Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
1989. február 23., csütörtök Somogyi Néplap 5 # ■ Átfogó elemzés után Interjú Czibere Tibor művelődési miniszterrel A Művelődési Minisztérium átfogóan elemezte Somogy Iközoktatásának és közművelődésének helyae- tét. Tegnap délelőtt a Somogy. Megyei Tanácson dr. Czibere Tibor művelődési miniszter eszmecserét folytatott a tapasztalatokról dr. Tröszt Tiborral, a megyei pártbizottság titkárával, dr. Gyenesei Istvánnal, a megyei tanács elnökével, dr. Horváth Sándorral, a megyei tanács társadalompolitikai főosztályainak vezetőjével, valamint az oktatási és közművelődési iroda vezetőivel. A művelődési miniszter a nap folyamán meglátogatta a kaposvári Ipari Szakközépiskolát, a Csiky Gergely Színházat, a megyei múzeumot, majd Boglárleli éh a kertészeti szakközép- és szakmunkás- képző iskolát. A művelődési miniszter interjút adott lapunknak — Az átfogó elemzés alapján kiemelte az általános műveltség emelésének fontosságát, az erre épülő szakműveltség szerepét. — Németh Lászlót idéztem. Ő aiz általános középiskolára helyezte a hangsúlyt. Gondolata ma ismét időszerű. Az anyanyelvűnkkel már Európában sem tudunk létezni; olyan mértékben szükséges nyelvtudásunkat gyarapítani, amint azt nyelvrokonaink, a finnek tették. Az értelmiségképzés fő területe a középiskolai, ami a régi klasszikus gimnáziumnak felel meg. Kísérletek folynak hazánkban a régi nyolcosztályos vagy annál kevesebb osztályú gimnáziumok bevezetésére. A kéttannyelvű gimnáziumokban polgárjogot nyert az úgynevezett nulladik osztály. Ez azt jelenti, hogy nem négy, hanem ötéves a képzés. Ezt a nulladik osztályt miért ne képzelhetnénk el az általános iskola hatodik, hetedik osztályában? A fiatalnak, a társadalomnak egyaránt érdeke, hogy a kéttannyelvű gimnáziumban tizennyolc éves koráiban tegyen érettségit. Szívem szerint a kéttannyelvű gimnáziumokat nyolc- osztályossá fejleszteném. Szeretném hangsúlyozni, az általános iskola bevált iskolatípus hazánkban. De megvan a lehetőség arra is, hogy két osztállyal bővítsük, vele párhuzamosan a nyolcosztályos gimnáziumnak is lehet létjogosultsága. Az átfedést is helyesnek tartom. A főiskolai, egyetemi tanulmányokra a gimnázium biztosítja a fölkészülést, másoknak a technikusképzés jelenthet perspektíváit. A mostani technikusképzés előnye, hogy négy év tanulás után a diák érettségit tehet, ha nem sikerül a továbbtanulása, az ötödik évben technikus -oklevelet szerezhet. — ön utalt arra, hogy Somogybán a kéttannyelvű gimnáziumi hálózat kiépítése az idegenforgalom miatt is szükséges. — Sokkal keményebben fogalmaztam. Nagyon csodálkozom azon, hogy ebben a megyében nincs kéttannyelvű gimnázium. — A minisztérium, átfogó elemzése elismeréssel szól Somogy oktatás- és művelődésügyének koncepciójáról. Elismeri az eredményeket, s megállapítja, hogy a mind kevesebb ráfordítást nem sínylette eddig még meg az oktatás, a szakmai programok teljesítésében. Várható-e további támogatáscsökkentés? — A pénzügyminisztert kellene megkérdeznie. A művelődési miniszter a kormányban. azért harcol, hogy ez ne következzen be. Ha mégis bekövetkezik, az nem a művelődési miniszter egyetértésével történik, hanem csak tudomásulvételével, mivel én is ennek a kormánynak vagyok a tagja. — A pedagógiai kísérletekről az volt a véleménye, hogy a gyakorlat nem adott rájuk kellő választ. A pedagógiai intézetektől mit vár? — A Somogy Megyei Pedagógiai Intézet kitűnően működik, ellátja a szakmai tanácsadás feladatát, szolgáltat, de a kísérletek kezdeményezésében még bátortalan. — iElismeréssel szól az átfogó elemzés a hagyomány- őrzésről, a gazdakörökről, egyesületekről. Milyen jövőt lát ezeknek a közösségeknek a tevékenységében? — Sokat beszélünk az identitástudatról. Nemcsak a határainkon túl élő magyarság számára létfontosságú ez, hanem az itt élők, különösen a kis településeken élők számára is. Megtartó erővé válhat. Fémszobrok hegesztőpisztollyal Fémszobrokat készít hegesztőpisztollyal Murai Jenő műszerész. A 71 éves autodidakta szobrász alkotásainak egyre nagyobb sikerük van a hazai és külföldi műértők körében. (MTI-fotó — Hámor Szabolcs felvétele) — Somogyi látogatása a vége felé közeledik. A közvetlen tapasztalatokból mit szűrt le a miniszter? — A sok elégedetlenség, jogos és jogtalan kritika ellenére is azt látom — és ezt tapasztaltam itt, Somogybán is —, hogy van ebben a társadalomban erő. Azok a sikerek, amiket Somogy elért, nem az én munkám eredményei,' de arra ösztönöz, hogy másokat arra buzdítsak: dolgozzanak tovább, a sikerek nem maradnák el. — Köszönöm a beszélgetést. Horányi Barna Intézet a Bonaparte utcában Párizsban a Szajna bal- partján a Luxembourg palotától és hangulatos parkjától párszáz lépésre áll egy szerényen méltóságteljes épület. A kékszárnyú üvegajtó mellett réztáblába vésve áll: Institut Hongrois — azaz Magyar Intézet. A Bonaparte utca 92. számú épület egy immár tisztes korú intézmény mai otthona — 60 esztendeje jött létre Párizsban a Magyar Intézet. A kerek évfordulót háromnapos tudományos kollokviuminál ünnepelték meg, amelynek előadásai a francia és a magyar kultúra és művészetek közti hatások, rokonvonások számos példájára mutattak rá. Mire is gondolhatott tulajdonképpen a Horthy-kor- szak kulturális kormányzata, amikor a 20-as években kiépítette a magyar intézetek első kezdeményeit? A monarchia felbomlása, Trianon után Magyarország hosszú századok óta először került a függetlenség helyzetébe, amikor önállóan kellett megkeresnie helyét Európa geopolitikai térképén és ehhez saját tájékozódási pontokat kitűzni a kulturális érintkezésben is. A korszak kultuszminisztere, Klebelsberg Kúnó már 'a 20-as évek elején kifejtette, hogy „egy kis ország számára egyszerűen katasztrofális, ha elzárkózik a nagy és civilizált nemzetektől, azt hívén, hogy elszigetelt helyzetében tud valami kimondottan nemzetit alkotni”. Az európai kulturális és tudományos vérkeringésbe való beilleszkedésünkre a miniszter 'ösztöndíjasok kiküldését javasolta külföldi egyetemekre, a főbb kulturális központokban pedig magyar intézetek létrehozását. Terveihez az országgyűlés megszavazta a költségvetést, és 1924-ben BéCsben és Berlinben, 1927- ben pedig Zürichben és Rómában létre is jöttek a magyar intézetek, ámelyek közül némelyik később tekintélyesebb Collegium Hungiaricummá nőtte ki magát. A francia kormányzat Magyarország iránti hűvössége miatt Párizsban lassabban haladt a kapcsolatépítés, de 1928 őszén egy szerény, kétszobás lakásban a Quartier Latin közepén megnyílhatott a francia— magyar egyetemi tájékoztató iroda. Igazgatója és egyszemélyiben teljes állománya Müller Lipát tartotta irodáját az egyik szobáiban, a másik kis könyvtár, előszoba és egyben tanuló- helyiség volt a magyar ösztöndíjasoknak. A szerény intézmény célja nem is volt több, mint segíteni és ellenőrizni a magyar állami ösztöndíjasok tanulmányait. A gazdasági válság miatt alig jutott pénz a párizsi intézmény fejlesztésére. 1933-ban került az iroda valamivel nagyohb helyiségbe, amikor is felvette a Magyar Tanulmányi Központ Franciaországban címet. Ekkor mér a magyar egyetemi lektorok — Gálái László, később Sinor Dénes — is itt dolgozták. • ösztöndíjasai között volt Sőtér István, Ortutay Gyula, Kosá- ry Domokos, Győri János. 1941-töl működött Magyar Intézet néVen a párizsi kultúrintézet, amely a háború évei alatt is nyitva maradhatott, mert Franciaországgal nem léptünk hadiáüa- potba. Érdemes megjegyezni, hogy az Alliance Franchise 1937-ben, a Francia Intézet pedig csak tíz évvel később jelent meg Budapesten. A hidegháborús korszak természetesen befagyasztotta a magyar—francia kapcsolatokat. Magyar ösztöndíjasok 1949 után nem kerültek Párizsba, az intézet tevékenységét erősen korlátozták a franciák: a magyar kiküldöttek nem folytathattak oktató tevékenységet sem az intézetben, sem az egyetemeken, nem szerkeszthették kiadványt. 1958-tól kezdett oldódni a fagy és 1960 táján jutottak újra magyar ösztöndíjasok Párizsba. ‘Az első szerény kulturális munkaterv után 1966 hozta meg az államközi kulturális egyezményt. Azóta egyenletesen fejlődnék és bővülnek a magyar —trancia kulturális kapcsolatok. Háromévenként ülésezik a kulturális vegyes bizottság. 1966-ban került a Talleyrand utcai lakásba a Magyar Intézet és húsz év múltán- sokkal tágasabb, immár saját otthonába: a Bonaparte utca 92-be. Itt kellemes vetítőterem, nagy hall, hangversenyterem és kiállító helyiségek teszik lehetővé a magyar kultúra és művelődés eredményeinek sokoldalúbb bemutatását. Dr. Berényi Pál, a Magyar Intézet igazgatója így beszél az intézet .tevékenységéről : „A PMI hivatása, ugyanúgy, mint a többi Magyar Intézeté, a kultúra és tudomány eredményeinek terjesztése a fogadó országban. Ehhez tartozik a személyes kapcsolatok • ápolása és fejlesztése, a két ország közötti kulturális, tudományos cserék lebonyolítása, a magyar kultúra iránti helyi érdeklődés kielégítése. A francia ösztöndíjasok kérelmeit is mi véleményezzük hazai hatóságaink számára. Kutatók cseréjét, tényfeltáró utakat szervezünk. Ezen túlmenően a PMI tevékenységének sajátos hangsúlya a magyar művészek és zene népszerűsítése, művészeink kiutazásainak szervezése.” És vajon hogyan lehet mérni a PMI hatását, a magyar kultúra kisugárzását? — „Párizsban úgy 60 hasonló külföldi kulturális intézet működik. A legismertebb heti műsorfüzetben^ a Pa- riscope-ban rendszeresen megjelennek műsoráink, a képernyős felvilágosító eszközön, a mimitelen is megtalálhatók programjaink. Törzsközönségünk a hangversenyeken 100—120 személyre, egyéb rendezvényeinken 60—80-ra tehető. Nyelvtanfolyamainkon, mintegy 30-an vesznek részt, a könyvtárba ezren iratkoztak be. Hanglemezeket, diákat és rövidesen videokazettákat is- kölcsönzünk. Ma már sokan keresnek fel minket egy-egy tervezett magyarországi utazásuk előtt tájékozódni.” László Balázs BBMUTATÓ MA ESTE Desdemona: Nagy-Kálóczi Eszter Az Othellóra egy éve készül a színház. Ma este Acs János rendezésében mutatja be Shakespeare méltán egyik legnépszerűbb színpadi művét a Kaposvári Csiky Gergely Színház. Ács Jánossal a még nyomdaszagű plakát előtt beszélgettünk. A meglepetésekről kérdeztük. — Eörsi István fordításában mutatjuk be az Othellót. Elkészítette már ‘a Szent- ivánéji Álom és a Hamlet •fordítását, és egy Shakes- peare-fordítások kötetet tervez. — Miben különbözik Eörsi fordítása a többitől? — A korábbi Othello-for- dításokat túl finomkodónak tartom, szellemeslkedőnék. Az * új markánsabb. — Kinek osztotta ki a rendező Othelló szerepét? — Ezt a szerepet csak Lukáts Andor játszhatja el. ö az egyetlen, aki életre keltheti Shakespeare történetében az egyszerű naiv és különösen gondolkodó embert. Desdemona szerepében Nagy-Kálóczi Eszter mutatkozik be. A főpróba előtt őt is kérdeztük. — Ügy tudom, Desdemona szerepét már felajánlották önnek a főiskolán. — Igen. Ascher Tamás hívott a kaposvári Csiky Gergely Színházba. Már akkor beszélgettünk arról, hogy eljátszom Desdemona szerepét. — Mintha egy titkot igyekezne megfejteni, úgy készült a szerepre. Mi a titka Desdemonának ? — Reménykedik, hogy még minden rendbe jöhet, de sejti, hogy ez elérhetetlen ábránd. — A középiskolás diáklánynak ellenben nem puszta ábránd volt, hogy színésznő lett. — Gyöngyösön születtem, az általános iskolát, középiskolát Tatabányán végeztem el. Hol a városba látogatott társulatok előadásaira, hol a budapesti színházakba látogattunk el. Édesanyám nyíltan föltárta előttünk, hogy színésznő szeretett volna lenni. — Mit szólt, hogy a lánya is színésznő lesz? — örült. Azt hiszem, azt érezte, mintha neki sikerült volna ___ , — Három darabban is láthatta a kaposvári közönség a társulat fiatal színésznőjét. Az évad bemutatóinak felén túlvagyunk. Hogy érzi magát? — Nagyon-nagyon jól. Örülök, hogy Ascher Tamás hívott. A Madáchban és a Nemzetiben voltam gyakorlaton. Azt a különbséget érzem, hogy itt Kaposváron a' színházat tartja minden színész a legfontosabbnak. Horányi Barna Fesztivál Könyvnapok a tavaszi kulturális seregszemlén Üj színfolttal, a Fesztivál Könyvnapokkal gazdagodik 5dén a Budapesti Tavaszi Fesztivál programja: a könyvkiadás és a könyvművészet most első ízben kap szervezett formában lehetőséget a részvételre a kulturális seregszemlén. A Téka könyvértékesítő, könyvtár- ellátó és könyvkiadó vállalat kezdeményezésére 9 kiadó 15 új munkával jelentkezik a március 17. és 2ő. közötti Fesztivál Könyvna-' pokra. A művek között könyvészeti ritkaságok, művészeti albumok, szépirodalmi és ismeretterjesztő művek, valamint útikönyvek találhatók, s a kiadványokat a tavaszi fesztivál 9 helyszínén vásárolhatják meg az érdeklődők. A könyvnapokon a Corvina Kiadó több kötettel vesz részt. Köztük lesz Az ember tragédiájának angol nyelvű kiadása. Madách Imre műve, egy fiatal angol költő, George Szirtes fordításában, Zichy Mihály illusztrációival lát napvilágot. Egy másik bibliofil Corvina kötet Erato címmel Zichy Mihálynak, a XIX. század jeles grafikusának legszebb erotikus rajzait adja közre, a világ szerelmi lírájának vá- logatottan szép darabjaitól kísérve. A Magvető Kiadó gondozásában — néhány korábbi, folyóiratban közölt részlet után — első alkalommal jelenik meg Radnóti Miklós naplója, a Gondolat pedig hasonmás kiadásban adja közre a két világháború közti időszak egyik legjelentősebb irodalomtörténészének, Horváth Jánosnak utoljára 1925-ben megjelent, sok vitát kiváltó Petőfi monográfiáját. A Helikon Kiadó Ady Endre éjszakái címmel Krúdy Gyula visszaemlékezéseit adja ki, a Maecenas Kiadó Csalog Zsolt „M. Lajos, 42 éves” című regényének magyar— angol nyelvű változatát jelenteti meg, a Kossuth Kiadó gondozásában pedig Albert Soboul munkája, A francia forradalom története lát napvilágot. Könyvészeti ritkaságnak ígérkezik az Arany János balladák 1986-os, Ráth Mórféle kiadásának hasonmás albuma, Zichy Mihály rajzaival a Téka kiadásában. Ugyanezen vállalat kiadványa lesz az 1896-ban a millennium köszöntésére és az akkori kiállítás megörökítésére készült négynyelvű album fakszimile változata. Az idegenforgalmi kötetek között szerepel majd az Útikalauz Budapesthez című négynyelvű munka, Mó- ser Zoltánnak a Dunántúl műemlékeit bemutató fotóalbuma, valamint az Olcsón nyugaton című, praktikus tanácsokat adó Panorámakézikönyv. A Medicina kiadó egy érdekes szakterület, az orvosi szociológia fejlő- dédését és eredményeit áttekintő kiadványt kínál, a Fesztivál Könyvnapokra.
