Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

1989. február 22., szerda Somogyi Néplap 3 4 KB-ii lés szünetében Három vélemény a napirendről Tavaszi munkák a száraz táblákon — Sokan veszélyt látnak abban, hogy rendkívül fel­gyorsult a jogállamisághoz vezető folyamat, egy alig tíz hónapja kezdődött. s napjainkban kibontakozó h at a lm as po í i f i k a i - társ a ­dalmi modernizációt élünk át. Hiszen á tavalyi pártér­tekezleten bukkant fel a jogállamiság követelménye; az olyan kifejezések,- mint a pluralizmus, korábban leg­feljebb a társadul omtudo- rrtányi műhelyekben vol­tak ismertek. Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára mennyire látja megalapo­zottaknak ezeket az aggo­dalmakat? Versenyben az idővel — Kétségtelen, hogy a fo­lyamatok egyre gyorsulnak, az új törvények sorrendisé­ge mind gyakrabban ütkö­zik. A mostani KB-ülésen például elhangzott, hogy a pártról és az -alkotmánybí­róságról szóló törvényt az eddig tervezetnél is hama­rabb kell megalkotni. Ver­senyt futunk az idővel, cs ennek olyan következménye -is lehet, hogy a társadalom széles rétegei ezt nem tud­ják követni. Sokak számára úgy tűnhet, hogy egyszerre változik minden. Fontos lenne tehát, hogy a jogálla­miság felé vezető út legfon­tosabb lépéseit rögzítsük, s ezzel elkerüljük annak a látszatát, hogy sodródunk az eseményekkel. — Az alkotmánytervezet vitájában talán a valóságos súlyuknál nagyobb teret kaptak egyes részletkérdé­sek, például a nemzeti cí­mer körüli vita. — A mostani alkotmány- tervezet egyelőre .túlzottan jogi formában jelenik meg, egy sor -lényegi- kérdés a nem szakemberek számára igen -nehezen értelmezhető. Talán ez a magyarázata an­nak is, hogy a konkrétu­mok — például a címer — körül ekkora vita a-lakult ki. Képviselőként a Par­lamentben is hasonló ta­pasztalatokat szereztem, például a társasági törvény vitájában alig öten kérteK szót. Márpedig a társaság' törvény az alkotmányhoz hasonlóan korszakos jelen­tőségű, csakhogy a nem szakértők számára ennek jövőbeni hatása akikor ke­véssé volt szembetűnő. Az alkotmánytervezettel kap­csolatban az a véleményem, hogy ha érdemi társadalmi vitát akarunk folytatni ró­la, akkor a jelenleginél sort- kai egyszerűbb nyelven is meg kell fogalmazni. „Évtizedeken át késésben voltnak” A Borsod megyei pártbi­zottság első titkára, Dudla József, különösen nagy vá­rakozással fogadta az agrár-politikai téziseket. — Borsodban a természeti adottságok kétségkívül na­gyon rosszak, s ennék egyik következménye, hogy a bruttó jövedelem, az álló- eszközérték nálunk az or­szágos átlagnak alig két­harmada, a hatékonyság mutatói pedig még riasztób­bak, De nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az elmúlt évtizedekben a megye ve­zetőit elsősorban az ipar, azon belül is főiként a nehézipar fejlesztése fog­lalkoztatta, a kommunális, infrastrukturális beruházá­sok, a lakásépítés is a ne­hézipar vonzáskörzetére összpontosult. Évtizedeken át késésben volt, ez a me­gye az új módszerek, gon­dolatok átvételében is. A rossz adottságú téeszeken a melléküzemágak sokat se­gíthettek volna, ám a me­gyei vezetés előítéletei mi­att, a mi szövetkezeteink­ben alakultak .meg utoljá­ra a melléküzemágak. Hely­télen volt az is, hogy olyan területeken is szövetkezete­ket hoztak létre, ahol en­nek nem voltaik meg a fel­tételei. — ön arra számít, hogy ezeken a gondokon az új agrárkoncepció jelentősen enyhíteni jog? — A_hatékony gazdálko­dásnak vannak olyan felté­telei, amelyek helyben- meg­teremthetők, és vannak olyanok, amelyek csak köz­ponti intézkedéstől várha­tók. Mi úrrá számítunk, hogy a megye száz vesztesé­ges téeszének 2,4 milliárdos adósságát valamiképpen központilag rendezik. — Az új agrárpolitikai koncepció nem több, inkább kevesebb központi támoga­tást Ígér mint az eddigi rendszer, és sokkal inkább a piac értékítéletére bízza a gazdálkodás jövőjét. — Megyénk mezőgazda­ságának gondjai azért külö­nösen súlyosak, mert ha a mezőgazdaságiból tömegek szabadulnának föl, azoknak nem tudnánk munkát ad­ni. Körülbelül százezer ember dolgozik a jelenleg s általában ezekben a fal­iakban élnek a szintén vál­ságba kerüli, borsodi nehéz­iparba bejáró munkások is. Ezért Borsod mezőgazdasági problémáit szerintem nem lehet kizárólag az agrárgaz­daság szempontjai szerint mérlegelni. Az esélyegyenlőség vezető ideái — Az alkotmánytervezet­ben többeket meglepett az a mondat, hogy: „a társa­dalom célja és az állam fel­adata, hogy az állampolgá­rok számára biztosítsa az esélyegyenlőtlenség mér­séklését.” ' Korábban a tár­sadalmi egyenlőség megte­remtése volt a célkitűzés. Itt (vajon arról 'van szó, hogy egyszerűen beismer­jük, nem sikerült megvaló­sítani korábbi célunkat, vagy esetleg egy másik irányba mutató fejlődést je­lez ez a változás? — kér­deztük Vastagh Páltól, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkárától. — Az esélyegyenlőtlenség csökkentése egy rövidebb időszakra szóló társadalom­politikai cél, maga az, esély­egyenlőség pedig a szocialis­ta társadalmi berer-ciezke déshez, vezető ideál. Fgyéb- ként az egyenlőség-eszmény a francia forradalom ófa ál­landó eleme a polgári de­mokratikus alkotmányok­nak. Meg kell! mondanom, ilyen mégfogalmazá'ssa 1, amely- a tervezetben olvas­ható, én még nem találkoz­tam más alkotmányokban. Szerintem „az esélyegyenlőt­lenségek csökkentése” prag­matikus és csak rövidebb távra alkalmas kifejezés, amely a viták hatására min­den- bizonnyal meg fog vál­tozni. — A most megvitatott al­kotmánytervezetet mennyi­ben tartja kiérlelt javaslat­nak? — A tervezetnek két, egy­mástól jól elkülöníthető ré­sze van. Az egyik rész a jogállamiság intézmény- rendszerét, az államszerve­zet és az igazságszolgáltatás helyét, feléipítését tárgyalja'. A tervezetnek ez a része ki­dolgozott formában van, persze itt egyszerűbb is volt a jogszabálykészítők dolga. Sokkal nehezebb kérdés — é’s e körül várható komoly vita —, hogy miként fogal­mazzuk meg az ország tár­sadalmi. gazdasági, politi­kai rendszerének alapel­veit. MTESZ-pá lyámtok Minden eddiginél nagyobb pályadíjak Jóllehet február 15-én le­járt a tavaly, ilyenkor kiírt pályázat határideje, még mindig beküldhetők — már­cius 15-ig — pályamunkák a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetsége Somogy megyei szervezetének címére a Technika Házába — így döntöttek a szervezet veze­tői. Mint arról annak idején tudósítottunk, a Somogy Megyei Tanács, az MTESZ és az MKT megyei elnöksé­gei, valamint a KISZ So­mogy Megyei Bizottsága a múlt évben is meghirdette közös pályázatát a műszaki, a közgazdasági és a mező- gazdasági szakembereknek azzal a céllal, hogy" így is lehetőséget teremtsenek az érdeklődőknek a Somogy megye gazdaságában rejlő tartalékok, - adottságok fel­tárására, a pályázók szak­mai felkészültségének bizo­nyítására és arra, hogy elő­segítsék a jó tapasztalatok népszerűsítését, aprópénzre váltását. Az egv-egy első, •második és harmadik díjjal 25 ezer, 12 ezer és 10 ezer Ft-ot adnak a pályázat ki­írói, ezen kívül egy 6 ezer Ft-ot érő ifjúsági különdí- jtat is felajánlott a megyei KISZ- bizottság. Felszámolják a Natura Gt-t A növekvő vevőikor mö­gött anyagilag veszteséges vállalkozás van; felszámol­ják a Natura Gt-t. Az egészséges táplálkozás hívei, az úgynevezett reformélel­mezést kedvelők annak ide­jén örömmel fogadták a Natura-boltok megnyitását a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban. A Natura igazgatótanácsa legutóbbi ülésén — a kívül­állók számára váratlan dön­tést hozott: a társaság tevé­kenységét megszüntetve a felszámolást rendelte el. A gt gazdálkodása évek óta veszteséges, és 1988-‘ban sú­lyos pénzügyi hiánnyal zár­ta az évet. A még működő Natura-üzletek, továbbá az export- és nagykereskedelmi tevékenység további sorsáról a felszámoló bizottság dönt. A reggeli ködöket egyre gyakrabban követi a nap­sütés. Ez jel, amelyre a gaz­daságok készülni kezdtek a tavaszra. A téli csapadék- hiány következtében sajnos gyorsan kiszáradtak a föl­dek, s lehetővé tették, hogy nagyobb gépekkel is ráme­hessenek. Nagy Endre, a Kaposvári Állami Tangazdaság terme­lési igazgatóhelyettese nem igazán örül a száraz szán­tóföldnek: — Összesen 54 milliméter csapadék esett november óta, ez 180 milliméterrel ke­vesebb mint tavaly, pedig akkor sem volt elég. Ezért most vigyáznunk kell, hogy amennyi a földben még van, legalább azt tudjuk megtar­tani. Igyekszünk nedvesség­megőrző módszerekkel elvé­gezni a szükséges munkála­tokat. A földeken folyamatosan járnak a gépek tárcsával és simítóval. Egy hét alatt csak­nem ötszáz hektárral vé­geztek. Péntek óta tart a talaj mésszel való javítása; összesen négyszáz hektárnyi területre kerül majd mész- iszap. Két hete szórják az istállótrágyát. Tegnap kez­dődött az őszi búza fejtrá­gyázása, a műtrágyaszórók mintegy 330 hektárnyi ve­tésre juttatják ki a műtrá- gvát. Ha az időjárás nem vál­tozik, a jövő héten elkezdik 337 hektár tavaszi árpa ve­tését. A Bárdibükki Állami Gaz­daságban is teljes erővel folynak a tavaszi munkála­tok: tizennégy gép járja a földeket —- tájékoztatott Borsos István igazgatóhe­lyettes. —: Négy traktor a szántóföldön dolgozik, tár­csával és simítóval készítik elő a borsónak a. talajt. Száz hektárral már elkészültek. Bárdibükkben is elkezdték már a búza fejtrágyázását; • úgy tervezik, két nap múl­va a 418 hektárnyi gabona megkapja a kora tavaszi tápanyagot. A gyümölcsösben most az almafák metszése a legna­gyobb tavaszt munka. A hét. végére ezzel a munkával is elkészülnek. Két trágyaszó­ró is járja a fasorokat. Négy traktor pedig a háztáji gaz­daságokban szánt. A gép- műffelyben szerelik már a permetezőket azokra a te­herautókra, amelyek a lu­cernatáblákon kezdik meg a szerelés után azonnal a gyomirtást. veszteséges gazdaságokban, Csak a vevőt vágják át” 99 Napról napra emelkednek az élemiszerek árai. Csütör­tökön délelőtt a kezemben volt egy ételízesítő, amelyen szerepelt az eredeti ár, raj­ta-volt az új, és a legújabb ár is: csak a várható összeg hiányzott róla. Ezt a zacs­kót nem ezért szúrtuk ki a kaposvári Erdősor és Ma­dár utca találkozásánál le­vő Kaposker boltban. Feltű­nőbb volt, hogy szavatossá­ga régen lejárt már. Ennél kacifántosabb eset, hogy a dobozos sajtot, szavatossági idejének lejárta után áraz­ták át. SZAVATOSSÁGI IDŐN TÚL A Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság gazdasági rendészete, a megyei köjál és a kereskedelmi felügye­lőség összehangolt ellenőr­zést tartott a kaposvári üz­letekben. Mi Király Árpád rendőr százados, Mészáros László kereskedelmi fel­ügyelő'-^ Salekovicsné Saár Ágota közegészségügyi el­lenőr társaságában keltünk útra. Elsőként a Széchenyi téri élelmiszerüzletben vá­sároltunk. A pénztárosnál Hétköznap b rendben volt minden, de a boltban már nem. Kiss Jó­zseffé üzletvezető a végel­számolásnál elsírta magát. Pedig az ő mulasztása is, hogy lejárt szavatossági ide­jű margarint kínáltak. A lengyel tejkaramellának se lett volna helye a‘ pulton és a bolti átcsomagolású sót sem hivatalos áron ajánlot­ták. Jártunk a cseri ABC-ben is: „bevásároltunk” a gép­sonkából. Csak 2,70 forint­tal számoltaik többet, a sa­vanyú káposztánál pedig egy forinttal. Ekkora összegért valaha talán nem szólt vol­na senki, de ma már a fil­lérekre is érzékenyek va­gyunk. Az üzletvezető, Ko­vács Imre Zoltán ezt még „lenyelte” volna, de at. már őt is bosszantotta, hogy a pulton találtunk 60 olyan tízdekás Omnia kávét, amely­nek régen, másik 14 cso­magnak pedig 14 napja le­járt a szavatossági ideje. Előkerült olyan házilag cso­magolt teasütemény is, amelynek sem a: gyártójáról, sem a szavatosságáról nem lehet tudni. Az már csak „mellékes”, hogy az általuk kínált kávétejszín szavatos­sági ideje három napja le­járt. Ebből egyébként ki­lencvenhatot tettek a pult­,.KITAKARÍTOTTÁK” A PULTOT A legfelháborítóbb eset a már említett Erdősor utcai boltban volt: tizenhét féle árut kellett levetetni a pul­tokról. Volt közöttük olyan is, aminek már régen a sze­métben lett volna a helye Az senkit sem zavart, hogy a tésztarizst már szeptem­berben le kellett volna szed­ni. Találtunk egy zacskó va­lamit, amit tizennyolc fo­rintért kínáltak és amiről azt sem tudtuk, hogy mi van benne, ki és mikor csi­nálta. A pútokon 16 olyan konzerv állt, ami nemcsak gyanús külsője miatt volt bosszantó, hanem azért is, mert nem lehetett tudni, hogy mi van benne: egyet­len árucímke sem szerepelt rajtuk, csak az, hogy 100 forint 50 'fillérbe kerülnek. A narancsot és a citromot eredeti áron, de rothadtan árulták. A túrókrémek bugy- gyantan várták a meleg hű­tőpulton a vevőt. Az már nem is volt bosszantó, hogy az Ausztriából származó — szavatossági idő nélküli — nápolyit a Széchenyi téren leértékelve árulta a Kapos­ker boltja, ugyanazt a Ma­dár utcában teljes áron kí­nálták. Annak örültünk, hogy a Széchenyi téren és a cseri ABC-ben találtunk olcsó árukat is. Az öröm meg is maradi volna, ha ezt leg­alább ízlésesen tálalják. Velünk egyidőben a város más részében egv másik csoport járt. Kis Jenő had­nagy, Gelencsér Ferenc ke­reskedelmi felügyelő és Szil­vást Lászlóné, a megyei kö­jál munkatársa a Honvéd utcában és a Béke—Füredi lakótelepen nézett széjjel. Sok jó hírrel ők sem szol­gáltak. Elsősorban a válla­latokat hibáztatják, 'mert az alapvető feltételeket sem biztosítják a kereskedők, mivel nem kapnak rá pénzt. EGYÜTT A BAROMFI ÉS A TÖBBI Az úgynevezett tanuló- boltban, a 320-asban együtt tárolták a baromfit és más élelmiszereket. Ugyanitt le­járt szavatossági idejű csehszlovák fánkport is ta-- láltak. Elgondolkodtató az is, hogy a ikí.nai dobozos teá­kon miért nem szerepel semmiféle időpont. Az álta­luk felkeresett — nagy for­galmú — boltokban kirívó eset szerencsére nem tör­tént. A „parányi” dolgok azonban meglehetősen bosz- szantják a vevőt, mert be­csapva érzi magát. A porté­kán feltüntetett árak közül nem tudja eldönteni, hogy most melyik is a valódi, és azt sem, hogy teljes értékű, avagy leértékelt cikkről van szó. Ez utóbbira egyébként előírás van. Ha valami le­értékelt, azt külön helyen kellene árusítani. A Kapos- kernél ez nem szokás, leg­alábbis ott, ahol az ellen­őrök jártak. Az ellenzőrzés során arra is kíváncsiak voltunk, hogy vannak-e el­dugott áruk a raktárakban a protekciós vevőknek, ami­ről mindenhol beszélnek. Ilyesmire azonban sehol sem bukkantunk, s ez vala­melyest megnyugtató. Meg az is, hogy akik visszaéltek, várhatják a szabálysértési eljárást. Nagy Jenő £/ed a határ

Next

/
Oldalképek
Tartalom