Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-24 / 20. szám
1989. január 24., kedd Somogyi Néplap 5 Kutatás, külföldi kapcsolatok Gyarapodik a Kálmán Imre Múzeum gyűjteménye A siófoki Kálmán Imre Múzeumot 1987. október 22- én nyitották meg a világhírű komponista szülőházában. Az épület földszinti részén két teremben kapott helyet a zeneszerző életét és az operett történetét bemutató, igényes rendezésű anyag. Az épület emeleti szintje — régi hiányt pótolva — lehetőséget ad Siófok és a környék, a Dél-Balaton rendkívül gazdag múltját reprezentáló helytörténeti, régészeti, néprajzi múzeum kialakítására. Az egyéves működés tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a Kálmán Imre Múzeum átadása, illetve megnyitása, szakszerű rendezése — a hazai és a külföldi közönség körében — elnyerte a látogatók nagy többségének tetszését. A múzeum a kezdetben még itt működő zeneiskola két földszinti helyiségében nyílt meg. A vagyonvédelmi célok megvalósításához segítséget kapott az intézmény az Építőipari Ktsz szocialista brigádjaitól. (Biztonsági zárak beszerelése, zárcserék, az ablakokra rácsok készítése, fölszerelése stb.) Elkészült az utcai részen az 'intézmény nevét, nyitva tartását hirdető felirat, és figyelemfelhívó sokszorosított szórólapokat készítettek a múzeumról, s ezeket eljuttattak közintézményekhez, üdülőkhöz. A közönség igényét figyelembe véve megoldották a táv • lat megtekintését kísérő zenei aláfestést is. Vera Kálmánnal (Kálmán Imre feleségével) személyes látogatásakor megállapodtak abban, hogy a Kálmán család a múzeumnak egy komplett zenegépet ad ajándékozási szerződés révén. A csaknem 60 ezer forint értékű zenegép 1988. szeptember 30-án került a siófoki múzeum tulajdonába. A közönség jogosan tette szóvá, hogy Kálmán Imre személyes tárgyai és a siófoki gyermekkorára vonatkozó emlékek hiányoznak e kiállításról. Zavaróan hatott, hogy a Kálmán Imre Múzeum mellett párhuzamosan nyitva volt a szerény, ám régebbi, főként használati tárgyakat bemutató Kálmán Imre emlékkiállítás is a Beszédes József Múzeumban. Ez csupán átmeneti szükségmegoldás volt. Az új évben szeretnék elérni, hogy a Kálmán-relikviák a Kálmán Imre Múzeumba kerüljenek, ezért a földszinti folyosót és az egyik termet kiállítási övezetté alakítják át. — A megnyitás óta eltelt időben intenzíven kutattuk a Kálmán Imre siófoki gyermekkorára vonatkozó adatokat, dokumentumokat, visszaemlékezéseket is gyűjtöttünk — mondta Matyiké Sebestyén József múzeumvezető. — Az egyébként igen gazdag külföldi és hazai szakirodalomban erről az időszakról nem találtunk ismertetést, ezért anyaggyűjtésünk széles körben a felfedezés erejével hatott. A leendő nagyobb kiállítás sokoldalúan reprezentálja majd a Baiaton-parti város és Kálmán Imre kapcsolatát, a gyermekkori éveket, az első színházi és zenei hatásokat. Az intézmény fennállása óta törekednek arra, hogy a hazai és a külföldi kapcsolatrendszert kiépítsék. Rövid idő alatt sikerült jó kapcsolatot teremteniük Kálmán Imre családjával, Kálmán Imre hazai és külföldi kutatóival. Rudolf Österreicher Emmerich Kálmán című könyvének képanyaga összegyűjtését ' is •segítették a siófoki intézmény szakemberei-. Az Amalthen kiadó gondozásában jelent meg, 1988-ban.) A múzeum propagálásában kiemelkedő segítséget nyújtott Anton Padua (Linz), aki Information című újságjában rendszeresen figyelemfelkeltő hírt közölt a múzeum létezéséről, valamint felhívást a Kálmán Imrére vonatkozó, külföldön megjelenő anyagok gyűjtésére — a siófoki intézmény gazdagítása végett. — Számos esetben álltunk rendelkezésére hazai és külföldi Kálmán-kuta- tóknak — mondta a múzeumvezető. — Többen személyesen kerestek föl bennünket adatokért. Jó kapcsolat alakúit ki a város vonzáskörzetében működő honismereti szakkörökkel, szakreferensékkel, mozgósítottuk őket múltismertető, történeti előadásokra. Segítettünk a város intézményeinek, szerveze-’ teinek a Siófok múltjával kapcsolatos vetélkedők anyagának összeállításában. Kapcsolataink kiépülését hasznosítva törekedtünk arra, hogy a Kálmán Imre Múzeum, valamint a kialakítandó helytörténeti múzeum anyagát bővítsük. Ennek már látható eredményei vannak. Értékes dokumentumokat, fényképeket kaptak Kálmán Imre családjának tagjaitól. A zeneszerző ma- gyarországon élő rokonaitól, például Halperth Jánostól. Eredeti tárgyi anyagok kerültek a múzeum birtokába: Kálmán Imre zongoraszéke, szmokingja, frakkja. A város másik jeles szülöttjének, dr. Révész Géza nemzetközi hírű pszichológus hagyatékából is sikerült eredeti dokumentumokat szerezni. ' Sz. A. Ezeréves jelképeink A magyar címer és zászló történetéről tartott tudományos ülést az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság hétfőn az intézmény aulájában. A kutatók elmondták: koronázási jelvényeink Európa egyik legépebben mag maradt középkori erekív együttese, s ezeket az Államalapító Szent 1st . :>n örökségének tekintik. A régi magyar címer elemei csaknem ezerévesek. Hangsúlyozták: olyan címerre van szüksége országunknak, amelyet a nép magáénak vall, megfelel a címertan szabályainak és a folytonosságot jelképezi. Előadások hangzottak el arról, hogy miként alakult ki a középkorban a magyar állami címer. A legkorábbi a kettős kereszt, amelyet III. Béla hozott Bizáncból 1190-ben. Az egyházi szimbólum már akkor világ; jelkép volt, a magyar függetlenséget szimbolizálta. Ili üzemorvosi rendelő A Sefag Zselici Erdészetének központjában új üzemorvosi rendő működik. A Sefag beruházásának, a csaknem egymillió forintos költséggel felújított épületnek a kivitelezője a Somogy megyei központ műszaki erdészete volt. — Erdészetünk dolgozói eddig a székházunkban és a műszaki erdészetnél működő rendelőhöz tartoztak — mondta Fábián István, a Zselici Erdészet főmérnöke. — 1987 novemberében költöztünk a székháztól ebbe a központba, ekkor merült föl az új üzemorvosi rendelő gondolata. A Sefag központjának, zselici és műszaki erdészetének, valamint bútorgyárának több mint ezer dolgozóját látja el az új orvosi rendelő. A barátságosan berendezett várószobán áthaladva léptünk be a rendelőbe. Dr. Kincses Ágnes és asz- szisztense, Kele Jánosné dolgozik itt. — A Sefagnál eddig főben fogadhatjuk a betegeket. A mintegy hetven négyzetméter alapterületű egészségügyi intézményhez szociális helyiségeken kí- a rendelőn, a várószobán, a szociális helyiségeken kívül fizikoterápiás kezelő is tartozik. A járóbeteg-ellátás mellett itt végzik majd a motorfűrész-kezelők időszakos vizsgálatát is. foglalkozású üzemorvos nem yolt — magyarázta a fiatal doktornő. — A székházban megmaradt a heti kétszer egyórás rendelés, ám a komolyabb betegségekkel már az új rendelőt keresik föl a dolgozók. A fel szerelésünkből ugyan hiányzik még egy-két műszer, ám hamarosan korszerűen berendezett és fölszerelt orvosi rendelőMÁG BERTALAN ^ __ ♦ Egy éjszaka története ^ ¥ Varga Katalin jegyző- ■ könyvi vallomása még ipkább meggyőzte az őrnagyot a kezében levő bizonyítékokkal arról, hogy Pa- láeyi hosszasan készült a kassza feltörésére, a benne levő pénz megszerzésére. Csak a részletek nem voltak egészen világosak előtte. Vajon azért hívta-e segítségül Almási Gézát, mert egyedül nem boldogult tervével?— tűnődött, és rögtön jött a másik „belső” kérdése: ez a becsületes, büntetlen előéletű családapa, ez az Almási hogyan mehetett bele egy ilyen bűnös akcióba? Mindezekre most már válaszolnia' kell Palágyinak. Némethtel be is hív.atta. A művezető eléggé bizonytalanul lépett be. A két nyomozó, aki eddig ‘ vigyázott rá, követte a férfit. — Vegyék le róla a bilincset! — intett kollégáinak Magos. — Tessék, foglaljon helyet, Palágyi úr! Itt van cigaretta az asztalon; tudom, hogy kívánja, gyújtson rá! Azt tanácsolom, hogy minden előre kitervelt hazug gondolatát most próbálja nélkülözni, mert az immár szükségtelen. — Nincs szándékomban hazudni, őrnagy úr — válaszolta Palágyi. — Végre egy kis ' öröm, ami magát is érinti, mert ha valóban őszinte lesz, megnyugszik a lelkiismerete és túlesik ezen a folytonos tortúrán, ami nekünk is terhes. Hát akkor rajta! Utoljára, ugye, azt említettem, hogy amikor a pénztárból lejövet megismerte magát Gáti József; . őt is lecsapta azzal a vasrúddal, amit maga elé raktam. — Igen, emlékszem őrnagy úr. De én nem ütöttem le Gáti Józsefet, és nem öltem meg Almási Gézát sem. — Ja, vagy úgy?! Ezután a válasza után nincs más hátra, rátérünk a bizonyításra. A kriminalisztika szabályai szerint vannak bizonyos útmutatások a gyanúsított kikérdezésével kapcsolatban. A konokul, mindent tagadó gyanúsítottat hosszabban akkor kell kérdezni, kihallgatni, amikor már a helyszíni 'és egyéb helyről eredő, a vizsgálat alkalmával szerzett terhelő adatok birtokában van a kihallgató kriminalista. Magos őrnagy is a fentiek gyakorlati kipróbálása révén jutott el a döntő kikérdezéshez. Tudta, hogy az eddig' körömszakadtáig tagadó Palágyi az elébe tárt adatok, bizonyítékok súlya alatt előbb-utóbb összeroppan. — Palágyi úr! Bevezetőben két dolgot közlök magával, tudomásulvétel céljából. Egy: a klinikáról értesítettek, hogy Gáti József ha lassan is, megindult a gyógyulás útján. Kettő: becsapott és félrevezetett menyasszonya, Varga Katalin beismerte mindazt, amit maga a lelkére kötött. Mármint azt, hogy bárki legyen is az, aki kérdezné, faggatná, mondja azt, hogy maga azon a bizonyos éjszakán ott aludt végig, vele egy ágyban reggelig, ami persze hazugság. Nézzen Ide! Itt van a lány> kihallgatási jegyzőkönyve! Ebben szó szerint elmondja, mire biztatta őt maga. Olvassa el, győződjön meg a saját szemével mindarról, amit elmondott. Ebben azt is olvashatja, hogy Varga Katalin még a bíróságon sem akar azzal a gyilkossal találkozni, akitől másállapotba került. . . Még mielőtt hozzáfogna az olvasáshoz, nézze meg jól az aláírást; ez még meggyőzőbbé teszi majd magának Katalin vallomását. (Folytatjuk.) TV-NÉZÖ A HÍDVERŐ A Magyar évszázadok legutóbbi adása a reformkori történelem egy epizódján keresztül villantotta föl Széchenyi alakját. A Lánchíd építéséről szóló históriás megemlékezés az eseményen túl olyan tanulságok levonására is alkalmat adott a szerző- és szerkesztőgárdának, amelyekről erdemss beszélni. A magyar történelem évszázadai közül kiemelkedő figyelem övezi a reformkort. Az utóbbi években különösen előtérbe került Széchenyi alakja, azé a reformeré, akit a „legnagyobb magyar” titulus illet meg — annak elismeréséül, amit a nemzet fölvirágoztatásáért, a haladásért tett. Városainkban, így Kaposváron is, ahol díszpolgárrá választották Széchenyit, nagy igyekezettel szorgalmazzák szobrának fölállítását. Láttam néhány szobortervet: közös vonásuk, hogy alkotójuk hi.storizálóan ábrázolja. A/, egyik szoberterv a Lánchíd építésével kapcsolatos. S akadt egy, amely Széchenyi emberi és eszmei lényegét ragadta meg: a küzdőt, a reformert, aki — sajnos — Döblingben végezte. Nekem ez a Széchenyi jutott eszembe a vasárnapi televíziós történelemórán is, a Magyar évszázadokban. A fiatal huszárkapitány ezt írta naplójába, 1920-ban: >,Egy "évi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest között híd épül ...” Csaknem három évtizedet kell várnia az eseményre, míg elkészül a Lánchíd. Tálán időközben már nemcsak az vált fontossá számára, hagy közvetlen és folyamatos • legyen a közlekedés Pest és Buda között, hanem jelképnek i.s szánta az Adam Clark által tervezett hidat. Európában ami. jót tapasztalt s itthoni megvalósításához erőt, lehetőséget érzett, azt mind szs^ rette volna megvalósítani. • A legfőbb gond a híd körül,a műszaki megoldás volt. A jégzajlások miatt úgy kellett kialakítani a szerkezetét, hogy tavaszonta ne károsodjon. Persze pénz sem volt rá. S mégis előteremtették a rá valót . . . A Lánchíd olyan híd. amely — Széchenyi gondolatát. tanúsítva — híd Magyarország és Európa közölt. . híd a közteherviselésben. • ■*“ ' A Lánchíd építéséről szóló. . történelmi kalauz az egész kort jól érzékeltette, ehhez sok segítséget nyújtott azok- ' nak a korabeli rajzoknak a bemutatása is, amelyek Pestről és Budáról meséltek látványosan. A kép és a történet (a szöveg) egysége a Magyar évszázadok legutóbbi adását emlékezetessé tette.. Tanulsága közérthető és’—, fölemelő volt. Horányi Barna ELHUNYT WEÖRES SÁNDOR Weöres Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító hosszan tartó, súlyos betegség után január 22-én, életének 76. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Pen Club, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. A pécsi tudományegyetem jogi, földrajzi és történelmi, /najd filozófiai, esztétikai tanulmányokat folytatott. 1941 és 1950 között Pécsett, Székesfehérváron ás Budapesten különböző könyvtárakban volt tisztviselő. A 40-es években társszerkesztőként tevékenykedett a" pécsi Sorsunk című lapnál. Első verseivel az 1920-as évek végén jelentkezett: ezeket az akkori legtekintélyesebb lapok — köztük a Nyugat — is közölték. 1934-ben jelent meg első veres kötete Hideg van címmel, s a felszabadulásig számos további kötete látott napvilágot. 1947-ben költözött Budapestre, majd ösztöndíjjal Rómába ment a Collegium Hungaricumba. Hazatérte után, az ellene irányuló támadások következtében 1949-től hét évig csak gyemskversei és műfordításai jelentek meg. 1956-ban A hallgatás tornya címmel adták közre az előző évtizedekben írt verseiből összeállított válogatást. Költészetének már az indulástól kezdve legjellegzetesebb vonása a kivételes verbális erő. a képzeletgaz- dagság volt: nem annyira a külső világ megjelenítése foglalkoztatta, mint inkább a költészet eszközei, hangzása és dinamikája, az elvont gondolatiság. Műfordítói munkássága a költészet szinte minden területére és korszakára kiterjedt; különösen vonzódott az antik kultúrákhoz, a keleti irodalomhoz. Gyermekversei és -kötetei — köztük a nyolc kiadást is megért Bóbita — e műfaj legnagyobb képviselői közé ■ emelték. Első drámáját, a Holdbéli csónakost eredetileg egy bábegyüttes felkérésére írta. de csak sokkal később — a Thália Színházban — került közönség elé. Egy másik színművét. a Szent György és a sárkányt a Nemzeti Színházban játszották. A legutóbbi évtizedben is rendszeresen dolgozott: sorra jelentek meg új versei. Weöres Sándor költészetét, irodalmi munkásságát 1970-ben Kossuth-dí jjal ismerték el. Számos kitüntetés mellett 1988-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét.