Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

2 Somogyi Néplap 1989. január 12., csütörtök Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás ,az 1. oldalról) Az előkészítés során szá­mos javaslat hangzott el a képviselői munka jobb fel­tételeinek új szabályozására. Így például felmerült a képviselők mentelmi jogá­nak és az összeférhetetlen­ségnek a részletesebb szabá­lyozása. A bizottság elisme­ri e javaslatok indokoltsá­gát, mégis arra az állás­pontra helyezkedett, hogy ezzel is várják- meg az új alkotmányt, illetve a terve­zett tőrvényt a képviselők jogairól és kötelességéről. A bizottságnak az az aján­lása, hogy a képviselők évente negyven munkanap- felmentésit kapjanak felada­tuk ellátásához. A tervezet szerint ez az idő a parla­ment plenáris ülésein, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tanácskozásain felül járna a törvényhozóknak. Többen kifogásolták, hogy a költ­ségtérítés szabályozását az Országgyűlés elnökének ha­tásköréibe utalja a Házsza­bály. A feladtat az elnök a megyei képviselőcsoportok vezetőinek bevonásával vé­gezné. A kifogás szerint ez a megoldás egzisztenciális függőséget hozna létre a képviselők és az Országgyű­lés elnöke, valamint a kép­viselőcsoportok vezetői kö­zött. Az észrevételek szerint az lenne a legjobb, ha mind­ezekben az ügyekben a par­lament plenáris ülése hatá­rozna. A bizottság ezzel szemben nem osztja ezt az álláspontot, hiszen a döntés során számos részletkérdést, egyéni körülményt kell fi­gyelembe venni. Az elfogadott alkotmány­módosítás bővíti az Ország- gyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrendmódo­sítás tervezete is tartalmaz­za. így például megfogal­mazódik benne, hogy az Országgyűlés ülései összehí­vásának joga az Elnöki Ta­nácstól szálljon át az Or­szággyűlés elnökére, kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írjá alá az el­fogadott törvényeket, és az elnök gondoskodik azok al­kotmányos kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az El­nöki Tanácsot illette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizott­ságait is. Fontos változás, hogy az új' Házszabály a2 állandó bizottsági tagok lét­számának csak az alsó ha­tárát szabályozza, a felső határ megállapítását pedig a plénumra bízza. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zá'rt ülés, a név szerinti szava­zás, a szavazatok összeszám- iálása, a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. A testület végül arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli eset­ben tarthat az Országgyű­lés. Jelenleg harminc képvise­lő indítványozhatja zárt ülés tartását. Ez a rendelke­zés úgy módosulna, hogy öt­ven képviselő írásbeli indít­ványára, ugyancsak a rend­kívüli eset indoklásával le­hetne csa!k ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új jog­szabály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni, akár- hányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása nyilvá­nos ülésen történik. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás szerint ezt bármely képviselő indít­ványozhatja. Ha azonban legalább harminc képviselő írásiban javasolja, akkor el kell rendelni azt. Most azt javasolja a bizottság, hogy a képviselők egyéni kezde­ményezési lehetőségének megtartásával legalább öt­ven képviselő írásbeli indít­ványa kelljen a név szerin­ti szavazás elrendeléséhez. Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszorí­tó rendelkezése, amely sze­rint, 'ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért egyet, ákkor előbb a Minisztertanács javaslatá­ról kell szavazni, s csak azt követheti a módosítás. A bi­zottság javasolja, hogy ezt változtassák meg, és térje­nek vissza ahhoz a korábbi eljárási rendhez, amikor az Országgyűlés először a mó­dosító javaslatokról döntött. A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabá­lyozni a szavazatok össze- számlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a „látható”, vagy „nyilvánvaló” többség kifejezésit, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen le­adott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják össze. A bizottság javaslatot ter­jesztett elő a képviselői te­vékenységgel összefüggő kü­lönböző parlamenti csopor­tosulások — frakciók — alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehoz­ni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevé­kenysége — fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály — tartalma­sabbá teheti az ország mun­káját. Sürgető feladatként jelöl­ték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájé­koztatását. Megoldásra vár a képviselői munkai szakér­tőkkel való segítése is. El­képzelhető egy olyan meg­oldás, hogy a központban legyen egy, a közigazgatás­tól nem függő jogi szakér­tői iroda, amelynek főhiva­tású dolgozói lehetnének, össze lehetne állítani egy listát eseti szakértők névso­rával is. Meg kellene fon­tolni azt is, miként lehetne a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőkkel tá­mogatni. Indítványozták azt is, hogy a karzaton helyét fog­laló meghívottak számára a véleménynyilvánítás tilal­mát jelezni kellene a meg­hívókon. A bizottság egyet­ért gzzel a javaslattal. Ugyancsak megfontolásra ajánlja azt az indítványt, hogy az Országgyűlésnek is legyen állandó szóvivője. Dr. Korom Mihály vége­zetül kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett bi­zottsági javaslatokat vitas­sák meg és az írásban be­terjesztett .kiegészítésekkel fogadják el az Orzággyűlés Házszabályát. Király Zoltán (Csongrád m., 5. Vk.), a Magyar Tele­vízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere tapasz­talatait osztotta meg a Tisz­telt Ház tagjaival. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, # illetve az interpellációk be­jegyzésének korábbi visz- . szásságairól, ezzel kapcsolat­ban a képviselőket nemegy­szer sértően érintő, az or­szággyűlési iroda tisztvise­lői által tanúsított hozzá-, állásról, a' kormánytagok, a pártfunkcionáriusok és az országgyűlési tisztségvise­lők „befolyásoló” telefon­jairól. Foglalkozott az 1986- ban elfogadott ügyrend kor­látozó, és már a hatályba lépésekor tudotton betart­hatatlan voltáról. A Házszabályok módosí-. tására tett javaslatok döntő többségével egyetértett. Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.) a jánoshal- mai Petögi Mgtsz párttit­kára néhány negatív példá­val igyekezett képviselőtár­sainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi hely­zetben a képviselői jog gya­korlása számos korlátba üt­közik. Korábban — az 1987- es tavaszi ülésszakon — pél­dául előfordult, hogy inter­pellációt készült beterjesz­teni az akkori pénzügymi­niszterhez, de a Parlament­ből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert „megfricskázni”. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bí­róság elnökének beszámoló­jához tervezett felszólalása előtt is értesítették, hogy beszéde nem illik bele az ülésszak „koreográfiájába”, vonja vissza felszólalási szándékát. Mindezekből az a követ­keztetés adódik: a képvise­lő egzisztenciális védelmé­re, jogai gyakorlásának szavatolására egyedül az alkotmányi, ügyrendi, vagy az egyéb jogszabályi előírá­sok aligha elegendőek. Ezek ugyanis a képviselők rová­sára, külön érdekek szerint alkalmasint megsérthetek, figyelmen kívül hagyhatók. Továbbra is fenntartotta azt a javaslatát — amelyet az ügyrendi bizottság már el­utasított —, hogy az Or­szággyűlés ügyrendbe fog­lalva szabja meg a menteb mi és összeférhetetlenségi .bizottságnak: tájékoztassa a Parlamentet a képviselői munka során szerzett ta­pasztalatokról. Ezzel meg­valósulna az Országgyűlés önellenőrzési mechanizmu­sa. Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk), az MSZMP Oroszlányi Városi Bizottsá­gának első titkára egyebek között kifejtette véleményét a pálrttag, illetve a párton- 'kívüli képviselők parla­menti csoportjának egymás­hoz való viszonyáról. Sze­rinte az ezzel kapcsolatos Vita a parlament megosztá­sához vezet. Mint kommu­nista képviselő, igényt tart arra — mondotta —, hogy a párt orientálja, ismertes­se vele a Központi Bizott­ság álláspontját a parla­ment tevékenységével, az ország helyzetével összefüg­gő kérdésekben. Ügy véle­kedett, hogy a párttagság­inak nincsenek az ország la­kosságától eltérő érdekei, s ha törekvéseiben a nép, az egész nép érdekeit kívánja érvényre juttatni, akkor cél­szerű a pártonikívüli képvi­selőkhöz is eljuttatni a párttag képviselők csoport­jának rendelkezésére álló információkat. Viola Károly (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki elő. adó javaslatot tett az ügy­rendi tervezet 9. szakaszá­nak olyan értelmű módosí­tására, hogy a Miniszterta­nács tagjára a miniszterel­nöknek is legyen lehetősége indítványt tenni, hiszen közvetlen munkatársáról van szó. Mivel ez a szabá­lyozás az alkotmányt is módosítaná, ezért a képvise­lő az új alkotmány előké­szítőméit figyelmébe aján­lotta az elgondolást. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élel­miszeripari Kutató Intéze­tének főigazgatója, címze­tes egyetemi tanár elmon­dotta, hogy egyetért az új Tudománypolitikai Bizott­ság létrehozásával. Már a novemberi ülésszakon is ja­vasolta, hogy bővítsék ki, az új bizottság nevét és tevé­kenységét Tudományos Ku­tatási és , Műszaki Fejlesz­tési Bizottságra. A képvise­lő azt kérte, legyen módja az Országgyűlésnek — bi­zottságon keresztül — a tör­vényjavaslatokat abból a tekintetből is megvizsgálni, hogy , elfogadásuk miként befolyásolja a műszaki fej­lesztést. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vi­déke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára üd­vözölte az ügyrend módosí­tása nyomán megalakuló családvédelmi bizottság életrehívását. Reményét fe­jezte ki, hogy az Országgyű­lés új állandó testületé elő. segíti olyan jogszabályok kimunkálását, amelyek a társadalom- alapsejtjeinek, a családoknak az érdekeit szolgálják, gondoskodnak fokozottabb védelmükről. Réger Antal (országos lis­ta), a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szö­vetségének alélnöke a par. lament és a nyilvánosság vi­szonyával foglalkozva a képviselő megállapította, nem lehet azon csodálkozni, hogy a sajtó — úgymond — kikezdte a parlamentet. Mostanában derült ki ugyanis, hogy az országgyű­lési munkának gyenge pontjai is akadnák. Ennek ellenére nem szabad félni a sajtónyilvánosságtól, sőt azt továbbra is igényelni kell, hiszen csak így ismer, hetik meg a választók a képviselők munkáját. Kiket irritál a nyilvános­ság? — fogalmazta meg a kérdést a képviselő. Azokat — mondotta —, akik hosszú időn keresztül hozzászok­tak ahhoz, hogy „ellenfél nélküli” pályán játszhatnak, s ezért foggal-körömmel ragaszkodnak az egyfajta paternalista védettség ál­lapotához. A sajtó nyilvá­nossága nem csorbítja, ha­nem növelheti az Ország- gyűlés tekintélyét. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipa. ri Vállalat műszakvezetője szerint szükséges, hogy a parlament évente megha­tározza munkaprogramját, gyakran éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s a képviselőknek időben ren. dellkezésükre álljanak a munkájukhoz nélkülözhe­tetlen' információk. A tör. vényhozó és ellenőrző tevé­kenység szakszerűségének fokozása érdekében létre kell hozni az Országgyűlés­nek dolgozó állandó szákér­tői csoportot. Fiiló Pál (Budapest 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az ügyrendi bizottság által előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szava­zás indítványozását har­minc helyett ötven képvi­selőhöz köti — nem tartot­ta indokoltnak. Az lenne célszerű, hogy az országgyűlési tisztségvi­selők visszahívása is -r- meg választásúikhoz hason­lóan csak titkosan történ­hessen meg — mutatott rá a képviselő. Bödőné Rózsa Edit (Csong­rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa Ko­vács László képviselőtársa korábban elhangzott elő- terjeszteséhez kívánt komp­romisszumos, ’ alternatív javaslatot tenni. Az érdemi vita, a félreértelmezhető gondolatok tisztázása, azaz a megalapozott döntések elősegítése érdekéiben ja­vasolta a rövid hozzászólás intézményének bevezetését. Két somogyi képviselő, Horn Péter, az agrártudományi egyetem rektora és Horváth Ferenc csurgói állatorvos a Parlament folyosóján ad interjút » tv-nek Az ügy rend-módos irtás vi­táját csaknem egyórás szü­net követte, mivel az elő­készítő bizottság tételesen áttekintette az ezzel kapcso­latban elhangzott képviselői javaslatokat, indítványokat. A hosszúra nyúlt tanácsko­zás eredményét dr. Korom, Mihály, a napirendi pont előadója foglalta össze. Egyebek között elmondta: sok képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy javíta­ni kell a képviselői munka lényegét ériintő feltételeket. Ezzel kapcsolatban az ügy- rendelőkészítő bizottság el­nöke közölte, hogy konzul­tációt folytatott Németh Miklóssal, a kormány elnö­kével. Ezután Korom Mihály té­telesen sorra vette az ügy­rend tervezetére vonatkozó képviselői javaslatokat, s ismertette, a bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját. Korom Mihály válasza után hosszasnak hizonyuió szavazási procedúra kezdő­dött. Végül is az Ország­gyűlés a házszabály hatá­lyos szövegét, részleteiben és egészében 3 ellenszava­zattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Az ügyrendi határozatho- zaltalt követően soron kívül szót kért Técsy László (Sza- bolcs-Szatmár m., 19. vk.), s bejelentette: a röviddel az előtt elfogadott ügyrend alapján több képviselőtár-' sával együtt megalakították az Országgyűlés agrárszek­torát. Ennek tagjai: Deák Géza, Bóna János, Káldi Endre, Horn Péter, Mayer Berta­lan, Lakos László, Márton János, Fodor Sándor, Má- tyus Gábor, Pásztohy And­rás, Solymosi József, Schmidt Ernő, Técsy László és Varga János. Ezt követően az elnöklő Jakab Róbertné bejelen­tette, hogy Bánffy György kíván — napirenden kívül — a Magyarországra me­nekülőik ügyében javas­latot előterjeszteni, amely - lyel egyébként az Ország- gyűlés külügyi bizottsága előző napi ülésén egyetér­tett. Bánffy György rámuta­tott: mindaz, ami a magyar —romáin határon történik, ami az ide települtek hely­zetét érinti, joggal foglal­koztatja az állampolgárokat és a határainkon kívül élő magyarságot is. U'alt arra, hogy az Országgyűlés de­cemberben állást foglalt a nemzeti kisebbségek jo­gainak tiszteletűén tartá­sáról. Ezt követően több szervezet és magánszemély számos képviselőhöz kö­vetelést juttatott el. E kö­veteléseket magáénak érez. ve javasolta: az Országgyű­lés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyet­len menekült se legyen az ország területéről kitolon­colható. Ennek ellenőrzé­sére a külügyi bizottság esetleg albizottságot hoz­zon létre. Az Országgyűlés kérje. fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon ad­jon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsola­tos intézkedéseiről: a csa­ládegyesítés eddigi eredmé­nyéiről ; a menekülttáborok felállításáról; a genfi kon­vencióhoz .való csatlako­zás lehetőségéről; az ENSZ menekültügyi segí­tőkészségének igénybevéte­léről. Az ezekkel kapcsola­tos tájékoztatás hozzáse­gítheti majd a házai és a nemzetközi közvéleményt a helyzet reális megítélésé­hez. Az Országgyűlés külügyi bizottságának megbízásából, és az egyházak menekülte­ket segítő szolgálatának ta­pasztalatai alapján dr. Tóth Károly (országos lista) re­formátus püspök, a magyar- országi református egyház zsinatának lelkész! elnöke foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. ’ Az indítvány hátterét megvilágítva el­mondta': arról van szó egy­részt, hogy a Romániából hazánkba érkező menekül­tek befogadásának vagy be nem fogadásának a kérdé­sei tisztázatlanok. Nem egy- éretflmű, hogy ki milyen szempontok szerint jogosult dönteni a befogadásról vagy a visszautasításról. Nem halasztható tovább a befo­gadottak jogi helyzetének rendezése sem — mutatott rá. Utalt arra, hogy a kül­ügyi bizottság Bánffy György indítványának kedd esti vi­táján egyetértés volt egy menekülttábor vagy táborok létesítésének kérdésében. Sürgős feladatnak tartották a genfi menekültügyi egyez­ményhez való csatlakozást. Ez utóbbi azonban az ügy bonyolultságára való tekin­tettel hosszabb időt vesz igénybe. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a ma­gyar—román kettős állam­polgárságról szóló egyez­mény felmondása segítené a Magyarországra menekültek jogi helyzetének rendezését. Felmerült a külügyi bizott­ság ülésén az a gondolat is, hogy a kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez a romániai nem- • zeti kisebbségek és a mene­kültek ügyében. Horváth István felszólalása Ezt követően Horváth Ist­ván belügyminiszter kért szót, aki teljes együttéirzé- séről és megértéséről bizto­sította az Országgyűlést a Bánffy György és a Tóth Károly képviselők által be­terjesztést javaslatokkal kap­csolatban. Kérte — tekintettel arra, hogy a kormány pillanatnyi­lag is foglalkozik vafarneny- nyi kérdéssel —, az Ország­gyűlés most ne hozzon ha­tározatot, hadd legyen ideje a kormánynak a körülmé­nyek megvizsgálására. Erre azért is szükség lenne, mert több kérdés, illetőleg a hoz­zájuk kapcsolódó jogszabá­lyok nemcsak magyar—ro­mán ügyeket, hanem több más országot is érintenek. Kívánatos tehát alaposan áttekinteni, hogy a hozandó (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom