Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-26 / 22. szám
1989. január 26., csütörtök Somogyi Néplap 3 A NYILVÁNOSSÁG VITÁJA Mint beszámoltunk róla: január 11-én - többek között - a politikai nyilvánosság helyzetét elemezte a megyei pártbizottság. Ezúttal közzé tesszük a testület állásfoglalását, s összefoglaljuk a következtetéseket, a vita leglényegesebb elemeit. Dr. Tröszt Tibor megyei titkár szóbeli kiegészítője vezette be a tárgyalást. Hangsúlyozta az előadó, hogy bár a téma nem újkeletű, önálló napirendi pontként most került először a testület elé. Utalt az elsőtitkári értekezleten, a vb-n lezajlott tartalmas vita tanulságaira, tapasztalataira, az új tájékoztatási törvény előkészületeire, a főbb irányelvekre. Mondanivalójának középpontjába azonban azt állította: magunkra, a párt tagjaira nézve kell feladatot szabni a testületnek, s ajánlásokat tenni, szükségleteket megfogalmazni és elvárni más szervek és szervezetek irányába. Kiemelte a testületi munka nyilvánosságának fontosságát, az őszinte információáramlás biztosítását, s az élő szó, a rendszeres párbeszéd iránti igény kielégítését. A papírhiány, a lapár- eme'lés, a sokszínűbb sajtóstruktúra közepette sem mindegy — mondta az előadó —, hogy milyen a pártsajtó színvonala, olvasottsága. Utalt arra, hogy a nyugdíjasok nagy része már nem képes előfizetni a megyei lapot, amelynek példányszáma az áremelés következtében a 15 évvel korábbira esett vissza. A napilapok olvasottsága is az országos átlag alá került megyénkben. Ugyanakkor új kezdeményezésekről, nyilvánosságteremtő törekvésekről adott számot, amikor a helyi lapok megjelenéséről, a kábeltelevíziós rendszer kialakulásáról beszélt. Végül hangsúlyozta: a politikai nyilvánosság megteremtéséhez beidegződéseket kell feloldani önmagunkban is, s ez sok vajúdással, eseteríkint egyéni megha- sonlássial jár. Olyan közéleti légkört kell kialakítani magunk körül, amelyben a nyilvánosság értékmutatóit egy józan politikai kultúrára valló közéleti értékelés és önértékelés nyilvánvalósága jelenti majd. ÁLLÁSPONTOK — BELÜLRŐL Kár volna valamiféle érdektelenséget feltételezni abból a tényből, hogy a vitában mindössze hárman kértek szót. A széles körű előkészítés, a korábbi eszmecserék, a megfontolt állásfoglalás-tervezet idézte elő hogy a dokumentum általános egyetértésre talált. Belső meditációnak is tekinthető Filotásné Zana- ti Zsuzsanna felszólalása, aki azt mondta: mindenki a maga területén próbálja megfogalmazni, hogy eddig élt-e a politikai • nyilvánosság lehetőségeivel. Ha a nyitottság szelleme uralkodott, akkor ennek a szintnek a megtartása is fontos politikai feladat. Ha nem érvényesült, akkor most kellő indíttatást kap egy- egy közösség tennivalóinak megfogalmazásához. Az alapszervezetek, a kommunisták és az apparátus viszonyáról beszélt, az érdekképviselet szükségességéről, a személyes kapcsolatokról, az élő szó erejéről, hatásáról, és azt sem hallgatta el, hogy az alap- szervezeti önállóság kibontakozásához segítségre, út-- mutatásra van szükségük e közösségeknek. A felszólaló ezután párt- szervezetének véleményére támaszkodva mondta el: — Ügy érzem, a jelentésben kissé egyoldalú a Somogyi Néplap tevékenységének beállítása. Nem szabad elfelejteni, hogy a megye politikai munkájának megfelelően alakult a lap tevékenysége is. A túlnyomó- részt „bizalmas”, „szigorúan bizalmas” információk, jelentések, zárt ülések időszakának módszerbeli hatása természetesen érződött az újság hasábjain is. Nem szabad olyat számon kérni tőlük, amiért nem a szerkesztőség a felelős! A politika nyilvánosságával együtt fejlődhet csak a sajtónyilvánosság. 'Filotásné egyetértett egy tömegkommunikációs munkabizottság létrehozásával, de hozzátette: ebben lehetővé kell tenni a sajtó dolgozóinak aktív közreműködését. KÉNYES KÉRDÉSEKRE ŐSZINTÉN Dr. Grübl László marcali első titkár az országos és a helyi nyilvánosság összefüggéséről beszélt, s a helyi lehetőségek, az eszközrendszer kialakítása me lelt foglalt állást. Keli, hogy a legkényesebb kérdésekre is nyíltan tudjunk válaszolni a lakosságnak — mondta. A testületi nyilvánosság fokozásáról beszólt, s megerősítette azt a véleményt, hogy nélkülözhetetlen a vezetők, de a testületi tagok bemutatása is. Álláspontjukat akkor is föltárhatja a áajtó, ha nem vettek részt a vitában. A felszólaló ezután az információs rendszer tökéletesítéséről, olyan feladatok feltárásáról beszólt, amelyek birtokában politizálni lehet, s amelyek mindeddig elsikkadtak valahol. Ezután két javaslatot is tett a Somogyi Néplap számára. Az egyik, hogy a pártszervezeteknél fölmerült kérdések és az azokra adott válaszok is kapjanak helyet a sajtóban. A másik a tömegkommunikációs munkabizottsággal függött ösz- sze, s azt hangsúlyozta: ezt a feladatot semmilyen bizottság sem képes jól ellátni a sajtó szakemberei nélkül, hiszen nekik kell végrehajtaniuk az elhatározásokat. A vitában Sáfrán István, a Központi Bizottság munkatársa is szót kért. Bevezetőként rövid történelmi visz- szapillantást adott a megyei lapok, köztük a Soimo- gyi Néplap négyévtizedes tevékenységéről, s hangsúlyozta: a megye lakóinak kétharmada csak megyei lapot olvas. Utalt a lapáremelés országos következményeire, majd kifejtette; Somogy lapjának még inkább a demokratizmus és kibontakozás, a közéletiség olyan fórumává kell válnia, amely segíti a politikacsinálók és az olvasók mindennapi gondjainak enyhítését. A párt a niegye lakóinak javát és boldogulását akarja, természetes, hogy a lapnak is ezt a szándékot, a tettek sorát kell követnie. — E kövét élménynek nem könnyű megfelelni — mondta. Hivatkozott a feltételek hiányára, a szerkesztőség elhelyezésének körülményeire, az érdekeltségi rendszer haj- szálrepedéseire, az anyagi megbecsülés hiányára, a túlterhelésre a munkában, s hozzátette: — Mindez eddig sem csökkenthétté az újságírói felelősséget, a szigorú követelményeket. Ezért is hallottam örömmel Filotás- nétól — folytatta a felszólaló —, hogy úgy beszélt a Somogyi Néplapról, minit édes gyermekéről. Tudóim, hogy nagyon sokan így tekintenek újságjukra ... Nyilvánvaló, hogy a lapnak javuló színvonalon kell kielégítenie a laptulajdonos, a megyei pártbizottság érdekeit ... KÖVETKEZTETÉSEK A testület számos előremutató következtetést vont le. Mindenekelőtt azt, hogy a nyilvánosság a köztudatban ma még inkább a kritika, a panasz, a számonkérés terepe, mint a javaslatoké. Ez is tükrözi ideológiai életünk zavarait. Az őszinteség igényével csakúgy találkozhatunk, mint az őszintétlen- ség leplezésével. Szókimondás és demagógia egyaránt jelen van közéletünkben. A megnyugtatóbb közállapotok sürgetése mögött a közmegegyezés igénye jobban kitapintható, mint megvalósulása. Mindezekből — és sok másból — érzékelhető, hogy a nyilvánosság gondolatköre napjainkban forrongó, erjedő állapotot mutat, amelyben jelen vannak a különböző eszmék és elképzelések, a régi ellen forduló törekvések és az újtól való félelmek, a távlatvesztés zavara és a távlat igénye. A nyilvánosság mai állapotának végtére is az a legfőbb tanulsága, hogy a népre hivatkozó dogmatizmus gyakorlatával* szemben az érdekeit képviselő és megjelenítő nemzet közösségi életének és gyakorlatának kialakítása lehet csak a feladat — összegezte a megyei pártbizottság. Állásfoglalás a politikai nyilvánosság kiszélesítésére cn A politikai nyilvánosság helyzetéről a közelmúltban kezdődtek meg a viták. Megállapítható, hogy ezek az eszmecserék dinamikusabbá, ugyanakkor feszültebbé is tették közéletünket. A különböző érdekek és elképzelések konszenzusáig — legfőképp az új tájékoztatási törvény megszületéséig — további kérdések várnak tisztázásra. Ezek azt tanúsítják, hogy a nyilvánosság megteremtése, továbbfejlesztése nem elszigetelt a társadalom demokratikus vonásainak erősödésétől, a pluralizmus érvényesülésétől, hanem feltétele és eleme egy szélesebb folyamatnak, amely a demokratikus jog- államiság korszerűsítésébe z vezet, s összefügg a politikai intézményrendszer reformjával. Az országos páhtértekez- lí'tet követően a témáról széles körű pártviták folytak a megyében. Az 1990-ig szóló megyei irányelvek és feladatterv több alapvető teendőt rögzít a politikai munka nyíltságával, a testületi tagok képviseleti tevékenységével és a pártvitákkal kapcsolatosan. Ugyanakkor számolnunk ke"l azzal, hogy a megyei lehetőségek további alakítására a pontosítás, a korrekció cs a továbbfejlesztés szándékával folyamatosan vissza kell térnünk. ^ A megyei párttestüle- tek nemcsak helyeslik, hanem ösztönzik is a társadalmi nyilvánosság ki- szélesítését, ennek során az emberek érdeklődési körének, hivatásának, véleményének nyilvánosságát, az ehhez szükséges fórumok továbbfejlesztését. E sokrétű és további gazdagításra érdemes folyamátok között fontos szerepe van a közéletben a politikai nyilvánosság dinamikusabb kiépítésének is. Ebben a megyei pártbizottság aktívan részt vállaló és egyúttal ösztönző módon kíván részt venni. ~ A pártmozgalom nyii- vánossága során nagy szerepet tulajdonít a társadalmi ellenőrzésnek, egyúttal vonzó példát is kíván teremteni arra, hogy tagsága körében biztosítja az aktív tájékoztatás és tájékozódás lehetőségét.- A pártbizottság fon3' tösnak tartja a nyilvánosság közösségszervező és érdekfeltáró funkcióinak erősítését, s ezek során számol a megye közéletében is a pluralizmust kifejező alternatív szerveződések létrejöttével. Alapállása a szocialista alkotmányosságot tiszteletben tartó, előrevivő együttműködés és párbeszéd megteremtése, s ezek tapasztalatai szerint álláspontjának további tisztázása, a politikai viták vállalása. a A fentiekben összefog- lalt megyei pártállás- pont alapján a további feladatokat a pártbizottság a politikai munka nyíltságának, az információáramlásnak, a tömegtájékoztatásnak és -a közélet kiszélesítésének a területén tartja időszerűnek meghatározni, illetve ajánlani. II. A megyei pártbizottság megálllapítja, hogy a pártélet nyilvánossága, a politikai döntések előkészítése, meghozatala és megismertetése területén több olyan kezdeményezés történt, amelyek elősegítik a demokratikus közélet tartalmi folyamatainak kibontakozását. Ezt ösztönzi a pártbizottság 1990-ig szóló munkaprogramja is. A továbblépés szükségessé teszi mind a te- tületi, mind az apparátusi munkában az őszinteség, a nyíltság kiteljesedéséit, garanciáinak megteremtését — különös tekintettel a káderpolitikái feladatokra —; a döntési elképzelések rneg- ismertdtését,, képviseletét; a politikai tájékozódás és tájékoztatás kötetlen formáinak elterjesztését. . Javaslatot kell kidol- gozni a testületi tagok látogatásának, az alapszervezetekkel, a lakóhelyi és munkahelyi közösségekkel való kapcsolattartásnak a további módjaira, rendszerére. 2. A testületek elé kerülő előterjesztéskor tájékoztatni kell a döntéshozókat az előkészítés módjáról, az abban résztvevő alapszer- vezetek, szakértők javaslatairól, aktivitásáról; föl kell mérni a meghívandók körét és javasolni a döntés megismerésének, nyilvánosságra hozatalának módját. ~ Amennyiben a napiren- di pont nem feltételezi a zárt ülést, úgy az oktatási igazgatóságon — kábeltelevíziós csatorna kiépítésével — lehetővé kell tenni, hogy a megyei pártbizottság ülését — indokolt esetben más testületi ülést is — a megyében működő bármely párt- aiapszervezet tagja figyelemmel kísérhesse. . Javaslatot kell kidol- gozni a megyében folyó agitációs munka tártál-^ masabbá tételére, a nyilvánosságot biztosító fórumok tartalmi, módszertani továbbfejlesztésére, a politikai ünnepségek, rendezvények értékesebbé, vonzóbbá tételére. Különösen fontos ezek során az új típusú, jelentős számú párttagot is mozgósító politikai rendezvények kialakítása; az oktatási igazgatóság bázisán az előadóihallgatói kör kiszélesítése, aktivizálása. _ A Központi Bizottság iránymutatásának megfelelően csökkenteni kell az ügykezelés bürokratikus vonásait, csak a legszükségesebb esetben alkalmazva a nyilvánosságot korlátozó minősítéseket. III. A politikai .információs tevékenység közvéleményt feltáró-közvetítő funkciója, valóságtartalma erősödött. Korszerűsítettük technikai feltételeiket is. Ugyanakkor jogos és megoldást sürgető igény van az információk szélesebb körű megismertetése mellett azok hasznosítására, s legfőképpen az alapszervezetek irányában a visszajelzés, a visszacsatolás megteremtésére. Tekintettel arra, hogy az MSZMP KB tervezi az információk számítógépes kezelését, tárolását, továbbá kialakultak a közvélemény-kutatás korszerű módjai is, a továbbfejlesztést ezek figyelembevételével kell megvalósítani. 1. Ki kell alakítani megyei pártbizottság Alapszervezeti tájékozató című rendszeres információs -kiadványának profilját, szerkezeti-szerkesztési elképzeléseit, terjesztési módját. A döntés szerint: az Útközben című politikai folyóirat szűnjön meg; egyes rovatait az Alapszervezeti tájékoztató, más rovatait az oktatási igazgatóság évkönyve vegye át. aa Az apparátus tevé- kenységének korszerűsítése kapcsán élni kell azzal a lehetőséggel, hogy az oktatási igazgatóság műszaki technikai bázisán, a megyei politikai információs munkát integráló, közvéleménykutató csoportot szervezzünk, amely a rendszeres információk továbbítása mellett a közvélemény célirányos feltárására is vállalkozik; gondozza az Alapszervezeti tájékoztatót, és részt vesz a politikai döntés- előkészítésben. » A Központi Bizottság . illetékes szerveinek iránymutatásával be kell kapcsolódni a számítógépes információkezelés országos rendszerébe. A helyi-megyei testületek, alapszervezetek részére biztosítani kell a döntéselőkészítéshez a tematikus informálás lehetőségét. IV. A megyei tömegtájékoztatás fejlesztése alapvető eleme és feltétele a politikai nyilvánosság tartalmasabbá tételének. A megyei párt- testületek ebben nem törekszenek monopolhelyzetre, de az orientálást, az együttműködést, a politikai szükségletek megfogalmazását és képviseletét elengedhetetlennek tartják. Az új tájékoztatási törvényt követően szükség lesz arra, hogy a megyei pártbizottság foglaljon állást az ezzel kapcsolatos politikai feladatokról: a megyei pártbizottság „lapgazda" funkciójáról a Somogyi Néplappal kapcsolatosan. A pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat — mint a gazdálkodásban egyre jobban érdekelt szerv — váljon önállóbbá, tevékenységi köre szélesedjék, fejlődjön vállalkozói tevékenysége. A pártbizottság továbbra is ösztönzi a megyei tömegtájékozató fórumok kiszélesítését, különös tekintettel a helyi lapok, városi televíziók működtetésére. Szükségesnek tartja, hogy létrehozásukban, munkájuk orientálásában a helyi pártbizottságok kezde- ményezően, folyamatosan működjenek közre. jl A Somogyi Néplap te- véikenységét, a szerkesztőség műheily munkáját tovább kell fejleszteni, törekedve a megyei pártélet nyilvánossá tétele mellett a közérdekű tájékoztatás kiszélesítésére, a közéletiben fontos állami, társadalmi és tömeg szer vezetek, egyesületeik, mozgalmak reális bemutatására. A megyei pártbizottságon tömegkommunikációs munkabizottságot kell létrehozni, s közreműködésével el kell készíteni egy tartalmi tervet a Somogyi Néplap önállóságának, tevékenységének továbbfejlesztésére. . A megyei pártbizott- ság illetékes munkabizottsága tekintse át a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat tevékenységét, különös tekintettel a vállalat érdekeltségére, az üzemi lapkiadás helyzetére és feladataira. ^ Ki kell dolgozni a me- gyében működő tömegtájékoztatási szervek képviselőivel, valamint a regionális rádió és televízió képviselőivel a folyamatos kapcsolattartás rendszerét. Ennek megfelelően sajtótervet kell készíteni. V. A megyei párbizottság a politikai nyilvánosság fejlesztését nem kampányfeladatnak tekinti. Ezért szükségesnek tartja, hogy figyelemmel kísérése, elemzése és fejlesztése a folyamatos politikád munka szerves része legyen. Ugyanakkor a helyzet értékelése kapcsán olyan politikai szükségleteket fogalmaznak meg. amelyek nemcsak a megyei párt- testületek és az apparátus szemszögéből, hanem a közélet egészében is fontosak. Megvalósulásuk érdekében a testület az alábbiakat ajánlja: a Megkülönböztetett fi- gyeimet kell fordítani a nyilvánosság helyi tanácsi és társadalmi fórumai, a sokoldalú helyi tájékoztatás kiépítésére, a tárgyi és a személyi feltételek megteremtésére. Szükséges, hogy a városi pártbizottságok mellett a községi pártszervek, alapszervezetek — együttműködve a munkahelyi testületekkel és alapszervezetekkel — tekintsék át ez irányú feladataikat; képviseljék, kezdeményezzék a helyi lehetőségek kialakítását. a* Elismerve a megyei “• tanács eddigi törekvéseit, a társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak, egyesületek is tartsák elengedhetetlennek a tevékenységükről szóló nyilvános tájékoztatást; törekedjenek az érdekek feltárására és az együttműködésre. A megyei pártbizottság folyamatosan igényt tart észrevételeikre, javaslataikra, mind a politikai információáramlásban, mind pedig a pártsajtó tájékoztatásában és megítélésében. Az e területen működő alapszervezetek, kommunista vezetőik a helyzetértékelés és állásfoglalás figyelembevételével, munka- területük sajátosságának megfelelően kezdeményezzék a nyilvánosság továbbfejlesztését. Végül: a megyei pártbizottság köszönetét és elismerését fejezi ki a politikai nyilvánossággal kapcsolatos fórumokat tartó alapszervezeteknek, lakóhelyi és munkahelyi közösségeknek, a szervezésben résztvevő pártmunkásoknak és aktivistáknak.
