Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 4. szám
4 Somogyi Néplap 1989. január 5., csütörtök \ tek, közúti szállító járműveket és felépítményeit, nagy nyomású vegyipari berendezéseket. Mindez elsősorban a hegesztőktől követelt jobb munkát. — Ha az egyköbméteres légtartály fölrobbanna, akkor 15 ezer lóerőnek megfelelő teljesítmény szabadulna föl — magyarázta, Gillitsch Antal kereskedelmi csoport- vezető. —• Egy kosárlabda- pálya nagyságú tornaterem már ettől is a levegőbe repülne. Tőlünk a tőkés partnerek legtöbbször harminc köbméter űrtartalmú tartályokat rendelnek. Gondolhatja, milyen fontos a minőségi munka. — Eleinte voltak álmatlan éjszakáim — mondja Fehér Gyula. — Később az ellenőrzések meggyőztek, hogy jó munkát végzek. Legutóbb a japánok is csodálkoztak, hogyan lehet kézi elektródával ilyen pontos munkát végezni. Náluk az automata gépek is többet hibáznak. — Nem is gondolok rá, mi lenne, ha fölrobftanna az a tartály, amit én hegesztettem — veszi át a szót Matyók Tibor, akinek szintén első osztályú minősítése van. — A legfontosabb, hogy a családi gondokat ne hozzuk be a munkahelyre, a munkahelyit pedig ne vigyük haza. Tudok parancsolni a kezemnek; nem szabad remegnie. A nagyobb biztonságot igénylő szerkezetek hegesztését csak első osztályú hegesztőkre bízzák. Nekik legalább hatévi gyakorlatuk van: ez feltétel a tanfolyamra való jelentkezéskor. A tataiaknak szerencséjük volt, mert ebben a gyárban gyakran szerveznek ilyet; még Budapestről is járnak ide hegesztők egyhónapos tanfolyamra. Nem véletlen, hogy az itteniek egvharmada miFehér Gyula nősített, s közülük is minden második első osztályú. — Nem sokáig ülhetünk a babérjainkon — jegyzi meg Fehér Gyula. — Három- évenként -meg kell újítanunk az engedélyt. Ha sikeres a- vizsga, 3400 forintot kapunk. Ha minőségi varratot készítünk, egy forint hatvan fillér pótlék pár nekünk óránként, önállóan és felelősséggel kell dolgoznunk, mindegyikünk egy számot üt a varrat mellé, így később is visszakereshető, ki készítette. — Ha hibáznak, akkor vatikáni műszakban” kell kijavítani a hibát -• teszi hozzá az igazgató. — Ezt ugyanis „isten fizesse meg” alapon számoljuk el. A varrat pontosságát röntgengépekkel ellenőrizzük. Legtöbbször a tőkés megrendelő végzi az ellenőrzést. Még Utcahábotú Kaposváron FÜSTÖLGÉS MÁSODSZOR Talán még többször is lesz, mert aki olvasta a Somogyi Néplap 4. oldalán „Füstölgés” cím alatt dr. Zsigmond Kázmémé sorait és aki érdekelt is az abban foglaltak keserűségében, abban felforr a víz, ahogy mondani szokták. Engedjék meg az én véleményem kifejtését . is, amely úgy' hiszem, azonos a többi, velem együtt háborgó véleményével. Jó régen, úgy 1930 nyarán ifjú Vas megyei legényként kerültem Kaposvárra vendégségbe. Egyik este végigmentem az akkori Eszter- házy, ma Bajcsy-Zsilinszky utcán, és elbódultam a csodás virágillattól, az esti félhomályban elgyönyörködtem ennek az utcának a szépségében. Mesés, nagyon szép volt akkor a virágos Kaposvár! A Zsigmondné soraiban említett Németh István volt polgármester most valóban forgolódhat a sírjában, ha jelenlegi állapotában látná városunk egykor legszebb utcáját. Nem megvetendő a nosztalgia, de milyen kevesen vagyunk, akik érezzük annak minden szépségét! Akkor még nem hittem volna, hogy idősebb korom éveit ebben az utcában fogom leélni, ráadásul ilyen körülmények között... Idézek dr. Zsigmond Káz- mérné írásából, amely szerint az illetékesek „a kórház területének egységesítésére, a gyógyítómunka jobb ellátására” hivatkoznak, de hadd mondjak el egy olyan élményt, amelyet mindenki figyelmébe ajánlhatók. v Ma is dolgozom, hetente utazom Budapestre, és egy alkalommal, 1977 végén, amikor egy év alatt négyszer is völtam kórházi beteg — az akkord „rosszabb” gyógyítómunka körülményei között — a vonaton megszólított egy pécsi egyetemista kislány. — Ugye, nem tetszik •megismerni, Kálmán bácsi? Bizony', nem ismertem meg. Erre elmesélte, hogy „amikor Kálmán bácsi a Wirth főorvos úr osztályán betegként' feküdt, mi egyetemisták vagy hatan is asz- szisztáltunk, és ü főorvos úr nagyon szépen kioktatott bennünket, hogyan is kell (t betegekkel, köztük Kálmán bácsival foglalkoznunk. Wirth főorvos úr csodálatosan magyarázott, és mi [szinte ittuk minden szavát. Úgy tessék tudomásul |venni, hogy az egyetemen mint Wirth-gyerekek, úgy vagyunk nyilvántartva, és ez különösen ' nagy rangot (ad nekünk”. Most meg azt igyekeznek bizonyítani nekünk, hogy kiemelkedő orvosi kezelést lehet elérni egy beke- rí tett kórházban!? Elnézést, de ha a babona fogna és teljesülnének az átkok, amelyeket az utca lakói, a megye beteglátogatói mondanák, akkor igencsak „egészségeseik” lesznek az illetékesek, akik meghozták, helyeselték a döntést és elutasították fellebbezésünket .., Nem kívánok kórházba kerülni, de teljes bizonyossággal állítom: ellátásom egy fikarcnyival sem lenne különb az elkerített kórházban, mint amilyen az említett főorvos úr idejében volt... Nem szaporítom a szót, csak ismételten utalok dr. Zsigmond Ráz mérné soraira, és nem tudom elhinni, hogy komoly elemzés után, megfontoltan döntöttek azok, akik aligha tagjai a városszépítő egyesületnek. Mindig büszkén mutogattam vendégeimnek a „mi kórházunkat”. Most a kerítéstől távolról csak elszorult torokkal tudok rámutatni: „Látjátok! Ez a megyei kórház. Ott, a kerítésen túl.. Szomorúan idézek a szerkesztő soraiból is, aki még emlékszik rá: „a hatvanas években egyszer már megvívtuk ezt a csatát... még egy megyei tanács-vb is visszavonhatja a döntését, ha az megalapozatlan, s ütközik (a lakosság érdekeivel. Akkor — némi harc után — néhány nap múlva fölszedték a sorompókat...” Igen, jó érzés töltött volna el bennünket, ha tanácstagunk annak idején közölte volna velünk, hogy fogadónapján szerepel mgjd a-z utca minden lakójának életbevágóan fontos ügye, a gyalogosok kizárása is. Bár akik ott voltak és „nem”-mel szavaztak, azoknak a véleményét sem vették figyelembe. Elnézést, ha túl erős volt a hangom, de ezt másként leírni sehogy sem tudtam. Tisztelettel azoknak a nejében, akiket senki sem kérdezett meg. Farkas Kálmán nyugdíjas nyomdász Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 67. ^ Alulírottak Farkas Kálmán soraival teljes egészében egyetértünk. Ha van még hatóság, amely valóban a mi érdekeinket képviseli, esetleg figyelembe is veszi, akkor tisztelettel kérjük, hallgassák meg panaszain- kät« 250 aláírás KIERŐSZAKOL INTÉZKEDÉS Levelem biztosan nem az első és nem az utolsó ebben a tárgyban. A Bajcsy-Zsilinszky utca önkényes ket- tészeléséről nekem is van pár szavam. Korom és egészségem kímélése miatt távol akartam magam tartani a témától, de nem megy. Ma este én — Bajcsy- Zsilinszky u. 78. sz. alatti lakos — történetesen az ugyancsak Bajcsy-Zsilinszky utcában lakó beteg nővéremtől jöttem haza, kényszerű kerülővel a Németh István fasor felé. Kétszeres utat teherrel megfőve döbbentem rá, hogy az egész városrészt, több száz embert szinte gettóba zártak- A kórház kisajátította a közutat. Minden városban rövidítésekre törekednek, átjárókkal segítik a lakosságot. Mi nem mehetünk végig a saját utcánkon! Tilos! Felvetődik bennem: vajon ez a kierőszakolt intézkedés ma — amikor annyit írunk, beszélünk demokráciáról, közmegegyezésről, pluralizmusról — vajon időszerű-e, szabad-e az emberéket olyan lelkiállapotba hozni, hogy már azon se csodálkozzanak, ha esetleg a kerítés fölé szögesdrót kerül... Ha történetesen azzal akarnák orvosolni a városrész sérelmét, hogy az utca elejét Bajcsy-Zsilinszky utcának, a kerítés mögöttit meg Eszterházy utcának neveznék, ez már kabaré lenne. Tisztelettel: Lóké Lászlóné Kaposvár. Bajcsy-Zsilinszky u. 78. HIGGADT DÖNTÉSRE VÁRVA Először az volt a szándékom: levélben küldöm el az általam is jogosnak tartott észrevételeket a városi tanács elnökéhez. Ha azonban csupán postán várok választ és állásfoglalást, tovább mélyítem az elkeseredett hangulatot, élezem a most már másodszor kitört utcaháborút. Több száz emberhez ugyanis nem juthat el a vélemény. Döntésemben az is befolyásolt, hogy megtudtam: január 11-én, a jövő hét szerdáján újra napirendre kerül ez a téma a városi tanács-vb üléséin. Őszinte reményem, hogy szülővárosom egykor legszebb utcája egyben marad; azaz higgadt, megfontolt döntésre iszámíthatunk. Félreértés ne essék: egy percig sem vitatom a kórház ugyancsak jogos igényeit. Ezért említem föl újra — mint a hatvanas években tettem —, hogy más megoldás is van, igaz, sok pénzbe kerül, de végleges megoldás lehet, s nem irritálja az amúgy is felkorbácsolt közhangulatot. Évtizedekkel ezelőtt már építettek „alagutat” a két •kórházrész összekötésére. Tudom, elavult, a mai követelményeknek nem felel meg. Üjna volna szükség a két „főbejárat” alatt, s csak maliciózusan teszem hozzá: jóval nagyobb szükség lenne erre az aluljáróra, mint a kihasználatlan Honvéd utcaira... Amikor Hollandiában jártam, utaztam egy olyan fővárosi autópályán, amely fölött percenként szálltak magasba kifutópályájukról a repülőgépek ... Kis ország, mi sem vagyunk nagyok. Talán pénzt — és összefogást — lehetne teremteni a kórházi aluljáró megépítéséhez ... Jávori Béla Gyógyszerárak változása Az egészségügy illetékesei az alábbi tájékoztatást adták a gyógyszerárak változásaival kapcsolatban. Január 9-től megváltozik a gyógyszerek árának és azok támogatásának 1977 óta érvényben levő rendszere. A változtatás oka, hogy ez évtől a gyógyszerek ártámogatását a társadalombiztosítás nyújtja, és így a takarékosabb gyógyszerfelhasználással a megtakarított összeg közvetlenül a lakosság egészségügyi ellátásának javítására fordítható. A gyógyszerek fagyasztói árához a társadalombiztosítás támogatást nyújt. Mértékének meghatározásánál szakmai és szociálpolitikai szempontokat vettek figyelembe. így néhány készítménnyel bővült azoknak az orvosságaiknak a köre, amelyekért a beteg nem fizet, azaz amelyekhez a társadalombiztosítás 100 százalékos támogatást ad. A tartósan szedendő gyógyszerek egy nagy csoportjánál1, így a szív- és érrendszeri betegségék gyógyszereinél, a magas vérnyomás kezelésére használatos medicináknál és a nagyon magas fogyasztói árú, tőkés importból származó gyógyszereknél a támogatás 90 százalékos. A vényre kapható orvosságok többségénél a társadalombiztosítási támogatás 80 százalékos, vagyis ezeknél a beteg a fogyasztói ár 20 százalékát fizeti. Nincs viszont támogatás a vény. nélkül beszerezhető gyógyszereknél. Az új rendszerben a társadalombiztosítási évi 18 milliárd forintot fordít gy ógyszer-ártámoga tás ra. A betegek átlagosan körülbelül 80 százalékkal magasabb térítést fizetnek. A legtöbb gyógyszernek a korábbihoz képest emelkedik az ára, de néhányé csökken. Az árak kialakításánál arra törekedtek, hogy az idős emberek gyógyszerkiadásainak növekedése lehetőség szerint kisebb mértékű legyen. Ezen túlmenően a tanácsúknál emelték a szociális támogatási keretet, és felhívták az orvosok figyelmét, hogy a több, drága gyógyszert fogyasztó, alacsony jövedelmű betegek számára kezdeményezzenek szociális támogatást a gyógyszer vásárlásához. Változott a gyógyszerek felírásának rendje is. A társadalombiztosítás a meghatározott támogatást adja mind a magánonvosi vényre, mind az állami egészségügyi szolgálat receptjére. Ugyanakkor megszűnik a gyógyszer-kiváltás ismételhetősége, azaz a vényt a gyógyszer kiadása után a patikában visszatartják. Változatlan a vények érvényessége: ha a \ gyógyszer hiánycikk, a vény a gyógyszer beszerzéséig meghosszabbítható. Január 9-e után a korábban felírt vényeket is az új rend szerint váltják be a gyógyszertárak. Miként várható volt, a gyógyszerárak emelkedésének nyilvánosságra hozatalával fokozódik a gyógyszerfelvásárlás. Ez — sajnálatosan — időben egybeesik az influenzajárvánnyal. Emiatt több gyógyszer részben átmenetileg, részben tartósan hiányzik a gyógyszertárak kínálatából. A hiánylistán elsősorban az antibiotikumok szerepelnek, például a Maripen tabletta, a Doxycyclin, a Pyassan és a Semicillin kapszula, a Tetran B drazsé. Elegendő lázcsillapító van viszont, az Istopvrin kivételével. Ugyancsak bőségesen kaphatók köhögés- csil lapítok, köptetők. A belföldi gyógyszergyárak folyamatosan gyártják az influenza megbetegedéseknél alkalmazott készítményeket, s a nagykereskedelmi vállalat azonnal továbbítja ezeket a gyógyszertáraknak. Ezért a belföldi-előállítású készítmények hiánya nagyobb részt csupán átmeneti. Pontosabbak. mint az automata gépok önállóan, felelősséggel Első osztályú hegesztő a 43 esztendős Fehér Gyula. A legmagasabb osztályba sorolás mindig kíváncsivá tesz. Európa számos országában jó ajánlólevél, ha valakinek a neve mellett ott a „first dass” fölirat. — Mit jelent, ha egy hegesztő első osztályú? — Aki hegesztő-szakmun- kás-bizonyitványt kap, az csak harmadosztályú minősítést jelent — mondja Horváth Gyula, a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyárának igazgatója. — A magasabb minősítéseket tanfolyamokon lehet megszerezni. Fehér Gyula elvégzett három minősítő tanfolyamot. Csövön kívül minden szerkezetre megvan az első osztályú minősítése. 26 éve dolgozik a szakmában, s ebből 25-öt a Budapesti Vegyipari Gépgyárban töltött el. A hetvenes években az elsők között jelentkezett minősítő- tanfolyamra. Akkor szökött fel az olaj világpiaci ára. Mivel Tabon csak olajtartályokat gyártottak, gondolkodniuk kellett a szerkezet- váltáson. Később átálltak a fokozottabb biztonságot követelő szerkezetek gyártására. Légtartályokat, veszé- lycsanyag-tárolókat készítetMatyék Tibor nem fordult elő, de ha hibás termék kerül ki a gyárból, azért a hegesztő anyagilag felel. Hogy ilyen a jövőben se legyen, a japánok rádióaktív izotóppal is ellenőriznek. Nem csoda, J^a maximalisták a minősített hegesztők; naponta ötven méter hosszú minőségi varratot készítenek. Megszokták mór, hogy jól kell dolgozniuk. Sok minden szóba kerül még a minősített hegesztőkről, hiszen mint Fehér Gyula mondja: olyan szép szakma ez, hogy napokig lehetne róla beszélni. Egy dologról azonban nem lehet elfeledkezni: a jövő hegesztőiről^ — Valamikor úri szakmának számított ez — mondja Fehér Gyula. — Felvételizni kellett annak, aki ezt választotta, mert a jó tanulók közül is válogattak. Ma azokat lökdösik hegesztőnek, akik kegyelem-kettesekkel szerezték meg évről évre a magasabb osztályba lépés jogát. A szakma oktatása is megváltozott; nekünk a mesterség összes fogását megmutatták, a mai oktatók pedig öltönyben, nyakkendőben lépnek a katedrára. Dolgoztam Ausztriában is. Ott nincs ilyen rongyrázás, és megbecsülik a hegesztőket. Én örülök, ha hétezer forintot hazaviszek egy hónapban; ott schillingben a többszörösét kapják a hegesztők. Ismét a munkája felé fordul. Nincs idő sopánkodásra. hiszen teljesítménybérben dolgozik. Balázs Andor
