Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

1989. február 22., szerda Somogyi Néplap 5 ABC-bolt vagy planetárium? — avagy mibél lehat viccet csinálni? DRÁGÁK A RUHÁK Mecénást keresnek a táncosok Nemrégiben áttekintet­tem 43 esztendő humoros sajtójának anyaigát (Pesti Izé, Szabad Száj, Ludas Ma­tyi) : vajon milyen kép alakul ki benne a magyar kultúrá­ról, művelődésről;, művé­szetről ? Az eredmény — korántsem váratlanul, de mégis — lehangoló. Nem a tény, hogy „viccet csinál­tak” a felszabadulás utáni évtizedekben mindezzel kapcsolatban, hiszen épp ez a humorista dolga. A szem­lélet, az értékrend, az ízlés- norma riasztó. Aminek a nevében, képviseletében a humorista ítélkezik. Hetvenes éveinkben, a közművelődési párthatáro­zat, törvény megszületésé­nek időszakában jelent meg a Ludas Matyi címlapján egy rajz, melynek szövege a frissen átadott budapesti planetárium miatt dohogott; bezzeg ABC-boltot nem kapott a környék. Sült de­magógia fejeződött ki eb­ben: mintha a világegyetem titkait szemléletesen bemu­tató közművelődési intéz­mény (mely azóta rendkívül népszerűvé vált, és lézer- technikája a művészet, a szórakoztatás sajátos mű­helyévé tette) szembeállít­ható volna a lakossági szol­gáltatás egészen más fajtái­val, igényeivel. Mintha szellemi és testi-fizikai szükségleteink csak egymás rovására volnának kielégít­hetők, mintha ezek között értékrendet lehetne és kel­lene állítani! Mintha nem az lett volna az értelmes megközelítés, hogy a civili­zált társadalomnak kell planetárium is, meg kell ABC-bolt is. A példák szaporíthatok. Karikatúra gúnyolta' ki egy időben a köztéri szob­rászat újszerű, szokatlan termékeit. (Magam láttam a hatvanas évékben egy kivé­A külföldi tőke most ugyanolyan reménykedve özönlik Hollywoodba, mint ahogy a falusi csifrik árasz­tották el hajdan a filmvilág fővárosát arról álmodozva, hogy világhíres mozisztár válik majd belőlük. A magyarázat kézenfekvő: a műholdas televíziózás és a házi videózás terjedése — Japánban már a családok 60 százaléka rendelkezik vi­deókészülékkel — valóság­gal telíthetetlen étvággyal falja a filmeket, és az ame­rikai kalandfilmek és szó­rakoztató műsorok a' vilá­gon mindenütt eladhatók. A másik figyelemre méltó fej­lemény, hogy Japánban te­kintélyes tőkefelesleg hal­mozódott fel, s a befektetők vaskos csekkfüzettől duzza­dó kebellel ugrásra készen várják, hogy beszállhassa­giott Ludas-karikatúrát az egyik érintett szobor talap­zatára f öltragasztva: nyil­ván, a „bírálattal” való egyetértés jeléül.) Egy 1965- ös rajz szereplője ezt kér­dezi a társától: „Ez most modern zene, vagy rossz a rádiód?” 1963-as Lúdas- címlaprajzon kétértelmű szöveg utal a parasztságnak a televízió segítségével gyarapodó műveltségére egy tévédráma sugárzása után: „A konfliktus még csak fájintos volt, de hun a fenébe maradt a katharzis?” Göre Gábor-i hanghordozás ez, sértő nemcsak a paraszt­ságra, hanem mindenekelőtt művelődési céljainkra, esz­ményeinkre. De „kikap” ugyanilyen sommásan a színház: tehet­ségtelen, „lila” rendezők bo­lyongónak a színpad körül, melyen meztelen , nők feje­zik ki a korszerűséget. Nem ússza meg az a magyar filmművészet sem, amely világszerte rangos elismeré­sek sorát szerezte, s szerzi hazánknak. Sőt: éppen ez vált gyanússá egyes humo­ristáink számára, kétségbe- vanták a külföld ítéletét (akár nyugaton, akár kele­ten született ez), másrészt megvádolták a magyar fil­meseket, hogy pusztán a fesztiválsikerekre áhítoz­nak. A művészfilm, megjelö­lés sértő minősítéssé vált: érthetetlen, unalmas, dilet­táns munkát jelölt; a filmes alkotó közpénzek, milliók eltékozlásának, a parazita életmódnak, a belterjes só- gorság-komaságnak a meg­testesítője lett a vicclapban. Rádióban, televízióban Jan- csó Miklósnak már a neve is falrengető hahotát tá­masztott; meztelen nők mi­att csípdeste az az orgánum, mely a pucér bájak népsze­rűsítése dolgában Oscar- díjat érdemelne. nak a hollywoodi videómű- sorgyártó üzletbe. Ügy tűnik — noha Holly­wood csilogása sokak szerint alaposan megkopott az évti­zedek során — a város is­mét felvirágzik, és a szó­rakoztató programok tömeg­gyártásához még mindig a leginkább kecsegtető lehe­tőségekkel biztat. Minden jel arra vall, hogy Hollywood a videózás emel­kedő csillagának köszönheti másod virágzását. A japán Sony tavaly hó­napokon keresztül minden követ megmozgatott — eredménytelenül —, hogy felvásárolhassa a Metro Goldwyn Mayer filmstúdiót, de a Television South PLC angol tv-társaságnak már sikerült 310 millió dollárért bekebeleznie egy kevésbé patinás, de tekintélyes tv- produkciós irodát, az MTM Szó sincs persze arról, hogy a humor, a tömeghu­mor számára a kultúráit, a művelődést, a művészetet érinthetetlenné, tabuvá kellene tenni. Ám a som­más véleményektől óva­kodhatnának a humoristák is. És lehetnének konkré­tabbak adott esetben: ami­kor valamilyen jelenség, műalkotás valóban megér­demli, hogy a humor, a ne­vetés „büntetésével” sújt­sák. (Vannak, voltak ugyan konkrét támadások a humo­ros sajtóban: ezek túlnyomó többsége azonban bizonyít­hatóan téves, szakmailag hi­tetlen, sértő; nem ritkán valamely hibás művelődés­politikai döntés szándékos vagy önkéntelen „igazolá­sa”.) Manapság, amikor a kul­túra, a közművelődés, mű­vészet anyagi bázisa ijesz­tő módon megroppant, ami­kor a legkülönfélébb kultu­rális vagy annak látszó ter­mékkel meg lehet jelenni a piacon, s eladásából meg is lehet gazdagodni, ügyelni kellene a humor értéksugal­ló hatására. Mert a kizáró­lag szórakoztató, azonnal és könnyen befogadható, fogyasztható kultúra, mű­vészet támogatása a humor eszközeivel (karikatúra, karcolat, . • kabaréjelenet) megerősíti az emberek egy részének — iskolázatlanság­ból, türelmetlenségből ere­dő — gondolkodásmódját, hogy hiszen a népszerű hu­morista szerint sincs szük­ség „nehéz”, „érthetetlen’, „komoly”, következésképp „színvonaltalan”, „silány” művekre. Negatív közhan­gulatot erősít ez mindenfaj­ta igényesség, művészi kí­sérletezés, útkeresés ellen. Miben reménykedhe­tünk? A humorista sokáig az igazi ökok helyett is fog­lalkozott a kultúra, művé­szet „védtelenebb” jelensé­geivel, produktumaival. Mostanában, a hazai „glasz- noszty” kibontakozása foly­tán ez a helyzet is változó­ban van: a gazdasági élet milliárdos pazarlásai, té­vedései helyett nem szüksé­ges okvetlenül a filmrende­ző vagy a szobrász milliós nagyságrendű tévedését emlegetni (bár foglalkozzék csak ezzel is a humorista, ha vannak érvei, ha görbe tükrében „igaz” vonásokat mutat a „torzlkép”). Sőt, mostanában jöhet el a Ká­naán a humorista számaira, amikor is az értékteremtés állami és egyéb előjogainak fölszámolásával a kultúrá­ban, művelődésben, művé­szetben is jócskán adódik feladat mindenfajta — így a humoros, szatirikus, szar­kasztikus — eligazítás mód­nak. Ehhez persze tárgyisme­ret, szakmai tudás, és — bá­torság, etikai szilárdság kí­vántatik. Alpáriság, dema­gógia, olcsó tetszéshajhászás Enterprises! Alan Saffron ausztrál üzletember pedig decemberben vette meg az Atlantic Entertainment film­gyártó vállalatot. Az idén már egy japán tőkés csoport szerződést írt alá arról, hogy 50 millió dolláros költséggel egy sze­rényebb új filmstúdiót épí­tenek Hollywoodban. Egyértelmű, hogy a japán, ausztrál, kanadai, francia vagy nyugatnémet pénzem­bereket nem Hollywood múltja és nimbusza, hanem a haszon reménye vonzza. A szórakoztató filmek rekord- profitot hoznak, ám ennek ellenére néhány kisebb vagy nagyobb stúdió súlyos pénz­ügyi gondokkal küszködik és nagyon is rászorul a tő­keinjekcióra. Egy üzleti ta­nácsadó cég szakértője sze­rint éveken belül legalább három nagy hollywoodi stú­Kaposváron a társastán­cosok baráti körét a hónap végén kívánják megalakíta­ni. Nem titkolt, hogy olyan intézmények, vállalatok je­lentkezésére számítanak, amelyek támogatják a tár­sastánc művelőit. Balázsné Pomezsánszki Judit, a ka­posvári táncosok oktatója mondta el: — A Kilián György Vá­rosi Művelődési Központ minden tőle telhető lehető­séget megad a táncosoknak. 0?t próbálunk, az intézmény biztosítja, hogy részt vehes­sünk a klubközi és az or­szágos versenyeken. Mégis támogatásra szorulunk. A heti háromszori próba lehe­tőségét kevésnek tartjuk. Több mint ezer iskola csaknem 85 ezer tanulója vett részt a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő tavalyi versenyein. A több mint másfél évtizede meg­kezdődött mozgalomban az idén is nagy számban vet­tek részt az iskolák az or­szágban. Somogybán negyven isko­la nevezett be az idei ve­télkedésre. A kaposvári és a csurgói megyei döntőről három csapat jutott tovább az országos elődöntőre. A középiskolaiba a kaposvári Munkácsy Mihály Gigná- zium, valamint a barcsi gimnázium csapata jutott el. A diákok már meg is kezdték a fölkészülést a március 4-i székesfehérvári dió. fog gazdát cserélni, és egyikük mindenképp japán, a másik kettő pedig min­den valószínűség szerint "nyugatnémet tulajdonba megy át. A film- és videógyártás­ban szerzett érdekeltségek révén a nagy szórakoztató elektronikai cégek a teljes vertikum kiépítésére törek­szenek. Ahogy a Sony .pél­dául nemrég kétmilliárd dollárért felvásárolta a CBS Records vállalatot, s így ez­után nemcsak lemezjátszó­kat, magnetofonokat és kompakt lemezjátszókat gyárt, hanem a kezében van az Epic, a Columbiai és a Portrait címkével megjelenő hanglemezek gyártása és ki­adása is, most a videóipar­ban is hasonló terveket sző. „Most pontosan ugyanúgy tekintünk Hollywoodra a videózásban lévő érdékeltsé­Mintegy negyven kezdő tán­cosunk van, nem tudjuk biz­tosítani a korosztályonkénti tanulást. Technikai felszere­lésűnk is fogyatékos. A kaposvári társastánc­klub tagjai a nehezebb kö­rülmények ellenére is helyt­álltak több versenyen, bizo­nyították tudásukat. Hogyan tovább? — Szponzorok támogatá­sát várjuk abban is, hogy a méregdrága ruhák megvá­sárlása' ne a táncosok csa­ládját sújtsa. Külföldön, versenyeken meg sem tu­dunk jelenni. A szülők na­gyon áldozatkészek, ám gyerekeik taníttatásában többre már nem képesek. Több városban, így például erőpróbára. A fonyódi szak­munkásképző csapata a március 6-i budapesti or­szágos elődöntőn szerepel Somogy színeiben. Nagy a tét, hiszen e két helyről kerülnek be a csa­patok az országos döntőbe. Ott már valamennyi részt­vevő jutalomban részesül. A két első helyezett csapat, is­kolája három évi használat­ra háromszobás berendezett faházat kap a balatonberé- nyi Gorkij üdülőtelepen. If­júságpolitikai célra használ­ható fel a két-két második és harmadik díj, amelynek összege 40, illetve 30 ezer forint. A döntőkön legjob­ban szereplő nyolc csapat a fölkészítő tanárokkal együtt jutalomüdülésre utazhat a Szovjetunióba. günik miatt, mint annak ide­jén a CBS-re az audioipar­ban” — hangoztatta Michael Schuloff, a Sony amerikai vállalatának elnöke. A szórakoztatóiparban ér­dekelt japán tőkés csoporc, a Tokuma a Sony mintáját követve nyitotta meg Los Angeles-i irodáját. Előbb a már sikeres hollywoodi fil­mek videósokszorosítási és forgalmazási jogát igyekszik megvásárolni, hogy Japán­ban árulhassa s ehhez a leginkább célravezető útnak olyan stúdió felvásárlását tartja, amelynek ilyen jogok már a birtokában vannak. Az még a jövő zenéje, hogy Hollywood nemzetkö- ziesedéséből milyen ered­mény születik: vajon az amerikai filmipar tömeg- termelése árasztja-e el még nagyobb mértékben a vilá­got, avagy sikerül alkalmaz­kodásra kényszeríteni más földrészek ízlésvilágához. Szűcs D. Gábor Székesfehérváron, a fővá­rosban néptánc, balett sza­kot is indítottak az általá­nos iskolai ének és zenei 'tagozaton kívül. Miért ne lehetne Kaposváron is meg­szervezni? Egy ilyen osztály beindí­tása is támogatást jelenthet­ne a kaposvári társastánc kedvelői számára. A február 28-i összejövetelünkön, ami­kor szeretnénk megalakíta­ni a baráti kört, mindezek­ről természetesen beszélni fogunk. Bízunk benne, hogy lesznek, akik támogatni akarnak bennünket. Képünk decemberben készült a művelődési központban rendezett táncversenyen • Népművészeti pályázat A tárgyalkotó népművé­szet hagyományainak ápo­lása, a korszerű alkalmazás és továbbfejlesztés segítése, valamint a népművészeti tevékenység népszerűsítése a célja annak a pályázat­nak, amelyet a rendező szer­vek a IX. országos népmű­vészeti kiállításra hirdetnek. A tárgyi népművészet kü­lönböző ágaiban — a hím­zett paraszti és történeti textíliáktól a játszótéri terv­plasztikáig, a csont- és sza­rufaragástól a mézeskalács­ig, a kovácsmunkától a bőrművességig — a pályá­zaton egyénileg mindenki részt vehet; nevezhetnek csoportosan felnőtt, ifjúsági és gyermekszakkörök, stú­diók is. A pályamunkákat legkésőbb április 27-ig kell elküldeni a Somogy Megyei Művelődési Központba; a zsűri által legjobbnak ítélt alkotásokból május 8-án rendezik meg a megyei nép­művészeti kiállítást Kapos­váron a Kilián György Vá­rosi Művelődési Központ­ban. Itt az Országos Köz- művelődési Központ Mód­szertani Intézetének szak­zsűrije választja ki azokat a munkákat, amelyek részt vesznek a Nyíregyházán rendezendő országos kiállí­táson' Valamennyi . népmű­vészeti ágazatban Gránát­alma-díjjal jutalmazzák a legkiiemelkedőbb pályamun­ka alkotóját, s a bíráló- bizottság döntése alapján arany-, ezüst-, bronzplaket­teket és diplomákat oszta­nak ki. Az országos kiállítás első két napján népművészeti vásárt rendeznek a nyíregy­házi művelődési központ mellett, erre március 30-ig lehet jelentkezni (Váci Mi­hály Megyei és Városi Mű­velődési Központ, Nyíregy­háza, Szabadság tér 9. 4401. Pf.: 129.) Házon belül oldják meg a tankönyvek nyomtatását a kapos­vári Tanítóképző Főiskolán. Tavaly 23 féle kísérleti tan­könyv, munkafüzet készült el, 12 ezer példányban, de ké­szítenek még katalógusokat, ismertetőket, ügyirati nyomtat­ványokat, meghívókat is nélkül. Kőháti Zsolt Hollywood másodvirágzása Tóth Richard Jutalom faház Balatonberényben Három somogyi csapat az elődöntőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom