Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-31 / 26. szám
1989. január 31., kedd Somogyi Néplap 5 Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban Kultúránk itthon és külföldön Munkatársunk telefonjelentése Harminc százalékkal több kulturális rendezvényt tartanak ebben ,az évben az intézmények itthon és határainkon túl. Dr. Czibere Tibor művelődési miniszter bizakodóan jelentette be ezt tegnapi sajtótájékoztatóján. A magyar kultúra napjait — különböző megfogalmazásban — több országban rendezik meg 1989-ben. A legkiemelkedőbb kívánkozik a színes és gazdag rendezvénysorozatok élére: a brit fővárosban új kulturális központ nyílik a Barbican Centerben. Évek óta nem volt Angliában az év végére tervezetthez hasonló átfogó magyar bemutatkozás. Zenei események, a Győri Balett egyhetes vendégszereplése, számos kiállítás, klasszikus és kortárs- film-bemutatók, irodalmi estek adnak alkalmat art a, hogy megismerhessenek bennünket, kultúránk megmérettessen. Művészeti fesztivált rendezünk a svájci Lausenne- ban. Bemutatkozunk kormányközi kulturális munkaterv alapján Prágában és Pozsonyban. NDK-, osztrák, kubai, bolgár, kínai kulturális napokat szerveznek a magyar fővárosban az év folyamán. Számos kiemelkedő művészeti eseményt ígér a budapesti tavaszi fesztivál is. Ezek közül néhány: Magyarországon első alkalommal rendeznek átfogó kiállítást Goya művészetéből. Több évtized után nyílik újra lehetőség albán kiállításra Budapesten. Szovjet kezdeményezésre a szocialista országok — Románia távol- maradásával — közös etruszk művészeti bemutatót állítottak össze. Először nálunk ilesz látható a pazar anyag. A külföldi magyar intézetek száma 1989-ben tovább bővül: terv szerint megnyílik a stuttgarti és a moszkvai, elkezdődik a pozsonyinak az építése. A magyar filmek mintegy 100—120 fesztiválon vesznek részt. Színházi és kamarazenei találkozóra kerülhet sor. A kaposvári Csi- ky Gergely Színház a Marat halálát az NSZK-beli Kards- ruhéban rendezendő fesztiválon mutatja be. A Magyar Állami Operaház Londonban a Covent Garden- ben vendégszerepei. Nagy vitáit kavaró kiállításnak ígérkezik a történelmi közelmúltról szóló ösz- szeállítás, amelynek a munkásmozgalmi múzeum ad otthont. A sztálinizmus magyarországi megnyilvánulását dolgozzák fel erre az alkalomra a szakemberek. Néhány somogyi eseményre is fölfigyelhetünk. A közművelődési mozgalmak eseményeiben is szerepel a július 1-jén megnyíló id. Kapoli-pályázat és kiállítás, Berzsenyivel kapcsolatos az országos vers- és prózamondó-verseny; júliusoan országos népzenei találkozó helyszíne lesz Kaposvár. Ugyanebben a nyári hónapban rendezik meg Siófokon az Interpop-fesztivált, amatőr pop-, rock-, dzsessz- találkozót tartanak Balaton- szemesen. Szivárvány a magyar kultúrának A szivárvány ezúttal Kazincbarcikáról ívelt föl a magyar kultúra felhős horizontjára: a Borsodi Vegyi Kombinát kétmillió forintos alapítványt létesített a Magyar Állami Népi Együttesnek, s ezen keresztül a magyar néptánckultúrának. Közművelődésünk ^ pénzhiányos szakemberei nem hisznek a szemüknek, mert a kultúra jelen idejében egy szál művészeti együttesnek ilyen temérdek pénzt termelővállalat még nem adott. A nagy vegyészeti cég bejelentésének dátuma 1989. január 26. Nagy szükségünk van a reménységre, hiszen a Láng Gépgyár Művelődési Házának elárverezését sorra követik a hasonló kényszer- megoldások. Nem az újpesti üzem az egyetlen, ahol olyan adóssághegy halmozódott föl, hogy a munkásgondolkodás pallérozására emelt otthonokat is áruba bocsátják. Nincs mit tenni, ha választani kell termelő esztergapad és művelődési ház között, akkor sajnos, eljön a szoros nadrágszíj logikája: előbb a mindennapi kenyérre való, azután a kultúra. A Borsodi Vegyi Kombinátban azonban már más a sorrend! Az ottani mérnököknek, másfajta szakembereknek a gyáron belüli köz- gondolkodása szerint a szaktudás csak az általános műveltség talaján virágozhat ki igazán. A Borsodi Vegyi Kombinátban csak vegyész- mérnökből százhúsz van, s az okleveles vegyészek száma is nyolcvan. Kultúrem- berek. Megtöltik saját filmmúzeumukat — mert Kazincbarcikán ez is van —, és sokan közülük hatalmas klasszikus zenei hanglemezgyűjteménynek örülnek otthon, s a városban a komolyzenei hangversenyeket is telt ház előtt kezdik meg. A mecénásgondolkodás persze sosem egészen önzetlen: vagy egy gazdag ember akarja elvetélt művészhajlamát sajátos lélektani fordulattal s kövér erszénnyel pótolni, vagy az adományozó személyben, a cégben van egy tisztességes számítás: az általános műveltség segíti a szakembert. Szakbarbársággal Kazincbarcikán sem sokra mentek volna. Aki csak a lombikra figyel, az nem figyelhet a teljes életre. Könnyű mecénásnak lenni ott, ahol van pénz! Természetesen. Hiszen a Borsodi Vegyi Kombinátnak tavaly 15 milliárd forint volt a bevétele, a tőkés exportja pedig 85 millió dollár. A nyeresége 2 milliárd forint. Végül is világcég! Sikerük abból fakad, hogy a magyar gazdasághoz képest évtizeddel előbbre hozták a reformot, s a reformgazdálkodásukban — szélesebb értelemben — benne van a kultúra is. Csak egyetlen tényre hivatkozom: reformjuk előtt 7000 volt a dolgozók összlét- száma, ma már csak 6100, de ennek a fiz százaléka felsőfokú diplomával rendelkező szakember. Több mint ötszöröse az országos átlagnak! Sőt e szakemberarány fejlesztésével nem állnak meg, míg el nem érik a 12—13 százalékot. Vagyis a reformjuk sikerében benne van a kiművelt emberfők iránti fogékony igény — a kultúra is. A pénzteremtésnek, a modern termelésnek a kiművelt emberfő a legkiválóbb eszköze. F. D. A SIÓFOKI ADÓ SUGÁROZZA MŰSORÁT Új „testvér": a Rádió Juventus Balaton Rádió Juventus Balaton névvel önálló, regionális stúdió alakult, amely a Ba- laton-parton és szűkebb-tá- gabb környékén — Veszprém, Zala, Somogy és Fejér megyében — élők állandó szolgáltató rádióműsorát Ikezdi el sugározni a közeljövőben. Különlegessége: nem a Magyar Rádió körzeti stúdiójaként, hanem a Veszprém Megyei Lapkiadó Vállalat gazdasági üzemeltetésében műdik. A RJB stúdióvezető fő- szerkesztője, Sztankay József újságíró mondta: — Mindannyian úgy véljük: hézagpótlásra vállalkozunk. Földrajzilag is. Mert a megoélzott körzettől északra és délre is működik körzeti rádióadás, ám az általunk megcélzott régió állandó lakóinak igazán saját rádiófóruma soha nem volt. Tény, hogy a Magyar Rádió, a Danubius és a Televízió sokait foglalkozik ezzel a területtel, de csak szezonban. Az is nyilvánvaló és természetes is, hogy ezek az adások idegenforgalom- cenitrikusak és nem az ott élők nézőpontjából készülnek, országos kitekintésűek. Mi egész évben az itt lakók ügyeivel, gondjaival kívánunk foglalkozni. — Tehát nem lesz ebben a műsorban idegenforgalom? — Lesz, ez kikerülhetetlen. Csak az az említett nézőpont lesz más: „innen arra” és nem „onnan erre”... S mi itt maradunk egész évben. — Akkor ez az adó mégiscsak konkurenciát jelent a Danubiusnak vagy fordítva. — Nem hiszem, hogy zavarnánk egymás köreit. Először is azért nem, mert a Danubius országosan sugár-, zott, országos sőt külországi érdeklődésű és érdekeltségű egésznapos rádióműsor, a szezonban idegen nyelvű is. Másodszor, és ez még fontosabb: a Danubius ultra-rövidhullámú adás, csak speciális rádiókészülékkel vehető. Ezzel szemben a Rádió Juventus Balaton a genfi rádiókonvenciók szerint középhullámon, 810 fcHz-es sugárzási lehetőséget kapott, ami azt jelenti, hogy a legkisebb teljesítményű zsebrádión, amin a Kossuth és a Petőfi rádió bejön, a kettő közt „félúton” a RJB adásai remekül hallgathatók lesznek. — Mikor? — Nehéz még megmondani a pontos napot: most szállítják a technikai fölszerelést Siófok-Balatonsza- badiba az adóhoz. Bizonyos építkezésekre is szükség van a technikailag tökéletes adóstúdió kialakításához; ezek január elsején megkezdődtek. A Magyar Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatósága, alapitó partnerünk, ezek gyors befejezését ígéri. Jómagam az indítócsapat szervezésén dolgozom, a Veszprém Megyei Lapkiadó Vállalat pedig a veszprémi szerkesztőség technikai feltételeinek megteremtésén fáradozik. Ha minden egyeztetett elképzeléseink szerint alakul, akkor hiszem: legkésőbb ez év áprilisában megszólalhat a Rádió Juventus Balaton. A kezdeti — általunk kísérletinek nevezett — időszakban heti két alkalommal adunk kétórányi műsort, majd ez fokozatosan bővül a hallgatósági vizsgálatok, valamint a gazdaságosság függvényében. Két esztendő múlva már heti 8— 10 órányi műsorral számolunk. — Mit jelent az, hogy a RJB úgynevezett szolgáltató rádióműsor? — Mindenekelőtt azt: az adáskörzetben lakók a legkülönfélébb módokon használhatják saját rádiójukat. Ezekből hadd említsek néhányat! Már az adások megkezdése előtt egy-két héttel „élni” kezd két speciális telefonszámunk (az egyik Veszprémben, a másik Siófokon), amelyen éjjel-nappal automatikusan rögzítjük a leendő hallgatók kívánságait, bejelentéseit, egészen a rádió-apróhirdetések feladásáig mindent. Külön műsorblokk lesz minden adásban, Szerkeszt a hallgató címmel. Ezenkívül a későbbi egyenes adások idején maga az adóstúdió is hívható lesz, „bele lehet szólni” majd a műsor tematikájába, véleményt lehet nyilvánítani az elhangzottakkal kapcsolatban. Számos ilyen és ezekhez hasonló állandó kapcsolattartási formákat is tervezünk a későbbiekben, de a két part közt — „keres— kínál” alapon — a kereskedelmi ellátással kapcsolatos információáramlás gyorsítását is felvállaljuk. Riportjaink, információink, színes, zenés műsoraink pedig ugyancsak az adásrádióban élőkről készülnek, velük foglalkoznak, értük emelnek szót a nyilvánosság előtt. — Ez utóbbi már valamiféle politikai programot feltételez. Van ilyen? — Ez maga a politikai program: a szolgálat. Több mint egymillió ember szolgálata, érdekeik megvalósításának segítése a nyilvánosság biztosításával, az egyenlő ~ esélyek országosan meghirdetett alapelve szerint. Hogy ez sikerül-e, majd eldöntik a hallgatók. Kollégáim és jómagam mindenesetre erre szegődtünk. TV-MÉZÖ Huszti tanár úr Ónálló műsorok Önálló igazgatóságként működik január 1-je óta a Tv két műsorcsatornája. A TV2 igazgatója Horváth János, a főszerkesztője Román Péter. Képeinket az MTI-fotó készítette. DIAPORÁMA FESZTIVÁL Májusban rendezi Szegeden az első országos diapo- ráma fesztivált a Csongrád Megyei Művelődési Központ az országos közművelődési szervek támogatásával. A fesztiválon bárki részt vehet, az alkotások témája kötetlen. Megszoktuk a Telefere házigazdájától, Vitray Tamástól, hogy nemcsak tücsköt- bogarat gyűjt a Mikroszkóp színpadán, ám aki bűvkörébe kerül, számíthat arra, hogy egy kicsit a kuriózumok, különcségek vonzásába kerül. A Telefere legutóbbi adásában — meglepetésemre — Huszti Pétert fedeztem föl, aki elfogadva a házigazda meghívását, vállalta a nyilvános szereplés e sajátos Vformáját: csevegést Vit- rayval. Miért is ne? — gondoltam. Majd énekel valami kedveset. Valóban énekelt — kedvesen és husztiasan ... A tanár úr. Huszti Péter, a Madách Színházhoz hű színész ugyanis arról beszélt, hogy számára a kedvére való néhány szerep eljátszásán kívül a tanítás. S ezen elkezdtem töprengeni. Huszti nem az a színész, aki bármit elvállal. Csak azt, amihez kedve van, amiről úgy vélekedik, hogy vállalható. Nem mindent. A tanítás számára tehát olyan, mint egy „szerep”, amit nem csak elfogad mint életformát, hanem fontos is a számára. Színházművészetünk megosztottságára utaló éles megállapításokkal nem 1 terhelte Huszti Péter a közönséget; meg kellett elégednünk annyival, amennyivel Vitray „megfogja”, majd „elengedi” beszélgetőtársát. Nem foglalkoztatnának talán a Teleferében hallottak, ha nem robban ki a botrány a Nemzeti Színház igazgatójának nyilatkozata körül. Malonyai Dezső a III. Ri- chárd bemutatója előkészületeinek huzavonáját ugyan időszerűen politikai síkra terelte, mégis úgy érzem, a színháznak kell kimondania a végső szót: mehet-e a darab vagy sem. Hogyan kapcsolódik Huszti könny ed megnyilatkozása az iménti, újság hasábjain olvasható beszélgetés tartalmához, illetve a Százhatvannyolc óra jegyzetéhez? Ha Huszti csak néhanapján érzi jól magát a színházban (s nem is csak a Madáchra gondolok), ha vannak olyan feladatok, amelyeket nem tart magára nézve kötelező penzumnak, akkor sem biztos még, hogy baj van a magyar színház- művészetben, mert lehetnek sértett színészek. Huszti mégis valami olyat sejtetett, ami .túlmutat személyes sorsán, noha egyetlen szóval sem panaszkodott, sértődöttség jelét sem mutatta. A kiváló színészek mindig arról is híresek voltak, hogy nem ismertek különbséget kis és nagy szerep között, számukra csak a szerep volt fontos. Ha Huszti nem hallgat el ott, ahonnan érdemes lett volna folytatnia színészi ars poeticáját, talán e dolog nyitjára is fény derült volna. így meg kellett elégednünk a beszélgetés befejezésével: kedvenc színészünk elénekelt egy csöndes kupiét. Horányi Barna
