Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 21. sióm Ára: 4,30 Ft 1989. január 25., szerda A tagok Ülést tartott az MSZMP bizalmáért Politikai Bizottsága A KGST VB január 23-i ülésén megemlékeztek a szocialista országok gazdasági szervezete megalakításának 40. évfordulójáról Megalakult a-független képviselők csoportja Mozdonyvezetők között voltam a múltkor. Szenvedélyesen, de őszintén beszéltek mindenről. Mi sem természetesebb, hogy a szakszervezet szerepe, jog- és hatásköre is szóba került, mégpedig „alulnézetből”. Eltérőek a nézetek arról, hogy mi helyes és mi nem a Munka Tövénykönyvének tervezetében. Sokan továbbra is sikraszállnak a szakszervezeti bizalmiak véleményezési joga, a kollektív szerződés megkötése mellett. Az egyik mozdonyvezető azonban az említett tanácskozáson kikelt az ellen, hogy a szakszervezeti bizalmi beleszóljon az ő bérük emelésének mértékébe, a jutalom nagyságába. Mindenki bólogatott, amikor azzal érvelt, hogy ezt a gazdasági vezető határozza meg, mivel sokkal jobban ismeri, ki mint dolgozik, milyen a munkájának minősége. A szakszervezeti bizalmival ő hónapokig nem találkozik, éppen ezért ne szóljon bele ebbe. Nagy vita nem alakult ki, az azonban válaszként megfogalmazódott, hogy a szak- szervezet a vasútnál is annak a képviseletében lépjen fel, akinek jogos követelése van. Az hiszem, ez a megállapítás összecseng azzal, ami az országos szakszervezeti tanácskozáson is elhangzott: a tagságnak egy a fontos, mégpedig az eredményes érdek- képviselet. Azok, akik kiléptek a szakszervezetből, többségében éppen ezt hiányolták általában vagy a munkahelyükön. A feszültségekkel teli mai helyzetben sokan megfogalmazzák, hogy a szakszervezetek a fontos döntések idején határozottabban képviseljék a tagok, a munkavállalók érdekeit. Nagyon érdekes, hogy az országos szak- szervezeti tanácskozás egyik küldötte nyilvánosan bírálta, miért hagyta a szakszervezet szó nélkül az Országgyűlés legutóbbi ülésén az egészségügyi költségvetési keret 1988-as szint alá tervezését. Ez országos közügy, ilyenkor mindenképpen szót kell kérnie a szakszervezet képviselőjének ott, az ülésen. Azt hiszem, hogy egyre jobban hozzá keli szoknunk a mai nyíltabb véleménynyilvánítás és politizálás idején, hogy nem hagyják szó nélkül, ha valamiben elégedetlenek a szakszervezet tevékenységével. S ez nem baj, hiszen elősegíti a megújulás meggyorsítását is. Egy hétfői, a szakszervezetekkel foglalkozó rádióvitában hangzott el, hogy a szakszervezetek erejének legfontosabb forrása a tagság bizalma. S ez különösen akkor mérhető, amikor konfliktushelyzet van. Ilyenkor különösen fontos, hogy a tagok lássák, tudják, hogy az érdekükben elemzik a helyzetet, tesznek különböző lépéseket. Olyat például, mint az, hogy az áremeléseket kövessék béremelések is, a korábbi hibás vezetői döntések terheit ne hárítsák át a lakosságra. A kormány és a szakszervezetek vitája még nem lezárt ebben. A SZOT azonban azon a véleményen van, hogy nem a bérkövetelés az infláció elsődleges forrása, hanem az, hogy ellenőrizhetetlen a közpénzek elosztásának egész rendszere. Ennek megváltoztatása pedig mindnyájunk érdeke!, ' Lajos Géza A Miagyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága január 24-én, kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a politikai nyilvánosságról és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a nyilvánosság kiteljesedése az utóbbi hónapokban egybeesett új társadial- níi szervezetek, pártok, alternatív tömörülések jelentkezésével, amelyek természetes igénye, hogy véleményükkel megjelenjenek az országos nyilvánosság és a tömegtájékoztatás fórumain. Az MSZMP-nek is határozott törekvése és érdeke, hogy nyilvánosságot 'kapjanak az alkotmánynyal és a törvényekkel nem ellentétes nézetek. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezetet, s e napirendhez kapcsolódva foglalkozott a Nép- szabadság helyzetéről, a lap feladatairól szóló jelentéssel, valamint a Társadalmi Szemle fejlesztési elképzeléseivel. A pártsajtó a politikai nyilvánosság kiteljesedésével erősödő versenyhelyzetbe kerül. Az MSZMP befolyását — az új tájékoztatási törvény alapján — az állami irányításban, illetve a szerkesztőségekben dolgozó kommunisták munkája révén kívánja érvényesíteni. A Politikai Bizottság vitájában az a vélemény alakult ki, hogy a Társadalmi Szemlének mint a párt elméleti. folyóiratának az elméleti jelleg megerősítésével kell elősegítenie a társadalmi, politikai, gazdasági útkeresést. A különböző elképzelések nyílt ütköztetésével, a fő folyamatok bemutatásával, azok következetes értékelésével, a múlt tapasztalatainak elmélyült elemzésével a szocializmus Több mint ötvenmillió forintot költenek az idén a technológia korszerűsítését és a kapacitás növelését szolgáló beruházásokra a Tungsram Rt. Kaposvári megújítását szolgálja a folyóirat. A testület a Népszabadság szerkesztőbizottságának jelentése alapján megállapította, hogy a Népszabadság az MSZMP központi lapjaként az elmúlt évtizedekben alapvetően betöltötte szerepét, a párt politkáját elkötelezettén, szakszerűen képviselte. Az országban történt változásokkal szoros összefüggésben azonban az uóbbi években a lap struktúrája megmerevedett, stílusa elnehezült. A Népszabadságnak a párt politikáját, céljait, értékrendjét következetesen képviselő, mindenkor vitakész, és a széles néprétegeket meggyőzni képes politikai tömeglappá kell válnia. A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a nyilvánossággal összefüggő mindkét előterjesztést a Központi Bizottság vitaanyagául javasolja. A testület szükségesnek tartja a párton belüli tájékoztatási rendszer megújítását, azt, hogy a párttagok és párszervek, valamint a pártszervezetek folyamatosan tájékozattak legyenek az MSZMP testületéinek döntéseit megelőző • elgondolásokról és a határozatokról. Ezért olyan belső tájékoztatási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a pár.t szervezeteinek és testületéinek hatékony működését, és minden fontos pártpolitikai információt eljuttat az MSZMP valamennyi tagjához. vezető szerveihez. A Politkai Bizottság megvitatta a társadalmi szervezetek múlt évi nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatót. Megállapította, hogy munkájukkal hozzájárultak a társadalmi és gazdasági kibontakozást célzó törekvéseink nemzetközi jvátterének kedvező megteremtéséhez. További eredményes tevékenységük számára új feltételeket teremt az egyesülési törvény. A testületnek az az álláspontja, hogy az MSZMP, a kormány és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatokat a nemzetközi területen is új alapokra kell helyezni. A Politikai Bizottság az 1989-re tervezett felsőszintű tárgyalásokkal kapcsolatban megállapította, hogy — az ésszerű takarékosság jegyében, a kedvező nemzetközi feltételekre is alapozva — hazánknak továbbra is aktív, kezdeményező magatartást kell tanúsítania, amely elősegítheti az ország nemzetközi tekintélyének megőrzését, és hozzájárulhat Európa új arculatának kialakításához. A testület az agrárpolitika megújításának koncepciójáról beterjesztett javaslatot közbülső jelentésként fogadta el, s javasolja a soron következő központi bizottsági ülés napirendjére. Egyetértett azzal, 'hogy a Központi Bizottság ülése után kerüljön sor az érdekelt társadalmi, érdekképviseleti és tudományos szervezetek bevonásával széles körű vitára, s a KB ennék figyelembe vételével alakítsa» ki a párt végleges agrárpolitikai koncepci óját. A párt 1989. évi költség- vetéséről szóló előterjesztést a Politikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek összegét — az állami költségvetéssel együtt — 2 milliárd 667 millió forintban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A hiány 562 millió forint. Ezt önerőből kell ellensúlyozni. A pénzügyi helyzetre való tekintettel a pártszerveknek működési és fenntartási kiadásaikat tovább ' kell mérsékelniük. (Folytatás a 2. oldalon.) Független képviselők csoportja néven megalakult kedden a Paralamentben az országgyűlési képviselők nem párttag frakciója. Az újonnan létrejött csoport elnökévé Fodor Istvánt (Pest m.), alelnökké pedig Benjámin Juditot (Budapest), Eke Károlyt (Csongrád m.) és Márton Jánost (országos lista) választotta. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a párttag képviselők csoportjának vezetője üdvözölte a jelenlévőket és együttműködést javasolt a két csoport között. Schmidt Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara állam- jogi tanszékének egyetemi tanára a jogállamról, ,a politikai rendszerről és — a kéiszülő új alkotmányhoz is kapcsolódóan — az alkotmányosságról tartott előadást. jes árbevétele 830 millió forint, a nyeresége pedig 20 millióval több a tervezett 50 millió forintnál. Dr. Simkó Antal igazgató mondta el, hogy a beruházásra fordítható pénzt csaknem teljes egészében a nyomtatott áramköröket szerelp üzem kapacitásának növelésére és technológiájának további korszerűsítésére fordítják. Ez az üzem nemcsak a gyárnak, hanem az egész vállalatnak fontos háttéripari egysége. A mostani beruházással a tavalyi fejlesztéseket kívánják folytatni. Az üzemből évente 5000 négyzetméter nyomtatott áramköröket tartalmazó lemez kerül ki. A legnagyobb felhasználó maga a gyár: valamennyi termékükhöz szükség van erre. A kaposvári gyárban ipariro botvezérlő-berendezésekhez, autóelektronikai alkatrészekhez, orvosi és ipari lézerberendezésekhez, valamint számítógép-monitorokhoz használják a nyomtatott áramköröket. Jelentős mennyiséget használnak fel termékeikhez a Tungsram más gyárai is. Ami ezen felül marad, azt pedig a hazai ipar több' gyára vásárolja meg, s használja fel. Tovább folytatják a szerszámgyártás fejlesztését, és sor kerül a gyár szolgáltató üzemeinek korszerűsítésére is. Az alakuló ülésen részt vett 51 képviselő egyetértett abban, hogy a csoport létrehozásának oka többirányú .informálódásuk segítései, a munkájukhoz, döntéseikhez szükséges ismeretek szélesebb körű megvitatása. Hangsúlyozták, hogy a csoport nem valakik vagy valami ellen szerveződött, hanem a képviselők közötti kapcsolat teljesebbé tételére, a képviselői munka köny- nyítésére. Az alakuló ülésen megfogalmazták: a hivatalos álláspontok megismerésén túl szükséges, hogy más véleményekről is tudjanak. Bejelentették azt is, hogy csoportos összejöveteleik nyitottak lesznek, az általuk szervezett tájékoztatáson valamennyi képviselő részt vehet. Versanyban a Havaddal Kft lett az öreglaki vadfeldolgozó Az új társasági törvény alapján korlátolt felelősségű társaságot alapított a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, a Ba- latonnagybereki Állami Gazdaság, a Sefag, a bala- tonfelvidéki, a zalai és a baranyai erdőgazdaság. Sütő Ödön, a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a törzstőke 33,4 százalékát a Mavad adta, míg gazdaságuk 22,3, a Sefag pedig 21,2 százalékkal lett a társaság tagija. A többiek egyaránt 7,7 százalékkal járultak hozzá az öreglaki kft. vagyonához. Az jgazgatótanács döntése értelmében az év első felében még a Mavad közreműködésével exportálnak vadhúst a nyugati piacra, de a második félévtől már a nagybereki gazdaságon keresztül kötnek üzleteket, s ezzel az egyébként tag Mavaddal versenyeztetik áraikat. Az elképzelések szerint az idén 1400—1500 tonna vaddisznó-, szarvas- és őzhúst exportálnak elsősorban az NSZK-ba és Olaszországba 200—220 millió forint értékben. Piaci igényekre építve NÖVELI KAPACITÁSÁT, AZ ELEKTRONIKAI GYÁR Elektronikai Gyárában. A termékszerkezetét tekintve megújult gyár múlt évi eredményei bizonyították a fejlesztőmunka helyességét: a korszerűsítés meghozta gyümölcsét. A tőkés piacról származó árbevételük 60 millió forinttal lett több, mint amennyit eredetileg terveztek, és elérte a 220 millió forintot. A gyár tel-
