Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLV. évfolyam, 30. szám Ára: 5,30 Ft 1989. február 4., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése__ a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről Népesedés, foglalkoztatottság 1988-ban folytatódott a népesség számának 1981- ben kezdődött természetes fogyása. A csökkenés, amely 1983—1984-ben meghaladta az évi 21 ezret, az utóbbi években kisebb lett. Az 1989. január 1-jei népességszám 10 590 000 volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy évved korábban, és 123 ezerrel a 8 évvel azelőttinél. A népesség számának csökkenéséhez mind a születések, mind a halálozások számának alakulása hozzájárult. Az élveszületések száma az év folyamán 124 300 volt, körülbelül 1500- zaí kevesebb, mint az előző évben. Az utóbbi években kialakult alacsony születési arányszám egy év alatt 11,9- rő.1 11,7 ezrelékre csökkent. Az elmúlt évben 139 ezren haltak meg, 3500-zal kevesebben, mint iaz előző évben. Az országban kialakult magas halálozási arányszám 1988-ban tovább mérséklődött, de még így is meghaladta a 13 ezreléket. A csecsemőhalandóság lassú csökkenése a múlt évben is folytatódott: az ezer élveszülöfctre jutó egy éven aluli meghaltak száma, amely 1985-ben meghaladta a 20-at, az 1987. évi 17- ről 16-ra csökkent. A népesség természetes fogyása mellett csökkent a lakosság száma az engedéllyel vagy engedély nélkül külföldre távozókkal is. Az év folyamán 1350 magyar állampolgár kapott külföldi letelepedési engedélyt. A hatóságok ezideig mintegy 2000, engedély nélkül külföldön maradt magyar állampolgárról szereztek tudomást. Ugyanakkor a külföldről Magyarországra települőkkel nőtt a népességszám. A hazatért magyar állampolgárok száma 720 volt. Letelepedési . célból kiadott vízummal 2100 külföldi érkezett az országba, 92 százalékuk román állampolgár. Ezen kívül az országba érkezett hazatérni nem kívánó román állampolgárok közül 13 400 kapott tartózkodási engedélyt. Ösz- szességében tehát a nemzetközi vándorlás különböze- te révén majdnem annyival — kereken 13 ezerrel — nőtt a népesség száma, mint amennyivel a természetes fogyás miatt csökkent. A népesség gazdasági aktivitása összességében alig változott: az aktív keresők száma 1989 elején mintegy 4 840 000 volt, körülbelül 5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság 45,7 százaléka tartozott az aktív keresők .közé. Az anyagi ágakban az aktív keresők száma ez év elején kevesebb, a nem anyagi ágakban több volt az előző évinél. A főbb ágazatok közül az iparban 2,8 százalékkal mérséklődött a létszám. A csökkenés a foglalkoztatott nyugdíjasok és a bedolgozók körében gyorsabb ütemű volt, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál. Legjobban — részben a szerkezetátalakításhoz kapcsolódva" — a bányászatban és a kohászatban csökkent a létszám, de jelentős a köny- nvűipar létszámvesztesége is, amelyet részben a külföldi munkaerővel pótolnak. A kivitelező építőipar létszáma 1,4 százalékkal csökkent. Mind az iparban, mind az építőiparban a létszám- csökkenés az állami vállalatoknál következett be, a szövetkezetek létszáma az iparban kissé, az építőiparban számottevően emelkedett. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban az állami és a szövetkezeti közös gazdaságúkban dolgozók száma egyaránt mérséklődött, az alaptevékenységben foglalkoztatottaké az átlagnál nagyobb mértékben. A magánkisiparosok, kiskereskedők és az általuk foglalkoztatottak száma a múlt évben is számottevően bővült. Arányuk megközelíti az aktív keresők 7 százalékát. A munkaerőmozgást főként a munkavállalók kezdeményezték. A munkáltató által kezdeményezett elbocsátás csak néhány körzetben volt nagyobb arányú. A munkaerőforgalom egy részét lebonyolító közvetítő irodák nyilvántartása szerint a betöltetlen munkahelyek száma jóval .több volt, mint a nyilvántartott álláskeresőké. Ez vonatkozik általában a szák- és a betanított munkásokra, valamint a szellemi foglalkozásúakra. A szakképzetlenek esetében az állást keresők és a betöltetlen munkahelyek száma országosan egybeesik, egyes körzetekben — főleg az északkeleti országrészben — e rétegnek elhelyezkedési gondjai vannak. Termelés Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1—1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron — előzetes, becsült adatok alapján — 1 400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának hatását is tükröző GDP körülbelül 0,5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A belföldi felhasználásra fordított termék és szolgáltatások mennyisége az előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt. Kevesebb jutott beruházásra és fogyasztásra, mint 1987-ben. Ezen belül a lakossági fogyasztás csökkent, a közösségi kismértékben nőtt. A belföldi fel- használás kisebb volt a termelésnél. A kiviteli többlet, folyó áron számolva, 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1987. évi 6 milliárd forint behozatali többlettel. Az ipari termelés —a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben — lényegében az előző évi szinten maradt. Az állami iparvállalatok termelése 1 százalékkal mérséklődött, az ipari szövetkezeteké 10 százalékkal emelkedett. Bővült a magánkisipar és a nem ipari szervezeték ipari tevékenysége is. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelésén belül az alapanyagtermelő ágazatok termelése — döntően konvertibilis elszámolású kereslet és az értékesítési árak növekedésének hatására — 1,8 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipar lényegében ugyanannyit, az energetikai szektor — az igényeket kielégítve — 2,7 százalékkal kevesebbet termelt, mint 1987-ben. A feldolgozóipari ágazatok közül a vegyipar termelése energetikai szakágazatok nélkül számítva 2,5 százalékkal, a gépiparé 1 százalékkal emelkedett, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 0,9, illetve 2,4 százalékkal csökkent. A gépipari termelés szerény növekedése úgy alakult ki, hogy a közlekedésieszköz- ipar termelése 6,1 százalékkal csökkent, a többi gépipari ágé együttesen 3,4 százalékkal nőtt. Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel 9 százalékos bővülése révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve kedvező áralakuláshoz igazodva elsősorban az alapanyagtermelő ágazatok — vas- és alumíniumkohászat —, továbbá a gépipar, az élelmiszeripar és egyes vegyipari ágazatok növelték kivitelüket. Az ipar belföldi értékesítése 1,9 százalékkal csökkent, ami a termelőfelhasználást szolgáló, valamint a beruházási célú szállítások visszaeséséből adódott. A belkereskedelemnek eladott termékek mennyisége 1.5 százalékkal bővült. A vállalatok eredménye — évközi adatok szerint — kisebb volt az előző évinél, de a tervezettet jelentősen meghaladta. Az eredmény a feldolgozó iparban csökkent, az energetikai és az alapanyagtermelő ágazatokban emelkedett. Az országos építési-szerelési tevékenység volumene a tervezettnél nagyobb mértékben, 5—6 százalékkal csökkkent. A kivitelező építőipar termelése 3 százalékkal, az építőiparon kívüli szervezetek építése 10 százalékkal, a magánépítkezéseké 5—6 százalékkal maradt el az előző évitől. Az építési munkákon belül a fenntartás aránya kissé emelkedett, elérte a 28 százalékot. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4.5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalékkal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült. Gabonafélékből 14,7 millió tonna termett, 600 ezer tonnával, négy százalékkal több, mint az előző évben. Búzából kiemelkedő, 5,44 tonnás termésátlag eredményeként 23 százalékkal többet takarítottak be az előző évinél. A kukorica termésmennyisége — a termésátlag csapadék- hiánnyal összefüggő visszaesése miatt — 14 százalékkal csökkent. (Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsovot meghívták Pekingbe Jang Sang-kun kínai államfő hivatalosan meghívta Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, hogy látogasson Kínába — jelentette pénteken az Üj Kína hírügynökség. A meghívást Csien Csi-csen kínai külügyminiszter adta át pekingi látogatáson lévő szovjet kollegájának, Eduard Sevardnad- zénak. A látogatás időpontját nem közölték. Grósz Károly fogadta Talizint Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Nyikolaj Talizint, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió Mi- nisztentanácsa elnökének első helyettesét, aki a Magyar —Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 38. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. Talizin találkozott Németh Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökével is. SOMOGYBÁN ELSŐKÉNT: ZÁRSZÁMADÁS LÁBODON A vártnál kevesebb a nyereség Megkezdődött a számvetés a somogyi mezőgazdasági üzemekben. Hagyomány már, hogy a megyében először a lábodi Zöld Mező Termelőszövetkezetben számol be a vezetőség a gazdaság munkájáról és terveiről. Így történt tegnap is. A község művelődési házában zsúfolásig megtelt a nagyterem. Sokan voltak kíváncsiak arra, miként történhetett meg, hogy a múlt évi 12,3 millióról 3,1 millió forintra csökkent a nyereség, miért volt 6,5 millió forinttal kevesebb a bruttó jövedelem. A terveiett fele Balogh M. János, a termelőszövetkezet elnöke egyebek között elmondta: október végén és november elején még úgy látszott, hogy gazdaságuk — történetében először — veszteséges lesz. Hogy mégis tudtak nyereséget felmutatni a tegnapi zárszámadáson, elsősorban annak köszönhető, hogy a maga területén mindenki mindent megtett az eredmények javításáért. A növénytermesztés súlyos veszteségeit azonban nem lehetett pótolni. A 10,5 milliós kiesésért senkit sem lehet okolni. Az aránylag kedvező tél és tavasz után beköszöntött az aszály; két és fél hónapig alig 15 milliméter csapadék esett. Ez meglátszott a burgonyán, a kukoricán és a napraforgón is. A tervezettnek a fele termett. Az augusztus végi esőzés pedig még nagyobb kárt okozott a burgonyában, mint az aszály. A szeptember 16- 20. között betakarított 350 tonna termés romlani kezdett, nagy része megsemmisült. A későbbi betakarításkor fölszedett gumók sem telelnek jól, beltartal- mi értékük nem éri el az ipari minőséget sem. A növénytermesztésben dolgozó asszonyok a megmondhatói annak — hallottuk az elnöktől —, hogy mit kell kínlódni azért a tárolóban levő készletért, amit még időben sikerült betakarítani, hogy értékesíthető árut válogathassanak belőle. Hyereséges a juhászat Jónak tartják a lábodiak az állattenyésztési főág'aza- tot. Majdnem 150 ezer kilóval több állati terméket tudtak eladni, mint egy évvel korábban. Nőtt a tejtermelés, nyereséget hozott a juhászat és a sertéstartás is. Ám ezekben az ágazatokban is van mit javítani. A végelszámoláskor kiderült: faiparuk tovább növelte nyereségét, ez Is hozzájárult a jó mérleghez. Így nem kellett megbánni, hogy fejlesztésre 7,9 millió forintot költöttek. Félmillióval többet, mint tavaly. Befejezték az 1987-ben leégett burgonyatároló újjáépítését, s csaknem ötmillió forintot költöttek gépvásárlásra. A lábodiak is tudják: ismét nehéz esztendő elé nézünk: de lehetőségeiket felmérve elmondták: a bármikor mozgatható vagyonuknak és az állattenyésztésből származó várható bevételeknek köszönhetően továbbra is üzemviteli hitelek felvétele nélkül gazdálkodhatnak. Ez pedig, a jelenlegi kamatokat nézve, fontos tényező. Érdemes idézni az elnök ösz- szefoglalójából: „Olyan időszak köszöntött ránk, amely nemcsak a teljesítmények fokozását követeli meg, hanem sok tekintetben megújulást kíván mindannyi- unktól.” A munka folytatódik A zárszámadás egy kicsit ünnep is. Ilyenkor ismerik el a legjobbakat, búcsúztatják a nyugdíjasokat. A KISZ javaslatára több fiaital kapott emlékplaikettet, a munkahelyi közösségék véleménye alapján pedig hatan a termelőszövetkezet kiváló dolgozói lettek. A közgyűlés határozott arról is, hogy Balogh M. Jánost választja újabb három évre — nyugdíjas korának elérése miatt — a szövetkezet elnökének. A munka folytatódik. A gépműhelyekben — ahol a nagyjavításokat végzik — ugyanúgy, mint a korszerű számítógép mellett. A holnapokat tervezni kell!
