Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám

2 Somogyi Néplap 1989. január 6., péntek Román bejelentés a bécsi utótalálkozón Románia közölte az euró­pai biztonsági és agyüttmű- . .ködési értekezlet utótalál- kazójánajk résztvevőivel, hogy nem fogadja el a semleges és el nem kötele­zett országok által javasolt záródokumentum-tervezetet. A román bejelentés akkor hangzott el, amikor az utó­találkozón, valamint a Var­sói Szerződés és a NATO 23 tagállamának ezzel pár­huzamos konzultációin a küldöttségek egyre intenzi­vebb murikét végeznek, hogy mielőbb eredménye­sen befejezhessék megbe­széléseiket. A semleges és el nem kö­telezett országok e hét ele­jén terjesztették elő az utó­találkozó záródokumentu­mának új, átdolgozott szö­vegtervezetét, s végéhez kö­zeledik a Varsói Szerződés és a NATO által az európai hagyományos fegyveres erőkről tervezett tárgyalá­sok mandátumának kidol­gozása is. Ez utóbbi azért fontos, mert a mandátum az utótalálkozó záródoku­mentuménak szerves része lesz, s a két katonai szövet­ség tagjainak tervezett le­szerelési tárgyalásait csak az utótalálkozó végeztével lőhet majd elkezdeni. Az említett körökben rá­mutatnak, hegy a román ki­fogások a záródokumen­tumnak azokat a részeire vonatkoznak, amelyeket nagy körültekintéssel, el­fogadhatóan kompromisz- sziumos formában dolgoztak ki. Most, amikor végső sza­kaszéihoz érjkezett mind1 a „huszonhármak”, mind a „harmincötök” bécsi megbe­szélése, a már lezártnak te­kintett kérdések újrafelve- tése elodázhatja mindkét fórum befejezését, azzal a veszéllyel jár, hogy továb­bi kérdések is újra vitatot­takká válnak. Az utótalél- kozó résztvevőinek túlnyo­mó többsége kész elfogadni az átdolgozott tervezetet. * • • Reális lehetőség nyílt a bécsi utótalálkozó közeli «apóikban történő befejezé­sére — állapította meg csü­törtöki sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyi szóvivő méltatta a semleges orszá­gok javaslatait, s elfogad­hatónak minősítette a janu­ár 17—19. közötti zárótalál­kozóra vonatkozó kezdemé­nyezést is. Az európai hagyományos fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalások man­dátumának kidolgozásában Geraszimov az egyetlen vi­tás kérdésnek egy törökor­szági földrajzi övezet meg­határozását minősítette. Megítélése szerint ez a kérdés is hamarosan megol­dódhat, ha Ankara, illető­leg NATO-szövetségesei jó- zanafobul közelítik mag. A szóvivő megelégedéssel nyugtázta, hogy London és Washington változtatott az 1991-as moszkvai emberi jo­gi konferencia megrendezé­sével kapcsolatos álláspont­ján. Moszkva támogatja Líbia panaszát Felelősséggel, önmérséklettel Moszkvában felháboro­dással fogadták a két líbiai repülőgép letevésének hírét, azt a tényt, hogy a Líbia-el- lenes amerikai kampány fegyveres összetűzésbe tor­kollott — közölte csütörtö­kön a szovjet külügyi szó­vivő. Gennagyij Geraszimov saj tóérekezletén határozott és éles hangon ítélte el az erő alkalmazását a Földkö­zi-tenger déli részén, s úgy ítélte meg, hogy újabb konf- iiktushelyzet kialakulása fe­nyeget. A legfontosabb fel­adatnak a fegyveres össze­csapás eszkalációjának meg­akadályozáséit nevezte, józan gondolkodásra, nagyobb fe­lelősségre és önmérsékletre szólított fel. Azoknak az amerikai vá­daknák a kapcsán, hogy Lí- hiia vegyi fegyver gyártásá­ra készül együk üzemében, Geraszimov hangsúlyoz ta, hogy Tripoli több ízben is hivatalosan cáfolta a rágal­makat ,s lehetővé tette dip­lomatáik és újságírók láto­gatását az említett gyárba. A külügyi szóvivő beje­lentette: a Szovjetunió kép­viselője a Biztonsági Ta­nácsban olyan utasítást ka­pott, hogy minden eszközzel segítse elő a szerdai táma­dás miatt benyújtott líbiai panasz megvitatását. Geraszimov sajtóértekez­letén kitért arra, hogy ja­nuár 7—11. között Párizsban tanácskozást tartanak a ve­gyi és biológiai fegyverek bevetését tiltó, 1925-ös genfi A január 1-jén életbe lépett gépkocsi-vám mérséklés nyomán több honfitársunk válasz­totta útirányul a bécsi út másik végét, hogy legális valutájukból autót vásároljanak. Fel­vételünk az új év első napjaiban, a gépkocsimustrán készült (MTI-fotó — Balaton József felvétele) Piaci alkuból véres verekedés Afgán tanfolyami hallgatók esete Taskentben Taskentben, az Uzbég SZSZK fővárosában tovább­képző tanfolyamon részt ve­vő afgán állampolgárok ga­rázdálkodtak január 1-jén — jelentette csütörtökön a Komszomolszfcaja Pravda című lap taskemti tudósító­ja. Beszámolója szerint az afgán hallgatók erőszakos fellépése kért halálos áldo­zatot is követelt. 16 em­bert pedig különböző sú- lyosságrú sérüléseikkel kór­házba kellett szállítani. Az incidens a tudósító szerint piactéri alkudozás­ból fajult véres összetűzés­sé. Egy továbbképző tanfo­lyam afgán hallgatói kül­földi kacaitofcat kínáltak méregdrágán a város régi piacterén. (Mint a tudósító megjegyzi, Taskentben ta­nuló külföldi diákok, tanfo­lyamhallgatók mindenna­pos vendégei a bazárnak, ahol — a tilalom ellenére — fesztelenül kereskednek kü­lönféle hiánycikkekkel.) Az áron alkudozó afgán eladók és a helybeli vásárlók kö­zött szóváltás majd dulako­dás kezdődött. A helyszínre érkező rendőrség a kapa- .tcssógiuikban kötekedő afgán hallgatókat szállásukra vit­te. Utóbbiak azonban is­mét az utcára vonultak, bosszút állni vélt sérelmei­kért, további afgán hallga­tóid rsaikat is felbújtva er­re. Az afgán diákok — akik közül többen részegek vol­tak, mi több kábítószeres bódulatban cselekedtek — szétrombolták egy útjukba került rendőrőrhelyet, meg­rongáltak tizenhat autót, további négyet porig éget­tek, és békés járókelőket bántalmaztak. A sérültek között van hét afgán állampolgár is, egyi­kük állapota súlyos, ö ak­kor sebesült meg, amikor az úttestre fekve próbált megállásra kényszeríteni egy arra haladó gépkocsit. A Komszomolszkaja Prav­da taskenti tudósítója bírál­ja cikkében a helyi hírügy­nökséget, amiért az sem­mitmondó, rövid jelentést közölt az esetről, és ezzel — szerinte — még tápot is adott az üzbég fővárosban amúgyis keringő képtelen és hajmeresztő híresztelé­seknek. A Taskentben kiadott hírügynökségi jelentés egyébként néhány ponton tényszerűieg is eltér a köz­ponti lap tudósítójának be­számolójától. (A köztársasá­gi hírügynökség egy halál­esetről, több afgán és ke­vesebb helybeli sérültről tett jelentést.) A Komszomolszka ja Prav­da tudósítója önkritikát is gyakorol a lap hasábjain, amiért napokig késlekedett a szomorú eset megírásával. Mentségéül azt hozta fel, hogy hosszasan habozott, „vajon nem a szovjet és az afgán nép ellenségeinek provokációjáról”, a két nép viszonyának szándékos mérgezéséről volt-e szó. Di­lemmájának végeredmé­nyét nem fogalmazta meg, döntését a — ha késve is, de leadott — tudósítás jel­konvenciót aláíró országok, illetve más áiLamok képvise­lőd. Líbia is részt vesz a pá­rizsi fórumon, amelynek cél­ja a genfi egyezmény meg­szilárdítása. A tanácskozás feladata az is* hogy elősegít­se a vegyi fegyverek teljes betiltását és megsemmisíté­sét célzó konvenció aláírá­sát, ami — szovjet értékelés szerint — már 1989-ben megtörtént. A sajtóértekezleten részt­vevő Andre j Vdovin, a szovjet külügyminisztérium Líbiával foglalkozó csoport­jának vezetője kérdésekre válaszolva közölte, hogy a Szovjetunió semmiféle érte­sítést nem kapott az Egye­sült Államoktól esetleges ka­tonai akciókról. Elmondta azt is, hogy szovjet részről folyamatos kapcsolatokat tartanak a líbiai vezetéssel. A szovjet flotta esetleges mozgásairól feltett kérdé­sekre válaszolva hangsúlyoz­ta, hogy a Földközi-tengeren semmiféle változás nincs a szovjet hadihajók helyzeté­ben, harckészültségi foká­ban. ’Cáfolta, hogy líbiai részről segítséget kértek vol­na a Szovjetuniótól az ame­rikai fenyegetés miatt Geraszimov ehhez hozzá­fűzte, hogy a szovjet flotta a szokásos, hétköznapi tevé­kenységét végzi. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tegnap nem hivatalos konzultációkat tartott a tes­tület sürgős összehívására vonatkozó líbiai kérésről. Amerikai közlés szerint a két MÍG—23 típusú líbiai va­dászgép „fenyegetően köze­ledett” a John F. Kennedy repülőgép-hordozóhoz. Lí­bia szerint a két gép rutin­szerű felderítést végzett, és letevésük egy előre el terveit amerikai agresszió része. A BT elnökéhez intézett levélben az észak-afrikai arab ország ENSZ-képvise- lője a kérést azzal indokol­ta, hogy el kell érni a Líbia elten irányuló amerikai ag­resszió megállítását. Hazajönnek a katonák Fidel Castro beszéde az évfordulón Egy héten belül, január 11-én hazaérkeznek az el­ső katonák, akiket a New York-i egyezmény értelmé­ben vonnak ki Angolából — jelentette ki Fidel Cast­ro, a kubai KP KB első tit­kára, államfő. Castro Havannáiban, a forradalom győzelmének 30. évfordulója alkalmából tar­tott központi ünnepségen, az Expacuba állandó kiállítás megnyitóján mondott be­szédet. Magyarországot Sza­bó István, a TOT elnöke az MSZMP KB PB tagja itóápviselte az elnökségben, a vendégek között. Jelen volt egyebek között Miíos Jakes, a CSKP KB főtitká­ra és Daniel Ortega nicana- guai elnök is. (A képen Castróval.) Az Expocuba a kubai for­radalom győzelme óta elért legjobb teljesítményeket mutatja be, átfogva a tár­sadalom egész tevékenysé­gét. A létesítményt a ké­sőbbiekben nemzetközi vá­sárok rendezésére is hasz­nosítani fogják. Dél-Kortai hadgyakorlat-csökkentés Szimbolikus gesztus Dél-Korea fél hónappal megrövidíti az idei közös amerikai—koreai hadgyakor­latot, tízezer fővel csökkenti a résztvevők számát és ugyanakkor komolyan fon­tolóra vette, hogy a jövő évtől beszüntessék ezeket a — Team Spirit elnevezésű — közös hadgyakorlatokat — jelentette csütörtökön a Jonhap hírügynökség. Az önmagát megnevezni nem kívánó szöuli kormányhdva- talnokna hivatkozó jelentés szerint az idei Team Spirit létszámának mintegy öt szá­zalékos csökkentését „szim­bolikus gesztusnak” szánja Dél-Korea annák érdekében, hogy eleget tegyen Plhenjan kívánságának és dlymódon megteremtse a feltételét a Korea-közi magas szintű párbeszédnek. Mint emlékezetes, a kö­zös hadgyakorlatok meg­szüntetésétől tette függővé a KNDK kormánya, hogy miniszterelnöki vagy -he­lyettesi szinten tárgyalóasz­talhoz üljön a déli kormány képviselőivel. Elmozdulás a Közel-Keleten ? Új elemek a „legválságosabb válságban" A népmesék okos leánya könnyen megfejti a király furfangos feladványát, hogy legyen is, meg nem is — jöjjön is, meg nem is... A politikában már nehezebb válaszolni az ilyen felemás kérdésekre s ez különöskép­pen vonatkozhat a „legvál- ságosabb válságtérségre”, a változatlanul bonyodalmak­tól terhes Közel-Keletre. A régi-új izraeli nagykoa­líciós kormány minden ed­diginél inkább lépéskény­szer,be került. Ma már gya­korlatilag az egész világ tá­mogatja egy nemzetközi bé­kekonferencia tervét, leg­alábbis nem emel vétót el­lene. Természetesen egy ilyen értekezlet sem lenne önmagában csodaszer, azon nyilván kiütköznének a sú­lyos ellentétek és vélemény­ei térések. Mégis a legjobb esélyt adná a rendezésre, hi­szen ott lennének az összes érdekeltek (márpedig egyik főszereplő kizárásával sem tehet eredményesen tárgyal­ni: ez vonatkozik mind Iz­raelre, mind a palesztinok­ra) s a nagyhatalmiak, az ENSZ részvétele kedvező ke­reteiket biztosítana. A palesztin államalapítás két hónappal ezelőtt történt bejelentése ólta gyors ütem­ben követik egymást az ese­mények, Az új államot vagy annak kikiáltását több, mint 90 országi ismerte el. Nyu- gat-Európa külügy,minisz­teri küldöttséget küld a tér­ségibe és Jasszer Arafat több nyugat-európai fővárosban tett látogatást. Változni lát­szik az amerikai álláspont: Washington, amely nemrég a beutazási vízumot is meg­tagadta a palesztin vezető­től tapogatózó megbeszélé­sekre szánta el magát s a tunéziai vendégházában két ízben találkoztak már az Egyesült Államok illetve a PFSZ képviselői. (A közel- keleti probléma mellett az a palesztin ajánlat is szóba került, hogy a Felszabadító Szervezet, tehetőségei sze­rint közreműködik a PaoAm gép merénylőinek felkuta­tásában.) A palesztin moz­galom tárgyalási pozícióit alapjában megjavította há­rom tényező:az államalapítás szándékának kinyilvánítá­sa; az Intifádániak, a meg­szállt területeken zajló fel­kelésinek folytatódása; a po­litikai döntés, hogy elfogad­ják a korábban vitatott ENSZ-határozatokat, elis­merik Izrael állami tótét s elvetik a terrorizmust. Ez a reálpoliitika nem kis bátor­ságot kíván. A palesztin parlamentnek, a PFáZ-nek és személy szerint Arafatnak számolnia kell a szélsőséges csoportok heves bírálatával, adott esetben provokációval, több arab ország, így Szíria nemtetszésével. Izraeliben bejelentették, hogy diplomáciai ellentáma­dással kívánnak válaszolni a palesztin offenzívára, a nemzetközi színtéren bekö­vetkezett politikai és hangu­lati eltolódásra. Csakhogy a muníció szegényes volt, az egy évtizede Camp David- ben kötött Szadat—Begin— Carter egyezség alapján ja­vasoltak tárgyalásokat. Ezek egyszer már elhaltak és a sors iróniája, hogy az a Sa­mir kormányfő és Arensz külügyminiszter tette most a javasiátokat, akik annak idején „jobbról” nem sza­vazták meg Camp David-et. Ezért újabb lehetőség ve­tődött fel: tartsanak tárgya­lásokat Izrael illetve egy kö­zös jordániai—palesztin de­legáció között, az Egyesült Államok s a Szovjetunió protokoll áris részvételével, feltéve, ha Moszkvával fel­újítják a diplomáciai kap­csolatokat. Ám, következett a logikus kérdés: kik lennének a palesztinok az asztalnál? Az izraeli parliament mina­pi döntése szerint olyanok, akik elismerik Izraelt, elfo­gadják az ENSZ-batározato- kat s lemondanak a terro­rizmusról. Vagyis a PFSZ, amely pontosan ezt tette? Nem, a Kmeszet úgy véld: a PFSZ-szel nem lehet tár­gyalni. Tehát legyen is meg nem is..., de azt is mond­hatnánk, hogy az izraeli kormány önmaga túsza, hi­szen a koalíciós megállapo­dás értelmében, ha feübom- lana, a két nagy párt egyike sem alakíthat kisikoalíoiót, hanem új választásokat kell tartani.) Valamiféle „áttörést’ nem várhatunk, mégis mintha el­mozdult volna valami a Kö­zel-Keleten. Abban a válság- térségben, ahol a tapasztala­tok szerint a nagy hangerő­vel elhangzott „utolsó szó” ritkán jelzi valóiban a véglső és megmásíthatatlan elhatá­roz ást. Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom