Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
4 Somogyi Néplap 1989. február 2., csütörtök Hét számjeggyel Budapesten, hattal vidéken Átalakítások a telefonközpontban Elfogytak a szabad tele- •fonszámók a fővárosban. A központok kapacitása még csak bírná, hogy új előfizetőket kapcsoljanak be a hálózatba — központok is épülnek —, de a hat számjegy kombinációjával nem tudtak újabb kapcsolási számokat találni. Nemsokára Budapesten is, a világ nagy városaihoz hasonlóan, át- ájlnak a hétjegyes hívószámra. Horváth Lászlót, a megyei távközlési üzem osztályvezetőjét arról kérdeztük, hogy nálunk milyen változtatáÚJABB KERESKEDELMI BANK Mezőbank Rt. Bővítette tevékenységét a Mezőbank Rt., ebben az évben már kereskedelmi bankként tevékenykedne, számla- vezetésre vállalkozik, és letéti jegyeket is árusít. Egy évvel ezelőtt határozott úgy a részvénytársaság közgyűlése, hogy erőfeszítéseket tesznek az alaptőke megemelésére. Az akkori 1,2 milliárd forintos összeget — a határozat szerint — 1,5 milliárd forinttal akarták megtoldani, ily módon a pénzintézet 1989-ben 2,7 milliárd forintos tőkével rendelkezett volna. Az eredeti határidő szerint a múlt év októberének végéig volt módjuk a részvényeseknek és az újonnan jelentkező tagoknak arra, hogy hozzájáruljanak a pénzalapok növeléséhez. Az elképzelés csak részben valósult meg, így az eredeti határidőt 1989 márciusának végéig meghosszabbították. Az eddigiek szerint összesen 1,2 milliárd forinttal növekedett az alaptőke, amit a pénzintézet vezetői jó eredménynek tartanak, hiszen a tőkenövekedés időben egybeesett a kereskedelmi bankok hasonló akcióival, amelyeknek nagyságrendje lényegesen nagyobb volt, és ez a „kisebb” részvénytársaság számára némi hátrányt jelentett. Az eddigiek szerint az újabb határidő végéig várhatóan 2,3—2,4 milliárd forintot tesz majd ki az az összeg, amely lehetőséget nyújt a tevékenységi — s a pénzügyi vállalkozási kör további tágítására. Az alaptőke bővüléséhez különben az eddigi tagokon túl újabb jelentkezők is hozzájárultak, hozzávetőleg 150 millió forinttal. A pénzintézet részvényeinek a forgalmazása is megkétszereződött: a Mezőbank Rt. részvényeit mintegy. 8— 10 millió forint értékben adták el az eddigi részvénytulajdonosok, mégpedig valamivel a névérték feletti áron. A bank letéti jegyek árusítását kezdte meg, ez a lakossági ügylet 6 hét alatt jó eredményeket hozott, hiszen 300 millió forint értékben adtak el jegyeket. A pénzintézet tavaly csaknem 6 milliárd forintot forgalmazott, s üzleti tevékenységének mintegy 90 százaléka az agrárágazatra terjed ki. Készül a Magyar élelmiszerkönyv A Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetben készül a Magyar élelmiszerkönyv. A munkáról Mohos Ferenc, a KÉKI főigazgatójának általános helyettese elmondotta: a könyv a.z élelmiszer-termelők számára olyan szakmai és jogi iránymutató lesz, amely — a nemzetközi gyakorlattal összhangban — szabályozza az élelmiszerek előállítását. A könyvet az élelmiszerekről szóló törvény előírásainak megfelelően szerkesztik meg, s négy kötetből átl majd. Az első az élelmiszertörvényt és az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos valamennyi hatósági előírást, jogi és egészségügyi tudnivalót tartalmazza. A második kötet a gyártás műszaki szabályozását, az élelmiszer-előállításnál alkalmazható technológia általános jellemzőit, a gyártásra vonatkozó egyéb előírásokat és egyes tilalmakat foglalja magában; például közli az élelmiszer-feldolgozáshoz használt adalékanyagokra vonatkozó előírásokat, továbbá a higiéniai szabályokat. A legterjedelmesebb a harmadik kötet; ez az egyes termékcsoportokra vonatkozó minőségi előírások gyűjteménye lesz. A negyedik kötet a késztermékek minősítésének és vizsgálatának módszereit közli. A Magyar élelmiszerkönyv a termékek minőségét helyezi a gyártás és forgalmazás középpontjába. Az eddigi szabályozás ugyan nem tett különbséget az exportra kerülő és az itthon forgalmazott termékek minősége között, a kialakult gyakorlat szerint azonban a kétféle gyártási cél mégiscsak elkülönült. Az új élelmiszertörvény egységes minőségi feltételeket támaszt a gyártókkal szemben. sakkal jár együtt a budapesti átalakítás. — Hadd tegyem hozzá az előbbiékhez: a távolabbi tervek között szerepel, hogy a vidéki központokat is módosítják a hatszámjegyes híváshoz. Erre elsősorban a nagyobb városok igénye miatt lesz szükség, de az országos hálózat megkívánja, hogy a fővároson kívül egységes legyen a rendszer. Öt számjeggyel elvileg százezer előfizető számát tudjuk meghatározni. A mostani átalakítás az ország összes központját érinti: a főközpontokat ugyanúgy, mint kisebb alközpontjainkat. A rekonstrukciós program másfél éve indult, s már mindenütt elvégezték a munkálatok hetvenöt—nyolcvan százalékát. — Kisébb átalakításokról volt szó — tette hozzá az osztályvezető. — Jó néhány áramkört kellett módosítani, és több száz órás munkát adott a karbantartóknak. A megmaradt feladatokat egy júniusi hét végére hagyják, ugyanis akkor az egész országban az átalakításon dolgoznak majd a posta szerelői. A tervek szerint péntek délutántól hétfő reggelig végeznek, s közben a telefonközpontok ha fél kapacitással is, de működni fognak. Nem kell félnünk, hogy a nyár elején néhány napig nem lehet majd telefonálni az országban. F. L. Vévé még nincs Dobra verik a Dorottyát? 60—100 MILLIÓBA KERÜLNE A FELÚJÍTÁS Az idén nem a Dorottya szálloda lesz a dámák diadalának helyszínre. Az épület felett ugyanis eljárt az idő, megérett a felújításra. Az, hogy a szálloda elavult, csak részben okozta a vendégek számának a csökkenését. A magas árak, a szolgáltatások gyenge színvonala, a kiszolgálás minősége és nem utolsósorban a személyzet egy részének nemtörődöm modora riasztotta el a vendégeket. — Két megoldás marad számunkra — mondta dr. Vida Kocsárd, a Pannónia Szálloda’és Vendéglátó Vállalat területi igazgatója. — Az egyik, hogy értékesítjük. Az eLső lépéseket már megtettük. Az épület jelenlegi állapotában 138 és fél millió forintot ér. A kaposvári IKV-t bíztuk meg az értékesítéssel. Ha lesz, aki kifizeti ezt az összeget, akkor eladjuk. A másik megoldásnak viszont mi is aktív részesei lennénk! Ez egy teljes rekonstrukció. A szánalmas állapotokat mi sem jellemzi jobban, mint hogy a szobák 60 százalékában nincs fürdőszoba. S folytathatnám azzal, hogy potyog a vakolat, elavultak a berendezések. Ahhoz viszont, hogy a Dorottya visszanyerje régi fényét, előzetes becslések szerint is 60—100 millió forintra lenne szükség. Ennyi pénze nincs a vállalatnák. Ezért tárgyalásokat folytattunk több céggel, hogy — a bevitt tőke arányában részesedve a későbbiekben — közös vállalkozásban újítsuk föl. Erre két nagyvállalat jelentkezett, az egyik a Lig- nimpex, a másik a Kommunális Beruházási Vállalat. A tatarozást az a jugoszláv cég vállalná, amely a Csiky Gergely Színházat rendbe tette. Ahhoz azonban, hogy a költségek megtérüljenek és később is gazdaságosan üzemeljen a szálloda, a földszint nagy részét — 2500— 3000 négyzetmétert — értékesíteni szeretnénk. Az alsó szinteket amúgy is alig-alig használtuk; ugyanakkor magas költséggel üzemeltettük. Természetesen a szálló- vendégeknek fenntartunk egy nagy termet és kialakítunk egy úgynevezett snack- éttermet, amely a reggeli étkezést szolgálná. — Hogyan osztanák fel az alsó szintet és kiknek? X i y *ám ^UZEBEOÉNY — Még nem dőlt el semmi, de több megoldás is kínálkozik. Az egyik egy a dél-dunántúli valutás áruház vagy ha akad elég jelentkező, kiskereskedők is bérelhetnek itt üzlethelyiséget. A falakat a kívánt magasságban és formában alakítanánk ki; A raktározás nem okozna gondot, hiszen az épület alatt egy 1500— 2000 négyzetméteres pincerendszer van, s az is hasznosítható. — A felső szintek megmaradnak szállodának? — Ha nem sikerül eladni, akkor igen. Az emeleteken lévő 50 szobát teljesen felújítanánk, mindegyikhez kialakítva egy-egy fürdőszobát. Elképzelhető a tetőszer- kezet beépítése is. Ott még 25 szobát lehetne kialakítani. Mivel így három emelet lenne, lifteket is kell beszerelni. — Mennyi ideig tartana a rekontrukció? — Ha az idén megkezdenénk, körülbelül másfél évig. A mostani igazgató, Vida Árpád véleménye más, és sok kaposvári aggodalmát, rossz érzéseit tükrözi: — Akik itt élnek és szeretik a várost, azok számára elképzelhetetlen, hogy az épület butikok, üzletek sorát fogadja patinás falai közé. Nem hisszük, hogy a kiárusítás lenne a megfelelő megoldás. Az igazgató nincs egyedül ezzel a véleményével. Arra, hogy miért került ilyen helyzetbe a Dorottya, köny- nyű válaszolni. Tizenhárom évvel ezelőtt a tervezők és a kivitelezők hibát hibára halmoztak. — Tudom, hogy a szálloda rendbetétele horribilis összegbe kerül. De miért úgy kell előteremteni ezt az összeget, hogy a földszintet áruba bocsátjuk? Nem az a megoldás, hogy áruházat vagy mindenféle üzletet alakítanak ki. Ha modernizálnánk az épületet, és megmaradna hangulata, patinája, nem lenne hiány a vendégekben sem. Ehhez persze magas színvonalú kiszolgálást kell nyújtani. Szükség van étteremre, sörbárra, éjszakai lokálra és kitűnő személyzetre. Egyetlen ellenérv lehet: ezzel a megoldással sokkal lassabban térülne meg a felújítás költsége. Ha mégis az üzletek vagy áruház mellett döntene egy közös vállalkozás, érdemes végiggondolni : nem jelent-e majd túl nagy versenyt a közelben épülő bevásárlóközpont? Csapó M. Péter Jégtelenítő berendezés szabadalmat vásárolta meg a Muhart Balatoni Hajózási Leányvállalatának siófoki üzemegysége. Az új szabadalom alapján a kikötő mélyéről a négyfokos vizet búvárszivattyúval emelik a felszínre, s az állandó vízforgatással megakadályozzák befagyását A könyvekről a vevők mondanak ítéletet A lap 1989. január 16-i számában a Művelt? Nép? Könyvterjesztő? című írásban a szerző azt képzelte rólunk, hogy vállalatunk „a kultúra fellegvára”. Mi egyszerűen könyvkereskedelmi vállalat vagyunk: a más szervezetek által kiadott könyveket juttatjuk el a vásárlókhoz. A könyveseteket több mint tíz éve, kereskedelmi megfontolásból, a maitól teljesen különböző gazdasági környezetben vezettük be, megszüntetése is csak kereskedelmi-gazdasági megfontolás lehet. Vállalatunk mindenféle vásárlói kedvezményt, engedményt csak saját dolgozói anyagi elismerési lehetőségeinek rovására tud adni. Állami dotációt nem kapunk, a működéshez szükséges termelési tényezőkhöz minden más gazdálkodó szervezettel megegyező feltételekkel jutunk. Ma már egyértelmű: nem a vállalatokat kell dotálni, hanem a rászoruló állampolgárt. Ez azonban nem lehet egyetlen vállalat feladata sem, csakis az államé. A vállalat folytathat ugyan ehhez hasonló eredménnyel járó tevékenyfet, de azt csak saját, jól felfogott kereskedelmi-gazdasági érdekéből teheti. Ezzel a lehetőséggel vállalatunk is él: biztosítja az aktív pedagógusoknak, a nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatóknak, a MUOSZ-tagoknak készpénzvásárlás esetén a 10 százalék engedményt. Az Alma Mater Kör tagjai által vásárolt könyvek értéke országosan elérte 1988. szeptember—decemberében azt az értéket, amelyet a könyvcsekktulajdonosok egész évben fordítottak vá- sálásra.' A vállalat könyvcsekkes forgalma a kezdeti évekhez képest értékben — a növekvő könyvtárak ellenére — a felére csökkent. A nyilvántartásra fordított élőmunka, a kihelyezett készlet hitellel való finanszírozása (a kamatterhek növekedése mellett), a postai díjszabás emelkedése és — esetenként —a peresítés és behajtás költsége meghaladja azt, amit egy állami vállalat józan ésszel és felelősséggel vállalhat. A könyvcsekk nem tartozott a legnépszerűbb vásárlói formák közé; nem mi, hanem a vásárlók mondtak fölötte ítéletet. A részletvásárlás lehetőségét továbbra sem kívánjuk elzárni azoktól, akiknek nincs módjuk kifizetni egy összegben bizonyos kiadványokat. A munkahelyi könyvterjesztők által biztosított részlet- vásárlást változatlanul igénybe vehetik. A korábbi éveknél hosz- szabb időre terveztük az 1989. évi kedvezményes könyvvásárt is: február 1-jé- től március 11-ig tart. Presztcr Sándor igazgató Tanácsok az adóbevallóknak Sokoldalú segítséget kapnak Komárom megyében az állampolgárok az 1988. évi személyi jövedelemadó bevallásához. Az adófelügyelőség munkatársai ezekben a hetekben mintegy ötven települést keresnek fel, hogy tanácsokat adjanak a meglehetősen bonyolultnak tűnő, több mint száz kérdést tartalmazó adóívek kitöltéséhez. A megbeszélésekhez a helyiségeket a' tanácsok adják, az időpontról pedig a megyei lapban, értesítik a lakosságot. Bekapcsolódott az előadások, ismertetők szervezésébe a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a KIOSZ, a KISZÖV és a MTESZ megyei szervezete is, több helyen pedig a népfrontbizottságok rendeznek lakossági fórumot. ÁZ ILLETÉKES VÁLASZOL
