítélik meg a jelenlegi gazdaságpolitikát; annak megyei, helyi megvalósulását? 2. Milyen helyi, megyei, országos intézkedéseket igényel az élelmiszergazdaság, az építőipar és az ipar fejlesztése? 3. Milyen intézkedések szükségesek megyénkben a munkanélküliség, a lakásgondok, az elszegényedök, a fiatalok és az idős korúak problémáinak megoldásához? 4. Milyen politikai eszközökkel éljen a párt a változásban levő gazdaságban? Mi legyen a munkahelyi pártalapszervezetek feladata? Tisztelettel kérjük a párttagságot, megyénk lakosságát, hogy a levélben foglaltak megvitatásán kívül bármely más területre vonatkozó felvetéseiket, ajánlásaikat, javaslataikat 1989. március 10-ig juttassák el a megyei pártbizottsághoz (MSZMP Somogy Megyei Bizottsága, Kaposvár, Forradalmárok tere 1.) Tájékoztatásul jelezzük, hogy a beérkezett észrevételek és javaslatok alapján állásfoglalás-tervezet készül, amelyet a párt- értekezlet előtt nyilvánosságra hozunk a Somogyi Néplapban. Ennék ismeretében további felvetéseket, ajánlásokat tehetnék. Pártbizottságunk számít megyénk lakóinak véleményére. Előre is köszönjük, hogy részt vesznek közös dolgaink megbeszélésében. Jó egészséget, sikeréket és boldogulást kíván Somogy valamennyi kommunistájának, lakójának AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA I A megyei pártbizottság levele azt a törekvésünket igyekszik kifejezni és megvalósítani, hogy már a pártértekezlet előkészítése is széles körű nyilvánosság előtt történjen, s az állásfoglalás-tervezet Somogy párttagságának, egész lakosságának véleményére támaszkodva formálódjon. Meglehet: soknak látszik a kérdés, megválaszolásuk talán nehéz feladat elé állítja azt a közösséget vagy egyént, aki véleményével, javaslataival segíteni akarja munkánkat. Kérjük, ne tegye félre a levelet! Arra az egy — vagy néhány — kérdésre azonban okvetlenül válaszoljon, amely a legjobban foglalkoztatja; amelyről kialakult véleménye, változást, jobbítást segítő javaslata van. Szeretnénk, ha minél több kérdésre kapnánk megfontolt észrevételeket. Szívesen fogadjuk az egy-egy témát részletesen és alaposan feldolgozó válaszokat, de az egy-két mondatos, a valóságot, a párttagság, a lakosság véleményét megfogalmazó, őszinte és tömör álláspont ugyanúgy sokat segíthet munkánkban, a jövő formálásában. Bízom abban, hogy a párttagság, az egész lakosság véleményére épülő, a pártértekezlet vitájában tovább formálódó elképzelések, az állásfoglalás-tervezet jó alapot adnak Somogy pártmozgalmának megújulásához, szőkébb hazánk lakói élet- körülményeinek javításához. Személyesen is kérek és hívok mindenkit: véleményükkel, javaslataikkal legyenek részesei a politikai megújulásnak, közös céljaink és teendőink megfogalmazásának. „ . Kovács József megyei titkár EHSZ-FAO stimpoiion Genfbcn Sikeres kaposvári előadás Az Egyesült Nemzetek Szervezete Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) Európai Gazdasági Bizottsága még 1987- ben elhatározta, hogy megszervezi a fejlesztések az új és nem hagyományos takarmányok alkalmazása a kérődzők takarmányozásában témájú szimpoziont. Most, 1989 februárjában tartották, tizennégy ország 24 kutatójának részvételével. Ma- gyaroszágot dr. Henics Zoltán, az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának tanszék- vezető egyetemi docense képviselte. — Mi a célja a FAO-jiak az ilyen konkrét témával foglalkozó szimpozionokkal? — Sok országban nincsenek meg a feltételek még az elmaradott szintű termeléshez sem, a kutatásra pedig nem is gondolhatnak. Ez a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok feladata. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit gyűjti ösz- sze és rendszerezi a FAO, s ebből adaptálhatják az érdekeltek a számukra legkedvezőbb modellt. Érdekes témákkal jelentkeztek az előadók, a legtöbb előadás a szalma táplálóértékének feltárásával és javításával foglalkozott. Ezek a dolgozatok remekül tükrözték a különböző természeti és közgazdasági viszonyok között gazdálkodó országok törekvéseit. Egy török előadó például a száraz nyárfa- és fűzfalevél takarmányértékeit elemezte, nem kis vitát keLt- ve a hallgatóság soraiban. — Hogyan fogadták az ön előadását? — Előadásom témája: a szalma és a kukoricaszár táplálóértékének javítása ehető gombák segítségével. Nagy érdeklődés kísérte, mert — szaknyelven szólva — a szalmafeltárás a legtöbb esetben igen drága és környezetszennyező hatású; Osztrák vállalat számára készít műanyag termékeiből mintakollekciót a balatonújlaki Horizont Afész műanyagüzeme, ugyanis közös vállalat létrehozásáról tárgyalnak az osztrák partnerral. Jelenleg a Piért számára gyártanak itt iskolatáskákat, mintegy tizenötezer darabot, valamint négyezer diplomata táskát ■és hatvanezer tolltartót. Műanyag termékeik igen széles skálán mozognak: mintegy >250 félét készítenek. A múlí évet harminehatmillió forint nettó bevétellel zárták, erre az évre harmincnyolcmilliót terveznek. ’ ■ ' • : Póló: Gyertyás László Nemzettudat, hazafiság, reform A haza fogalma kiszakít- hatatlanul él az emberek szívében. Költők, írók, politikusok, tudományos szakemberek próbálták megválaszolni a maguk sajátos eszközeivel, tény- és érvanyagokkal, hogy tulajdonképpen mit jelent a haza. Az a haza, amelyhez Vörösmarty Mihály írta: ,,Hazádnak rendületlenül, légy híve, óh magyar”. Általánosan elfogadott nézet szerint a haza történelmileg kialakult közösség, amely magába foglalja az alkotó népet, a társadalmi- poilitikai viszonyokat, a szellemi kultúrát és azt a körülhatárolható területet, amelyen az a nép ét. A ha- zafiság a hazához fűződő haladó eszméket, érzelmeket jelenti, amelyekhez a társadalmi haladásért tudatos, aktív cselekvés párosul. A hazafiság nemcsak egyéni, hanem egyben közösségi magatartás is, amely kifejez világnézeti, politikai, erkölcsi és érzelmi viszonyokat. Nem lehet a hazát igazán szeretni, nem lehet hazafinak lenni a társadalmi valóság tényleges feltárása, a közösség javainak gazdagítása nélkül. A hazafiság — a nemzettudat részeként — mindig cselekvő, amelynek legfőbb .mércéje az építő- munka. A demokratikus alaaz általam ismertetett módja azonban, mivel teljesen biológiai úton történik, olcsó és környezetkímélő. Nagyon sokan kérdeztek, érdeklődtek a végén, s az ösz- szefoglalóban is többen hivatkoztak az általam ismertetett eljárásra. — Hasznosíthatóak-e a genfi tapasztalatok a magyar mezőgazdaságban? — Ez a szimpozion is bizonyította, hogy a kérődzők takarmányozásában több új módszer alkalmazható. Az ismereteket célszerű és indokolt időről időre nemzetközi szinten is megvitatni, kicserélni. A tapasztalatcsere lehetővé teszi az új, nem hagyományos takarmányok ésszerű, takarékos megoldásainak bevezetését és megszervezését egy-egy országban, így természetesen hazánkban is. V. O. pokon álló szocialista haza minden polgára számára — korra, .nemre, foglalkozásra, vi lágnézet re, anyanyelvre, származásra való tekintet nélkül — alkotási lehetőséget teremt a társadalmi élet minden területén; a gazdasági építömunkátoan, a politikai és a kulturális életben. A történelmi hagyományok kritikus, önkritikus értékelésével találjuk csak meg saját helyünket a nemzedékek sorában, .tudjuk csak elhelyezni a magyar történelemben a felszabadulással kezdődő időszakot is. Az örökségnek fontos szerepe van a mai hazafiság kialakításában. Nem elegendő azonban a magyar történelem ismerete, azt el kell tudni helyezni .az egyetemes világtörténelemben . is. Az agyetepies és a hazai fejlődés fő tendenciáinak megértése, a történelmi összefüggések és törvényszerűségek feltárása, az azokat megvalósító osztályerők, tömegek és személyek megismerése is segíthetik jelenünk megértését, jövőbe mutató céljaink reális megfogalmazását. Fontos nemzeti fejlődésünk közép-kelet-európai, különösen a dunavöLgyi történelmi-földrajzi térbe való elhelyezése. Jelenleg társadalmi céljaink, átfogó társadalompolitikai koncepciónk kulcskérdése: a gazdaság. Létkérdéssé vált számunkra, hagy megfeleljünk a gazdasági kihívásoknak, elhárítsuk azokat a nehézségeket, amelyek fejlődésünk során megtorpanást okozva jelentkeztek. A párt kezdeményező szerepet vállalt a reform társadalmi, politikai előkészítésében. A különböző értékszempontok figyelembe vételével ösztönzi az államigazgatási, szakmai s tudományos szerveket, társadalmi, politikai egyesüléseket és mozgalmakat a közös gondolkodásra, cselekvésre. A pluralizmussal összhangban álló lényeg azon a kimunkálás alatti cselekvési programon van, amely képes túlmutatni a napi kényszerek csaknem perspektíva .nélküli megközelítésmódján. Azt viszont láitni kell, hogy a tudatosan vállalt pluralizmus ellenére, koncepciója csak az MSZMP-nek van. Napjainkban a szocialista országok belső feszültségei fokozódtak, a gazdasági, társadalmi gondok, ellentmondások tükröződnek a nemzeti létben és tudatban is. A társadalmi fejlődés lassulásának — egyesek szerint visszafejlődésnek — megakadályozása szükségessé vált a gazdaság reformjának széles szövetségi' politikán és nemzeti közmegegyezésen alapuló átalakítása. A .gazdasági megújulás, a szerkezetátalakítás konfliktussal járó egyéni érdekeltséget érintő, munkaerő-átcsoportosítást maga után vonó folyamat. Ugyanakkor látni kell, hogy a társadalmi megújulás csak az egyének értékalkotó, cselekvő részvételével lehetséges. A külső és belső változások kihívásaira adandó megfelelő választ olyan 'tényezők is befolyásolják, amelyek a múltba vezetnek visz- sza, s amelyek erősen kötik .gondolkodásunkat, cselekedeteinket. Előfordulhat az is, hogy a szocializmuskép meghaladott élteméi visszafogják a társadalmi fejlődést. Épp ezért a reális nemzettudathoz és szocializmus- képhez alaposan elemeznünk kell a régit. A gazdasági reform szerves egységet alkot a politika reformjával. A gazdaságban végrehajtott reform mellett .társadalmi reform vált szükségessé .a kormányzati tevékenységben, a gazdasági érdekképviseleti intézményekben, a szerkezetátalakítás társadalmi .konfliktusait szabályozó jogi és irányító intézményekben, a közigazgatásban. A reform nem lehet lezárt folyamat. A politika és a kormány feladata, hogy megkeresse azokat a találkozási pontokat, ahol a különböző érdekek közös erőfeszítésekké egyesülhetnek. Nemcsak a termelőerők: és termelési viszonyok összhangjának a megteremtése politikai feladat, hanem a jogállamisághoz kapcsolódó nyíltság, a demokrácia szélesítése is. A demokrácia, a szocializmus benső természete, lényege, létezési módja. A nemzeti tudaton belül fejlesztése tehát a közösség életmódját, munkastílusát, szokásrend- szerét, együttműködését jelenti. P. S.
