Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 12. szám Ára: 5,30 Ft 1989. január 14., szombat Változó szövetkezeti elvek A parasztemberek többsége soha nem értett a szövetkezetpolitikához, legtöbbjük mégis sokat hallott róla. A mezőgazdaság szövetkezetesítése idején szinte már unalomig ismételgették a szövetkezeti elvek között a fokozatosságot és az állami támogatást. Akkoriban politikai aktualitása volt ezen elveknek, ma viszont vitatják érvényességüket. A fokozatosság a szocialista szövetkezetesítés „terméke”. S hogy kell-e a szövetkezeteknek állami támogatás? — sokan fölteszik a kérdést. A válaszadók egy része elutasítóan felel. Előrelátóan, mintegy önvédelemből érvelve állítják: ha a szövetkezeteket mint társadalmi-gazdasági formációkat támogatni kell, akkor nem eléggé hatékony, gyenge szervezetek; vagyis a támogatás ténye eleve érvként szerepelhet a támadók fegyvertárában. Nem a szövetkezetek, hanem a gazdasági tevékenységüket kell állami támogatásban részesíteni, ha az indokolt! A mezőgazdaságot szinte az egész világon támogatja az állam. Magyar- országon sem nélkülözhető ez, de feltétlenül elkülönítendő a szövetkezeteket megsegítésétől. A gyakorlatban nincs is különbség az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek szabályozása között, vagyis a támogatást a gazdasági tevékenység kapja. Hasonló a helyzet a fogyasztási szövetkezetekben is, amelyek a falusi ellátás szervezéséért élveznek előnyöket, ám ugyanezt megkapják állami kereskedelmi vállalatok is, ha kis településeken nyitnak boltot. Anyagi, gazdasági értelemben tehát még hátrányos is lehet a szövetkezetek állami támogatását hangsúlyozni: ugyanakkor a szövetkezetek és az állam viszonya, együttműködésük lényeges eleme maradhat a szövetkezeti elveknek. A támogatásnak nemcsak pénzügyi formája létezhet, a szövetkezetek létjogosultságának, hasznosságuknak elismerése, politikai támogatása közvetve gazdasági erőt is jelenthet: mint ahogy az elmúlt évtizedekben az ellenkezőjére is volt példa. A szövetkezeti elveket persze nem szabad leegyszerűsíteni e három, általánosabban ismert tételre. A magyar szövetkezeti gyakorlat is alkalmazza a klasszikus szövetkezeti elveket: a tagsági közreműködést, a szövetkezeti demokráciát és önkormányzatot, a kölcsönös támogatást. Sok ezer példával lenne igazolható, hogy a szövetkezetek mint vállalatok eredményesen gazdálkodnak: támogatják aktív és nyugdíjas tagjaikat, anyagilag áldoznak sportra, kultúrára. A lenini szövetkezeti elvek azonban a napi gyakorlatban megméretnek, következésképpen változhatnak. Ugyancsak több tekintetben módosításra szorul a szövetkezetekkel szembeni állami magatartás is, amely esetenként érvényesnek tekinthető elveket is megsért. Mindezekre tekintettel felülvizsgálatra, az álláspontok vitában kialakuló formálódására, közelítésére van szükség: végsősoron a szövetkezetek tartós fennmaradása érdekében. A SZOT elnökségének ülése Áprilisra összehívták a KISZ Kompenzációs igényt jelentenek be XII. kongresszusát Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület ismételten áttekintette a január 9-i áremeléseket követő helyzetet, a kibontakozott széles körű tiltakozási hullámot. Figyelembe véve a szakmai, ágazati, megyei és üzemi szakszervezeti szervek kezdeményezéseit is, szükségesnek tartotta újabb állásfoglalás kialakítását és nyilvánosságra hozatalát. Állásfoglalásában a SZOT elnöksége leszögezi: jogosnak tartja a szervezett dolgozók felháborodását, elkeseredett reagálását a rendkívül súlyos áremelésekre. A testület ezáltal is igazolva látja az elmúlt félév során többször nyilvánosságra hozott álláspontját arról, hogy nem ért egyet az alapvető fogyasztási cikkek és szolgál- tatások fogyasztói árának ilyen széles körű, nagymértékű és egyidejű felemelésével. A SZOT vezetői a kormánnyal folytatott tárgyalások során következetesen hangsúlyozták: bár megértik az ártámogatások leépítésének szükségességét, de annak túl gyors végrehajtása nem segíti a gazdasági egyensúly megteremtését, viszont veszélyezteti a törékeny társadalmi konszenzust. A kormány és a szakszervezetek vezető1'- nek legutóbbi találkozóján a szakszervezetek a fogyasztói árszínvonal alacsonyabb növekedését tartották elviselhetőnek, és nem fogadták el a kormány által tervezett 6 százalékos reálbércsökkentést. A SZOT elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy a kormány illetékesei nem mérlegelték kellő súllyal a szakszervezetek felelősséggel kialakított véleményét és így arra kényszerítik őket, hogy más módon szerezzenek érvényt álláspontjuknak. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy a Minisztertanács árintézkedéseinek kihatása az év egészére a — várható szabadpiaci áremelkedésekkel együtt — két-három százalékkal meghaladja a kormány és a szakszervezetek vezetőinek novemberi tárgyalásán kiindulásként számításba vett, a bér- és szociálpolitikai megállapodások alapjául szolgáló 12 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést. A helyzetet értékelve a SZOT elnöksége úgy döntött, hogy a megállapodásoktól eltérő kormányintézkedés kedvezőtlen hatásának, a reálbérek és reál- jövedelmek . további drasztikus romlásának ellensúlyozására, kompenzációs igényt jelent be. Kezdeményezi a SZOT és a kormány vezetőinék mielőbbi újabb találkozóját, az országos érdekegyeztető tanács soron kívüli összehívását és követeli a korábbi ’ megállapodások következetes végrehajtását, az újabb szakszervezeti javaslatok megtárgyalását. A SZOT elnöksége azt is követeli, hogy legkésőbb., június végéig a kormány dolgozza ki és terjessze aszak- .szervezetek vezető testületé elé a bérreformra és a szociálpolitika reformjára vonatkozó elképzeléseit, valamint egy olyan gazdaságpolitikai koncepció körvonalait, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés, a belső piac élénkítése és nem pedig egyoldalúan a fogyasztás csökkentése áll.. Állásfoglalásában a testület egyidejűleg felhívja a szakszervezeti szervezetek, alapszervezetek, valamint minden tisztségviselő figyelmét, hogy a helyi érdekképviseleti fórumokon kezdeményezzék a bérek mielőbbi, a gazdálkodási lehetőségekkel összhangban .álló legnagyobb mértékű növelését. Ugyanakkor kifejezi a bizalmát is, hogy a kormány és a munkáltatók méltányolják a szakszervezetek követeléseit, és nem kényszerítők őket arra, hogy tagságuk jogos érdekeinek védelmében eddig még nem alkalmazott, saját álláspontjuk szerint is elkerülendő eszközöket vegyenek igénybe. Berecz János Szlovákiában Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására pénteken Pozsonyba utazott, ahol megbeszéléseket folytat Jan Fojtikkal, a CSKP KB elnökségének tagjával, a kb titkárával. Előzetes megállapodás a bécsi utótalálkoMón A bécsi utótalólkozó pénteki plenáris ülésének első részében, a déli órákban mind a harmincöt állam képviselője bejelentette, hogy előzetesen elfogadják a záródokumentumnak a semleges és el nem kötelezett országok által kidolgozott legújabb tervezetét. A küldöttségek megállapodtak. hogy e jóváhagyás akkor válik majd véglegessé, ha az okmány jelenlegi szövege kiegészül az európai hagyományos haderőről tartandó VSZ—NATO tárgyalások mandátumának szövegével,' amelynek mindenképpen a záródokumentumhoz kell tartoznia. Megkezdte kétnapos ülését január 13-án a KISZ Központi Bizottsága A KISZ Központi Bizottsága pénteken kezdődött ülésén — az Országos KISZ- értekezlet határozata alapján — az április 21—23 közötti időszakra összehívta a KISZ XII. kongresszusát, amelyet a Budapest Sportcsarnokban tartanak majd meg. Az ifjúsági szövetség vezető testületé tanácskozásának első napján zárt ülésen döntött azokról a személyi kérdéseikről, amelyeket a legutóbbi ülésén elhalasztott, majd megtárgyalta és módosítással elfogadta a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége költségvetéséit. A KISZ Központi Bizottsága titkárrá választotta a 28 esztendős Gyurcsány Ferencet, a KISZ Pécs városi bizottságának első titkárát, a KISZ KB egyetemi főiskolái tanácsának elnökét. A KISZ KB intéző bizottsága 5 taggal bővült. A testület soraiba választottákk Szabó Györgyöt, a DÍVSZ főtitkárát, Moldvai Lászlót, a területi bizottságok képviselőjeként, Printz Péter Jánost és Szabó Róbertét, a középiskolai és szakmunkástanuló réteg képviselőit, valamint Munkácsi Mihályt, az ifjúmunkások képviseletéiben. Ezután megtárgyalták a KISZ-szerveknek és intézményeknek, valamint a Magyar Úttörők Szövetségének költségvetését. Ismeretes, hogy a KISZ és az Úttörő Szövetség költségvetési támogatása az idén radikálisan, reálértékében több mint 50 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Az eredetileg tervezett összeg ugyanis 1,4 milliárd forint volt. Az Országgyűlés döntése nyomán azonban csaknem felére, 754 millióra zsugorodott az Ifjúsági szövetség és a gyer- rrieikszervezet költségvetési támogatása. A parlament decemberi ülésszakán negyedik változatban elfogadott költségvetési terv már eleve 300 millió forinttal csökkentette a KISZ költségvetését, majd egy képviselői javaslat alapján a honatyák megszavaztak, hogy további 500 millió forintot vonjanak el a társadalmi szervezetek támogatásából. Ebből az 500 millió forintból több mint 360 milliót az ifjúsági szövetségtől vontak el. A KISZ költségvetése most 425 millió forintot irányoz elő a fővárosi és megyei bizottságok támogatására, 100 milliót országos célú feladatokra — ebben 20 millió a kongresszusi alap —, 84 millió forintot szán a központi bizottság költségeire, 55 millió forint jut az úttörő szövetségnek és 90 millió forintot tervez tartaléknak. A költségvetési javaslathoz hozzászólók közül többen kételyeiket fejezték ki, hogy ez a pénz elegendő-e a működéshez, a fennmaradáshoz. oVít, aki azt javasolta, hogy a 754 millió forint végösszegű „optimista” változat mellett kélszüljön egy „pesszimista”, a legrosszabb bekövetkezésére is számító variáció. A vitában szót kért Nagy Imre, a KISZ KB első titkára is, hangsúlyozva: ilyen drasztikus állami költségvetési - itámogatáscsökkentés mellett minden pénzügyi döntés fájdalmas. A KISZ egyik legfontosabb kérdése azonban az, hogy a költség- vetés felosztását a jelenlegi, vagy pedig a kongresszus után kialakuló struktúra alapján bajtja-e végre. Javasolta: adják meg a megyei KISZ-bizottságoknak azt a jogot, hogy maguk döntsenek, melyik létesítményüktől válnak meg, milyen mértékben csökkentik apparátusukat, az ifjúsági szövetség eddigi területi tevékenységei közül melyekről mondanék le, mennyi pénzt fordítanak a politikai feladatokra és mennyit tartalékolnak a váratlan helyzetek megoldására. A költségvetésről szóló döntést követően a testület — • már a KISZ XII. kongresszusára is készülve — plenáris, illetve szekcióüléseken tárgyalta meg szerveződési és együttműködési szabályzatának vitaanyagát. A KISZ Központi Bizóttsá- ga szombaton é szekcióviták tapasztalatainak összegzésével folytatja munkáját. Siófokon két gép is segít Január első napjaiban megkezdték a gyümölcsfák metszését a Siófoki Állami Gazdaságban. Először a télialma-fákat teszik rendbe a gazdaság munkatársai, de ezzel párhuzamosan február közepétől hozzálátnak az őszibarackfák metszéséhez is. Jelenleg csaknem negyven ember dolgozik a gyümölcsösben; naponta legalább három hektárnyi területtel végeznek. A munkát két metszőgép is segíti, a legtöbb feladat mégis az emberekre marad. Ha az időjárás kedvez, február végén vagy március elején végeznek az almafák metszésével.
