Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

1989. február 13., hétfő Somogyi Néplap 5 Á primadonna vasárnapja KI TUD TÖBBET A SZOVJETUNIÓRÓL? Nyolcadszor győzött a Munkácsy Látogatóban Pálfy Aliconél Délelőtt háziasszony, főzi az ebédet. Ám amíg férje, Somoss István, a kaposvári Csiky Gergely Színház nyu­galmazott 'karnagyai a ku- tyust sétáltatja, addig Pálfy Alice skálázni kezd. Min­dennap. A primadonna nyugdíjba ment, de a szí­nésznő tegnap délután is színpadra lépett. Pálfy Alice harminc éve kaposvári színésznő. Ottho­nában látogattuk meg. — Művésznő, mit gondol, miért olyan népszerű a 3:1 a szerelem javára című ze- néis darab, amelyben ön is szerepeli? — A közönség ki van éhezve a zenés darabokra. Megjegyzem, a szereplők is népszerűek: Csákányi, Kul- ka... — A harminc esztendő színpadi sikereit fölidézni lehetetlen. Ha jól tudom, öt­venegy darabban lépett kö­zönség ele. Több albumba gyűjtötte össze emlékeit, amit a fényképék megőriz­tek. Lapozzunk bele. — Április 1-jén lesz har­minc óve, hogy aláírtam a szerződést a Osiky Gergely Színházban, Ruttkai Ottó jelenlétében. — Ügy tudom, operaéne­kesként végzett a Zeneaka­démián. Hogyan lett prima­donna? — A vizsgaelőadáson oitt volt a szolnoki színház igaz­gatója, s azzal a szándékkal szerződtetett, hogy operatár­sulatot hoznak létre. Nem lett belőle semmi. A Mosoly országát hagyta ott, Kaposváron vendégként Leginkább . a filozófusok tudják, hogy az axiómát nem kell bizonyítani. De még en­nél is tudósabbak a kisvá­ros lakói, mert számukra minden, minden axióma, azaz nyilvánvalóság, amit a szemükkel látnak vagy a mindig igazat beszélő isme­rősöktől hallanak. így aztán világos: a mechanikai alkat­részgyár kereskedelmi igaz­gatóját egyik percről,a má­sikra kidobták a hivatalá­ból. (Mellesleg az is furcsa, hogy a kereskedelmi igazgat tó itt, a főutcán tartott hi­vatalt, noha kíntr a város szélén, a gyártelep irodahá­zában lett volna a helye.) Szegény érdekelt, akiről máris múlt időben beszéltek, semmit nem tudott a történ­tekről. Még él sem indult a munkába gyanútlan fejével, de a kisváros főutcáján már valósággal bugyborékolt a szenzáció. Bizonyára valutái sikkasztott. Hagyta magái megvesztegetni a nyugati kliensektől akikkel itt szo­kott mulatérozni üzleti tár­gyalás ürügyén a Gitár el­nevezésű vendéglátóüzem lokáljában. Ráadásul tete­mes leltárhiány terheli a lel­kiismeretét. énekelte a Cigánybáró című operettben Szaffi szerepét. S ezzel megpecsételődött színésznői karrierje. Nem mindenáron — tegyük hoz­zá. Hiszen Sallós Gábor igazgatótól nem kérhetett olyat, amit ne teljesített vol­na, csakhogy marasztalja, így történt, hogy ... — Hogy a kedvemért mű­sorra tűzte a színház Pucci­ni Pillangókisasszonyát. Nagy siker volt! Országosan fölfigyeltek az előadásra. — Tudom, a legkedvesebb szerepei közül való. Ám a nagyoperettek primadonná­ját is megőrizte emlékezeté­ben a kaposvári közönség. — Adél a Denevérből. Médi a Három a kislányból, Viktória! A klasszikus nagy­operettek mind igényes éne­kesfeladatokat jelentettek számomra. A Cigánybáróból Szaffi szerepét az ország csaknem valamennyi szín­padán eljátszhattam. Sárái Jánossal az Operaházban is. — Kik voltak a legkedve­sebb partnerei? — Hát Sárdi... Húsz évig énekeltem Rózsa Tiborral; niagyon kedveltem Bajor Hát ilyen csúnya piszko­kat kentek a boldogtalanra, pedig egyéb bűne nem volt, csak az, hogy pár évvel ez­előtt hozott magának Stutt­gartból egy ovális rendszám- táblás használt, fehér Mer­cedest. Abból a fajtából, amilyenen Derrick felügyelő szaladgál a gazdag gyilkosok után. Nyilvánvaló —axióma! — rendes úton meg nem sze­rezhető ilyen ovális remd- számtáblás, fehér Mercedes. Holott merőben másról volt szó. Amúgy meg olyan kisvá­ros ez, ahol még az is ese­mény, ha a főutcán lepoty- tyan az eresz alól egy sárga csőrű verébfióka. Ezzel szem­ben most komolyabb dolog történt. Komolyabb, mint annak idején a szicíliai part­raszállás. Ugyanazon a fő­utcán izgalmasan titokzatos bútordarabok — úgymint földig érő fotelek, fogakkal sűrűn ellátott fogas, négy­lábú, négysarkú asztalok és támlával rendelkező székek — akadályozták mozgásuk­ban a becsületes útón járó kisvárosiakat. A munkába gyalog igyek­vő kereskedelmi igaagató­Ferencet, Tarján Tamást, Somogyi Gézát. — A primadonnaszerepek elfeled tették, hogy pesti lány? — Hálaisten, Kaposváron körülrajongtak. Kinek nem esik ez jól? — A primadonna nyugdíj­ba vonult, de a színésznő nem. — Prózai szerepekre újra szerződtették. Nőnapon még énekelek a színházban, vál­lalati rendezvényeken. Nem hanyagolom el a hangomat. Miattam sosem kellett elő­adást lemondani. — Igaz, hogy színházi berkekben vas torkúnak ne­vezték? — Ehettem bármennyi fagylaltot, a hangszalagja­imnak nem ártott. Tehát le­hettem: vastorkú. — Az idei színházi évad afféle reneszánsza színházi pályafutásának. A folytatás? — Remélem, hogy a kö­vetkező évadra is szerződ­tetnek. Annyi öregasszony- szerep van!... A közönség ebben a sze­repkörbe” is szereti. nak már messziről feltűnt a csoportosulás. De fel sem merült benne olyasféle, ami esetleg irá is vonatkozhat. Azon sem ütközött meg, hogy épp az ő munkahelyé­nél verődött össze a nép. Hiszen a járda közterület Bizonyára összeesett valaki és most várják a mentőt. De minek ehhez ennyi bú­tor? Aztán majdnem ő lett rosszul. — Jesszus, hiszen ez az irodám berendezése! — torpant meg hirtelen a szív­verése. Döbbenettel szakadt rá a gyanú, hogy talán tűz ütött ki a hivatalában. Tit­kárnője világosította föl, hogy a gazdasági igazgató rendelkezésére ki kell cse­rélni a teljes bútorzatot. Már hozzák is az újat a me­gyeszékhelyiről. Nosza, több sem kellett a méregbe gu­rult kereskedelmi igazgató- maik. Ripsz-ropsz a vállalat központi irodaházában ter­mett, és egyenesen a gazda­sági igazgatónak rontott: — Azt hittem, tűz van, és kiderül, hogy te csinálod a kárt ezzel az esztelen pazar­lással! — Nono, kispajtás — így a gazdasági igazgató. — No­no. Vagy nem tudod, hogy holnapután iktatjuk be az új vezért? Ügyis meg van sértődve a lehelyezése miatt. Lássa csak, itt is lesz akko­ra valaki, mint a megyénél. Az országos elődöntőbe való bejutás volt a tétje a Ki tud többet a Szovjetunió­ról? elnevezésű vetélkedő szombati megyei döntőinek Kaposváron és Csurgón. A Művelődési Minisztérium, a KISZ KB, az MSZBT, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, valamint a Szov­jetunió című folyóirat a ma­gyar—szovjet műszaki-tudo­mányos együttműködés 40. évfordulója tiszteletére hir­dette meg a mostani vetél­kedőt. Húsz csapatot vártak a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépisko­la ebédlőjébe, ahol a szak­középiskolák és a gimnáziu­mok tanulói vetélkedtek. Négy csapat azonban nem érkezett meg. Egy darabig vártak rájuk, majd Tóth Anna, a megyei tanács tár­sadalompolitikai főosztályá­nak ifjúságpolitikai főmun­katársa mint játékvezető be­jelentette, nem várnak to­vább, hiszen a többiekkel szemben udvariatlanság, ha nem kezdik el a vetélkedőt. Stadler László, a megyei pártbizottság munkatársa a zsűri elnökeként annak a reményének adott kifejezést: A magyar történelmi cí­mer visszaállítását javasol­ja az új alkotmány előké­szítésére alakult Nemzeti Jelvények nevű albizottság. Elnöke Kállay István, a történelemtudomány dokto­ra, egyetemi tanár Molnár Erzsébetnek, az MTI mun­katársának elmondta; a bi­zottság tagjai — a történe­lemtudomány képviselői, he- raldikusok, jogászok — most elkészített állásfoglalá­sukban azt javasolják, hogy a történelmi címer két vál­tozata közül válassza ki az ország népe az államcímert. A jelenlegi címer ugyanis nem felel meg sem a hazai, sem a nemzetközi követel­ményeknek. Ha a koronás kiscímer mellett döntenek, az alkot­mányban így rögzítsék a cí­mer leírását: hegyes talpú, hasított pajzs, első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös me­zejében zöld hármas halom­Egy füst alatt most mindent kicserélek. Ki tudja, lesz-e ilyen alkalmunk még ebben az évezredben ? Látta a kereskedelmi igaz­gató, hogy lendületes veze­tőtársa a maga hivatalát már tökéletesem megújítot­ta', padlószőnyegestül, csillá­rostul, mindenestül. Ennek ellenére a magáéhoz nem engedett nyúlni. Velősen ki­nyilvánította, hogy az ő hi­vatali bútorzata kifogásta­lan, és előreláthatólag túléli az ezredfordulót. Hanem a tűzesetre vonat­kozó gyanúja sokba került neki. Mert alig kezdte meg áldásos működését az új ve­zér, gazdasági helyettese — mint hatáskörűéig illetékes — tűzbiztonsági ellenőrzést rendelt el a készá.ruraktár- bam. Ez a raktár pedig tör­ténetesen a kereskedelmi igazgató hatáskörébe tarto­zott. Ahogyan annak történ­nie kellett, az ellenőrzés számos, nagyfokú hanyag­ságra derített fényt. Jegy­zőkönyvileg rögzítették, hogy, a gondos vizsgálat szerencsére elejét vette a súlyos anyagi károk eshető­ségének”, ám a mulasztá­sokért a felelősnek felelnie kell. így fizetett ötezer forint büntetést a kereskedelmi igazgató. a megyei döntő hozzájárul ahhoz, hogy mindenniki job­ban eligazodjon a világ, a Szovjetunió dolgaiban. Egyik-másik csapat tagjai eleinte bátortalanok voltak. A játékvezető ügyes meg­jegyzései azonban fokoza­tosan feloldották a kezdeti feszültséget, s egyre jobban felforrósodott a légkör, mind többen jeleníkezték egy- egy villlámikérdés megvála­szolására, ha a másik asztal­nál nem tudták. Az írásbeli feladatok, különösen a lottó kitöltése, a rajzos feladat megoldása alaposan meg­izzasztotta a versenyzőket. A külön sorban ülő felkészítő tanárok jobban izgultak, mint a fiatalok. A hatodik forduló után összeszámolták a pontokat, majd kihirdették az ered­ményt. A zsűri elnöke át­adta az okleveléket és a ju­talmakat. Az első helyen a kaposvári Munkácsy gim­názium, a másodikon a bar­csi gimnázium csapata vég­zett. Ők mennek március 4-én a székesfehérvári orszá­gos elődöntőre. A siófoki ke­reskedelmi-vendéglátó szak­középiskola tanulói harma­dikok lették. nak aranykoronás kiemelke­dő középső részén ezüst (talpas) kettős kereszt. A pajzs felső szélén a ma­gyar korona (Szent Korona) nyugszik. Ezt a javaslatukat a szak­emberek azzal indokolták, hogy a koronás címer ele­meinek eredete 800 évre, egy pajzsban egyesített, ko­ronás formájában 600 évre nyúlik vissza. Megfelel a nemzeti hagyományoknak, használata elterjedt, a cí­mer műemlékeken, épülete­ken is látható. A kettős ke­reszt, az egykori vallási jel­kép már 800 évvel ezelőtt vi­lági, állami szimbólummá vált. Hosszú, békés idősza­kokban volt a magyarság cí­mere. A teljes magyar törté­nelmi múltat, az országépí­tő reformkorszakok vállalá­sát fejezi ki. A korona csaknem évezre­des államiságunk szimbólu­ma, sohasém jelentette a ki­rályságot. A nemzet ugyanis mindig azt a hatalmi rend­szert tekintette legitimnek, amely a koronát állította az államiság központjába. A ko­rona ezért a magyar állam­címer régi, külső heraldikai dísze, állandó eleme. Koro­nás volt az államcímer az 1386-os országtanács, Bocs- kay István, Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc jelvé­nyein. Ha a koronátlan ívelt kis- címerre esik a választás, az alkotmány szövegében azt írják majd: enyhén ívelt ol­dalú, hasított pajzs. Első me­zeje vörössel és ezüsttel hét­szer vágott, második meze­jében zöld hármas halom­Jelenlét címmel új irodal- mi-iművészeti folyóirat lát napvilágot márciusban. A negyedévenként megjelenő kiadvány elsősorban az in­duló, fiatal íróik és művé­szek publikációs gondjain kíván enyhíteni, s helyet akar biztosítani mindazon törekvéseknek, amelyek szo- kátlanságuik, „másságuk” miatt nehezen vagy egyálta­lán nem kapnak teret a je­lenlegi folyóiratstruktúrá­ban. A március végén megjele­nő 386 oldalas, kettős szám a 70-es évek underground, avantgárd művészeivel fog­Zetz József felkészítő ta­nár már a vetélkedő felénél érezte, hogy elsők lehetnek az orosz tagozatos 2 A osz­tály tanulói. Be is mutatta nekem a díjkiosztás után Vörös Tamást, Hegedűs Ma- riannt, Tóth Filomenát és Somogyvári Mariannt, di­csérve a teljesítményüket. — Mii volt a legnehezebb? — A képék felismerése — mondta Vörös Tamás. — Aztán egy Csingiz Ajtmatov- regény címe ■ nem jutott eszünkbe .. . — Ez a nyolcadik alka­lom, hogy a Munkácsy gim­názium csapata bejutott az elődöntőbe s kétszer vol­tunk ott eddig az országos döntőn diákjainkkal — mondta Zetz József boldo­gan. A Csurgón megrendezett megyei döntőn, amelyen a szakmunkásképzők és szak­iskolák csapatai vettek részt a fonyódi szakmunkásképző fiatalja* szerepeltek a leg­jobban — ők mennek a szé­kesfehérvári elődöntőre. nak kiemelkedő, középső, aranykoronás részén ezüst (talpas) kettős kereszt. Ez a címer — vélekedtek a szak­emberek — elemeiben 800 évszázados történelmi hagyo­mányt fejez ki. összhangban van a köztársasági államfor­ma hangsúlyozásával. Átme­neti, rövid, tragikusan vég­ződő történeti időszakokban tűnt fel. Az elmúlt másfél évszázadban a koronátlan kiscímert enyhén ívelt tár- csapajzában ábrázolták. A nemzeti zászlóról (lobogóról) az alkotmányban úgy fogal­mazhatnának — hangsúlyoz­ták a bizottság tagjai —, hogv a magyar nemzeti zászló (lo­bogó) a rúddal merőlegesen vörössel, ezüsttel és zölddel (piros-fehér-zöld) vágott. Az ezüst vágás közepén az ál­lamcímerrel. A hadi és a ke­reskedelmi lobogón az ezüst vágásnak a rúd felé eső har­mada közepén van az állam­címer. Az állami lobogó ki­vételével az államcímer használata más zászlókon nem kötelező. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy ez megfelel nem­zeti hagyományainknak. Az általános nemzetközi gvakor" lat szerint az állami lobogón fel kell tűnnie az államcí- mernsk. Az alkotmánynak rendel­keznie kellene — javasolta a bizottság — arról is, hogy nemzeti himnuszunk Kölcsey —Erkel Himnusza legyen, s ünnepélyes alkalmakkor Vö­rösmarty Mihály Szózata is elhangozhat. A szakértők ja­vaslatait az alkotmányelő­készítő kodifikációs bizott­ság elé terjesztik. lalikozik, s az általuk terem­tett értékek dokumentálásá­ra törekszik. Többek között Erdély Miklós, Hajas Tibor, Szentjóby Tamás, Jováno- vics György, Balaskó Jenő műveit — Beke László elő­szavával — veheti ’kezébe az olvasó. A Jelenlét egyetemi iro­dalmi periodikaként egyéb­ként mintegy 15 éves múltra tekint vissza. Az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem gon­dozásaiban megjelenő új, or­szágos .terjesztésű folyóirat első, dupla száma 10 ezer példányban jelenik meg. Horányi Barna Gerencsér Miklós L OE I L IV Lajos Géza KORONÁVAL VAGY ANÉLKÜL Magyar történelmi címer Űj irodalmi-művészeti folyóirat

Next

/
Oldalképek
Tartalom