Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
Somogyi Néplap 1989. február 23., csütörtök KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1989. fobruár 20—21-oi üléséről (Folytatás az 1. oldalról) II. III. A Központi Bizottság megvitatta az agrárpolitika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot és megállapította: 1 Az MSZMP eddig folytatott aigiráirpolitikája — amelynek alapjait az 1957. évi aigrártézisek rakták le — sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, ' elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, valamint a mező- gazdásági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megkétszereződött, az élelmiszer- iparé pedig háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszer-ellátás. Az élelmiszerek egy harmadát exportáljuk. Ez az agrárpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egéisz lakosságunk is haszonélvezője. 2. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer-gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújítását. • A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszer-gazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért: —illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogó koordináló erővé; — elengedhetetlen a hazai élelmiszer-ellátás színvonalának további javítása és az exportpozíciók erősítése; — termelés minden területén érvényesüljön a minőségi szemlélet, javuljon a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség, — áz agrárágazat tovább ra is vegyen részt a vidéki településék fejlesztésében, járuljon hozzá' a falvak népességének megtartásához; — fordítson nagy gondot a természeti és emberi környezet megóvására, ápolására. 3^ A párt megújuló agrárpolitikája a szektorsemlegesség következetes érvényesítéséből, az élelmiszer- termelésben részt vevők esélyegyenlőségének biztosításaiból indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák- gazdagításéit és ehhez a közgazda.sági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátosságai is. 4 A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még ebben a félévben kialakítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját. A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumolt összhangban vannak az országos pártértekezlet állásfoglalásával, és megfelelő alapul szolgálnak a további munkához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi pártértekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, kialakulóban vannak a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte a párttagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket teremtett a mozgalmi munkához. 2 A pártfórumok tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását. A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével ösz- szefüggő teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésének elvi és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befeléfordulását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő feladata á társadalmi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-áig tartsák meg. IV. A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető testületek munkájával, valamint a pártvezetők és tisztségviselők közszereplésével kapcsolatban. A Központi Bizottság ezért intézkedett arról, hagy a levelek tartalmát a testület tagjai megismerhessék és a döntéshozatal során figyelembe vehessék. 2. A Központi Bizottság módosította a szervezeti szabályzatnak a tagfelvétellel foglakozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszervezetek szuverenitását, és eltörölte az irányító pártbizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számít. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párttag, és a tagsági díjat is eszerint fizeti. V. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást: — Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának nyugdíjba vonuló telső titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét — érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. — A testület tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról, hogy kérni fogja az Országgyűléstől elnöki tisztségéből való felmentését. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) tályba. Az ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a víz természeti kincsünk, takarékos felhasználásának feltételeit mielőbb meg kell teremteni. A honvédeilrni törvény tervezett módosításáról szólva Kuiceár Kálmán kifejtette: a kormány elfogadta a polgári szolgálat bevezetésével foglalkozó honvédelmi minisztériumi s igazságügyi minisztériumi előterjesztés,t, s a törvénytervezet áprilisban a parlament elé kerül. A koncepció értelmében a katonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai eskü letételéig kérhetik személyesen vagy írásban a polgári szolgálat engedélyezését. A kérelmet egy, a hadkiegészítő parancsnokság és a megyei, illetve fővárosi tanács által kialakított bizottság bírálja felül, s a döntéssel szemben fellebbezési lehetőség van. Kulcsár Kálmán kitért arra a kérdésre is,. hagy mi történik azokkal á szolgálatot megtagadó és ezért a katonai bíróságok által elítélt Személyekkel, akik jelenleg börtönbüntetésüket, vagy fogházbüntetésüket töltik. Jelenleg 73 ilyen személy van a büntetésvégrehajtási intézetekben, s a hónap végéig számuk körülbelül tízzel fog csökkenni a feltételes szabadlábra helyezések foLytán. Az igazságügy-miniszternek joga van aura, hogy határozatlan ideig félbeszakítsa ezeket a büntetéseket és július elsejével — ha a parlament elfogadja a polgári szolgálatról szóló törvényt —, az elítéltek kegyelemben részesülnek, vagyis semmilyen formáiban nem kell már vállalniuk további szolgálatot. A szabadságvesztés büntetések félbeszakítása március elsejével történik meg. Az igazságügy-miniszter hozzátette, hogy a törvény- módosításban az egyetemi és főiskolai hallgatóik katonai szolgálatának teljesítéséről is rendelkeznek majd. A jövőben rendszerint az egyetemi, főiskolai tanulmányok befejezése után kezdik meg ezek a fiatalok katonai szolgálatukat, amely a tartalékos tiszti képzéssel zárul. Az igazságügy-miniszter röviden szólt a címer használatát szabályozó minisztertanácsi rendelet módosításáról. Hangsúlyozta: .célszerűnek látszik a nemzeti jelképek — például a Kossuth-c inner — használatát lehetővé tenni. A koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésékkel a kormány felhatalmazása alapján a parlament legközelebbi ülésén foglalkozik részletesen. Annyit azonban már most is . elmondott: a kormány által megbízott bizottságok átvizsgálják azoknak a pereknek a per- anyagait, periratait, amelyekben nagy valószínűséggel koncepciós elemek találhatók. A vizsgálatok a 1945-től 1962-ig lefolytatott eljárások irataira terjednek ki. A bizottsági munka befejezését követően az előterjesztett anyag alapján az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész együttesen tesz majd javaslatot arra, hegy milyen módon zárják le ezeket az ügyeket. Elképzelhető, hogy törvényi rendezés születik, tehát egy törvénnyel határozzák meg, hogy milyen perekben, kiket ítéltek el ártatlanul, és ennek milyen következményei vannak. Bizonyos esetekben sor kerülhet arra is, hogy bírósági perorvoslat, vagy perújítás alapján záródjanak le ezek az ügyek. A bizottságok egyéves határidőt kaptak a munka elvégzésére. Az i gazságügy- miniszter hangsúlyozta: nem lenne célszerű, ha egyéni kérelmekkel árasztanák el a bíróságokat, mert amúgy is minden problema- . tikus ügyet felülvizsgálnak: A tájékoztató után. az újságírók számos kérdést tettek fel a szóvivőnek, illetve az igazságügy-miniszternek. A Magyar Rádió tudósítója annak a kifogásának adott hangot, hogy az utóbbi időben romlott a kormányhivatalok tájékoztatási munkája. A szóvivő nem osztotta ezt a nézetet, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az államigazgatási szervek egy része nem készült fel a iakosság információéhségének kielégítésére. A legnagyobb érdeklődést a koncepciós perek felülvizsgálata, illetve az alternatív katonai szolgálat bevezetése váltotta ki. Egy görög újságíró az iránt érdeklődött, nem tartanak-e attól, hogy a fiatalok az új lehetőségekkel élve megpróbálnak kibújni a katonai szolgálat alól. Kulcsár Kálmán leszögezte: a Honvédelmi Minisztérium szakembereinek számításai szerint e szolgálati forma bevezetése nem veszélyezteti a hadsereg behí- vási rendjét. Igaz ugyan, hogy a megterhelést tekintve könnyebb a polgári szolgálat, viszont ezt ellensúlyozza, hogy. huzamosabb ideig kell azt letölteni. A terheket tehát igyekeztek kiegyensúlyozni. A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Kulcsár Kálmán elmondta: Az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a hozzátartozók által kívánt dátum legyen Nagy Imre és társai temetésének időpontja, A végső döntés nem az Igazságügyi Minisztérium kézében van —- hangzóit a válasz. A miniszter a koncepciós perek felülvizsgálatáéval kapcsolatban emlékezteti arra, hogy még nem fejeződött be az a történeti jellegű kutatómunka, amely az 1956-os események feltárását szolgálja. A kormány meg kívánja várni ennek a feltörő , munkáinak a lezárását, mielőtt kialakítaná állásfoglalását az 1956-os eseményekkel összefüggő perekkel kapcsolatban. A Népszava kérdése nyomán IKulcsálr Kálmán elmondta, hogy azok a szol- góllatmegtagadiók, akik most várhatóan kegyelemben részesülnek, egyúttal büntetlen előéleitűek lesznek. A szovjet rádió tudósítója emlékeztetett arra a nyilatkozatra, miszerint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elfogadhatónak tartja az alternatív szervezetek javaslatát: november 7-e ne legyen munkaszüneti ünnep. Ezzel kapcsolatban megkérdezte: „Kikérték-e a magyar munkásosztály véleményét erről” a döntésiről? Marosán György leszögezte: a Minlszterta- nálcs valóban úgy döntött, hogy november 7-e a jövőben nem lesz munkaszüneti nappal járó ünnep. Hozzátette: -ismeretei szerint a környező szocialista országok többségében sem munkaszüneti nap november 7-e. A víz- és csatornadíjak emelésének elhalasztásával kapcsolatban a Képes 7 arról érdeklődött, milyen for- ráisókból pótolja a költségvetés a kieső összeget, A 'kérdésre rövid választ adlott a szóvivő: a kieső bevételek pótlásának lehetőségét még vizsgálják az il- Jletékesek. Stadinger István nyilatkozata Stadinger István, az Or- szágyülés elnöke szerdán a Parlament Gobelin-termében sajtónyilatkozatot tett keddi bejelentésével kapcsolatban. Bevezetőjében köszönetét mondott a sajtó képviselőinek, hogy jelen vannak a nyilatkozattételnél, majd a következőket mondotta: Csak egy rövid nyilatkozatot kívánok tenni — hozzátehetem újságíró barátaim tanácsára, önök már tudják, hogy tegnap bejelentettem : kérem felmentésemet az Országgyűlés elnöki tisztéből. Azóta sokan megkerestek a rádiótól, a televíziótól és az írott sajtótól is interjút kértek. Köszönöm az érdeklődést, mely úgy hiszem, az Országgyűlés elnökének, a közhivatalt viselő embernek és csak esetlegesen Stadinger Istvánnak szól. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, különböző hírek kaptak és kapnak szárnyra. Teljesen természetesnek tartom, hogy az emberek találgatják, vajon mi áll a döntés hátterében, mi késztetett erre a bejelentésre. Arra, hogy mindenkinek külön-külön válaszoljak, nem tudnék időt szakítani, ezt kérem, lássák be. Különbséget sem akarok tenni, hogy kinek a kérdésére válaszolok és kinek nem. Ezért választottam a mostani formát arra, hogy elmondjam önöknek: nincs semmiféle különleges, közvetlen vagy konkrét politikai oka az Országgyűlés elnöki tisztségéről való lemondásomnak. Azt azonban, hogy milyen okok vezettek erre a számomra igen nehéz döntésre, már csak a tisztelet miatt is úgy gondolom, nekem először a parlamenttel kötelességem közölni. Ezt március 8-án megteszem. Ezért arra kérem önöket, hogy kérdést ne tegyenek fel, mert nem lenne módomban ' válaszolni. Természetesen a Parlament döntése után — ha valakit még érdekel személyem —, szívesen a rendelkezésükre állok. Azt azonban meg kell mondanom, hogy semmi különösen érdekes információra ne számítsanak, inkább csak a munkával kapcsolatos és egyszerű emberi dolgokról van szó. Ne vegyék rossz néven, hogy ennél többet most nem tudok mondani” — mondotta befejezésül Stadinger István. majd nyilatkozata után tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy az Országgyűlés megkezdéséig ellátja elnöki teendőit, és teljesen egészségesnek érzi magát. Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára február 22-én részt vett és felszólalt a Ganz-Danu'bius Rt. hajóépítő .műhelyének pár.talapszervezeti taggyűlésén NYEREMÉNYJEGYZÉK az 1989. február 21>-én megtartott februári Telelottó tárgy- nyereménysorsolásról1, amelyen a februári előfizetéses és téle- lottó szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 Ft) B Polski Fiat 126 E tip. személygépkocsira szóló utalvány C Külföldre szóló utazási utalvány (109 000 Ft) D Szerencse-utalvány (3D 000 Ft) E Sanyo rádiómagnó (10 000 Ft) F Vásárlási utalvány (9000 Ft) G Vásárlási utalvány (7000 Ft) H Vásárlási utalvány (5000 Ft) I Vásárlási utalvány (4030 Ft) A nyertes szelvényeket 1989. március 16-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címébe (1875 Budapest V., MüYinich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgyinyereményjegyzék február 27-től megtekinthető az OTP-Ti okökban, totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. 79 019 24fl Ih 19 035 002 1 79 050 756 i 79 058 633 f 79 066 510 D 79 113 772 f 79 121 649 g 73 137 403 i 79 161 034 h 79 168 91L ti 79 170 7188 d 79 184 665 í 79 200 419 h 7) (208 296 h 79 224 050 i 79 302 829 f 79 310 697 f 79 31« 79 334 79 342 79 365 79 389 79 405 79 420 79 428 79 468 79 491 79 499 79 507 79 515 79 523 79 531 79 547 574 ih 328 í 205 h 836 d 467 d 221 i 975 e 852 i 237 d 868 d 743 e 622 e 499 h 376 e 253 f 007 f
