Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 39. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 15., szerda Közéleti fórumok Nagyon sok lelkes ember van, aki tenni akar — mond­ta egy kaposvári ügyvéd a Hazafias Népfront megyei elnökségének legutóbbi ülé­sén, amikor a mozgalom megújulásáról vitatkozott a testület. Ezzel a megállapí­tással egyetértettek a terem­ben ülők, később azonban kiegészítették azzal: nagyon fontos, hogy figyeljenek a mozgalom önzetlen aktíváira, különösen a kis falvakban. Ma kezdődik meg há­romszázhuszonegy népfront- bizottság újjáválasztása a megyében, éppen ezért egy­re szélesebb körben teszik mérlegre a mozgalom eré­nyeit, eredményeit, s termé­szetesen az elkövetett hi­báit. Irányadó lesz nyilván az az értékelés, amelyet a párt főtitkára adott a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülésén a KISZ-rőI és a Ha­zafias Népfrontról: egyre bátrabb kezdeményezésekkel igyekszik megszabadulni az elavult formáktól, beidegző­désektől és szélesíti tömeg­bázisát. A mostani népfrontválasz­tások, a mozgalom kongresz- szusára való fölkészülés ki­tűnő lehetőséget teremt arra Somogybán is, hogy minél több ember megismerje, mit akar — és miként — a moz­galom. Egész biztos, hogy sok szó esik majd arról, mi­ként képzeli el a tevékeny­ségét a majdani többpárt­rendszer keretei között. A politizálás általában át­tevődik a lakóterületekre, szükség van minél több köz­életi fórumra. A mostani vá­lasztás ezt az igényt is ki­elégíti, hiszen a városokban és községekben az embere­ket legjobban érdeklő helyi gondokról, problémákról so­kat beszélnek. Nagyon fon­tos, hogy helyesek legyenek az arányok: a beszámoló és a vita pontosan számot ad­jon az eredményekről, a tár­sadalmi munkától a honis­mereti tevékenységig. Az aprófalvas Somogybán egészen más odafigyelést igényelnek a társközségek, mint eddig. A somogyi nép­frontmozgalom már a hetve­nes években is jól látta, hogy nem megalapozottak az akkori településpolitikai el­képzelések; bírálták, s föl­léptek például a szerepkör nélküli települések megneve­zése ellen. Ennek akkor nem volt meg az eredménye, ké­sőbb azonban a kis falvak elnéptelenedése igazolta az akkori bírálat jogosságát. Azóta sok változás követke­zett be a településpolitiká­ban. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége azt a célt tűzte maga elé, hogy pezs- düljön föl a kis települések közélete. Ott is megvan a lehetőség, hogy kibontakoz­tassák az emberekben meg­levő alkotókészséget, tenni- akarást. Ehhez az eddigi merev előírásokon i$ vál­toztattak: nem kell bizott­ságot választani az apró fal­vakban, elég egy kis létszá­mú vezető csoport. A mozgalom megújulása most attól is függ, hogy az eddig szívvel-lélekkel dolgo­zó aktívák mellé olyan új tagok is bekerülnek-e a bi­zottságokba, akik közmeg­becsülésnek örvendenek, a mai szellemnek és követel­ményeknek megfelelően poli­tizálnak. A. mozgalomra ed­dig is a nyitottság és az em­berközelség volt a jellemző. A jövőben ezt a stílust sze­retnék általánossá tenni minden településen. Lajos Géza Megbeszélést tartott a parlamenti pártcsoport ÜLÉST TARTOTT A MARCALI TANÁCS-VB Felújítják és bővítik a városi kórházat Munkásőr­parancsnoki aktíva Parancsnoki aktívaérte­kezletet tartottak kedden Budapesten a munkásőrség vezető beosztású parancs­nokai. A tanácskozáson Horn, Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár hazáink külpolitikai törekvéseiről, illetve az MSZMP KB tör­ténelmi albizottsága jelen­téséről, Borbély Sándor országos parancsnok pedig az MSZMP Központi Bi­zottságának február 10—11- én megtartott üléséről tá­jékoztatta a résztvevőket. A parancsnokok megfo­galmazták, azonosulnak a Központi Bizottság üléséről közzétett dokumentumok- bam foglaltakkal, s elemez­ték, milyen feladatai van­nak a munkásőrségnek az átalakuló szocialista társa­dalmi rendszer körülményei között. A munkásőrségekben, al­egységekben feldolgozzák a történelmi albizottság je­lentését. KÁRPÁTI FERENC MOSZKVÁBA UTAZOTT Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter és Pacsek József altábor­nagy, a Magyar Néphadse­reg vezérkari főnöke, hon­védelmi miniszterhelyettes a Varsói Szerződés honvé­delmi minisztereinek és ve­zérkari főnökeinek munka- megbeszéléseire kedden Moszkvába utazott. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga ' titkárának, az Ország- gyűlés MSZMP frakciója ve­zetőjének elnökletével ked­den a KB székházában ta­nácskozást tartott a kommu­nista képviselők csoportja. Az értekezleten Fejti György, a Központi Bizott­ság titkára az új alkotmány szabályozási koncepciójáról, Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke a Mun­ka Törvénykönyvének mó­Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke kedden az Országháziban fogadta Kim De Dzsungot, a Koreai Köz­társaság ellenzékben lévő Béke és Demokrácia Pártja elnökét és a kíséretéiben' lé­vő vezető politikusokat. Kim De Dzsung és az általa ve­zetett küldöttség magánlá­togatáson tartózkodik Ma­gyarországon. A tárgyaláson részt vett Faragó András, az Ország- gyűlés Sajtóirodájának ve­zetője, aki az elhangzottak­ról rövid tájékoztatást adott az MTI tudósítójának: A baráti légkörű eszme­cserén az Országgyűlés el­nöke emlékeztetett arra, hogy most első ízben jár­nak koreai vendégek a magyar Országházátoan, s ez a látogatás minden bizony­nyal új fejezetet nyit a két ország törvényhozásának együttműködésében. Ezt követően tájékoztatást adott a magyar parlament működéséről, s az elkövet­kező egy év teendőiről. El­mondta, hogy a törvényhozó testületnek mintegy 35—40 dosításáról és a sztrájktör­vény tervezetéről tartott elő­adást. Grósz Károly, a párt fő­titkára tájékoztatta a kép­viselőket az MSZMP Köz­ponti Bizottságának február 10—11-i ülésén elhangzot­takról és aktuális pártfel­adatokról. Az ülésen részt vett Sta- dinger István, az Országgyű­lés elnöke és Fodor István, a független parlamenti kép­viselők csoportjának vezető­je is. új törvény megalkotásáról, illetve korábbi törvények módosításáról kell döntenie, köztük a legfontosabb az új alkotmány elfogadása. — Kim De Dzsung pártja és népe nevében üdvözölte a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság kö­zötti teljes jogú diplomáciai kapcsolatok felvételét. Ez a lépés — mondotta — elő­segítheti a Koreai-félsziget tartós békéjét és fejlődését. Utalt arra, hogy a népes delegáció látogatásának célja annak tanulmányozása, mit tehet a Béke és Demok­rácia Pártja a két ország közötti kapcsolatok ápolá­sáért, az együttműködés to­vábbi fejlesztéséért. Ki­tért arra, hogy pártja a má­sik két ellenzékben lévő párttal többséget alkot a nemzetgyűlésben, így befo­lyásolni tudja annak mun­káját. A két parlament együttműködését tovább javítaná, ha a magyar Or­szággyűlés elnöke ellátogat­na Szöulba és megismerked­ne a nemzetgyűlés munká­jával. A kórházrekonstrukciót és -bővítést folytatni kell Mar­caliban, annak árán is, ha emiatt nem tudják megépí­teni az ugyancsak szüksé­ges tanműhelyt a szakmun­kásképző számára. így hatá­roztak a Marcali Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának tegnapi ülésén, ahol a város kórházának tevé­kenységét, a fekvőbeteg-ellá­tás helyzetét elemezték. Dr. Ress Zoltán tanácsel­nök élesen tette föl a kér­dést : a kastélyépületet és az új kórházi szárnyat össze­kötő épületrész megépítése nem halasztható-e el a ki­lencvenes évek elejére? Dr. Rádler Antal kórházigazga­tó válaszában kétséget kizá­róan megfogalmazta: súlyos hiba lenne leállni a munká­latokkal; ez működési za­varokat okozna. A\marcali kórház a jövőre gondolva foglalkozik azzal is', hogy megtermtse az önálló gaz­dálkodás feltételeit. Ezt is helyeselve, a tanácselnök rámutatott, hogy a nyolcadik ötéves terv előkészítése so­rán ezt támogatják, ám sem a közelmúlt, sem a je­len nem nyújthatott és nem adhat biztosítékot a kórház beruházói tevékenységére. A város elkötelezte magát a kórház fejlesztésére, az ed­digi támogatást, az évi egy­millió forintot továbbra is biztosítja. A marcali kórház az utób­bi egy évtizedben sokat tett az egészségügyi integráció megteremtése érdekében. A fekvőbeteg-ellát ás a mostoha körülmények ellenére javult. A gyerekosztály kivételével azonban zsúfoltak az osztá­lyok; a fölújítás, illetve a bővítés ezen a gondon igyekszik javítani. A mű­szerellátottság tekintetében Somogy legmostohább inté­zete a marcali. A meglévő öt röntgenkészülék _ közül csak egy használható — ál­lapítja meg a jelentés, amit a testület elé tárt a kórház- igazgató. Szóban is megfo­galmazta a kérdésekre adott válaszában, illetve a vitá­ban: a jövő betegellátását a diagnosztikai egységek fej­lesztése nélkül el sem lehet képzelni. Az új épületszárny átadása hamarosan megtör­ténik, itt helyezik el a sebé­szeti osztályt. A röntgen, a labor, a gyógyszertár, a bal­eseti sebészet is jobb felté­telek között működhet ez­után. A szülészeti osztályt is bővítik. A kastélyépület föí- újítását szakaszosan képze­lik el, hogy biztosíthassák a kórház folyamatos és za­vartalan működését. A marcali kórház irányí­tása alatt működik a bog- lárlellei szanatórium is, ahol kétszáz beteg utókezelését végzik. Nyáron a marcali kórház Balaton-parti egész­ségügyi feladatokat is ellát. Szó volt arról is, milyen közérzetjavító intézkedéseket tervez a kórház a befegek gyógyulása, pihenése érde­kében. Az új épület harma­dik emeletén klubot alakí­tanak ki azok számára, aki­ket betegségük nem köt az ágyhoz. A kórházi beteg­könyvtár mostoha körülmé­nyein is igyekeznek javíta­ni. Számítógépekkel segítik a kórház gazdasági tevé­kenységét. A Marcali Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága — jegyzőkönyvbe foglalták — a kórház minden dolgozójá­nak a munkáját elismerés­ben részesítette. Kim De Dzsung látogatása Ai ötlet a Halévot is érdekelt* Repül a csurgói csésze KFT ALAKUL A TOVÁBBLÉPÉSHEZ Ül az utas a Malév vala­melyik menetrendszerű já­ratán. Kék tálcát tesznek eléje, finomabbnál fino­mabb magyaros ételekkel, kívülről ugyancsak kék, de belül fehér tálkákban, ilyen színű pohárba töltik a ká­véját is. Az ízléses tálalás megnyeri tetszését. Ha megfordítja a tálcát, elol­vashatja a gyártó nevét is: Csurgó... Itt készül a tér ríték. • » » Simity Ferenc kis irodá­jában az iratjkötegekkel te­li asztalra egy „repülő” tá­lalókészletet tesz. Aztán egy hosszú históriába kezd a csurgói költségvetési üzem korábbi igazgatója. — Csurgó a gazdaságilag elmaradott térségek közé tartozott — mondja. — Ka­póra jött, hogy e területek felzárkóztatására pályáza­tot írtak ki, az iparszerű termelés jól jövedelmező ágazatokkal való fejleszté­sére, újabb ‘ munkalehető­ségek teremtésével. Mi is benyújtottunk egy pályáza­tot. A költségvetési üzem építőipari részlegének fej­lesztésére nyolcmillió, egy műanyagüzem létrehozásá­ra kétmillió forintot kap­tunk, hároméves üteme­zéssel. Az utóbbihoz az üzem hétmillió, a városi tanács egymillió forintot adott. Olyan műhelyre gon­doltunk, amely később to­vábbfejleszthető. Megcsi­náltuk. Tervezés közben tudtuk meg, hogy a Malév új arculatot akar kialakíta­ni; nemcsak a gépeit festi át, hanem utasainak ellátá­sát is színvonalasabbá akarja tenni. Gondoltunk egy merészet, s megkeres­tük őket: elmondtuk, hogy vállalnánk a műanyag ét­készletek gyártását. Bizal­mat kaptunk. Megnéztük a nagy nyugati légitársaságok ellátását, s kidolgoztuk kék —fehér készletünket. Meg­bízást kaptunk a sorozat- gyártására. A Malévnál úgy látták, hogy a csurgói termékek vi­lágszínvonalúak, így a kom­fortosztályon már az ő tál­cáikban szolgálják föl az ételt, italt. Ez évtől pedig a turistaosztály étkészleteit is Csurgón csináltatják. A tetszetős terítékre fölfi­gyelték más. légitársaságok is; több szocialista ország gépein szeretnének ilyet vagy hasonlót látni. Az üzem azonban kapacitás hiányában ezt már nem tudta vállalni. Pedig nem lenne rossz üzlet; hasonlót a LOT vagy az Interflug csak valutáért kap. Bővíteni kellene az üze­met, de ehhez pénz kellene — mondták Simity Feren- cék. S ekkor pattant ki az ötlet: más tőkét is be kell vonni. Megszületett a dön­tés: a műanyagüzem kivá­lik a költségvetési üzemből, és önálló lesz. Nem kellett sokáig keresnünk újabb partnereket: a társulást a Malév a saját érdekében is vállalta. Az NSZK-beli Stihl cégnél ugynesak láttak ben­ne fantáziát: felajánlották, hogy műanyag alkatrészek ellenében korszerű termé­keket szállítanak. A Lignim- pex ugyancsak • támogatja őket; a Kapos Volán, a pak­si költségvetési üzem, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint az Osztrák Omnipex szintén hajlandó társulni. így napo­kon belül aláírják a kft megalakulásáról szóló doku­mentumot. A csurgóiak kor­szerű gépekhez, szerszámok­hoz jutnak, s bár egyelőre a költségvetési üzemtől bérelt helyiségekben dolgoznak, ha megfelelően nő a termelés, saját telepet is létesíthetnek. Jól jár a költségvetési üzem is: a kft nyolcmillió forin­tért vásárol neki berendező, seket. így újabb fejleszté­sekbe kezdhetnek. * * * Beszélgetésünk végén Si­mity Ferenc fogadást aján­lott: nem tudjuk összetörni tálcájukat, nem tudjuk meg. gyújtani. Próbálkozhatunk kalapáccsal, ledobhatjuk bármilyen magasról, a kész­let nem sérül meg. Porté­kájuk időtálló, mint maga az ötlet. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom