Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 6. sióm __________ Ára: 5,30 Ft 1989. január 7„ rzombat Ki útkeresés Az elmúlt évtizedek hazai gazdaságpolitikája azért tévesztett utat, mert a száz évvel korábbi sémákra épült. Az eredeti felhalomozáson alapuló iparosítás jellemezte: az életszínvonal és mindenekelőtt a parasztság, a mezőgazdaság rovására építette fel az ipart, méghozzá annak is a döntő láncszemnek tartott nehézipari ágazatait. Ezen belül az egyedi célok kiválasztásánál a „minél nagyobb, annál jobb” elve érvényesült. A kiútkeresők figyelme azóta egyre inkább a jelen század közepét jellemző modell felé fordult. Előtérbe került a pénzügyi eszköztár alkalmazása, és ebben az irányban az elmúlt két év során többet léptünk, mint a megelőző negyven év alatt. Mindez kevés, nagyon kevés. Nagy veszély rejlik abban, ha azt hitetjük el magunkkal és másokkal, hogy csupán pénzügyi eszközökkel meg lehet oldani a jelen és a közeljövő problémáit. Ezek az eszközök is nélkülözhetetlenek. és ezen a téren is még tovább kell előre mennünk, méghozzá bátran. Rossz pénzügyi helyzetben .ugyan nem lehet tartósan dinamikus a gazdaság, ahhoz a fejlett pénzügyi szolgáltatási mechanizmusok egész sora nélkülözhetetlen, de mindez nem a kormánylapát többé, legfeljebb egy a többi fontos, sőt nélkülözhetetlen eszköz között. Erre meggyőző példával szolgált 1988 októberében a tőkés világban bekövetkezett tőzsdekrach. Az egész pénzügyi vezetés, élükön a legkiválóbbak, súlyos gazdasági visszaesést vártak. Az élet azonban egyáltalán nem igazolta az aggodalmakat. A szakma most kezdi tudomásul venni, hogy nem lehet továbbra is a gazdaság szabályozójának tekinteni azt a pénzügyi mechanizmust, amely ilyen megbízhatatlanul jelez. Tegyük hozzá, hogy a gazdaság fejlődési ütemében sem állt be ennek következtében változás. >fivel ez nem történt meg, az elmélettel van baj, azaz a jelenlegi viszonyok között még egy kiegyensúlyozott gazdaságban sem lehet a gazdaságot csupán monetáris eszközökkel irányítani. Mindezt nem azért mondtam el, mert hivatalosan még mindig az A-variáns az elfogadott, hiszen nem az a baj, hogy emellett tettük le a garast, hanem hogy elhitetjük magunkkal, hogy ez elég eszköz számunkra a gazdaság stabilizálásához. Pedig ez nemcsak nagyon kevés, hanem visszafelé is hathat, ha gyorsan egy sor más reformot nem valósítunk meg. Ha az emberek nem bíznak a reformok sikerében, ha nem látják a vezetés teljes elkötelezettségét az összes szükséges intézkedés meghozatalában, akkor nincs bizalom, márpedig bizalom nélkül a pénzügyi eszközök bátor alkalmazása több hátránnyal, mint előnnyel jár. A pénzügyi eszközök alkalmazásában csak akkor bízhatunk, ha a lakosság, a Vállalatok, s vállalkozók hisznek a következetes politikai reformban, ha látják megvalósulni az agrár-, a társadalombiztosítási, az oktatási, a nyugdíjreformokat. Végzetes illúzió volna a reformoktól félők részéről az, ha a pénzügyi reformokban az egyéb reformok elhalasztását biztosító eszközrendszert látnának. Kopátsy Sándor Grósz Károly találkozott a KEB tagjaival Vendégek a norvég parlamentből Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken kötetlen megbeszélés keretében találkozott a Központi Ellenőrző Bizottság tagjaival. A találkozón véleményt cseréltek a párt tevékenységéről, a mozgalom előtt álló feladatokról. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a pártegységgel és a pártfegyelemmel, valamint Ülést tartott pénteken a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban és nyilvánosságra hozta véleményét. a fogyasztói áremelkedésekkel kapcsolatban. A vitában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott: politikai hiba lenne, ha kizárólagosan a szak- szervezetek birtokolnák ezt a jogot. Mindenképpen arra van szükség, hogy a sztrájkok kezdeményezése, szervezése kollektív dolgozói jogosultság legyen. Az ülésen az-egyik legélesebben vitatott kérdés fogalmi természetű volt, nevezetesen az, hogy sztrájkról vagy munkabeszüntetésről szóljon az új törvény. Az elnökség határozott véleménye szerint mindenképpen csak sztrájkról lehet beszélni, hiszen ez jóval szélesebb kategória, mint a munkabeszüntetés. A testület ragaszkodott ahhoz is, hogy a törvény ne zárja ki a szolidaritási sztrájk lea párt működésének feltételeivel. Áttekintették a tavalyi pártértekezlet óta végzett mozgalmi munkát, az ebből adódó tennivalókat, és néhány időszerű belpolitikai kérdést. A megebeszélésen nagy hangsúlyt kapott a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság együttműködésének elmélyítése. hetőségét, s fenntartotta azt a véleményét is, hogy legyen meg a lehetősége a gyárkapun kívülre terjedő ágazati, iparági sztrájkoknak is. A Munka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatban korábban megrendezett társadalmi viták és az egyeztetések hasznosak voltak, a tervezet lényegesen módosult — állapította meg az elnökség. A Munka Törvénykönyve — a szak- szervezetek javaslatának megfelelően — továbbra is kötelezővé fogja tenni, a korábbinál szélesebb körben a kollektív szerződések megkötését. A testület végül ismételten kialakította álláspontját a tervezett fogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatban. A SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a bejelentett központi árintézkedések rendkívül súlyosan érintik a lakosságot, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeket. Az elnökség jogosnak ítéli a dolgozók széles körű felháborodását a tervezett jelentős áremelkedések hírére. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a KB szék- házában fogadta a norvég parlament külügyi és alkotmányügyi bizottságának küldöttségét, amely Kaare Wil- loch-nak, a bizottság elnökének vezetésével csütörtökön érkezett Budapestre. Az MSZMP főtitkára hang' súlyozta, hogy hazánkban nagy érdeklődés övezi a norvég gazdaság és társadalom fejlődését, alkalmazkodását a mai világ realitásaihoz, s nagy jelentősége van annak, hogy megnőtt a norvég politikai körök érdeklő lődése a magyarországi reformfolyamatok iránt. Grósz Károly rámutatott, hogy kedvezőek a lehetőségek az ismeretek kölcsönös bővíté- tése. A találkozón jelen volt Kovács László külügyminiszter-helyettes és Leif Ed- wardsen, Norvégia magyar- országi nagykövete. A norvég parlamenti küldöttség — amelyben az oslói törvényhozás valameny- nyi pártja képviselteti magát — a nap folyamán számos más magyar politikussal is találkozott. Reggel Vida Miklós, az Országgyűlés alelnöke fogadta a vendégeket, és egyebek közt a magyar parlament munkájáról, a demokratikus jogállamiság kiépítésének teendőiről tájékoztatta őket. • Ezután Szűrös Mátyással, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott eszmecserét a küldöttség. Szűrös Máyás elmondta, hogy Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a Kelettel és a Nyugattal. A jelenlegi kedvező nemzetközi folyamatok jó lehetőségeket teremtenek a magyarországi belső átalakít ás meg val ós í fásához. Szűrös Mátyás utalt arra, hogy a következő másfél évben a magyar parlamentnek mintegy harminc olyan fontos kérdéssel kell foglalkoznia, amely új törvényi szabályozást igényel. Kaare Willoch egyebek közt elmondta: Norvégiában erős tiltakozás bontakozott ki az ellen a román politika ellen, amely az emberi jogok megsértését és a kulturális értékek megsemmisítését jelenti. A belügyekbe való beavatkozás tilalmának elvét tiszteletben akarják tartani, de nem maradhatnak közömbösek, ha az emberi jogokon esik csorba. Oslóban nagy rokonszenvvel figyelik a demokratikus többpártrendszer kialakítására irányuló magyar kísérleteket — mondta a norvég konzervatív politikus. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke délelőtt fogadta a skandináv ország parlamentjének képviselőit. (A képen.) Az eszmecserén a magyar gazdasági és politikai reformfolyamat összefüggései álltak a középpontban. A vendégek élénken érdeklődtek a gazdasági együttműködés kibővült lehetőségei iránt. így szóba •került az új társasági törvény és az a magyar törekvés, hogy jelenjen meg a gazdaságban a külföldi működő tőke. A gazdasági kérdéskör a Várkonyi Péter külügyminiszterrel lezajlott találkozón is előtérbe került. A norvég képviselők kérték, hogy a magyar fél terjessze elő konkrétan, milyen jellegű termékeket kíván nagyobb mértékben exportálni a nyugat-európai országokba. Pozsgay Imre államminiszter délután az Országház delegációs termében fogadta a norvég törvényhozóik küldöttségét. A másfélórás találkozón a vendégek átfogó tájékoztatást kaptak a magyar demokrácia-csomag- terv elméleti alapjairól és gyakorlati teendőiről. Egy kérdésre válaszolva Pozsgay Imre megerősítette: Magyarország hajlandó elfogadni az Európa Tanács emberi jogi egyezményét, beleértve azt a kitételfis, amely pluralista politikai berendezkedést ír elő. Ülést tartott a SZOT elnöksége Állásfoglalás a sztrájkról VÁRAKOZÓ ÁLLÁSPONTON Uj tehenészeti telep Toponáron A toponári Kapostáj termelőszövetkezet az alaptevékenységben, ezen belül a tejtermelésben látja a jövőt, legalábbis ezt jelzi az a tehenészeti fejlesztés, amelyet a zimányi telepükön hajtottak végre. Teljesen, megváltoztatták az addigi technológiájukat, a kötött tartást és a vezetékes,, illetve sajtáros fejést felváltotta a kötetlen tartás és a fejőház. — A fejőházűnk június óta üzemel — mondta Baranyai Sándor főállattenyésztő —, egy poligon rendszerű négyszer nyolc- férőhelyes elrendezésű, Al- fa-Laval fejőgéppel. Ezzel, és a hozzá tartozó újításokkal gyökeresen megváltoztattuk a telep felépítését. A meglevő kötött tartásé istállókhoz kifutókat építettünk, s ezekben pi- henőboxokat alakítottunk ki. Ezekben az istállókban a termelő teheneket helyezzük el. A szárazon állók kifutójában pihenődombokat emeltünk. Annak ellenére, hogy ez mindenkinek új volt, a dolgozóinknak és persze az állatoknak is, meg kellett szokniuk az újdonságot : nagyszerűen bevált. Termeléskieséssel, nem járt a váltás. Már csak azért sem, mert az volt a célunk, hogy a beruházás és az építkezés ellenére a tervünket teljesítem kell. Az állatokat csoportosítottuk termelésük és életkoruk szerint is, hiszen a fiatalabbak gyorsan megtanulják a kötetlen tartással' járó hercehurcát. Sikerült teljesíteni a tervünket, egymillióhatszázezer liter tejet termelt szövetkezetünk 1988- ban. Ez két százalékkal még több is, mint a tervezett. Bodnár Imre elnök: — Jelenleg a felújított telepünkön átlagosan 160 tehén termel. A fejőház azonban ennél jóval többet elbír, s mi szeretnénk kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Terveink szerint ez év végére százzal növeljük az állományt, s a végső terv, hogy ötszáznál több állat termeljen átlagosan Zimányban. A hozamokon is lehet még javítani. Most 5300 liter tejet ad átlagosan egy tehén, véleményem szerint, ha beáll a telep, ez elérheti a hatezer litert is. Ezek azok a terveink, amelyék elérhetők, mivel csak rajtunk múla- nalk. Ami jelenleg elérhetetlennek látszik, az a régóta dédelgetett álmunk, hogy egy saját tejfeldolgozót létesítünk. Sajnos, ma olyan bizonytalan a szabályozóik alakulása, ismeretlen a támogatási rendszer, hogy nem lehet tervezni. Mihelyt azonban erre alkalmunk nyílik, tenni fogunk a választókbővítés és a minőségjavítás érdekében. — 1988-ban összesen 51 millió forintot fordítottak beruházásokra, ebből a tehenészeti telep negyvenmillióba került. Eredetileg csak 26—28 millió forinttal kalkuláltak, de a közbejött árváltozások majdnem megduplázták ezt. Ráadásul gmk-val dolgoztattak, s ez az új szabályozók miatt több adóköltséget jelentett. Ezért van most az, hogy örülni kellene a sikeres fejlesztésnek, mégsem tehetik, mert most azt nem tudják, miből fizetik ki a hltelter. heket. Az idén több mint kétmillió forinttal nőnek a költségek és semmi többletjövedelmük, tartalékuk nincsen. A támogatásoknál figyelembe kellene venni a tájjelleget, és ott segíteni, ahol megéri. Ezen a vidéken éppen a szarvasmarhatartásnak vannak hagyományai. Az emberek ehhez értenék, ezt tanulták az őseiktől. — Meggyőződésem — mondta az elnök —, ha növelni tudnák a vállalkozói kedvet, biztosítanák a feltételeket, nagy eredményeket tudnánk felmutatni. 1A közélet hírei Várkonyi Péter Párizsba utazott Pénteken délután elutazott Párizsba Várkonyi Péter külügyminiszter, akiiküldöttség élén részt vesz a vegyi fegyverek eltiltásának kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencián. Magyar-albán külügyminiszteri megbeszélés Várkonyi Péter külügyminiszter pénteken találkozott Reis Mailile albán külügyminiszterrel, aki hazauitazó- ban néhány órát Budapesten töltött. A miniszterek rövid megbeszélésen áttekintették a két ország kapcsolatainak időszerű feladatait, bővítésének lehetőségeit, és véleményt cseréltek a nemzetközi politika néhány időszerű kérdéséről. Szabó István hazaérkezett Kubából , Szabó István, az MSZMP PB tagja, a TOT elnöke vezette pártküldöttség pénteken hazaérkezett. A delegáció a kubai forradalom győzelmének 30. évfordulója tiszteletére Havannáiban rendezett ünnepségeken vett részt.
