Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
2 Somogyi Néplap 1989. január 12., csütörtök Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás ,az 1. oldalról) Az előkészítés során számos javaslat hangzott el a képviselői munka jobb feltételeinek új szabályozására. Így például felmerült a képviselők mentelmi jogának és az összeférhetetlenségnek a részletesebb szabályozása. A bizottság elismeri e javaslatok indokoltságát, mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezzel is várják- meg az új alkotmányt, illetve a tervezett tőrvényt a képviselők jogairól és kötelességéről. A bizottságnak az az ajánlása, hogy a képviselők évente negyven munkanap- felmentésit kapjanak feladatuk ellátásához. A tervezet szerint ez az idő a parlament plenáris ülésein, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tanácskozásain felül járna a törvényhozóknak. Többen kifogásolták, hogy a költségtérítés szabályozását az Országgyűlés elnökének hatásköréibe utalja a Házszabály. A feladtat az elnök a megyei képviselőcsoportok vezetőinek bevonásával végezné. A kifogás szerint ez a megoldás egzisztenciális függőséget hozna létre a képviselők és az Országgyűlés elnöke, valamint a képviselőcsoportok vezetői között. Az észrevételek szerint az lenne a legjobb, ha mindezekben az ügyekben a parlament plenáris ülése határozna. A bizottság ezzel szemben nem osztja ezt az álláspontot, hiszen a döntés során számos részletkérdést, egyéni körülményt kell figyelembe venni. Az elfogadott alkotmánymódosítás bővíti az Ország- gyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrendmódosítás tervezete is tartalmazza. így például megfogalmazódik benne, hogy az Országgyűlés ülései összehívásának joga az Elnöki Tanácstól szálljon át az Országgyűlés elnökére, kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írjá alá az elfogadott törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizottságait is. Fontos változás, hogy az új' Házszabály a2 állandó bizottsági tagok létszámának csak az alsó határát szabályozza, a felső határ megállapítását pedig a plénumra bízza. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zá'rt ülés, a név szerinti szavazás, a szavazatok összeszám- iálása, a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. A testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli esetben tarthat az Országgyűlés. Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tartását. Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset indoklásával lehetne csa!k ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új jogszabály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni, akár- hányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történik. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha azonban legalább harminc képviselő írásiban javasolja, akkor el kell rendelni azt. Most azt javasolja a bizottság, hogy a képviselők egyéni kezdeményezési lehetőségének megtartásával legalább ötven képviselő írásbeli indítványa kelljen a név szerinti szavazás elrendeléséhez. Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszorító rendelkezése, amely szerint, 'ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért egyet, ákkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a korábbi eljárási rendhez, amikor az Országgyűlés először a módosító javaslatokról döntött. A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a szavazatok össze- számlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a „látható”, vagy „nyilvánvaló” többség kifejezésit, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják össze. A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások — frakciók — alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehozni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevékenysége — fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály — tartalmasabbá teheti az ország munkáját. Sürgető feladatként jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájékoztatását. Megoldásra vár a képviselői munkai szakértőkkel való segítése is. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a központban legyen egy, a közigazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek főhivatású dolgozói lehetnének, össze lehetne állítani egy listát eseti szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt is, miként lehetne a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőkkel támogatni. Indítványozták azt is, hogy a karzaton helyét foglaló meghívottak számára a véleménynyilvánítás tilalmát jelezni kellene a meghívókon. A bizottság egyetért gzzel a javaslattal. Ugyancsak megfontolásra ajánlja azt az indítványt, hogy az Országgyűlésnek is legyen állandó szóvivője. Dr. Korom Mihály végezetül kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett bizottsági javaslatokat vitassák meg és az írásban beterjesztett .kiegészítésekkel fogadják el az Orzággyűlés Házszabályát. Király Zoltán (Csongrád m., 5. Vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere tapasztalatait osztotta meg a Tisztelt Ház tagjaival. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, # illetve az interpellációk bejegyzésének korábbi visz- . szásságairól, ezzel kapcsolatban a képviselőket nemegyszer sértően érintő, az országgyűlési iroda tisztviselői által tanúsított hozzá-, állásról, a' kormánytagok, a pártfunkcionáriusok és az országgyűlési tisztségviselők „befolyásoló” telefonjairól. Foglalkozott az 1986- ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépésekor tudotton betarthatatlan voltáról. A Házszabályok módosí-. tására tett javaslatok döntő többségével egyetértett. Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.) a jánoshal- mai Petögi Mgtsz párttitkára néhány negatív példával igyekezett képviselőtársainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik. Korábban — az 1987- es tavaszi ülésszakon — például előfordult, hogy interpellációt készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez, de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert „megfricskázni”. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójához tervezett felszólalása előtt is értesítették, hogy beszéde nem illik bele az ülésszak „koreográfiájába”, vonja vissza felszólalási szándékát. Mindezekből az a következtetés adódik: a képviselő egzisztenciális védelmére, jogai gyakorlásának szavatolására egyedül az alkotmányi, ügyrendi, vagy az egyéb jogszabályi előírások aligha elegendőek. Ezek ugyanis a képviselők rovására, külön érdekek szerint alkalmasint megsérthetek, figyelmen kívül hagyhatók. Továbbra is fenntartotta azt a javaslatát — amelyet az ügyrendi bizottság már elutasított —, hogy az Országgyűlés ügyrendbe foglalva szabja meg a menteb mi és összeférhetetlenségi .bizottságnak: tájékoztassa a Parlamentet a képviselői munka során szerzett tapasztalatokról. Ezzel megvalósulna az Országgyűlés önellenőrzési mechanizmusa. Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk), az MSZMP Oroszlányi Városi Bizottságának első titkára egyebek között kifejtette véleményét a pálrttag, illetve a párton- 'kívüli képviselők parlamenti csoportjának egymáshoz való viszonyáról. Szerinte az ezzel kapcsolatos Vita a parlament megosztásához vezet. Mint kommunista képviselő, igényt tart arra — mondotta —, hogy a párt orientálja, ismertesse vele a Központi Bizottság álláspontját a parlament tevékenységével, az ország helyzetével összefüggő kérdésekben. Ügy vélekedett, hogy a párttagságinak nincsenek az ország lakosságától eltérő érdekei, s ha törekvéseiben a nép, az egész nép érdekeit kívánja érvényre juttatni, akkor célszerű a pártonikívüli képviselőkhöz is eljuttatni a párttag képviselők csoportjának rendelkezésére álló információkat. Viola Károly (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki elő. adó javaslatot tett az ügyrendi tervezet 9. szakaszának olyan értelmű módosítására, hogy a Minisztertanács tagjára a miniszterelnöknek is legyen lehetősége indítványt tenni, hiszen közvetlen munkatársáról van szó. Mivel ez a szabályozás az alkotmányt is módosítaná, ezért a képviselő az új alkotmány előkészítőméit figyelmébe ajánlotta az elgondolást. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetének főigazgatója, címzetes egyetemi tanár elmondotta, hogy egyetért az új Tudománypolitikai Bizottság létrehozásával. Már a novemberi ülésszakon is javasolta, hogy bővítsék ki, az új bizottság nevét és tevékenységét Tudományos Kutatási és , Műszaki Fejlesztési Bizottságra. A képviselő azt kérte, legyen módja az Országgyűlésnek — bizottságon keresztül — a törvényjavaslatokat abból a tekintetből is megvizsgálni, hogy , elfogadásuk miként befolyásolja a műszaki fejlesztést. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára üdvözölte az ügyrend módosítása nyomán megalakuló családvédelmi bizottság életrehívását. Reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés új állandó testületé elő. segíti olyan jogszabályok kimunkálását, amelyek a társadalom- alapsejtjeinek, a családoknak az érdekeit szolgálják, gondoskodnak fokozottabb védelmükről. Réger Antal (országos lista), a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alélnöke a par. lament és a nyilvánosság viszonyával foglalkozva a képviselő megállapította, nem lehet azon csodálkozni, hogy a sajtó — úgymond — kikezdte a parlamentet. Mostanában derült ki ugyanis, hogy az országgyűlési munkának gyenge pontjai is akadnák. Ennek ellenére nem szabad félni a sajtónyilvánosságtól, sőt azt továbbra is igényelni kell, hiszen csak így ismer, hetik meg a választók a képviselők munkáját. Kiket irritál a nyilvánosság? — fogalmazta meg a kérdést a képviselő. Azokat — mondotta —, akik hosszú időn keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy „ellenfél nélküli” pályán játszhatnak, s ezért foggal-körömmel ragaszkodnak az egyfajta paternalista védettség állapotához. A sajtó nyilvánossága nem csorbítja, hanem növelheti az Ország- gyűlés tekintélyét. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipa. ri Vállalat műszakvezetője szerint szükséges, hogy a parlament évente meghatározza munkaprogramját, gyakran éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s a képviselőknek időben ren. dellkezésükre álljanak a munkájukhoz nélkülözhetetlen' információk. A tör. vényhozó és ellenőrző tevékenység szakszerűségének fokozása érdekében létre kell hozni az Országgyűlésnek dolgozó állandó szákértői csoportot. Fiiló Pál (Budapest 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az ügyrendi bizottság által előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti — nem tartotta indokoltnak. Az lenne célszerű, hogy az országgyűlési tisztségviselők visszahívása is -r- meg választásúikhoz hasonlóan csak titkosan történhessen meg — mutatott rá a képviselő. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa Kovács László képviselőtársa korábban elhangzott elő- terjeszteséhez kívánt kompromisszumos, ’ alternatív javaslatot tenni. Az érdemi vita, a félreértelmezhető gondolatok tisztázása, azaz a megalapozott döntések elősegítése érdekéiben javasolta a rövid hozzászólás intézményének bevezetését. Két somogyi képviselő, Horn Péter, az agrártudományi egyetem rektora és Horváth Ferenc csurgói állatorvos a Parlament folyosóján ad interjút » tv-nek Az ügy rend-módos irtás vitáját csaknem egyórás szünet követte, mivel az előkészítő bizottság tételesen áttekintette az ezzel kapcsolatban elhangzott képviselői javaslatokat, indítványokat. A hosszúra nyúlt tanácskozás eredményét dr. Korom, Mihály, a napirendi pont előadója foglalta össze. Egyebek között elmondta: sok képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy javítani kell a képviselői munka lényegét ériintő feltételeket. Ezzel kapcsolatban az ügy- rendelőkészítő bizottság elnöke közölte, hogy konzultációt folytatott Németh Miklóssal, a kormány elnökével. Ezután Korom Mihály tételesen sorra vette az ügyrend tervezetére vonatkozó képviselői javaslatokat, s ismertette, a bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját. Korom Mihály válasza után hosszasnak hizonyuió szavazási procedúra kezdődött. Végül is az Országgyűlés a házszabály hatályos szövegét, részleteiben és egészében 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Az ügyrendi határozatho- zaltalt követően soron kívül szót kért Técsy László (Sza- bolcs-Szatmár m., 19. vk.), s bejelentette: a röviddel az előtt elfogadott ügyrend alapján több képviselőtár-' sával együtt megalakították az Országgyűlés agrárszektorát. Ennek tagjai: Deák Géza, Bóna János, Káldi Endre, Horn Péter, Mayer Bertalan, Lakos László, Márton János, Fodor Sándor, Má- tyus Gábor, Pásztohy András, Solymosi József, Schmidt Ernő, Técsy László és Varga János. Ezt követően az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy Bánffy György kíván — napirenden kívül — a Magyarországra menekülőik ügyében javaslatot előterjeszteni, amely - lyel egyébként az Ország- gyűlés külügyi bizottsága előző napi ülésén egyetértett. Bánffy György rámutatott: mindaz, ami a magyar —romáin határon történik, ami az ide települtek helyzetét érinti, joggal foglalkoztatja az állampolgárokat és a határainkon kívül élő magyarságot is. U'alt arra, hogy az Országgyűlés decemberben állást foglalt a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletűén tartásáról. Ezt követően több szervezet és magánszemély számos képviselőhöz követelést juttatott el. E követeléseket magáénak érez. ve javasolta: az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen menekült se legyen az ország területéről kitoloncolható. Ennek ellenőrzésére a külügyi bizottság esetleg albizottságot hozzon létre. Az Országgyűlés kérje. fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedéseiről: a családegyesítés eddigi eredményéiről ; a menekülttáborok felállításáról; a genfi konvencióhoz .való csatlakozás lehetőségéről; az ENSZ menekültügyi segítőkészségének igénybevételéről. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás hozzásegítheti majd a házai és a nemzetközi közvéleményt a helyzet reális megítéléséhez. Az Országgyűlés külügyi bizottságának megbízásából, és az egyházak menekülteket segítő szolgálatának tapasztalatai alapján dr. Tóth Károly (országos lista) református püspök, a magyar- országi református egyház zsinatának lelkész! elnöke foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. ’ Az indítvány hátterét megvilágítva elmondta': arról van szó egyrészt, hogy a Romániából hazánkba érkező menekültek befogadásának vagy be nem fogadásának a kérdései tisztázatlanok. Nem egy- éretflmű, hogy ki milyen szempontok szerint jogosult dönteni a befogadásról vagy a visszautasításról. Nem halasztható tovább a befogadottak jogi helyzetének rendezése sem — mutatott rá. Utalt arra, hogy a külügyi bizottság Bánffy György indítványának kedd esti vitáján egyetértés volt egy menekülttábor vagy táborok létesítésének kérdésében. Sürgős feladatnak tartották a genfi menekültügyi egyezményhez való csatlakozást. Ez utóbbi azonban az ügy bonyolultságára való tekintettel hosszabb időt vesz igénybe. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a magyar—román kettős állampolgárságról szóló egyezmény felmondása segítené a Magyarországra menekültek jogi helyzetének rendezését. Felmerült a külügyi bizottság ülésén az a gondolat is, hogy a kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez a romániai nem- • zeti kisebbségek és a menekültek ügyében. Horváth István felszólalása Ezt követően Horváth István belügyminiszter kért szót, aki teljes együttéirzé- séről és megértéséről biztosította az Országgyűlést a Bánffy György és a Tóth Károly képviselők által beterjesztést javaslatokkal kapcsolatban. Kérte — tekintettel arra, hogy a kormány pillanatnyilag is foglalkozik vafarneny- nyi kérdéssel —, az Országgyűlés most ne hozzon határozatot, hadd legyen ideje a kormánynak a körülmények megvizsgálására. Erre azért is szükség lenne, mert több kérdés, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok nemcsak magyar—román ügyeket, hanem több más országot is érintenek. Kívánatos tehát alaposan áttekinteni, hogy a hozandó (Folytatás a 3. oldalon.)
