Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! . 1? Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLV. évfolyam, 7. szám Ara: 4,30 Ft 1989. január 9., hétfő Apáról fiúra A családban mindig volt nyomdász. Ismerő­söm lelkesedik, hogy fia folytatja a három-négy generációs hagyományt. A nyomdászok mindig is „családnak” számítottak, rokonsági fokozat nélkül is. A minap a pályavá­lasztási beszélgetésen mondták el, hogy náluk a gimnázium 1989-ben sem lett „kapósabb”: a továbbtanulási lehetősé­gek azonban gyarapod­tak. Az általános iskolai képzés eredményességét tekintve rendkívül válto­zatos a kép: kikerülnek innen olyan tehetséges gyerekek is, akik nem is gondolnak arra, hogy he­lyük a gimnáziumban, később pedig az egyete­men, a főiskolán lenne. Valahol nekik is tanulni kell, nem biztos, hogy a szakmunkásképzők vagy a szakközépiskolák tud­ják a leginkább képessé­geiket kibontakoztatni. A nyomdászdinasztia kapcsán érdemes elgon­dolkodni azon, hogy a szülök milyen szerepet játszanak a gyerekek pá­lyaválasztásában, modell­értékű-e foglalkozásuk, magatartásuk? Ritka ki­vétel manapság, hogy a fiú folytatja apja fogla.1- kozását, hivatását. Nem azt akarom mon­dani, hogy a cipész gye­reke legyen mindenáron cipész, az ügyvédé pedig csak ügyvéd lehet: Elgon­dolkodtató viszont, hogy mennyi érték, tudás, ta­pasztalat megy veszendő­be, amit nem használnak ki az egymást követő ge­nerációk. A népi hagyományok ápolása nemcsak divat: terebélyes mozgalommá is vált. Vissza lehet kérdez­ni a múltra, arra, hogy hogyan szőttek-fontak elődeink, a kotyoló rig­must már ügyesen ejti a gyermek, ám bizonyos tradíciókról, amelyek apá­ról fiúra szállhatnának, nem tudnak szinte sem­mit. A televízióban tegnap új sorozat kezdődött, fel­fedezve ismét a távokta­tás lehetőségét. A házi betegápolást, gondozást el lehet sajátítani ebben a formában is. Tankönyv sajnos még nem seg>*> a tanulókat, s a szülőktől sem kapnak sok segítsé­get: lázat mérni még meg­tanul a gyerek, önállóan el is tud menni az isko­laorvoshoz, a körzeti gyer­mekorvoshoz, hogy meg­vizsgáltassa magát, a gyógyszerét is ki tudja vál­tani, ám hiányoznak azok a fogások szokásai kellék­tárából, amelyeket nem pótolhat a pirula bevevé.- se sem. Régi ismeretek megtanulására buzdít a televíziónak ez a soroza­ta. A példák bizonyítják, hogy a családi — végső soron társadalmi — ha­gyományok akkor is fon­tosak, ha a gyerek ma már az iskolában komputerrel számítja ki azt, amit a szülei, nagyszülei papíron, ceruzával, fejben. Kárba veszsok érték, amit nem­zedékek őriztek meg, mert általuk személyiségük gaz­dagodott. Ennek gyakor­lati oldaláról is meg le­het győződni. Horányl Barna Vegyifegyvcr-értekezlet Párizsban Sevardnadze nagy horderejű bejelentést tett A vegyi fegyverek eltiltá­sával foglalkozó párizsi vi- lágértekezleten Eduard. Se- vardnadze szovjet külügy­miniszter új, nagy hordere­jű bejelentést tett: a Szov­jetunió még az idén meg­kezdi vegyifegyver-készle­teinek megsemmisítését, egyoldalúan és függetlenül egy nemzetközi megállapo­dás létrejöttétől. Sevardnadze méltatta az 1925-ös genfi jegyzőkönyv jelentőségét, de hozzátette: „a mi nemzedékünknek to­vább kell lépnie. Sevard­nadze öt pontban foglalta össze a Szovjetunió pozíció­ját: — a Szovjetuniónak van­nak vegyi fegyverei, de so­hasem folyamodott azokhoz; — nem termel és nem tá­rol vegyi fegyvereket egyet­len más állam területén sem; — vegyi fegyvereiből so­hasem adott át más álla­moknak; — nyilvánosságra hozta készletei nagyságát; — 1989 folyamán megkez­di vegyi fegyverei megsem­misítését, külön e célra épült létesítményében. Várkonyi Péter külügymi­niszter vasárnap felszólalt a nemzetközi értekezleten. A Magyar Népköztársaság őszinte elismerését fejezte ki azért a kezdeményezésért, amelyet múlt év szeptembe­rében az ENSZ-közgyűlés előtt tett Reagan elnök és Mitterrand elnök. Javasla­tukat a tagállamok közössé­ge egyetértéssel fogadta, és egyhangú határozatban üd­vözölte a francia kormány ajánlatát ennek a konferen­ciának 3' megrendezésére — mondotta Várkonyi. Hozzáfűzte: Magyaror­szág nagy jelentőséget tu­lajdonít a vegyi fegyverek betilt á sának e 1 ős e g í tés é re összehívott konferenciának. — Politikai és katonai-biz­tonsági értelemben egyaránt fontosnak tartjuk e konfe­renciát azért, mert a kato­nai szembenállás leépítésé­nek, a katonai képességek védelmi célú átalakításának folyamata nem hozhat tar­tós eredményeket, ha nem terjed ki a tömegpusztító fegyverek egyik yeszélyes fajtájára, nevezetesen a ve­gyi fegyverekre. A magyar kormány elítél­te a vegyi fegyverek alkal­mazását, amely ellentétes a nemzetközi jog normáival, és sürgette általános és tel­jes felszámolásukat, mint a használat megelőzésének egyetlen biztos garanciáját. * * 4 Hazaérkezett Párizsból Várkonyi Péter külügymi­niszter. 'A tanácskozás a tervek szerint szerda este záróokmány elfogadásával ér véget. A szovjet küldöttség vezetője bejelentette, országa megkezdi vegyifegyver-készletének felszámolását A Minisztertanács közleménye az 1989. évi fogyasztói áralakulásról a központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről A Minisztertanács az 1989. évi terv alapján döntött egyes központi árintézkedé­sekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről. I. A népgazdasági tervben számított gazdasági teljesít- ménvék és feltételek szerint a fogyasztói árszínvonal 1989-ben az 1988. évinél mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Az év első hónapjaiban a lakosság által vásárolt szá­mos fontos terméket és szol­gáltatást érintő, átlagosan 20—22 százalékos mértékű központi áremelésre kerül sor. Az árintézkedések a rá­fordítások növekedésével, a termelői és a fogyasztói ár­támogatások csökkentésével, az adózási feltételek válto­zásaival vannak összefüg­gésben. Január 9-étöl az élelmi­szerárak a mezőgazdasági támogatások jelentős csök­kentése, valamint az egyéb szabályozó- és költségválto­zások következtében átlago­san 16—17 százalékkal emel­kednek. Ezen belül a hús­árak 15—16 százalékkal nö­vekednek. A marhahúsnál az á.tlagos áremelkedés ’ kö­zel 30 százalék. Így például a vastaglapocka, fartő, Ste­fánia kilogrammonkénti ára 130 forintról 170 forintra nő. A sertéshúsok és húskészít­mények átlagosan 13—14 százalékkal drágulnak. Így például 1 kg rövidkaraj ára 150 forintról 170 forintra, a párizsi felvágotté 88 forint­ról 100 forintra, a veronai felvágotté 110 forintról 130 forintra, a gépsonka jelen­legi 220 forintos kilogram­monkénti ára 250 forintra emelkedik. A baromfi árak átlagosan 13—14 százalékkal növekednek. A vágott csirke fogyasztói ára a jelenlegi 63 forintról 74 forintra növek-' szik kilogrammonként. A húst tartalmazó konzervek is drágulnak. A zsiradékok árai átlago­san 15 százalékkal emelked­nek. Igv például 1 kg ser­tészsír ára 30 forintról 34 forintra, a palackos napra­forgó-étolaj literenkénti ára 37 forintról 42,30 forintra, a negyedkilós Rama margarin ára 17,50 forintról 20,80 fo­rintra változik. A tej és a tejtermékek árai átlagosan közel 40 szá­zalékkal emelkednek. Így például 1 liter 2.8 százalé­kos zsírtartalmú pasztőrö­zött tej ára 9,20 forintról 12,90 forintra, a 20 százalé­kos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 fo­rintról 13 forintra, a 0,10 kg-Qs 80 százalékos zsírtar­talmú vaj ára 9.40 forintról 11,60 forintra, az edami sajt kilogrammonkénti ára 107 forintról 152 forintra válto­zik. A sütőipari termékek árai 15—16 százalékkal emelked­nek. így például a fehérke­nyér kilogrammonkénti ára 10,40 forintról 12 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli darabonkénti ára 1,10 fo­rintról 1,30 forintra válto­zik. A finomliszt ára kilo­grammonként 9,10 forintról 10.90 forintra nő. A kristály- cukor ára 26,10 forintról 27.90 forintra emelkedik ki­logrammonként. Drágulnak még a fűszerpaprikafélék .és a déligyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátóipa­ri árakban is érvényesül. A munkahelyi és előfizetéses étkeztetésnél a nyersanyag­drágulás adagonként kb. 3 forinttal növelheti az igény­be vevők hozzájárulását. A mosószerek árai átlago­san 8 százalékkal emelked­nek, így például d 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3 kg-os Per- lux ára 220 forintról 248 fo­rintra nő. Változik a gyógyszerren­delés; -kiadás és -térítés rendszere. A gyógyszerek térítési díjai jelentős diffe­renciálódás mellett átlago­san 82 százalékkal emelked­nek. Nő a térítésmentesen igénybe vehető gyógyszerek köre, elsősorban a krónikus betegségeknél, a vény nél­küli gyógyszerek1 viszont teljes áron (támogatás nél­kül) kerülnek forgalomba. A gyógyászati segédeszkö­zöknél a drágulás 7 százalé­kos lesz. A darabárufuvarozás díjai 15 százalékkal lesznek ma­gasabbak. Február 1-jétől módosul­nak — az élelmiszerárak emelésével, összhangban — a gyermek- és diákjóléti in­tézmények térítési díjai. Ma — mint minden hét­főn — zárva van a kapos­vári IMunkásőr soron a Dél­somogyi Mezőgazdasági Kombinát húsboltja. Ám odabent dolgoznak — mint sok hasonló üzletben —, lel­tároznak, átárazzák az árut. Áremelés... Ennek jegyében zajlott le a \múlt hét vége taz üzlet­ben. Az ilyenkor szokásod fölvásárlási hullám söpört végig ott is. Berecz István boltvezető mondta: — Csitítani igyekszünk a vevőket, amikor mondják a magukét. Mert persze raj­tunk csattan ' az ostor és nem az árhivatalon. De azért oda is súgjuk egy-egy nyugdíjasnak: ha van hová eltennie, akkor vigyen pár dekával többet. Ha van ho­vá ... öt-nyolc kiló húst az vásárol, akinek pénze és mélyhűtője van és raktároz­ni tud. Ennél is több kilót az, aki kolbászt tölt és van annyi pénze, hogy most be­fektesse. És persze minden­ki azt visz, amit épp adni tudunk. — Ezek szerint nem min­dig és nem mindent tudnak adni? — Hiába is tagadnám. Több áru jön, mint máskor, de gyorsabban is fogy már napok óta. iPénteken pél­dául reggeltől délig nyolc mázsát adtunk el. És üres a hűtőkamra. Ez az, amit én a legjobban utálok. Mert ilyenkor kell \azt mondani a vevőnek, hogy nincs ... És ha az emberbe csak egy kis szakmaszeretet is szorult, akkor ezt ,a szót nem ked­veli. — öten dolgoznak a bolt­ban. Bírják ja rohamot? — Bírjuk, még többet is bírnánk. És ez sem jó. Hi­szen összefügg az árukíná­lattal. Szállítóink igyekez­nek, de nyilván minden hús­bolt főbb árut kér. iMi is igyekszünk. Ám csak re­méljük, hogy minden ember elhiszi: ha egy órára el­fogy az áru, ,akkor azt nem a mi trehányságunk okoz­ta. Most is minden pillanat­ban várjuk a teherautót. Amint megjön, egy darabig megszűnik a „nincs”. Szom­batra rendkívüli szállítást kértünk és kaptunk is. .. Ahányszor áremelés van. annyiszor átéljük ezt. Én nem ma kezdtem a szakmát, néhányszor már alkalmam volt ilyen nemszeretem já­tékra. — Az áremelést követő héten a forgalom vissza­esik? — Nem. \A magyar ember hús nélkül nemigen tudja elképzelni a konyhát. Te­hát nagy visszaesés nem lesz. Egyesek ugyanannyit fognak vásárolni továbbra is, egyesek viszont keve­sebbet, vékonyabb szelete­ket, esetleg ki-kihagynak egy-egy napot. Viszont lesz, aki ezentúl is mindig töb­bet visz ... Ha nem mon­dom meg, hogy mikor kire gondolok, akkor is könnyen ki lehet találni. — Lesz ezután több ol­csóbb húsféleség? — Ezt nem én fogom megmondani. Mi eddig is igyekeztünk, hogy legyen, nem hiszem, hogy rossz hí­re volna ennek a boltnak. Mi félsertést kapunk, ami abban van, azt adjuk el ■ ■ ■ Egy fél disznónak viszont nem lesz hat lába, négy ol­dalasa ... Ennek megjóslá­sához nem kell hentesnek lenni. Berecz István viszont jóslatokra nem vállalkozik, csak várta a „kopogtatást”, hogy teljék, majd ismét ürüljön a hűtőkamra. Luthár Péter Számos szolgáltatás díja emelkedik február 1-jével. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 62 százalékkal nő­nek. Budapesten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken mintegy 55 százalék. Így például a vil­lamos vonaljegy ára egysé­gesen 5 forint, az autóbusz­jegyé 6 forint lesz. Budapes­ten a havi villamosbérlet ára 75 forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280 forintra- emelkedik, a tanuló és nyugdíjas kombinált "Bérle­tek új ára 70 forintklesz. A vasúti személyszállítási di­jak 30 százalékkal, a távol­sági autóbusz viteldíjai 10 százalékkal emelkednek. Je­lentős mértékben drágulnak a postai szolgáltatások. A levélpostai díjak átlagosan 27 'százalékkal emelkednek, a szabvány levél feladási dí­ja belföldre 5 forint, kül­földre 15 forint lesz. A táv­irati szódíj 66 százalékkal, az európai nemzetközi tele­fonbeszélgetéseké 64 száza­lékkal emelkedik. A telefon alapdíj — az előfizető tulaj­donában álló készülékek esetében — 148 százalékkal nő. Így például a távhívás­ba bekapcsolt ikerállomások 30 forintos alapdíja 80 fo­rintra, a főállomásoké 40 forintról 100 forintra emel­kedik. A tv előfizetési havi díja 8Ö forintról 100 forintra változik. A helyi tanácsok február 1-jétől kaptak lehe­tőséget egyes kommunális szolgáltatások (köztisztaság, kéményseprés, temetkezés) díjainak átlagosan 10—14 százalékos emelésére. Megfelelő előkészítés után március 1-jétöl ez ivóvíz köbméterenként 3—7 fo­rinttal, a csatornahasználat 2—5 forinttal drágul. Ez — jelentős területi differenciá­lódás mellett — a lakosság által fizetett díjak 220—290 százalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásban élőket is érinti. A víz- és csatornaszolgáltatásba be­kapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbb­let átlagosan 100—120 forint havonta. Az intézkedést el­sősorban az állami támoga­tás csökkentése indokolja. A háztartási energiahor­dozók (tüzelőanyagok és energiaszolgáltatások) fo­gyasztói- árai májustól — a támogatáis csökkentése, va­lamint az energiatakarékos­ság nagyobb mérvű ösztön­zése érdekében — átlagosan mintegy 30 százalékkal emelkednek. Az átlagos mértéken belül az 'egyes energiahordozóknál diffe­renciált mértékű áremelésre kerül sor. Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tari­farendszer (térítési díjrend­szer) változásával is jár (gyógyszerek, gyermekét­keztetés, hejyl közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz- és csatornahasználat) az ér­dekelt tárcák, illetve válla­latok részletesen tájékoztat­ják a lakosságot az új felté­telekről. (Folytatás a 3. oldalon) A hentes nehéz napjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom