Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-30 / 25. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 25. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 30., hétfő A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának NYILATKOZATA a Varsói Szerződés Szervezete és az Észak-atlanti Szövetség Európában és a csatlakozó vízterületeken lévő fegyveres erői létszámának és fegyverzetük mennyiségének egymáshoz viszonyított arányáról A Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága hangsúlyozza, hogy a nemzetközi bélke, biztonság és bizalom erősítése szempontjából rendkívül fontosaik a Szovjetunió azon egyoldalú lápé. sei saját — köztük az eu_ rópai — fegyveres erődnek és fegyverzetének csökkentésére, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. december 7-én az ENSZ-iben jelentett be. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság — a Varsói Szerződés tagállamai Politkai Tanácskozó Testületének 1986-ban Budapesten, 1987- ben Berlinben és 1988-ban Varsóban tartott ülésein elfogadott határozatoktól vezéreltetve és a szövetség katonai doktrínájának védelmi jellegéből kiindulva — úgy véli: a jelenkorban a legfontosabb a háború megakadályozásai, a nukleáris és hagyományos fegyverkezési hajsza beszüntetése, valamint a fokozatos leszere. lésre történő áttérés. A VSZ és a NATO európai fegyveres erői olyanok legyenek, hogy — saját védelmüket szilárdam biztosítva — a két szövetség egyikének se legyenek eszközei a másik fél váratlan megtámadásához és — egyáltalán — támadó hadműveletek indításához. Éppen ezt a célt kell, hogy kövessék az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó — küszöbön álló — tárgyalások résztvevői. Az ülés résztvevőinek eltökélt szándéka, hogy előmozdítják e tárgyalások mielőbbi megkezdését, valamint a bizalom, biztonság és leszerelés erősítésére irányuló intézkedéseket tárgyaló európai értekezlet munkájának felújítását. Sík- raszállnak amellett, hogy ezekem a fórumokon el kell jutni az összeurópai szinten és az egyes térségekben meglevő aszimmetriák es egyensúlyhiányok kölcsönös felszámolásáról szóló megállapodáshoz, atz európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek lényeges csökkentéséhez. Az európai kontinensen folytatott katonai tevékenység korlátozásának figyelembe - vételiével a már meglevő bizalomerősítő intézkedések fejlesztéséhez és bővítéséhez, továbbá ahhoz, hogy ezek az intézkedések a katonai légierők és a haditengerészeti erők önálló tevékenységére is kiterjedjenek. Ezzel összefüggésben egyre időszerűbbé válik az a javaslat, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai még 1988 márciusában tettek, miszerint a két katonapolitikai szövetség között meg kell valósítani a VSZ-hez és a NATO-höz tartozó országok európai fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó számadatok hivatalos cseréjét. A NATO-országok nem adtak pozitív választ erre a javaslatra, és — egyoldalúan — tendenciózus, önkényesen kiragadott adatokat pubii. káltak. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság változatlanul elsőrendű fontosságot tulajdonít a VSZ-be és a NATO- ba tömörült országok Európában — az Atlanti-óceántól az Uraiig — levő fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó tényleges adatok feltárásának. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az eddiginél átfogóbb összefüggésben adjanak összképet a két katonapolitikai szövetség Európában kialakult katonai erőviszonyairól. A fegyveres erők egységes szervezetet képeznek. Alkotóelemeik — a szárazföldi csapatok, a katonai légierő, a légvédelmi csapiatok és a haditengerészeti erők — együttműködnek egymással, kiegészítik és erősítik egymást. Csupán ezek komplex, elemző vizsgálata teszi lehetővé, hogy felmérjék a felek tényleges erőviszonyét. Ebből kiindulva a Honvédelmi Miniszteri Bizottság ollyan határozatot hozott, hogy a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek létszámára és alapvető fegyverfajtáimak mennyiségén; vonatkozó számadatokat, vá- lamint a NATO Európában és a csatlakozó vízterületeken levő katonai erőire utaló saját felmérését publikálni kell. A szárazföldi csapatok és a katonai légierő hozzávetőlegesen egyenlő létszáma mellett a N ATO a haditengerészeti erők létszámát tekintve kétszeresen felülmúlja a VSZ Szervezetét. A NATO a csapásmérő front- légierő (harcászati légierő) és a tengerészeti 'légierő repülőgépei, a harci helikopterek, a páncéltörő rakétakomplexumok száma tekintetében fölényben van a VSZ Szervezetiéivel szemben. A VSZ Szervezete viszont a harckocsik, harcászati ráké - ta-indítóáMványak, a légvé- delmi csapatok állományába tartozó elfogó harci vadászrepülőgépek, gyalogisági harcjárművek és páncélozott szállító harcjárművek, valamint a tüzérség terén van fölényben. A haditengerészeti erők fegyverzetét vizsgálva, a NATO jelentősen felülmúlja a VSZ-t a haditengerészeti erők harci repülőgépei, a nagy felszíni hajók száma — köztük a repülőgép - anyaihajók és repülőgép-hordozó hajók — tekintetében. A VSZ Szervezete bizonyos fölényt élvez a rakéta-torpedó fegyverzettel ellátott tengeralattjárók vonatkozásában. Magától értetődik, a feltüntetett adatok nem arra szolgálnak, hogy — kiindulási paraméterek gyanánt — teljes terjedelmükben felhasználják* őket a® elkövetkezendő tárgyalásokon, amelyéket a mandátumuknak megfelelően keli majd folytatni és arra sem, hogy a tárgyalások témáját helyettesítsék. Az európai katonai erők felmérésének ez a komplex megközelítése azonban végső soron azt szolgálja, hogy a figyelmet arra összpontosítsa: a tárgyalásoknak a 'kezdet kezdetétől realisztikus jelleget kelll kölcsönözni, továbbá, hogy le kell mondani az egyoldalú előnyök elérésére irányuló kísérletekről'. Az európai katonai egyensúly — valamennyi összetevőjét figyelembe véve — úgy jellemezhető, mint olyan hozzávetőleges egyensúly, amely nem ad lehetőségeket az egyik vagy másik félnek arra, hogy döntő katonái fölényre számítson. Ugyanakkor szükséges az európai fegyveres erők és fegyverzetek jelenlegi magas koncentráltság! szintjének radikális csökkentése, azzal a céllal', hogy biztosítsák az ésszerűen elégséges védelem elvének megfelelő stabilitását. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság úgy véli: az európai biztonság érdekei megkövetelik a meglevő egyensúlyhiányok és aszimmetriáik megszüntetésére, a legveszélyesebb támadó fegyverfajták lényeges csökkentésére irányuló, halaszthatatlan intézkedések meghozatalólt, a fegyveres erők ala- csonyább szintre .történő csökkentését, a két szövetség katonai struktúrájának átalakítását, azzal a céllal, hagy kifejezetten védelmi jelleget kölcsönözzenek nekik. A Varsói Szerződés tagállamai — Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyel .Népköztársaság, Magyar Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság. Román Szocialista Köztársaság, Szovjetunió — készen állnak arra, hogy az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését célzó erőfeszítéseket a gyakorlati tevékenységek medrébe tereljék. Ennek szemléletes bizonyítékát jelentik azok a kezdeményező lépésék, amelyeket a Szovjetunió egyoldalúan tett. Saját fegyveres erőit a következő két éven belül — a tárgyalásoktól függetlenül' — 500 ezer fővel, valamint a fegyverzetek és a haditechnika mennyiségét lényegesen — 10 ezer harckocsival, 8500 tüzérségi rendszerrel, 800 harci repülőgéppé! — csökkenti, hat harckocsi-hadosztálynak a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából és Magyarországról történő kivonását is beleértve. (Folytatás a 2. oldalon.) Horn Gyula Szöulban Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár és kísérete hivatalos meghívásra vasárnap délután Szöulba érkezett. A magas rangú kormánytagot a Kimpo repülőtéren Szín Dong Von külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Étre Sándor, hazánk állandó képviseletének vezetője is. A sajtó kérdéseire válaszolva Horn Gyula bejelentette, hogy a látogatás célja a teljes körű diplomáciai kapcsolat felvétele a két ország között. Az államtitkár azon meggyőződésének adott hangot, hogy a diplomáciai kapcsolatok létesítéséről szóló államközi jegyzőkönyv, a kormányközi egyezmény a diplomata- és szolgálati útlevélre vonatkozó vízumkötelezettség megszüntetéséről, valamint a kulturális együttműködési, továbbá a gazdasági és kereskedelmi együttműködési egyezmény aláírása hozzájárul a 'Magyarország és a Koreai Köztársaság közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. Amint arról a Yonlhap hír- ügynökség és a dél-koreai televízió is beszámolt, Horn Gyula annak is hangot adott, hogy nagy várakozással tekint a hétfőn kezdődő tárgyalások . elé, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Korea jöbban megismerje hazánk és Kelet-Eu- rópa helyzetét, valamint ahhoz, hogy magyar részről jobban megértsék a koreai és a térséget érintő problémákat. Grósz Károly beszédet mondott a Világgazdasági Tanács ülésén Sorsunk, Európa Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szombaton délelőtt Svájciba érkezet, hogy részt vegyen és felszólaljon a Davos-i Világgazdasági Fórum ez évi nagyszabású tanácskozásán. Szombaton és vasárnap nyugati politikusokkal folytatott széles körű tárgyalásokat. A Világgazdasági Fórum tegnap esti plenáris ülésén, amelyet „Európa és a geopolitikai fejlődés az 1990-es évek ben” címmel tartottak, először Genscher nyugatnémet külügyminiszter mondta el referátumát, majd Grósz Károly tartotta meg „Sorsunk, Európa” című előadását. — Megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek a Világgazdasági Fórum tanácskozásán, — jelentette ki bevezetőben az MSZMP fő. titkára. — A politikai és gazdasági döntéshozók kötet, len eszmecseréi segítik a világméretű gazdasági haladást és a nemzetközi stabilitást. Szívesen fogadtam meghívásukat, mert ez is jelzi a világ politikai és üzleti köreinek kitüntető figyelmét Magyarország re. farmpoldtikája és nemzetközi törekvései iránt. Genscher alkancellár úr szavait jó érzéssel és megnyugvással hallgattam. Gondolatai az együttműködésről összecsengenek a mi szándékainkkal is. Európa — Keleten és Nyugaton egyaránt — helyét keresi a gyorsan változó világunkban. Gyermekeink már a harmadik évezrednek tanulnak. Most dől el, mit visznek magukkal a XX. század tanulságaiból. Szembenállás vagy együttműködés, bizalmatlanság vagy bizalom, pusztító háború vagy kölcsönös biztonság — ennek eldöntése a mi közös felelősségünk. Századunk realitása, hogy Európa népei boldogulásukat |a fejlődés különböző útjain keresik, — folytatta az MSZMP főtitkára. — Nagyon eltérő fejlettségi szintről indulva önmagukhoz és a világhoz mérve is hatalmasat léptek előre.( A nemzetek joga társadalmi rendszerük szabad megválasztására a jövő törvénye is. Ennek szigorú tiszteletben tartása az együttélés alapvető követelménye. Korunk másik fontos tanulsága, hogy a népek, nemzetek nem alakíthatják egymástól függetlenül életüket, a sorsuk törvényszerűen összefonódik, együttműködésük meghatványozza erőfeszítéseik eredményességét. Grósz Károly a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az európai államoknak a jövőben is tiszteletben kell tartaniuk a málsádBk világháború nyomén kialakult realitásokat, de a népek döntését ma' nem korlátozzák a háború tőlük idegen törvényei. Szabad akaratukból választhatnak: együtt vagy egymás ellenében. „Magyarként és európaiként hiszem', hogy a 90-es óvek Európáját a fejlődés, a humánum, a demokrácia, az Grósz Károly találkozott a Hungaroswiss ÁG vezetőivel. A képen dr. Gilly János, a Hungaroswiss ÁG ügyvezető igazgatójával (MTI-fotó — Manek Attila felvétele) együttműködés értékeinek kell jeüemezriie.” A közős Európa megteremtésének útja kétirányú. Mindkét félnek nemcsak lehelt, de kell is közeledni a másik felé, abban a biztos tudatban, hogyha nem is számíthat könnyű előrehaladásra, de nem zsákutcában halad. „A közös érdekek éis ne az ideológiai előítéletek, a józan ész és ne bálványok vezéreljék cselekvésünket !” — mondotta. 'Megigyőződésem — folytatta a főtitkár —, hogy a népek összefogása felel meg a világfejilődés fő irányának is. A világgazdaság sem működhet a régi módom, amikor a népek sorsközösségének felismerése politikai, társadalmi erővé válik. A jövő évtizedet egy sok pólusú világgazdaság jellemzik Nem törvényszerű azonban, hogy ez a különböző térségei^ fejlődésében leküzdhetetlen gazdasági és technológiai leszakadáshoz vezessen. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Egyesült Államok, Japán', Nyugat-Eu. rópa gazdasági növekedése egyúttal a fejlődő világ és a szocialista országok esélyeit, az együttműködés lehetőségeit is bővítse. A polarizálódás ne regionális hatalmi blokkok létrejöttét, ne az elkülönülést eredményezze, mert ez komoly kockázatot jelent nemcsak a kí- vüllrekedőkmek, hanem az egyes csoportoknak is. A protekcionizmust, a gazda-' sági szembenállást, a bizony- talllanságiot növelné, s veszélybe sodorná a nemzetközi élet kedvező alakulását. ’ Az eredményesen fejlődő Nyugait-Európa a stabil, kiegyensúlyozott európai és nemzetközi viszonyok egyik fontos tényezője. Értékeit tiszteletben tartjuk. Őszintén kívánom, hogy a nyugat-európai integráció fejlődése népeik boldogulását, s egyúttal egész Európában a 'gazdasági együttműködés meglevő korlátáinak felszámolását segítse — mondotta' Grósz Károly. (Folytatás a 2. oldalon)
