Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

1989. január 24., kedd Somogyi Néplap 3 Két intézet egy fedél alatt Változótok a növényvédő állomáson A rosta tisztítását végzik a nagybajomi Lenin tsz-bcn. A kiszállításra váró 80 vagon kukorica jobb minősége érdekében van szükség rostálásra; ehhez készítik elő a gépeket. i „1990-től megállhat az életszínvonal romlása..." Két teljesen önálló szer­vezetként működik tovább a Megyei Növényvédelmi ás Agrokémiai Állomás. A Nö­vényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás igazgatója Tóth István, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igaz­gatója pedig dr. Jasinka Já­nos. ö mondta; — Az átszervezés során a hatósági tevékenységeket a Növényegészésgügvi és Ta­lajvédő Állomás vette át minden megyében; a szol­gáltatást országos hatáskörű intézet, a Növény- és-Talaj- védelmi Szolgálat végzi, en­nek 18 regionális intézete közül az egyik a kaposvári. A hatósági tevékenység és a szolgáltatás sok ponton ösz­szeegyeztethetetlen. ugyanis egy kísérletnél rá vagyunk utalva a termelőüzemekre, ugyanakkor a szabálytalan­ságért pedig büntetni kell őket. Tóth István: — Mi már évek óta készültünk erre, az egyes részlegek munkája a szétválás előtt sem kevere­dett. tehát zömében az ag-' rokémiai szakterület végez­te a szolgáltatást, a növény- védelem — különösen a ka­rantén, a körzeti felügyelők — pedig a hatósági munkát. Voltak határesetek is, ami­kor ugyanaz adott szakta­nácsot, és ugyanaz, büntetett is. Az új jogszabály ezt a helyzetet egyértelműbbé te­szi : még csak lehetőséget sem ad arra, hogy bármi­nemű jogkörkeveredés lét­rejöjjön. Az átszervezés — a szolgálattal ellentétben ná­lunk — létszámleépítéssel járt. A korábbi 98 helyett 5B munkatárssal dolgozik a Növényegészségügy i és Ta­lajvédelmi Állomás; ennek megfelelően az állami támo­gatásunk is csökkent. Most alig 24 millió forintból gaz­dálkodhatunk. Dr. Jasinka János: — A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat teljesen önellátó, nem kap állami költségve­tésből kiutalt pénzt, de a felügyeletet továbbra is a MÉM gyakorolja. Ha mj megfelelő minőségű és mennyiségű munkát produ­kálunk Baranyában és So­mogybán, illetve a megye­határon túl, akkor bővíthet­jük a létszámot. Ezért, vál­lalkozó szellemű, mened­zsertípusú szakemberekre van szükségünk. Személyen­ként legalább félmillió fo­rintot kell „termelnünk" ah­hoz, hogy tisztességes nye­reséget tudjunk produkálni. A meglevő szellemi tőkét kívánjuk kamatoztatni: ami­ben országosan a legjobbak voltunk, azt most minden­kinek ajánljuk. — A szétválás után is együtt, egy épületben dol­goznak majd, de az eszközö­ket, az épületet, mégiscsak meg kell osztani. Van any- nyi műszer, iroda, laborató­rium, hogy az egymástól függetlenített szervezetek valóban elkülönülhetnek? Tóth István: — A minisz­tériumi utasítás szerint mindkét szervezet azokat a járműveket, eszközöket kap­ta meg, amik a munkájuk­hoz nélkülözhetetlenek, de az épületet nem lehetett kettévágni. Ezen meg kellett osztoznunk. — Nem sérelmezi a szol­gálat, hogy azokat a labora­tóriumokat, szobákat bérel­nie kell, amelyek korábban közös tulajdonban voltak? Dr. Jasinka János: — Az állóeszközök vagyonmegosz­tása nagyon békésen zajlott le. Nyilván egészségesebb lenne ha két irodaépületet tudnánk felhúzni, de nem hiszem, hogy ebből konflik­tus támadna.. Eddig is együtt dolgoztunk, most is naponta találkozunk, és úgy gondo­lom. hogy az együttműkö­dés normatíváit kölcsönösen be kell tartani. — Az együttműködésre pedig ezután is szükség lesz, például abban, hogy a kis­termelők és a nagyüzemek egyformán részesedjenek a hatóság szigorából és a szol­gáltatás lehetőségeiből. Dr. Jasinka János: — A kis- és nagyüzemek támoga­tási rendszerének azonosnak •kell lenni. Annál is inkább, mert a kisüzemekbe terme­lik meg a mezőgazdasági termékek több mint 34 szá­zalékát. Azt is látni kell azonban, hogy a nagyüze­mek szakembereinek felké­szültsége. a rendelkezésükre álló eszközállomány sokkal nagyobb, mint a kisüzeme­ké. A kisüzemeket a ko­rábbinál hatékonyabban kí­vánjuk támogatni. Ez magá­ba foglalja azt is. hogy kü­lönböző szakcsoportoknak, kertbarátköröknek elvégez­zük a növényvédelmi és ta­Szemnek szép új épület­tel gyarapodott Nagyatád központja, a Széchenyi tér. A Mártírok utca sarkán, Horváth Margit tervei alap­ján, a múlt tavasszal kez­dődtek meg a munkák. Fel­tűnő gyorsasággal lebontot­ták a korábban itt le.vő. megromlott állagú épülete­ket, s a Bázis nem egészen háromnegyed év alatt fel­húzta a falakat, így decem­berben már megtarthatták a műszaki átadást. Ezekben a napokban már csak a hi­bák kijavítása van hátra. Az épület felső szintjein tizenhét különböző alapte­rületű lakást alakítottak ki. a földszinten az OTP helyi fiókjának új otthona lesz. ülés Antal, az OTP megyéi igazgatója elmondta, hogy várhatóan február közepén vagy a végén nyitnak, s ez­zel megszűnik a korábbi fi­ókban időnként már-már bosszantó zsúfoltság. Hetven négyzetméter áll rendelkezé­sükre az új helyen az ügy­gálatokat. természetesen té­rítés ellenében. Tóth István: — Az. elő­írások mindenkire egyfor­mán érvényesek és kötele­zőek, még a gyengébb sze­rek esetében is. Várható, hogy a kistermelőkhöz is egyre komolyabb növényvé­dő szerek kerülnek. De ezek az úgynevezett feltételes forgalmú készítmények csak azok kezébe kerülhetnek, akik a mérgek használatá­ról vizsgát tesznek. — A szolgálat szolgáltatni szeretne, de nem biztos, hogy ezt a hatóság engedi. A hatóságnak viszont köte­lezettségei vannak, és bün­tetni is fog, amit a szolgá­lat nem biztos, hogy jó szemmel néz majd. össze- egyeztethetönek tartják eze­ket? Dr. Jasinka János: — Én nem félek a hatóságtól, jól ismerem a jogszabályokat. Illúzió lenne abban ringat­nia magát egy vezetőnek, hogy a korábbi ismeretség segítségével mindenféle bün­tetés nélkül eltusolhatók a szabálytalanságok. Tóth István: — A hatósá­gi intézkedésnél lényeges, hogy a jogszabályból kiin­dulva, de az üzemi lehetősé­geket figyelembe véve szi­gorúan és nagyon határozfct- tan kell föllépni. Emellett mi az üzemekkel is* jó kap­csolatot akarunk kiépíteni. Nagy előnynek tartom, hogy ingyen adunk szaktanácsot, rendelkezésünkre áll a szak­embergárda. van egy karan- téncsosportunk. itt a labor és egy komoly információs rendszer. — A tisztánlátás és a piac nem azt kívánná meg, hogy a szaktanácsért önök pénzt kapjanak? Tóth István: — Sok olyan szervezet van, amely nem kér pénzt mindenért. Ez az állomás MÉM-intézmény, a MÉM költségvetésből gaz­dálkodik, ehhez kap mű­szer- és gépkocsiparkot, s a hatósági munka mellett je­lentős termelést segítő tevé­kenységet is el kell látni. Dr. Jasinka János: — A szolgálatnál egy komplex szaktanácsadási rendszert szeretnénk kidolgozni és al­kalmazni. Most. amikor a kemikáliák ára ugrásszerűen nő és a termelőüzemek több mint egyharmada vesztesé­ges, meg kell néznünk, hogy ezeket a veszteségeket ho­gyan lehet csökkenteni. Eh­hez a modern számítógépes háttér nyújt majd segítsé­get. felek fogadására. Az. épület homlokzatára díszes felirat kerül, amely a külföldiek­nek is segít az eligazodás­ban. Akik aggályoskodtak az építkezés megkezdésekor, most megnyugodtak. Az épü­A múlt év a politikai fordulat esztendeje volt. A gazdasági fordulatig nem jutottunk el, de előkészítet­tük azt — mondta Nyers Rezső államminiszter a Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetsége szerve­zésében tartott budapesti továbbképzésen, melyen a megye vezető mezőgazda- sági szakemberei vettek részt. Az államminiszter előadásában az 1988-as év rövid értékelése után a ma1- gyár gazdaság kibontako­zásának lehetőségeiről és főbb problémáiról beszélt. Magyarországon 1987 vé­gén feszültség keletkezett a gazdasági és a politikai rendszer között, a politikai intézmények megújítása elmaradt, a gazdasági in­tézményrendszer fejlődésé­hez képest. Az 1988 máju­sában bekövetkezett poli­tikai fordulat nyomán megkezdődött a politikai in­tézményrendszer reformja is. De csak megkezdődött — hangsúlyozta Nyers Rezső. Az 1987 szeptemberében meghirdetett stabilizációs politika egyéves késésben van. a gyakorlati tennivaló­kat csak 1988 végén építet­ték be először az 1989-es költségvetési politikába. 1988-iban az volt a cél, hogy a hazai felhasználás 3—3,5 százalékkal kisebb legyen, mint a megtermelt érték, de végül a csökkenés csak let valóban illik a tér han­gulatához. Megtudtuk, hogy az OTP a városban totózó megnyi­tását is tervezi. Vagy a ré­gi fiók helyén, vagy a Kos­suth utcában. 2,5 százalékot ért el. Ezért a fogyasztás és a reálbérek csökkentése 1989-ben to­vább folytatódik. A terve­zett szerkezetátalakítás nem következett be, ennek csak gazdasági feltételeit kezdtük megteremteni. A KGST és a reformok A KGST-vel folytatott kereskedelmünk az elmúlt években stagnált, 1989-ben mintegy 10 százalékos visz- szaesés várható. A KGST- kereskedelem mai formájá­ban alkalmatlan arra, hogy a világgazdasági illeszke­dést elősegítse. A KGST egésze a mai viszonyok kö­zött reformképtelen, mert reformellenes erők hatnak egyes tagországokban. (Az NDK és Románia politikai­lag is elzárkózik minden reformtól, Csehszlovákia álláspontja bizonytalan.) Hosszú távon sem látjuk a KGST megreformálásának lehetőségét. Fölmerül a kérdés; kiemelhetjük-e a szovjet—magyar külkeres­kedelmet a KGST rendsze­réből, úgy, hogy itt bizo­nyos reformokat hajtanánk végre. Ez a gondolat azért merült föl, mert a Szovjet­unió részéről megvan a po­litikai hajlandóság a re­formtörekvésekre. Konvertibilis elszámolá­sú exportunk értékben 1980—88 között nem válto­zott, mennyiségben mint­egy 20 százalékkal nőtt, ez mutatja a cserearányrom­lást. Emellett az ország ter­melése is stagnált. Ezen a területen azt a célt tűzhet­jük ki, hogy ne a meglevő árualappal próbáljuk nö­velni az exportot, hanem a tőkés partnereinkkel foly­tatott kooperációkon és különböző együttműködé­seken keresztül. A tavalyi restrikciós pénzügypolitikával nem értük el a kitűzött célokat. Igaz, hogy a fizetési mér­legben volt javulás, de ez egyszeri és rövidtávú. A gazdálkodást nem sikerült a jövedelmező területekre átterelni, s a restrikciók csak újabb restrikciókat ger­jesztettek. A jövőben tovább folyta­tódik a magyar gazdaság korszerűsítéséhez szükséges feltételek megteremtése — mondta az államminiszter. Szükséges a tulajdonviszo­nyok megreformálása, így bekapcsolva a tőke tulaj­donosi érdekeltségét a gazdaságba. Ehhez kapcso­lódik a szövetkezeti reform, ahol a tőke és a személyi érdekeltséget kell beépíteni a gazdálkodásba. Újra kell gondolni a vállalati taná­csok működését is egy olyan céllal, hogy partnerei legyenek egy menedzser tí­pusú vezetésnek. További fontos lépés a költségvetési gazdálkodás megreformá­lása. ez alatt a költségvetés kezén átmenő összeg je­lentős csökkentését értem — mondta Nyers Rezső. Az így felszabadult anyagi esz­közöket a hitelszférának kell átengedni, hogy a vál­lalati gazdálkodás használja föl. Árak, bérek, beruházások A vállalati gazdálkodás­ban a piaci jellegnek az árakra, a bérekre és a be­ruházásra is ki kell terjed­nie. Az idei áremelkedések is ennek a felfogásnak a keretében történnek, a bér­reform azonban lassabban halad. A béremelések az. idén is elmaradnak a hoz­záadott érték emelkedésétől, de jövőben a cél az, hogy e kettő egyformán emel­kedjen. 1989-ben az élet- színvonal továbbra is esni fog, a pénzügyi rendszer azonban racionalizálódik. Ha terveink sikerülnek, 1990-től megállítható az életszínvonal romlása — mondta az államminiszter. A továbbiakban Nyers Rezső a pénzügyi rendszer átfogó reformjának szük­ségességéről szólt, amely­ben a kamatpolitikát nor­matív alapra kell helyezni. Az árfolyampolitikáról pe­dig megtudtuk, hogy ez nyitott kérdés marad. Egye­lőre, ha lehet, nem csök­kentik a forint árfolyamát. Az előadás után a szak­emberek kérdéseket tettek föl 3z államminiszternek. Többek között elhangzott az is. hogy miért volt szük­ség a munkanélküli segély bevezetésére, ugyanis je­lenleg csak 15—16 ezer munkanélkülit tartanak számon, ugyanakkor több ezerre tehető a munkaerő­hiány is egyes szakmákban, ágazatokban. Ha csak azért nem akar valaki új munka­helyen dolgozni, mert messzebb van az előzőnél, ezt vidéki szemmel nem tudják elfogadni, mert itt mindennapos, hogy 20—30 kilométereket utaznak az emberek a munkahelyükre: Nyers Rezső válaszában elmondta: azért volt szük­ség a munkanélküli segély bevezetésére, mert remélhe­tőleg most már véglegesen megkezdődik a magyar gaz­daság szerkezetátalakítása, s ehhez, több munkahely megszüntetésére van szük­ség. Az államminiszter hoz­zátette: a szerkezetátalakítá­si program beindultával a munkanélküliek száma mintegy 50—100 ezer körül lesz. Molnár Zsolt talajerő-gazdálkodási vizs- Faragó László SZEMNEK SZÉP HÁZ NAGYATÁDON Új helyre költözik az OTP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom