Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
4 Somogyi Néplap 1989. február 25., szombat Az idén 22 lakást ad át Tab on a helyi költségvetési üzem. A Kossuth utcai 1,5 és 3 szobás lakásokat az OTP számára építik A betétek titkosak. nentesek és csökkennek Január utolsó hetében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletét fogadott el a takarékbetétekről. Az új törvényerejű rendelet tulajdonképpen módosítás, a takarékbetétekről és a betétesek jogairól majd négy évtizeddel korábban', 1952-ben elfogadott tvr-t váltja fel. Igazság szerint nem a takarékbetétről és a betétesékről szóló paragrafusok avultak el, hanem a pénzügyi-banki környezet változott oly nagy mértékben, hogy szükségessé vált az újbóli szabályozás. A legfrissebb idevágó változás: a bankreform kiteljesedése napirendre tűzte a gazdálkodó és a lakossági szféra pénzügyeinek kereskedelmi bankoknál történő intézését. Ez január elseje óta történik: a jelenlegi és a majdani újabb kereskedelmi bankok jogiosultak a lakosságot mind passzív, mind aktív bankműveletekkel kiszolgálni. Azaz: betéteket fogadhatnak el a lakosságtól, hiteleket, kölcsönöket nyújthatnak magánszemélyeknek. Tulajdonképpen ebből a változásból, is levezethető az új törvényerejű rendelet megalkotásának szükségiesséige. MEGSZŰNIK A BETÉTGYŰJTÉS MONOPÓLIUMA ' A múlt év végéig a lakossági bank-tevékenység az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma volt, s minthogy az OTP a Pénzügyminisztérium szakvállalataként működött, a betéti és a hitelkamatok mértékét az alapító képviseletében a pénzügyminiszter állapította meg. A részvénytársasági fprmában működő kereskedelmi bankok önállóak, s noha részvényeseik között á Pénzügyminisztérium is szerepel, a kereskedelmi bankoknak nem adhat utasításokat, jogköre csak a szakfelügyeletre vonatkozik. A monetáris irányítás keretéiben viszont a Magyar ' Nemzeti Bank elnökének kamatmeghatározási joga van. Az idei évre az MNB elnöke kamatplafonokat rögzített: az 1 éven belüli lejáratú betétek kamatplafonja évi 12 százalék, az 1—3 évre lekötött betéteké pedig évi 20 százalék. Lényeges momentum s ez része az új szabályozásnak, hogy a lakossági bankműveletek végzésében közreműködő bank a kamatplafonokon belül önállóan állapíthatják meg az egyes betétfajták kamat- feltételeit, amelyeket — ha a betétet szerződésben kikötötték — egyoldalúan is módosíthatnak. (A betétes viszont nem köteles a mó- dbsítáfct elfogadni.) Az egyoldalú módosítás lehetőséget ad arra, hogy a bankok rugalmas kamatpolitikáit érvényesíthessenek, a .kamatlábat a pénzpiaci körülmények figyelembe vételével a kamatplafonon módosíthassák. (Nyilván felfelé, mert az infláció erőteljes mérséklődésének „veszélye” a mostani évtizedben nem fenyeget.) A BETÉTEK TITKOSAK MARADNAK Ugyancsak lényeges, hogy a betétgyűjtés decentralizálása közepette is érvényben maradnék a takarékbetétek alapvető jellemzői: a betétek titkosak, adómentesek, nem évülnék el és visszafizetésüket az állam szavatolja. Az ügyfelet, a lakosságot az új törvényerejű rende- rtaüben foglalt szabályozásiból kizárólag az érdekli, hogy betétként elhelyezett pénzmegtakarításai — a kamatok közvetítésével — meg tudják-e őrizni reálértéküket. A lakosság pénzmegtakarítási hajlandósága — bár helyesebb lenne készségről és képességről beszélni — az utóbbi években csökkent. Ennek okai között előkelő helyen szerepel az a tény, hogy ebben az évtizedben a fagyasztói árindex minden esztendőben magasabb volt, mint a lakossági betétek átlagkamata, következésképpen 1980 óta a reálkamatláb negatív jellegű. (1988-ban pl. a betétek átlagkamata 12,6- százalék volt, a reálkamatláb pedig kb. mínusz 3 százalék.) Az elmúlt esztendő negatív tapasztalataiból okulva — a kamatozó betétállomány csökkent — általában minden betétfajta kamatlába emelkedik. (Egyes esetekben az 1988. évi kamat- prémium kamatlábba történő beolvasztásával.) A látraszóló betétek évi 8, az 1 —2—3 évre lekötött betétek 13,5—14—15 százalékkal kamatoznak, a takaréklevél- betétek egy éves lekötésnél 14 százalékkal indulnak s évente 0,5 százalékponttal emelkedve a hatodik év után eljutnak a 16,5 százalékig. Évi 10 százalékra emelkedett az átutalási betét kamatlábai. Mindezek nettó kamatok, mert a kamatok utáni 20 százalékos mértékű adót a pénzintézetek 1989-ben is magukra vállalják. (Az 1988. évi betétállomány kamata után az OTP 9 milliárd forint ón. forrásadót fizetett.) A KAMATLÁBAK NEM ERIK EL AZ INFLÁCIÓS RÁTÁT A már meghirdetett kamatmértékekből arra lehet következtetni, hogy a lakossági betétek áitlagkama ta az 1988. évi 12,6 százalékról kb. 14—15 százalékra emelkedik. Jóval nehezebb a reálkamat jellegiét prognosztizálni, mert annak meghatározója a fagyasztói árindex alakulása lesz. Az valószínűsíthető, hogy a betéti kaimat legalább 1 százalékkal alacsonyabb lesz az árindexnél, bár az 1988. évihez képest ugyan a negatív reálkamatláb mértéke csökkenni fog, de ez a javulás csak statisztikailag mutatható majd ki, a , lakosság, a betétes aligha érzékeli, hogy pénzmegtakarítása kevésbé devalválódik. Több okból sem valószínűsíthető, hogy a betéti kamatok és az átlagikaraat- sziint jelentős emelése, a válrhaitó inflációs rátához való felzárkózása növelni fogja a lakosság betétmeg- takarításait. Vannak ugyanis olyan beféktetési lehetőségek is, amelyek hozama pozitív reálkamatot eredményez. Az elmúlt esztendő második feléiben kibocsátott új kötvényeik már 20 százalékos — nettóban 16 százalékos — kamatot fizetnek, sőt megjelent az első 20 százalékot meghaladó bruttó kamathozam — megközelítően nettó 20 százalékos hozamot kínáló kötvény. (Hátrányuk viszont az átlag öt éves lejárat s közben többnyire árfolyamveszteséggel forgathatók.) Versenytársak a 3—6—9 havi lejárattal kibocsátott kincstárjegyek is, amelyekből idén legalább 10 milliárd forint összegű kibocsátás lesz. A megtakarítási hajlandóság alakulásánál mégis annak van perdöntő jelentősége, hogy a lakosság ösz- szes pénzbevételének növekedése már a máisodik esztendeje nem tud lépést tartani a fagyasztói árszint növekedésével. Egyébként bizonyíthatóan megnőtt az áru- és szolgáltatás-vésáinlá- sdk készpénzszükséglete, beleértve ennek rövid távú készpénzkészletét. Hiába áll rendelkezésre a 'tavalyinál sóikkal több — betétet elfogadó — bank- és postafiók, emelkednek a kamatlábak az említett körülmények, tények azt sugallják, hogy az idei évben sem növekszik a lakosság bankokban kamatozó pénzmegtakarításai. Garamvölgyi István Vállalkozás, újrakezdési kölcsönnel Biohumuszt termel a bányamérnök „1988. július 1-jétől újrakezdési kölcsönt igényelhet az, ■akinek munkaviszonya, illetve a szövetkezet felszámolásával összefüggésben I— |szövetkezeti tagsági viszonya, szövetkezeti tagsági viszonyon alapuló munka- végzési kötelezettsége megszűnt lés felmondási idejének meghosszabbításához a Imegyei ítanács munkaügyi szak- igazgatási szerve hozzájárult és nyilatkozik, hogy főfoglalkozásként vállalkozó, illetve (vállalkozás tagja lesz, továbbá laz ehhez iszükséges — más jogszabályokban meghatározott — feltételekkel rendelkezik, illetőleg mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonya a szövetkezet megszűnése, átalakulása miatt (megszűnt, tnezőgazdasági szakszövetkezet tagja jlesz és ,a Szövetkezet közös gazdaságában végzett munkából származó évi ijövedelme nem haladja meg a hatvanezer forintot.” (ÁBMH-rendelkezés) • f Ez a többszörösen összetett, az Országos Takarék- pénztár fiókjai részére kiadott rendelkezések között rekordihasszúságú mondat is jelzi: szigorú feltételei vannak az újrakezdési kölcsön igénybe vételének. '— Nem véletlen — mondja Kanyar Ottó, az OTP megyei igazgatósága Május 1. utcai fiókjának vezetője —, a kölcsönt rendkívül kedvező hitelfeltételekkel adjuk azoknak, akik a rendelkezés értelmében igényelhetnek. Az ’összeg a vállalkozás költségének erejéig,, legföljebb azonban háromszázezer forintig terjedhet. A lejárat tíz év, és a kamatot nem az igénylőnek kell fizetnie, hanem a foglalkoztatási alapból utalják át nekünk. Korábban csak azokban a megyékben vezették be ezt a támogatási formált, ahol tömegek váltak munkanélkülivé. Somogybán kilencen feleltek meg azoknak a feltételeknek, melyek alapján újrakezdési kölcsönt igényelhetnek. Lehet-e újra kezdeni az újrakezdési kölcsönből? Ezt a pénzt kizárólag egyéni, társas és mezőgazdasági vállalkozásokhoz lehet felhasználni. Nagysága függ a vállalkozás formáitól, tagjainak számától, a termékektől1, a szolgáltatásoktól, a tevékenységhez szükséges fontosabb álló- és forgóeszközök értékétől, beszerzésének módjától, és még az értékesítés lehetőségétől is. Somogybán mezőgazdasági kistermelésre, üzlet nyitására, polgárjogi társaság vagyoni hozzájárulására használták föl a hitelt. Nagy Gábor kaposvári lakos egy korlátolt felelősségű társaságba lépett be. — Koraibban vállalatigazgató voltam, de megszűnt a cég; nagy volt az irányító testület létszáma, nehézkessé vált az irányítás. Mire sikerült összehívni a döntéshozókat, sokszor már nem is volt időszerű a döntés. Sokan észrevették, hogy ez így nem mehet tovább, és odébb álltaik. Nagy Gábor továbbra is azt teszi, amit eddig. A háromtagú kft árufuvarozással foglalkozik, méghozzá az építőanyag-kereskedelem területén: lakossági szolgáltatást végeznek. A társaság megalakításához egymillió forintos tőkére volt szükség: a kölcsön kapott pénzt csak 33 ezer forinttal kellett kiegészíteni. A vállalkozók fejenként 180 ezer forint nettó jövedelemre számítanák évente. A tervezett éves bevétel, és a tiszta jövedelem kiszámítása egyébként a köl- csönigénylésnek is föltétele. A 180 ezer forintból harmincezret keli évente törleszteni. 150 ezer forint marad, amiből elég jól lehet élni. Nagy Gábor esete azt bizonyítja, hogy lehet újra kezdeni az újrakezdési kölcsönből. Mit tehetnek azok, akiknek a tevékenységével ösz- szefüggő beruházás magasabb összegű kiadást igényel? Kanyar Ottó elmondta, hogy az újrakezdési kölcsön mellett számos más vállalkozói hitelt is föl lehet venni. Ezeknek kamatai azonban már aiz ügyfelet terhelik. Az újrakezdési kölcsönnél nagy előny, hogy a törlesztést nem kell közvetlenül a kölcsönszerződés aláírásét követően elkezdeni. A rendelkezés szerint elég egy éven bélül, de például „ ültetvénytelepítéskor — a termőre fordulástól függően — 3—4 éven belül is meg lehet határozni ezt. Az ügyfél addig is forgathatja a pénzt, s lehetősége van annyi bevételt szerezni, hogy ne okozzon gondot szájmára a törlesztőrészlet fizetése. Ebben a kedvezményben bízik Lencse István is, aki a SÁÉV főenergetikusa volt. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalattal történt egyesülés után már nem volt szükség a munkájára. Több vállalatnál is próbált elhelyezkedni, de építészre, villamosmérnökre és könnyűipari mérnökre lett volna szükség. Neki pedig bényagépészmémöki diplomája van. A mérnök most hiohumusztermeléssel foglalkozik. — Hát ennyit ér az egyetemi végzettség — panaszkodik Lencse Istvánná. — A férjem ötvenszázalékos rokkant a szíve miatt. Két gyermekünk van, most várjuk a harmadikat. Nem tudom, hogyan fogjuk bírni a munkát. — Mi történik akkor, ha valakinek nem sikerül a vállalkozása? Ki fizeti visz- sza a kölcsönt ? — Ha nem foily tatja a vállalkozói tevékenységét, akikor a kölcsönt fel kell mondanunk és ettől az ügyleti kamat és az évi hat százalék késedelmi kamat valamint a bankköltség megfizetése az adóst terheli: Egyébként a kölcsön fedezését a mezőgazdasági és a vállalkozói hitelekkel kapcsolatos szabályok szerint határozzuk meg —, mondja végezetül Kanyar Ottó. Balázs Andor PIACI KORKÉP Megjött a tyúkok tojókedve Megsokasodtak a tavasz közeledtével kecsegtető jelek a kaposvári hetipiacon. ■Kaszálni lehetett volna a hóvirágot, így aztán sokan már a 3 főrintos árát is so- kallották. 6 forint volt az ibolya és barka csokra, a pompázó szegfűért azonban még szálanként 25—28-at fizettünk. A nyálcsordítóan gusztusos primőröknek megkérték az árát, így a legtöbben beértük a látvánnyal. 16 forint volt a hegyes erős paprika darabja, 220 a paradicsom kilója. Bőven volt fejes saláta, így azután elképedtünk a 20—25 forintos áron. 6-ért vesztegették a tavaszi hagyma illatozó csomóit. 5-öt kóstált egy maréknyi sóska, míg a vevőre várásban leromlott állagú spenónot már kilóra is adták, 30-ért. 12-ért fogyott a burgonya, 15-ért a főzőhagyma. 55-ért is kaphattunk fokhagymát, miközben egyes kiskereskedők 80-at sem átallották elkérni érte. 55- ért kapva -kaptak a tarkababon. Valamire való sárgarépát 20, levesszöldséget 25-ért kínáltak. A sampinyongomba 140 forintos árába nyilván az esztétikai élményt is bekalkulálták. 100-ért mérték a harmatos laskagombát. A 10 főrintos, makulában bővelkedő léalmától, a 30 forintos mosolygós tarkingig sokféle almát kínáltak. 32— 38 forintot fizetett, aki a vackorminőségű körte nyújtotta ízélményre vágyott. A drágaság okozta ürömbe a tojásvásárlásnál némi öröm is vegyült. Akár hiszik, akár nem, 1,50-ért is volt rántotténak való, így a 2,50-es tojás már drágának számított. Fölélénkült az élőbaromfi-piac. Ügy látszik, a kakasoknak kitelt a becsülete. mert tucatjával árulták őket, darabonként már 200-ért is. 360 forintot kértek egy nyilván aranytojást tojó tyúkpárért. Aki sokallt 70—80 forintot a pecsenyecsirke kilójáért, végighallgathatta Tiborc panaszát a tápárakról. Nem volt zavarbaejtő a választék a Halért árudájában. Csupán az lehetett kérdés, kell-e 50-ért a kárász. A maszek halüzlet a jobb kínálat mellett egy kis ár- meglepetést is tartogatott: Most csak 95 forint volt a ponty és 160 a ponty szelet kilója. 45-ért kínáltak keszeget és 120-ért kősüllőt, 60-ért is kelendő a heck. B. F.
