Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

1989. február 7., kedd Somogyi Néplap FARSANGI NÉPSZOKÁSOK Tudományos tanácskozás Kaposváron Farsang történetében az idén jegyzik a legrövidebb ideig tartó vígságat, hiszen egy hét múlva,' húshagyó kedden, illetve hamvazó szerdán a népszokás hagyo­mánya szerint befejeződnek a mulatságok. A kaposvári farsangi napok befejező ese­ményeként tegnap tudomá­nyos tanácskozást rendeztek a somogyi megyeszékhelyen, a múzeum nagytermében. Azon a napon, amikor száz­nyolcvanhat évvel ezelőtt Csokonai az utószavával be­fejezte vitézi versezetét a dámák diadaláról, elkészült a Dorottyával. Dr. újvári Zoltán, a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem tanszékvezető­je a farsangi népszokások kitűnő ismerője keltette föl a hallgatóság érdeklődését a témához hozzászóló tíz tudományos kutató előadá­sa iránt. A karnevál újabb keletű kifejezés, mint a far­sang elnevezés — bizonyí­totta, maga Csokonai is .még lábjegyzetben > kényszerült megmagyarázni hercegének megnevezését, ám ma már egyre megy, hogy farsangot vagy karnevált mondunk, írunk — jegyezte meg. A középkortól őrizzük e jeles ünnepkör hagyományait, amit királyi, főúri udvarok­ban honosítottak meg olasz minta alapján, s később vált a .tél temetésének, a tavasz várásának ünnepévé, a min­dennapi kultúra részeként. Följegyezték, hogy húsha­gyó kedden háborúzni sem illett, s Bethlen Gábor er­délyi fejedelem a harctéren is megünnepelte a farsan­got. A méregdrága olasz maszkokból feleségének há­rom ládára valót vásárolt, ez is mutatja, milyen fontos esemény volt eleinte életé­ben a farsang. A legújabb kutatásokat Dankó Imre nyugalmazott múzeumigazgató, néprajzku­tató foglalta össze. A koz­mológiai és életjelenségek szerinti vizsgálatok kiegé­szültek a matematikai, sta­tisztikai, történeti, demográ­fiai elemzésekkel. Jung és munkatársai a pszichológia segítségével tártak föl újabb és újabb eredményeket a farsangi hagyományok meg­ismerésében. A szexológusok is bekapcsolódtak a kutatás­ba, hiszen — mint állítják — a farsangi népszokások vizsgálata az ő szakterüle­tük szempontjából sem ér­dektelen. Hallhattunk a jászsági farsangról is. Dr. Szabó László, a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának osztályvezetője az e területen dívó úgynevezett kardos báláról (bálról) szólt, amely­nek a helyszíne a fonóház volt. A mediterrán vidékről származó farsangi hagyo­mányok tájegységenként változóak, ám sokat őriztek meg közös eredetükből. Ilyen többek között a vénlány- csúfoló, amit nálunk So­mogybán rönkhúzásnak ne­veznek, míg a jászságban bakfazékot, szeméttel teli edényt dobnak az el nem kelt lány ajtaja elé. Rejér megyében az utóbbi évtizedben nagyobb gondot fordítanak a farsanki ha­gyományok gyűjtésére, föl­dolgozására — mondta dr. Lukács László. Hallottunk a palócok farsangi szokásairól éppúgy, mint egy szlovákiai magyar település hagyomá­nyairól, illetve a Bakony környékén élő szlovákok szokásairól. Kuriózumként a lengyel farsangi játékokat is megismerhettük. A tudomá­nyos ülés néprajzi filmek vetítésével ért véget. i H. B. ERDÉLYI SZÍNEK — Mindig is szerepelt ál­maim közt, hogy egyszer el­jussak Erdélybe. Fiatal ko­romban, kilencszáznegyven- háromban majdnem sikerült is, csak a háború közbeszólt. Hat éve voltam e tájon elő­ször. Akkor annyira megra­gadott, hogy azután még öt­ször látogattam meg az idő­közben már ismerőssé Vált épületeket, ugyanakkor min­den utam során új tájakat is fölfedeztem. Kifogyhatat­lan tárháza ez a vidék az ősi magyar kultúrának. Él­mény volt ott járni, ahol szinte minden rög a ma­gyarság történetét sugároz­za — mesélte Szentiványi Árpád, akinek színesfotó­kiállítása Erdély címmel tegnap nyílt meg a kapos­vári Látinca Sándor Műve­lődési Központban. A terembe lépve színka- valkád fogad.' Első pillan­tásra ez köti le a látogató figyelmét. így többször fi­gyelmesen végig kell n/ézni az alkotásokat ahhoz, hogy valóban megérezzük a fotók hangulatát. A Kárpátok csipkés sziklacsúcsai és a lankás, őszülő domboldalak, a marosvásárhelyi vártemp­lom több évszázados, szilaj fala, vagy a mai utca for­gataga mind-mind e táj egy-egy villanása. — Bár hallottam arról, hogy több kollégámnak is megnehezítették a munká­ját a román hatóságok, de nekem szerencsém volt. Ott­létemkor már az első alka­lommal sikerült barátokra lelnem. Megismertem egy magyar nemzetiségű fotós házaspárt, nagy segítségem­re voltak mindvégig. Szív­ügyemnek tekintem a még megtalálható értékeket a magam eszközével átmente­ni az utókor számára. Nem­csak fényképeztem, filmet is készítettem. Hámor című alkotásom a Dombóváron megrendezett országos nép­rajzi filmszemlén második díjat kapott. — A mostani kiállításon negyvenegy képpel szerepe­lek. Egyformán kedvesek számomra. Szeretnék ismét ellátogatni Erdélybe, ugyan­is bővíteni szeretném az anyagot. A tárlat február huszon­hatodikéig tekinthető meg. B. T. Zs. TV-HÉZŐ Hungarológia A televízióműsorok szín­vonalával is foglalkozott a filmszemle. A szombaton közzétett nyilatkozata a Film- és Tévéművészek Szö­vetségének állásfoglalását, a haladéktalanul végrehaj­tandó intézkedések követe­lését tartalmazza. Január első napjától, mint ismeretes, a Televízió műsorszerkesztő­ségei megújultak. Tegyük hozzá: belülről. A Tv2 Hor­váth János irányításával az elmúlt hetekben több nézőt vonzott, mint korábban, mű­sora érdekesebb, színesebb lett. Érezhető változást ho­zott az egyre megfizethe­tőbbnek látszó kultúrában, a televíziózásban. Van-e igazi verseny az 1-es prog­rammal, vagy nincs? Ezt belülről jobban megítélhetik azok, akikre tartozik. Kívül­ről, a képernyőn szemlélve úgy hat: mindegyik csator­na keresi a maga profilját, amit egyelőre csak körvona­laiban képes bemutatni. Iga­za van a Film- és Tévémű­vészek Szövetsége állásfog­lalásának abban, hogy a tö­megkultúra legyen igénye­sebb, segítse kibontakozni a magyar művészetet, fejlesz- sze a vizuális kultúrát. A HÉT is új stábbal dol­gozik januártól, az Aczél Endre vezette Híradó és A HÉT együtt dolgozik, a be­mutatkozást követően most a hét végén ismét Sándor István vezette a műsort A hó eleji névjegykártya so­kakat zavarba hozott, azóta 25 éves a vajdasági magyar nyelvművelő egyesület 25 éve alakult meg Sza­badkán a Jugoszláviai Ma­gyar Nyelvművelő Egyesü­let, amely napjainkban új­vidéki székhellyel, Vajda­sági Magyar Nyelvművelő Egyesületek Szövetsége né­ven működik. Az egyesület -otthona az újvidéki Petőfi Sándor mű­velődési egyesület székha­za. Tevékenységében meg­határozó szerepet játszanak a szakosztályiak, a. helyes­írási, a beszédművelő, a pedagógiai,' a terminológiai és a sa j tószakosztály. Szo­ros kapcsolókat tartanak fenn a vajdasági fordítószol- gólattal, a szakfordító egye­sületével és az újvidéki egyetem magyar tanszéke mellett működő Hungaro­lógiai Intézettel. Bevált munkaformának bizonyultak a kiváló anya­országi és jugoszláviai szak­emberek bevonásával tar­tott .nyelvművelő előadá­sok, s a vajdasági magyar nemzetiség kulturális életé­ben kiemelkedő szerepet játszó, évente megrende­zett Szarvas Gábor nyelv­művelő napok. tapasztalhatjuk, hogy aki — (ami) — bemutatkozott, az vállalja arcát, tekintete most is olyan, mind eddig, nem növesztett azóta bajuszt, szakállt. A vasárnap esti HÉT előtt — uram bocsá’ — a Tv2-t választottam a ma­gam szórakozására. Velence macskáiból Velence érde­kelt; az NSZK rövidfilm se­gítségével megpróbáltam fölidézni kedves emlékei­met a lagúnák városáról. Nem számítottam annak históriájára, hogy milyen fontosak a macskák Velen­ce életében. Útikönyvekből sem olvashattam szerepük­ről. Hát ha még arra gon­dolok, hogy azt beszélik, az olaszok megeszik a macs­kát ... Velence elképzelhe­tetlen macskák nélkül. El­szaporodásukat azért nem akadályozták meg, mert szükség volt rájuk. Velence története macskák nélkül elképzelhetetlen. Velence macskái a lagúnaváros tisz­taságfelelősei. A higiénia őrei. Ennyit tanultam a filmből. Az idén újabb hungaroló­giai intézetek nyílnak hatá­rainkon túl. A latinos-görö­gös kifejezés — bármily furcsa — a magyarságkuta­tás fogalmát fedi. A napok­ban jelentette be a műve­lődési miniszter az említett intézetek működésének elő­készületeit. A HÉT máris foglalkozott az 'Ungváron létesülő hungarológiai köz­pont várható tevékenységé­vel. A Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségébe látogattak a műsor munkatársai, ahol az ott élő magyarok hely­zetéről, sorsáról hallhat­tunk. Ebből a riportból is kitetszett — mint azt Grósz Károly Davosban kifejtette — Európa népei a jövőt nem elzárkózva, hanem sa­játosságaikat megőrizve, együtt építhetik. Kétszázezer magyar él a Szovjetunióban. Az anyanyelv és a történel­mi tudat ápolásával része­sei annak a folyamatnak, amely Helsinki óta tovább erősödött a népekben. Az ungvári hungarológiai inté­zet nemcsak a kárpátaljai magyarság szellemi központ­ja lesz, hanem az országban szétszórtan élő egész ma­gyarságé. Horányi Barna Tiranai beszélgetések „.Becsület és dicsőség dolga” „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! A legfőbb forrás az önerőre támaszkodás 1” — .továbbra is ezek a legfőbb vezérelvek Albánia gazdasági életében, bár az utóbbi néhány év­ben akár reformlépésekként is felfogható intézkedése­ket hozott az albán gazda­sági vezetés. Ezt erősítette mag az a beszélgetés is, amelyet Gramoz Paskóval, a tiranai egyetem politikai gazdaságtan tanszékének professzorával folytattam. Találkozhattam ugyan az Albán Kereskedelmi Kama­ra elnökhelyettesével * is, de Simon Poreci sajnálattal közölte: fejből egyetlen ada­tot sem tud mondani Albá­nia jelenlegi külkereske­delmi, külgazdasági kap­csolatainak a jellemzésére. Pasko professzor vi­szont nyíltan kijelentette, továbbra is vannak olyan adatok, főképpen abszolút mutatók, amelyeket nem hoznak nyilvánosságra. Ezt válaszolta akkor is, amikor például az albán export ér­tékét tudakoltam. Ügy vélte azonban, helyesek azok a becslések, amelyek az egy főre számított albán nem­zeti jövedelmet évi 850 és 1000 dollár közötti értékre taksálják. Albánia rendkívül elma­radott, főképpen még feu­dális jegyeket mutató szint­ről kezdte el gazdaságfej­lesztését. Az 1939 áprilisi .olasz megszállás idején a GNP 90 százalékát a mező- gazdaság adta. Akkor 250 ezer hektárt műveltek meg, jelenleg már több mint 700 000 hektárt. Az akkori mezőgazdasági gépállo­mányt 25 traktor jelentette. Az országban mindössze 12 középiskola és 1 főiskola működött, a felsőfokú vég­zettségűek száma alig né­hány tucat volt, 15 orvos, 10—15 mérnök dolgozott akkor Albániában. Jelen­leg a közel 3,5 millió albán­ból mintegy 800 ezren jár­nak iskolába. Négy és fél évtizeddel ezelőtt a nem egészen egymilliós ország­ban a lakosság 85 százaléka élt falvakban (ma 60 száza­lék), 10 'albánból 9 analfa­béta volt. Néhány dohány- feldolgozó, cigarettakészítő, szappanfőző és textilüzem jelentette az ipart. Az egy főre számított villamos- energia-termelés 9 kWh volt egy év alatt. (Jelenleg csak­nem 1500 kWh.) Az olaszok, majd a németek elleni fegy­veres harc 5 éve alatt hatal­mas károkat szenvedett az amúgy is elmaradott nép­gazdaság. Csak az állatállo­mány vesztesége meghalad­ta a másfél milliót. Ezért a felszabadulás utáni első évék feladata a helyáreállítás volt, főképpen jugoszláv se­gítséggel. A Jugoszláviá­val bekövetkezett szakí­tás után Albánia fő gazda­sági partnerei a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok voltak. A politikai kap­csolatok 1961-es megromlá­sa azonban jelentősen csökkentette ennek szintjét. Ismeretes, hogy Albánia már nem vesz részt a KGST munkájában és kilépett a Varsói Szerződésből. A 60- as évek elejétől 1978-ig Kí­na volt a legfőbb partnere Albániának, de a kínai— amerikai kapcsolatok vál­tozásakor Tirana revizio­nistának bélyegezte a pekin­gi vezetést, így — a jugo­szláviai, majd a szovjet és a kelet-európai országakbeli szakértők után — a kínaiak is elhagyták aiz országot, megszűntek a kínai hitelek és segélyek. Jelenleg a kül­gazdasági kapcsolatokban 16 százalék az EGK orszá­gainak részesedése, a bal­káni országoké 33 százalék, a KGST országoké 50 szá­zalék. A nemzeti jövedelem 60 százalékát aiz ipar, 23 százalékát a mezőigazdaság, 15 százalékát pedig a szol­gáltatások és más ágazatok adják. Az ipar éves terme­lésének 60 százaléka már a nehéziparból 'Származik. Pasko professzor szerint a központi költségvetés éves értéke 1,3 milliárd dollár;, és évente 700 millió dollárt fordítanak beruházásokra, ennek 80 százalékát gazda­sági célokra. A külgazdasági kapcsolatokban realizálódik a nettó anyagi termelés (NMP) 10-12 százaléka. Leg­fontosabb kereskedelmi partnereik sorrendben: Csehszlovákia, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, a tőkés országok közül Olasz­ország, Franciaország, Gö­rögország és az NSZK. Az Albán Munkapárt leg­utóbbi kongresszusa új prio­ritásokat határozott meg a gazdaságfejlesztésben. Első helyre került a bánya- és energetikai ipar, a korábbi­akhoz képest kiemelt felada­tokat kapott a könnyű- és élelmiszeripar, a közfogyasz­tási cikkek gyártása. Pasko arról is beszélt, hogy regio­nális méretekben több irányban is folytatódik az együttműködés fejlesztési lehetőségeinek ia kutatása. Legutóbb Athénban, egy szakértői tanácskozáson fejtette ki: albán részről helytelennek 'tartják, hogy a balkáni országok gazda­ságaiban a szakosodási mu­tatók csaknem azonosak az olyan nagy országok muta­tóival, mint például az Egyesült Államok. Mindent gyártunk, ahelyett, hogy kiválasztanánk néhány fon­tos terméket és azokra áll­nánk rá. Példaként hozta fel Ghánát a kakaóval, Dél-Af- rdkát az arannyal és a drá­gakövekkel, Venezuelát az olajjal. Arra viszont nem válaszolt, hogy a balkáni or­szágokkal kapcsolatban mi­lyen fő termékekre gondol­nak. Elmondta'” viszont, hogy Albánia a világ 5. legna­gyobb krómtermelője, en­nek megfelelően ez az érc első helyen áll az albán ex­porttermékek listáján. Ezt követik az energiahordozók (220 kilovoltos vezetékeket építettek ki Olaszország és Jugoszlávia felé, olajat már csak feldolgozva adnák el), majd a réz és réztermékek és egyéb fémek. Az export­lista vége felé található a dohány és a cigaretta (ré­szesedésük 10—15 százalé­kos), majd a legvégén a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek, amelyek összesen 10—15 százalékban részesednek az exportból. A mezőgazdaság egyik legnagyobb gondja, hogy lényegesen már nem növel­hetők tovább a termőterü­letek, viszont azzal kell szá­molni, hogy az ezredfordu­lóra 4,2 millió főre szaporo­dó lakosságot el kell tarta­nia. (ftlbánia jelenleg is vásárol gabonát külföldről.) A cél, hogy évi 7 százalékos növekedést érjenek el úgy, hogy évente megújítsák a géppark és a technológia negyedét, valamint 1 hektár­nyi művelés alá vont terü­let 16 lakost lásson el me­zőgazdasági terményekből. Albánia népessége a hábo­rú óta a 3,5-szeresére nö­vekedett, a várható átlagos élettartam megkétszerező­dött. Abortuszt jelenleg is csak egészségügyi okokból engedélyeznek. A munka továbbra is fő­ként „becsület és dicsőség dolga", ám úgy tűnik, fo­kozatosan terét nyernek az anyagi ösetömzés formái. Mindenütt a normarendszert alkalmazzák, de már nem mindenütt maximálják a fizetéseket. A mezőgazda­ságban tavaly a termelőszö­vetkezetek kongresszusa el­törölte a többletmunkáért kifizethető jövedelmek fel­ső határát, a bányákban pe­dig akár 20 százalékkal töb­bet is kifizetnek a plusz­munkáért a 100 (százalékos normateljesítésért járó fi­zetések után. Az iparban évi 12-14 napos, az egészség­re káros munkahelyeken 21 ná-pos fizetett szabadságot biztosítanák,» Ez nem nő a munkában eltöltött évek arányában. A. mezőgazda­ságban nincs éves fizetett szabadság, a helyi vezetés határozza meg, hogy a me­zőgazdasági munkák szem­pontjából holtidőszaknak számító hónapokban mi­kor ki mehet el — akár egy évben többször is — 3—4 napos szabadságra. (Folytatjuk.) Keller Tivadar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom