Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 32. szám Ara: 4,30 Ft 1989. február 7., kedd Meggyorsítják a munkálatokat Módosították a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer részhatárídőit Pavel Hrivnák, a csehszlovák kormány első elnökhelyettese és Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes az aláírás után kicseréli az okmányokat Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes és Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kor­mányának első elnökhelyet­tese hétfőn Budapesten jegy­zőkönyvet írt alá; ebben módosították a bős (Gabci- kovo)—nagymarosi vízlép­cső-rendszer építése során történő kölcsönös segítség­nyújtásról 1977. szeptember 16-án aláírt kormányközi megállapodást. A változta­tást a felék 1987—1988. fo­lyamán előkészítették, és mindkét résziről jóváhagyták. A jegyzőkönyv a vízlép­csőrendszer üzemlbehelye­zésének részletes határidőit tartalmazna. Ehhez kapcso­lódva a csehszlovák partne­rek vállalják, hogy a védő­müveket megfelelő ütem­ben építik fel. A módosított határidők a vízlépcsőrend­szer megvalósításáról kö­tött államközi szerződésben a munkák befejezésére mégállapított végső határ­időt nem érintik. « * * Havas Péter, a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer kormány mégha tál mázott j a jegyzőkönyv aláírásának kapcsán tájékoztatta az MTI munkatársát a megái­LENGYELEK — KERÉKASZTALNÁL A lengyel minisztertanács palotájának oszlopcsarnoká­ban több mint 20 perces késéssel, 10 perccel fél há­rom előtt 57 résztvevővel megkezdődött a lengyel ke­rékasztal-tanácskozás, ame­lyen a lengyel társadalmi és politikai élet képviselői megállapodást kívánnak ki­dolgozni az országban elen­gedhetetlen gazdasági, társa­dalmi és politikai reformok kérdésében, beleértve ia hata­lom új, koalíciós elosztását, a lengyel politikai ellenzék, benne a Szolidaritás legali­zálását is. A hatalmas kerekasztal közrezárta térben a lengyel nemzeti színeket jelképező óriási virágcsokor áll, míg a falak mentén a tanácsko­zás titkársága, a szóvivők,' köztük;. Jerzy Urban, a len­gyel -kormány szóvivője fog­lalt helyet. A televíziós kamerák és a fotóriporterek kereszttüzé­ben elsőként a törvényes lengyel szakszervezeti moz­galom, az OPZZ képviselői foglaltak helyet nyolcán, Alfred Miodowicz elnök ve­zetésével az asztal mellett, majd a házigazdák: Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a kerékasz­tal gondolatának megfogal­mazója és Stanislaw Ciosek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, a lengyel nép­front főtitkára, a kerékasz­tal előkészítésének egyik legaktívabb résztvevője. Utolsónak érkezett a te­rembe Leeh Walesa és a Szolidaritás 25 fős küldött­sége, benne Adam Michnik és Jacek Kuron, Bronislaw Geremek professzor és Zbigniew Buják. Ezt köve­tően távozásra szólították fel a jelenlévő újságírókat és csak a lengyel televízió stábja maradt a helyszínen, hogy rögzítse a tanácskozás megnyitóját. lapodás részleteiről. Elmon­dotta: a mostani jegyző­könyv-aláírást aiz tette -szükségessé, hogy a magyar fél a nagymarosi vízlépcsőt építő aszitrák partnerekkel már korábban arról kötött megállapodást, hogy egy és negyed évvel hamarabb fe­jezik be a munkálatokat, an­nak ellenére, hogy azokhoz később kezdtek hozzá. Eh­hez atz ütemtervhez kellett (igazítani a bősi erőmű mun­kálatait is; a két fél szak­emberei között még 1987- ben, majd kormányszinten 1988-ban megtörtént a szükséges egyeztetés, amely­nek hivatalos jegyzőkönyvét ezúttal írták alá1. Eszerint a bősi vízerőmű első (gépegy­ségét változatlanul az 1990. július 1-jei határidőre he­lyezik üzembe, ám a to­vábbi hét turbinát nem öt, hanem három hónaponként; így együttvéve 14 hónappal hamarabb adják át. A ko­rábbi ü zembeh egyezéssel 2500 gigawattóra 'elektromos energiához jut a két ország, s ennek fele Magyarországot illeti. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer teljes ki­építése változatlanul 1994- ben fejeződik be. FBBRUÁR 23—24-re Összehívták a termelőszövetkezetek országos konferenciáját A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn Budapesten -’zabó István­nak, a TOT elnökének ve­zetésével ülést tartót. A tes­tület — a TOT elnökségé­nek javaslatára — február 23—24-,re összehívta a ter­melőszövetkezetek országos konferenciáját. Az értekezle­ten a TOT 125 tagján kívül részt vesznek a területi szö­vetségek elnökségének tag­jai, valamint az ellenőrző bizottságok elnökei és a szö­vetkezeti társulások küldöt­tei. A konferencián megtár­gyalják a termelőszövetkeze­tek gazdálkodásának hely­zetével, a gazdálkodás felté­teleinek javításával kapcso­latos kérdéseket, .a Szövet­kezetpolitika időszerű té­máit, és elemzik a termelő­szövetkezeti tagság tulajdo­nosi helyzetének és vagyo­ni kötődésének összefüggé­seit. Állásfoglalást alakíta­nák kim TOT testületéi, va­lamint az ügyintéző szerve­zet érdekképviseleti mun­kájának megújítására is. A TOT javasolta, hogy a konferencián döntsenek a résztvevők az agrár- és a , szövetkeze tpol'itika, továb­bá a termelőszövetkezeti, ér­dekképviseleti rendszer megújításáról1. Megvitatják azt az indítványt is, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek VI. kongresszusát az eredetileg tervezett 1991 he­lyett már jövőre hívják ösz- sze. Kétoldalú megállapodást terveinek ENSZ-delegáció Magyarországon A Magyarországon tartóz­kodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság meghívá­sára hétfőn délután Buda­pestre érkezett euz ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságának háromtagú ténymegállapító küldöttsége.. A delegáció tagjai — a tervek szerint — a helyszí­ni tapasztalaitok és a ma­gyar illetékesekkel folyta­tandó tárgyalások alapján felmérik, hogy a főbiztosság milyen konkrét segítséget tud nyújtani az áttelepülő­iket befogadó állomások lé­tesítéséhez, illetve a mene­kültek magyarországi beil­leszkedésének előmozdítá­sához vagy továbbutazásuk lehetőségeinek megteremté­séhez. A látogatás után re­mélhetőleg rövidesen alá­írásra készíthetik elő iaiz együttműködés alapjául szolgáló kétoldalú megál­lapodást. Németh Miklós és Franz Vranitzky találkozója Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke és Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár a közeli napokban határ menti munkatalálkozót tart. A SZOT elnökségének ülése A szakszervezeti tagság támogatja a SZOT előzete­sen közzétett, az Országos Érdekegyeztető Tanács e hé­ten sorra kerülő ülésén kép­viselendő álláspontját — ál­lapította meg a SZOT el­nöksége hétfői ülésén. Az áremelések kapcsán az el­nökség január 27-i megbe­széléséin kialakított és azt kö­vetően nyilvánosságra hozott követeléseit, kompenzációs igényeit a szakmai szakszer­vezetek az elmúlt héten szé­les körben megvitatták. Ész­revételeiket, javaslataikat öszegezve és értékelve az elnökség úgy ítélte meg, hogy az állásfoglalás-terve­zetben megfogalmazottakkal a ■ tagság egyetért, azokat megerősítette. A SZOT meg­bízottjai — ezek szerint — a január végén elfogadott álláspontot képviselik majd az ÓÉT ülésén. . E szakszervezeti álláspont­ról is szó lesz azon a keddi budapesti munkásgyűlésen, amelyen az ország minden tájáról valamennyi szakma küldöttei részt vesznek. Független szervezetek nyilatkozata a nemzeti közmegegyezésről A független politikai és társadalmi szervezeteik, szövatségék és partok a leg­nagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkot­mányos és demokratikus Magyarország megteremté­sére irányuló törekvéseket, a súlyos gazdasági, társadal­mi és erkölcsi válságból történő (kiemelkedést — han­goztatja az a nyilatkozat, amelyet hétfőn juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A hatalom és a társada­lom kiegyezése csak a nem­zeti közmegegyezés szelle­mében, azoknak az elvek­nek és eszméknek az alap­ján jöhet létre, amelyek ösz- szevágniaík a magyar nép történeti tudatával és erköl­Ui dÍMMÍtókő­iixQtn Elkészült az új díszítő­kő- és -őrlőüzem Per­kupán. A Borsodi Érc­előkészítő Mű létesítette az egykori anhidritbánya perkupa! területén. A mónosbéli diabázból, a tornanádasi és rakacai márványból, a recski és tarcali andezitből, illetve a királyréti mészkőből évente 50 ezer négyzet- méter díszítőkövet ké­szítenek. Képünkön: a nagy tömbökben érkező ásványok darabolása. (MTI-fotó — Kozma István feiv.) esi érzékével. A nemzeti közmegegyezés csak a fon- dortatosság minden formá­jának elvetésével, az egye­temes ' .magyarság érdek- egyesítésével és történelmi igazságtétellel képzelhető el, csak így épülhet szilárd talajra — hangsúlyozzák a nyilatkozat aláírói. A független szervezetek együttműködése a kibonta­kozás érdekében, akár koa- Mcióban a Magyar Szocialis­ta Munkáspárttal, akár a konstruktív ellenzék alkot­mányos pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkény­uralmát megtestesítő sztáli­ni pártállammal szemben 1956-toan kirobbant népfel­kelés igazságos történeti megítélésével, revideált fel­fogásával képzelhető el. Minden ezzel ellentétes megnyilatkozás és állásfog­lalás a válság elmélyítésé­hez, a kibontakozás esélyé­nek rosszabbodásához, kül­föld^ és hazai megítélésünk leértekelődéséhez vezet. Senki sem felejti el azt sem, hogy az egyéni tragé­diák fájdalma és a kegye­let érzése mindenkit megil­let, akit veszteség ért. A fájdalom' és emlékezés joga sem lehet privilégium! • A nemzeti megbékélés és a szilárd politikai és erkölcsi alapokon nyugvó megegyezés alapfeltétele európai jelen­létünknek és megítélésünk­nek — szögezi le egyebek között a nyilatkozat. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom