Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLV. évfolyam, 18. szám Ára: 5,30 Ft 1989. január 21., szombat A Tanácsi Kollégium ülése Beiktatták hivatalába Bush elnököt Kistermelők érdekvédelme Érdemes? Nem érdemes? Nagyon sok kistermelő ví­vódik mostanában, folytas- sa-e tovább áldozatos terme­lői tevékenységét. Merthogy áldozatos, sok mindenről való lemondással, temérdek munkával jár, azt a kívül­álló is sejti, de a maga va­lóságában csak azt tudja, aki benne van, végzi azt. Nem könnyű a döntés. A mérleg nyelve az egyensúly­tól csak milliméterekre bil­len ki — hol erre, hol arra — a serpenyőben sorakozó érvek súlyától. Folytatni kell, mert ha valaha szük­ség volt rá, akkor a mai anyagi helyzet megkívánja, hogy pótlólagos bevételhez jusson a család. Folytatni kell, mert már megvannak az árutermelés feltételei. Ott a kellően felszerelt sertés­ól, termőre fordul az ültet­vény, sikerült annyi gyakor­lati tapasztalattal párosuló szakmai ismeretet szerezni a nyulászkodáshoz, hogy egyre kevesebb tenyésztői „baki” fordul elő, és lehetne so­rolni tovább. Nem utolsó sorban fontos érv a folyta­tás mellett a megszokás. Az adott tevékenység öröklött vagy megszerzett széretele, az a fajta érzés, amiről csak így szoktak beszélni például: „nem tudom elkép­zelni az életemet méhészke­dés nélkül”. Ezzel szemben a másik serpenyőben ott van a ter­meléshez szükséges eszkö­zök, anyagok árinak olyan mértékű emelkedése, amely lassan a végzett munka mi­nimális eredményességét is megkérdőjelezi. S még jó, ha egyáltalán időben be le­het szerezni ezeket az esz­közöket, anyagokat. Ott van­nak az értékesítési gondok, a szállítási határidők be nem tartása, csúszása, az ár­viták, amelyek az esetek többségében a kistermelők hátrányára zárulnak. A kistermelő vívódik. Köz­ben olvassa, hallja, sőt na­gyon is jól tudja, hogy arra a termékre — húsra, mézre, málnára, szamócára, nyúlra —, amit ő szabadidejében előállít, szüksége van az or­szágnak. Belföldön is, és úgy is, hogy külpiacokra kerül. Szinte fölmérhetetlen gon­dokat okozna, ha az áruter­melés szerkezetéből ezek a „termék-láncszemek” kies­nének. Érdemes? Nem érdemes? Ügy vélem, a mai vívódás eldöntéséhez sokat segíthet az a nemrég ismertté vált tény, hogy megalakulóban van a kistermelők szövetsé­ge. A népfront országos ta­nácsának titkársága kezde­ményezte a szövetség létre­hozását — azzal a céllal, hogy a szervezet vállalja az eddig mind jobban hiányzó kistermelői érdekvédelmet, érdekképviseletet. A most formálódó elgondolások sze­rint ezen túlmenően szak­mai, jogi, pénzügyi tanács­adással, különféle szolgálta­tásokkal is segíti majd a szövetség a kistermelőket. Hogy mi mindennel, és ho» gyan, az valójában a kis­termelőktől, a kertbarátkö­röktől, az egyesületektől függ. Nekik kell most meg­fogalmazni • és továbbítani igényeiket. Hiszen ők tudják a legjobban, mi az, ami hi­ányzott eddig; ami könyit- heti, segítheti és — legfőkép­pen — eredményesebbé te­heti szorgalmas, áldozatos munkájukat. fgy talán az „érdemes folytatni” felé billen a mér­leg nyelve. Németh Miklós kormány­fő elnökletével pénteken a Parlamentben megtartotta idei első ülését a Miniszter- tanács Tanácsi Kollégiuma. A konzultatív testület tag­jai megvitatták az új al­kotmány szabályozási kon­cepcióját, különös tekintet­tel a tanácsokra vonatkozó alkotmányos szabályokra. Ugyancsak eszmecserét folytattak a megyei taná­csokkal kapcsolatos szer­vezetkorszerűsítési elkép­zelésekről. Áttekintették és elfogadták idei munkater- vü'ket. A tanácskozáson először Németh Miklós tájékozta^ tást adott a Minisztertanács csütörtöki, soron kívüli üléséről. A kormány műkö­dési' mechanizmusának vál­tozásával összefüggésben leszögezte: a politikai stra­tégia kialakításának fóru­mává kell válnia a Minisz­tertanácsnak, és nem az operatív beavatkozás gya­korlatát kell követnie. A miniszterelnöki ismer­tetőt követően Kulcsár Kál­mán ■ igazságügy-miniszter vázolta az új alkotmány szabályozási koncepciójá­nak főbb vonásait, s beszá­molt az ezzel kapcsolatos eddigi viták tapasztalatairól. Elmondotta: az Országgyű­lés várhatóan márciusban tárgyalja a koncepciót, s ha elfogadja azt, akkor meg­kezdődik a szöveg kidolgo­zása. Ezután a szövegterve­zetet társadalmi vitára bo­csátják, majd ennek észre­vételeit figyelembe véve át­dolgozzák. A parlament elé az év végén, az utolsó ülés­szakon már beterjeszthetik. Ez megfelel a szövegterve­zet gyorsított ütemű kidol­gozási szándékának, amely­ben a? Országgyűlés is ál­lást foglalt. Ezután áttekin­tést adott az alkotmány egyes fejezeteinek újdon­ságairól, részletesen be­számolva a tanácsokra vo­natkozó, s az alaptörvény­ben rögzítendő elképzelé­sekről. Eddig széles körben nem ismert részletekre is felhívta a figyelmet, pél­dául a köztársasági elnök funkciójával, a választások menetrendjével, illetve új jogi intézmények beveze­tésével kapcsolatban. Az elképzelések között szere­pel például az „állampolgá­ri jogok szószólója” intéz­ményének létrehozása. Ugyancsak az elgondolások között említette, hogy a köztársasági elnököt hat évre, a parlamenti képvise­lőket öt évre, az önkor­mányzati testületek tagja­it négy évre választanák. Az egyes tanácsi szintek képviselői sajátos néző­pontjuknak, érdekeiknek megfelelően vettek részt a vitában. Értelemszerűen az eltérő városi és megyei ál­láspontok is megfogalma­zódtak. Nagy figyelmet szenteltek arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok helyi szervei a jövőben mi­ként társuljanak. Speciá­lis megközelítésként került szóba, hogy fni az, amit az önkormányzat önszabályo­zására bízhatnak, és mi az, amit az alkotmányban, illetve alkotmányjogi törvényben szükséges rögzíteni. Nagy hangsúlyt kapott a polémiá­ban a tanácsi önkormány­zat gazdasági alapjainak kérdésköre is. Ezzel össze­függésben rámutattak, hogy az egyes területi egysége­ket nem a jogállásuk, ha­nem a feladatok nagysága szerint ’ kell támogatni. Az alkotmány szabályozás' koncepciójának alapvető politikai tartalmát a vitá­ban felszólalók megerősí-' tették. Helyesnek vélték azt az irányt, hogy az elő­készítő munkálatok során a tanácsoknak egy önkor­mányzati típusú tovább­fejlesztésén dolgoznak. A megyei tanácsi szint# létjo­gosultságát senki sem kér­dőjelezte meg, fontosnak vélték azonban leszögezni: először tisztázni kell a me­gye szerepét és ehhez kell a szabályozási rendszert igazítani. A vitában elhangzottakra dr. Gál Zoltán belügymi­niszter-helyettes és dr. Ki- lényi Géza igazságügymi- niszter-helyettes válaszolt. A témakör lezárásaként Németh Miklós kijelentet­te : az összefogáshoz vezető egyik fontos lépés megegye­zésre jutni az alkotmányban rögzítendő alapelvekben. A tanácsokkal összefüggés­ben kiemelte: az önkor­mányzat önállóságának biztosítása' alapkérdés. A társadalmi környezet is mindinkább az önkormány­zati típusú szervezetek ki­alakítását sürgeti. A ma­gyar közjogi hagyomá­nyoknak is ez felel meg a legjobban, s éppen ezért olyan helyzetet kell terem­teni a törvénykezés folya­matában, hogy ne legyen lehetőség az önkormányzat szűkítésére, önállóságának csorbítására. A miniszterel­nök hangoztatta azt is: a korábbi tapasztalatokat fi­gyelembe véve bátran ki kell igazítani a nyilvánva­ló tévedéseket, hiszen min­den változtatás, amely he­lyi és megyei szinten old­ja a tanácsok munkájában a bürokratikus vonásokat, javítja az állampolgárok­nak nyújtott szolgáltatások színvonalát. Természetesen minden szervezeti átépítés csak annyit ér, amennyivel hozzájárul a feladatok meg­oldásához. A témakörrel kapcsola­tosan az ülésen elhangzott az is, hogy az alkotmányo­zás nem lehet egy szűk szakmai réteg ügye. Ezért a második félévben meg­kezdődő társadalmi vita előtt közérthető formában ismertetik és nagy példány- számú kiadványban jelen­tetik meg az alkotmány szövegét és egyes paragra­fusainak indoklását. A közeljövőben egyeztetik az alkotmány szabályozásának koncepcióját a hagyományos szervezetekkel, de az előké­szítők készek befogadni minden előremutató javas­latot, érkezzék az * bármely társadalmi * csoportosulás­tól, szervezettől. A továbbiakban Gál Zoltán ismertette a megyei tanácsok szervezetkorsze­rűsítésére vonatkozó elkép­zeléseket. Emlékeztetett arra, hogy a mai megyei tanácsi szakigazgatási szer­vezet — némi módosítással — tulajdonképpen több évitizede változatlan, s je­lenleg már nem képes ru­galmasan alkalmazkodni az átalakuló társadalmi kör­nyezethez. A helyi tanácsok önkormányzati fejlődése tartalmában és szervezeteit illetően is megváltozó me­gyei irányítást igényel. A kormányzati irányítás fo­lyamatban . lévő korszerű­sítése is hatással van az átalakulásra. A szervezet­korszerűsítés alapja egy olyan tevékenységelemzés lehet, amelynek eredmé­nyeként megszüntethetők a párhuzamosságok s az ide­jét múlt feladatkörök. Nem pusztán egy ömracionalizá- lásról van szó, hanem a társadalmi igények figye­lembevételéről s a tudomá­nyos elemzések elfogadásá­ról. A szervezetkorszerűsí­tés nem igényel többlet- költséget, sőt megtakarítá­sokat eredményez. A vitában felszólalók fel­hívták a figyelmet arra, hogy a szervezet korszerű­sítését nem célszerű unifor­mizálni, bár a hasonló jel­legből fakadóan azonossá­gok mutatkoznak. Volt, aki annak a nézetének adott hangot, hogy a korszerűsí­tést radikálisan és gyorsan kell végrehajtani, mert ak­kor az kevesebb bizonyta­lanságot okoz, s nem ad módot a visszarendeződésire sem. Mindez persze csak akkor válthat ki pozitív ha­tást, ha a gyorsabb ügyin­tézésben, a helyi problémák jobb feltárásában, a he­lyi és a megyei tanácsok viszonyának javulásában mutatkozik meg az ered­mény. Tegnap ünnepélyesen be­iktatták hivatalába George Busht, az Egyesült Államok új elnökét. A 65 éves repub­likánus politikus Ronald Reagant váltja, akinek alel- nöke valit az elmúlt 8 évben. Busfy a 41. elnök az ország 200 éves történetében, több tízezres közönség jelenlété­ben. közép-európai idő sze­rint este tette le az esküt az Egyesült Államok alkotmá­nyára.- Rövid beszédében az új elnök összefogásra szólí­totta fel a lakosságot az előt­tük álló feladatok megoldá­sában s azt ígérte, hogy az ország minden polgárát kép­viselni fogja. Bush elbúqsúztatta Ronald Reagant, aki a beiktatási ün­nepségről egyenesen hazare­Az érettségi előtt álló szakközépiskolások elhelyez­kedési lehetőségeiről érdek­lődtünk két kaposvári isko­lában. A Noszlopy Gáspár Köz- gazdasági Szakközépiskolá­ban a végzős diákok har­minc százaléka kíván to­vábbtanulni — mondta Kra- liczki Zoltánná igazgató. — A továbbtanulni szán­dékozók kétharmada válasz­totta a közgazdaságtudomá­nyi egyetemet, illetve a számviteli és az államigaz­gatási főiskolát. A többiek a kaposvári tanítóképzőbe jelentkeznek. Egy-két tanu­lónk a katonatiszti pályát választja. A tanulók negy­ven százaléka nem kér se­gítséget az iskolától az elhe­lyezkedésben. Tizenegy ösz­töndíjasunk van, várják őket a munkahelyeken. Az idei tanéviben először fordul elő az iskolánkban, hogy a ta­nulóknak körülbelül har­minc százaléka tőlünk vár segítséget a munkahely meg­választásában. Az igényeket áprilisban jelenítik be a vál­lalatok, intézmények. A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközép- iskolában és Szakmunkás- képző Intézetben a szakkö­zépiskolát végzőknek mint­egy a húsz százaléka kíván továbbtanulni — mondta Mákos Gyula igazgató. Zö­me a szegedi élelmiszeripari főiskolát választja, néhányan a kaposvári tanítóképzőt. A hús- és tejipar számá­ra képeznek érettségizett pült szűkehb hazájába: is­mét a kaliforniai Los Ange­lesiben fog élni, ahol film­színészként pályáját kezdte. Az új elnök beiktatás^ után sor került a hagyomá­nyos;, több órás, színpompás ünnepi felvonulásra Wa­shington főútvonalán. * * * Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke levél­ben fejezte ki jókívánságáé­it George Bushnak, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökének hivatalos beiktatása alkalmából. Vár- konyi Péter külügyminisz­ter levélben üdvözölte James A. Baker amerikai külügyminisztert hivatalba * lépése alkalmából. szakmunkásokat az iskolá­ban. A Kaposvári Húskom­binát valamennyi végzősre igényt tart. Három megye várja a fiatalokat a tejipari szakmában: Baranya, Tolna és Somogy. Mindenkinek biztosítva lesz a munkahe­lye. — Huszonkét sütőipari szakmunkástanulónk végez a nyáron. Elhelyezkedési gondjuk aligha lesz, több munkahely közül is válogat­hatnak a megyében, termé­szetesen Kaposváron is. Né­hányan önálló pékséget nyit­nak, az idén is. A húster­mékfeldolgozó szakmában harmincöt tanulónk fejezi be hároméves tanulmányát A Kaposvári Húskombináton kívül várják őkett Siófokra és a Bataton-nagytoereki Ál­lami Gazdaságba, ahol á vadfeldolgozás újdonságot is jelenthet tanulóink szá­mára. Lábodon és Barcson kínálkozik még többek kö­zött elhelyezkedési lehetősé­gük. Meglepő tapasztalatot is megosztott velünk Mákos Gyula igazgató. — Az első munkahelyen rövid időt töltenek az isko­lánkban végzett tanulók. Mintha hiányozna a válla­latoknál a megtartó erő. Na­gyon sokan változtatnak munkahelyet egy-két éven helül. Azt is hozzáfűzhetem: ilyen esetekben is a maga­sabb kereseti lehetőséget fontolgatják a fiatal szak­munkásoké Hat NDK-gyártmányú Pyte—3,15 típusú hid­raulikus sajtológépet he­lyeztek üzembe a bu­dapesti Finommechani­kai Vállalat kaposvári gyárában. Ezek a koráb­bi gépeknél nemcsak technológiai szempont­ból modernebbek, ha­nem munkavédelmi je­lentőségük is fontos: a benyulást gátló infra- sorompóval ugyanis megelőzhetőek az üzemi balesetek. Megkérdeztünk két szakközépiskolát Minden tanulónak lesz munkahelye Vörös Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom