Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap XLV. évfolyam, 16. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 4,30 Ft 1989. január 19., csütörtök Várkonyi Péter felszólalt a bécsi zárótalálkozón A helsinki folyamat bé­csi utótalálkozóján tartott ünnepélyes záróülés-soro­zat második napján, szer­dán délelőtt szólalt- fel Várkonyi Péter külügymi­niszter. Mindenekelőtt köszönetét nyilvánított Ausztria kor­mányának és Bécs városá­nak vendégszeretetükért, a találkozóhoz nyújtott kitű­nő körülményekért. — Kü­lön örömünkre szolgál — mondta —, hogy a bécsi ta­lálkozó sikere érdekében folytatott magyar—osztrák együttműködés hagyomá­nyosan jószomszédi kapcso­lataink értékes részévé vált. Kijelentette: a találkozó megfelelt a több mint kél évvel ezelőtti megnyitása­kor megfogalmazódott vá­rakozásoknak, mérföldkő­vé vált, s minőségi fejlő­dést hozott az európai föld­rész biztonságának és együttműködésének feltéte­leiben. A sikeres befejezést nagy mértékben ösztönözték a nemzetközi kapcsolatok kedvező változásai és az, hogy az elmúlt két év­ben meghatározóvá vált az új gondolkodásmód. A nyitottság politikája, az együttműködésre való köl­csönös készség kedvező irányban befolyásolta az európai viszonyokat. A 35 állam képviselőjé­nek fáradságos munkával, az eltérő álláspontok kö­zelítésével sikerült olyan tartalmas megegyezést ki-, dolgozniuk, amely minden területen kiegyensúlyozott előrelépést biztosít, s amely a helsinki folyamat eddigi legfontosabb dokumentu­mává vált. Ennek kapcsán őszinte elismerés illeti a semleges és el nem kötele­zett államok képviselőit a kompromisszumok kimun­kálásában tett erőfeszítései­kért. A bécsi záródokumentum kifejezi a résztvevő álla­mok megnövekedett igé­nyét a kötelezettségek köl­csönös figyelemmel kíséré­sére. Ezt szolgálják a kato­nai biztonsági és az emberi jogi — humanitárius terüle­ten kialakított ellenőrzési mechanizmusok is. A külügyminiszter meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság eltökélt szándéka a dokumentum rendelkezéseinek maradék­talan végrehajtása. —' Ezt várjuk el a többi résztvevő államtól is — mondotta. A bécsi találkozó egyik legnagyobb eredményének minősítette, hogy az embe­ri dimenzió témakörében a résztvevő államok számára kialakította a valódi együtt­működés és a konkrét kö­telezettségvállalások kere­tét. Kedvező új fejlemény, hogy a különböző csopor­tokba tartozó országok ál­láspontjában közös voná­sok tapasztalhatók, s a kö­zös érdekek megfogalma­zásának igénye csökkentet­te egymás blokk-alapon való megközelítésének ere­jét. ­A helsinki folyamatban vállalt kötelezettségek vég­rehajtása valamennyi és minden egyes résztvevő ál­lam felelőssége. A találko­zó előrelépést hozott ab­ban is, hogy elszigetelődött az a felfogás, amely szerint a be nem avatkozás elvére való hivatkozással el lehet hárítani minden jogos kriti­kai észrevételt, és ki lehet bújni a kötelezettségek tel­jesítése. alól. A bécsi tárgya­lások megerősítették, hogy a vállalt kötelezettségek betartása nem lehet a résztvevők kizárólagos bel- ügye. A belső törvények nem kerülhetnek ellentétbe a kormányok által vállalt nemzetközi kötelezettségek­kel. Nagyra értékelte, hegy a helsinki folyamat kereté­ben hamarosan tárgyalások Ifjúsági díj március 15-én Ifjúsági díjat adományoz március 15-e alkalmából — a Minisztertanács felhatal­mazása alapján — az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal elnöke azoknak a magyar ál­lampolgároknak, közössé­geknek, akik, illetve ame­lyek kiemelkedő szerepet vállalnak a gyermekek és a fiatalok nevelésében. Az MTI-hez eljuttatott fel­hívás szerint Ifjúsági díjban részesülhetnek azok, akik se­gítik a gyermekek és a fia­talok társadalmi, munkahe­lyi beilleszkedését, életpá­lyára juttatásukat, a tehet­ség kibontakoztatását, részt vállalnak gondjaik enyhíté­sében, a hátrányos, veszé­lyeztető helyzet megszünte­tésében szervező, irányító munkájukkal alkotó közmű­velődési, művészeti, peda­gógiai, sportvezetői tevé­kenységükkel a gyermekek és a fiatalok egészséges élet­viteléhez, személyiségük gaz­dagításához hozzájárulnak, ahhoz kiemelkedő példát mutatnak. Az ÁISH kéri a társadal­mi és a tömegszervezeteket, a minisztériumokat, az or­szágos hatáskörű szerveket, a tanácsokat, a vállalatokat, a szövetkezeteket, az intéz­ményeket, az egyesületeket, a gyermekeket és a fiatalo­kat tömörítő közösségeket, érdekképviseleti szerveiket és fórumaikat, tegyenek ja­vaslatot az 1989-ben adomá­nyozható kollektív vagy egyéni Ifjúsági díjra. A ja­vaslatokat a megyei (fővá­rosi) tanácsok ifjúsági és sportszakigazgatási szervei­hez juttassák el február 10- ig. kezdődnek a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről, amelyek eredményességében Magyarország mélységesen érdekelt. Politikai és gazda­sági érdekei szükségessé, geostratégiai adottságai pe­dig lehetővé teszik, hogy már a csökkentések első szakasza kiterjedjen a magyarországi erőkre. Ép­pen ezért üdvözöltük és tá­mogattuk magyar részről Mihail Gorbacsovnak az ENSZ-közgyülésen a Kelet- Európábán állomásozó szovjet csapatok egyoldalú csökkentéséről tett bejelen­tését. Hangoztatta: a stockholmi dokumentum végrehajtásá­nak pozitív tapasztalatai­ra építve kiemelkedő jelen­tőséget tulajdonítunk an­nak is, hogy folytatódnak a svéd fővárosban megkezdett bizalom- és biztonságerősí- tő tárgyalások. Rámutatott, hogy a bécsi záródokumentum tükrözi az emberi jogok és a huma­nitárius kapcsolatok kér­déskörének megnövekedett jelentőségét, és érdemben gazdagítja az e téren vál­lalt kötelezettségek körét. (Folytatás a 2. oldalon.) Parlamenti bizottságok együttes ülése A kultúra szerepe hazánk megismerésében Magyarország kulturális kontaktusai szervesen il­leszkednek sokoldalú nem­zetközi kapcsolatrendszeré­be, s jól szolgálják a külpo­litikai törekvések valóra- váltását. A bizalom és a megértés erősítésén túl a kulturális külkapcsolatok jelentősek a külföld Ma- gyarország-képének kiala­kításában, és hozzájárulnak a politikai és a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez is — állapították meg az Országgyűlés kulturális és külügyi bizottságának szer­dán megtartott együttes ülésén. A képviselők két tárca, a Művelődési Minisz­térium és a Külügyminisz­térium együttes előterjesz­tése alapján áttekintették hazánk nemzetközi kulturá­lis kapcsolatainak alaku'á- sát. A bizottságok tagjai szá­mára készített írásos ösz- szegzés megállapította: ha­zánk kontaktusainak fej­lődését segítették az el­múlt évtizedekben kiépí­tett kormányközi intézmé­nyes keretek. Ennek meg­felelően jelenleg 15 szocia­lista, 22 fejlett tőkés és 46 fejlődő országgal van érvé­nyes kulturális egyezmé­nyünk. A szomszédos szocialista országokhoz fűződő kapcso­latokban hazánk kiemelt jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy az ott élő ma­gyar kisebbségek, illetve a hazai nemzetiségek anya­nyelvi kulturális és okta­tási szükségleteinek kielé­gítését hatékony együtt­működéssel garantálják. Sajnálatos módon Romá­niával 1985 óta nem vezet­tek eredményre a kormány­közi kulturális, oktatási és tudományos munikaíerv megújítását célzó tárgya­lások, így a kulturális együttműködés a magyar erőfeszítések ellenére gya­korlatilag szünetel e szom­szédunkkal. Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke arról be­szélt, h°gy hazánknak egy­aránt érdeke a keleti és nyu­gati kulturális kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztése. Ugyanakkor hazánk földraj­zi helyzeténél, történelmi hagyományainál fogva ki­emelt szerepe van a Duna menti, illetve a Kárpát-me­dencében élő népekkel fenntartott kontaktusoknak. A kapcsolattartás, a kultu­rális kötelékek szorosabbra fűzése szomszédainkkal min­dig is a magyar progresszió fontos feladata volt. Szűrös Mátyás hovatovább tarthatatlannak minősítette a Magyarországon működő nemzetiségi iskolák lerom­lott állapotát. Hazánk sza­vahihetőségét kérdőjelezné meg a nemzetiségi kérdés­sel kapcsolatban, ha nem változtatna ezen a kedvezőt­len helyzeten. Állást foglalt amellett, hogy a parlament játsszék tevékenyebb szere­pet e problémák tudatosítá­sában, «megoldásuk szorgal­mazásában. Véleménye sze­rint a nemzetiségek anya- nyelvének ápolásában az egyházak is tevékenyen részt vállalhatnának, például két­nyelvű istentiszteletek meg­tartásával. A parlamenti munkát erősíti az is, hogy a külügyi bizottság a jövőben meghallgatáson tájékozódik a kinevezésre váró nagykö­vetek személyéről. Több képviselő kifogásolta ugyan­is, hogy sok esetben más be­osztásúkban be nem vált ve­zetők képviselik hazánkat külföldön. Fórum a tervezett a Bécs—Budapest világkiállításról Kőbánya, Aquinkum, Gazdagrét A Bécs—Budapest világ- kiállítás előkészületeiről tá­jékoztatták a résztvevőket a HNF OT titkársága és a népfront országos elnöksége településpoldtikai bizottsá­gának együttes fórumán, amelyet szerdán tartottak a HNF Országos Tanácsa Belg­rad rakparti székházában. A tanácskozáson elhang­zott: Bécs és Budapest mel­lett már csak az Egyesült ÁUamok-beli Miami van versenyben ak világkiállítás rendezési jogáért. A döntést a Nemzetközi Kiállítási Iro­da (BIE) 45 tagállama hozza majd_meg, szótöbbségi sza­vazat alapján, várhatóan május végén, illetve június elején. Annyi azonban már most biztos: a világkiállí­tást 1995-ben, a helsinki zá­róokmány aláírásának 20. évfordulóján rendezik meg, s a mottója „Hidak a jövő­be” lesz. Amennyiben a döntés Budapest számára kedvező lesz, tervpályázatot írnak ki a világkiállítás épí­tészeti megvalósítására és elhelyezésére. A szakembe­rek jelenleg a kőbányai vá­sárvárost, Aquincumot, illet­ve Gazdagrétet találják a leginkáhb alkalmas terület­nek. Prágai tüntetés — negyedszer Szerdán délután — immár a negyedik egymást követő napon — Prágában a Vencel téren több száz fiatal ismét tüntetést rendezett. Az előző napokhoz hasonlóan „Sza­badságot, szabadságot”, „Igazságot” jelszavakat kiál­toztak és kórusban követel­ték a hétfőn letartóztatott Václav Havelnak, a Charta 77 vezető személyiségének a szabadon engedését. A fél ötkor kezdődött demonstrá­cióra a keddinél sokkal na­gyobb érdeklődő tömeg gyűlt össze a tér felső részén. A rendőrség a kora esti órákig nem avatkozott be. A minőség fontosabb lett Feleannyi dohány termett Somogybán Tart a dohányátvétel a nagyatádi dohánybeváltó­ban. Selmeczy István üzem­vezetővel nézzük a bálákat, amiket a termelők hoztak. Keszthelyi István Csurgó­ról jött. ^ — Másfél éve költöztem Csurgóra Nagydorogról. Ott négy holdon termeltem do­hányt, majdnem ötven évig. Itt kicsi a birtok, csak há­romszáz négyszögölön ter­meszthetem. Pajtám sincs, ahol száríthatnám a levele­ket. Martin János Kaposmé- rőből hozta a szivarnak va­lót. Az első évben termesz­tett dohányt, s azt mond­ja, hogy megérte. Nem úgy, mint kaposkeresztúri tár­sának, akinek tönkrement a termése. Amit elhozott a dohánybeváltóba, semmiféle feldolgozásra sem alkalmas. — Feleannyi dohány ter­mett tavaly, mint amennyi­re számítottunk — hal­lom Selmeczy Istvántól. — Ötszáz tonna felvásárlásá­ra számítottunk, s mind­össze kétszázharmincat ve­hettünk át. Az aszály sok kárt tett a levelekben. — Ha nincs dohánylevél, akkor nem lesz se szivar, se cigaretta. — Hároméves készlete­ink vannak, így ki tudjuk elégíteni a dohányipar igé­nyeit. Inkább az okoz gon­dot, hogy az exporttervet nem tudjuk teljesíteni. — A közelmúltban a dél- dunántúli napilapokban hirdetés jelent meg, hogy az idén jóval többet fizet­nek a dohányért, mint ta­valy. Az új árainkkal jobb minőségű dohány termesz­tésére akarjuk ösztönözni a termelőket. Ez érdekünk azért is, mert a Philip Mor­ris céggel és egy osztrák vállalkozással hosszú távú szerződést kötöttünk a jó minőségű dohány export­jára. Az idén 321 hektáron kívánunk termeltetni, és ötszáz tonna dohánylevélre számítunk. Éhez minden se­gítséget megadunk. Meg­szüntettük a pusataszent- györgyi dohányszárítónfcat, így az ottani bontott anyag­ból tizenöt háztáji dohány­szárítót tudunk fölépíteni. Egy új szárító háromszáz- ezer forintba kerül, s eb­ből a bontott anyagból öt­ven—hatvanezerért megcsi­nálhatja az, akinek egy csepp érzéke van a barká­csoláshoz. Hogy lesz elég vállalkozó, arra biztosíték az is, hogy fél millió forin­tig adómentes jövedelmet ad a dohány. A homokhát természeti -adottságai mi­att is kedvez a termesztésé­nek, s biztosítva van a kis­gazdaságok gépesítése is. A Dohányfermentáló Válla­lat elkészített egy kataló­gust, bemutatva azokat a kisgépeket, amelyek elérhe­tő áron kaphatók, s meg­felelnek a követelmények­nek. Bízunk benne, hogy a háztáji gazdálkodás szere­pe egyre jobban nő, s ez­zel együtt a dohánytermesz­tés is nagyobb teret kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom