Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám
A7* MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 15. szám Ara: 4,30 Ft 1989. január 18., szerda ÖNGÓL A hétvégén tartott kaposvári pártértekezleten néhányszor elhangzott az „öngól” kifejezés. Öngólnak a küldöttek a párt céljaival, időszerű törekvéseivel ellentétes, vagy annak ártó elgondolást, javaslatot, magatartást minősitették. Az egyik küldött például öngólnak tekintette, hogy a tanácskozók nem hasznosították az egyik hozzászóló javaslatát, miszerint az első titkár és a két függetlenített titkár mellé társadalmi titkárokat is válasszanak. Ezzel egyetértve a másik felszólaló óvta a résztvevőket attól, hogy újabb „öngólokat" lőjenek. A többség véleményét természetesen kifejezte az, hogy a javaslatot elvetették. Mérlegelni, s dönteni ki- nek-kinek jogában áll. Az azonban elgondolkodtató, hogy a mozgalom fölfrissi- tésének és a mozgalmi vonások fejlesztésének szükségessége tudatában a pártértekezlet végül is nem tartotta fontosnak az új meg: oldás kipróbálását, a kísérletezést. A társadalmi titkárok elősegíthették volna a pártélet nyitottságának és társadalmi jellegének fejlesztését. Nem minden új föltétien jó, és nem is lehet célravezető a feltétlen újkeresés. Az új elgondolásokra való nyitottság, az előrevivő megoldások keresése azonban áthatja az erre törekvő embert. Ezt a szemléletet hiányolta az a hozzászóló, aki arra kérte társait: legyenek lényegretörőek. „Mivel állunk tagságunk elé?” — kérdezte — „ha megvála- . szolatlanul hagyunk feszítő kérdéseket, ha nem vitatjuk meg a tényleges tennivalókat?”. Ehhez tette hozzá egy másik küldött: „a társadalom “és a mozgalom jelenlegi helyzetét már sok fórumon elemezték, nem szükséges az ismert helyzetet ismertetni.” Az óvó szavak és az ismételt kérések ellenére sokan megelégedtek azzal, hogy csak a saját, szőkébb környezetük városkörnyék- szerte Ismert gondjairól beszéltek. Ezért találó a pécsi körzeti televízióstúdió összefoglalójában elhangzott észrevétel: többeket a „szereplési vágy hajtott”. Az országos pártértekezletet megelőző és az azt követő időszakban olyan sok helytálló észrevétel, megalapozott kritika elhangzott a társadadmi és a mozgalmi élettel, valamint a gazdasági gyakorlattal kapcsolatosan, hogy joggal bíztak abban a városi pártértekezlet összehívását sürgetők: az összegzett megállapítások, az ezek alapján kidolgozott javaslatok és szervezeti megoldások tömör és kifejező formában „jönnek elő” a pártértekezleten. így viszont a következő hónapok adnak arra választ, hogy az any- nyira várt városi értekezlet végül is adott-e lendületet a mozgalom megújulásának. Nyitva maradt a kérdés, hogy a tágabb közösség — a mozgalom — szempontjából és érdekében túl tudunk-e lépni saját korlátáinkon, jellemzővé tudjuk-e tenni a kritika mellett az önkritikát is. Sokan furcsállták továbbá azt, hogy a választási rendszer korszerűsítésének időszakában a kaposvári kommunisták csak egy-egy jelöltet tudtak állítani a vezető tisztségekre. A tanácskozás szüneteiben többen megjegyezték: sok jele van annak, hogy egyelőre még csak tanulgatjuk a pártdemokráciát... Kovács Gyula Zárótalálkozó Bécsben szágában derűsebb lett a kép bizonyos vonatkozásokban”. Az amerikai összegzés szerint pozitív mérleggel rendelkezik a Szovjetunión kívül Magyarország és Lengyelország is. Mint fogalmazott: bár még mindig együtt kell élni a hidegháború örökségével, „az európai kontinens ... sokkal nyitottabb, mint volt 1986 novemberében, amikor a Helsinkit követő harmadik utótalálkozó Bécsben megnyílt”. A vasárnap konszenzussal elfogadott záródokumentum pedig „minden eddiginél teljesebben juttatja kifejezésre a Helsinkiben lefektetett elveket”. A nyitott-, ság folyamatát mindkét irányban fenn kell tartani — szögezte le George Shultz. Az amerikai külügyminiszter fellépésével, majd távozásával lezárult a kedd délelőtti felszólalások sora. A záródokumentumot a küldöttségék még vasárnap elfogadták, azt nem írják alá — ez nem szokás az európai utótalálkozókon. A délutáni ülésen Geoffrey Howe brit külügyminiszter az emberi jogok kérdéseinek szentelte felszólalásának nagy részét. Visszatekintett a nemzetközi jogfejlődés történetére, s úgy vélekedett, hogy az utóbbi évtizedekben Nyugat-Euró- pában a szabadság további kiteljesítésén munkálkodtak, a Szovjetunió és a szocialista országok azonban „más utat választottak”. Elismerte, hogy a Szovjetunióban és Kelet-Európa nagy részében az emberi jogokat illetően változások vannak, s a továbbiak kilátásai biztatóbbak, mint bármikor ezelőtt. Tom Lantos véleménye szerint Idén jobbak az esélyek A világpolitika középpontjában áll Bécs, Ausztria fővárosa. 35 ország külügyminiszterei megkezdték háromnapos zárótanácskozásukat, hogy megpecsételjék a két éve kezdődött bécsi utótalálkozó eredményes befejezését. A Ferihegyre ereszkedő köd miatt kedd helyett valószínű csak ma utazik el Budapestről az az amerikai képviselőházi küldöttség, amely • Tom Lantos 'demokratapárti képviselő vezetésével tett látogatást hazánkban. Az amerikai törvényhozók hétfőn találkoztak Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával, Németh Miklós miniszterelnökkel, Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével, Pozsgay Imre államminiszterrel és Várkonyi Péter külügyminiszterrel. A megbeszélések után Tom Lantos az MTI munkatársának adott rövid nyilatkozatában egyebek közt elmondta: idén újra fel fogja vetni a washingtoni törvényhozásban, hogy — elsőként a szocialista országok közül — Magyarországra is terjesszék ki az amerikai kormánygaranciát az úgynevezett tengerentúli beruházásokra. Tavaly ezt nem sikerült elfogadtatnia, az idén azonban sokkal jobbak az esélyek — vélekedett. Szóba került az interjúban az a politikaelméleti vita is, amely — főképp nyugaton — arról folyik, hogy „lényegében megreformálható-e a kommunizmus”. Tom Lantos — a Budapesten tapasztaltak alapján — úgy foglalt állást, hogy amennyiben sikerül megvalósítani a magyar vezetés demokratizálási terveit, akkor igennel lehet válaszolni erre a kérdésre. Ö és képviselőtársai jól értik a Magyarország és Románia közötti problémákat, s „a nagyon közeli jövőben” igyekeznek segíteni annak megoldásában — mondta a magyar származású, s 1947 óta Amerikában élő kaliforniai politikus. Ez azonban — az eredeti elképzelésekkel ellentétben — egyelőre nem jelent közvetlen megbeszélést a román illetékesekkel. Kedden az amerikai küldöttség- közölte, hogy Tom Lantos megváltoztatta programját: most nem utazik Bukarestbe, hanem hazarepül az Egyesült Államokba. Kizárták a pártbál Szeged volt tanácselnökét A szegedi városi pártbi-' zottság vezetői beosztásával való visszaélés és rágalmazás miatt kizárta a pártból Papp Gyulát, Szeged volt tanácselnökét. A Magyar Nemzet hasáb jain október 3-án jelent' meg az a cikk, amely a szegedi tanácselnök telekügyleteivel foglalkozott. Még ugyanabban a hónapban a szegedi városi pártbizottság vizsgálatot indított a tanácselnök ügyében. A vizsgálat lezárult. A pártból való kizárásra azért került sor, mert — mint a vizsgálat során bebizonyosodott — Papp Gyula visszaélt a beosztásával. 1978-ban a nehéz szegedi lakáshelyzetben közreműködött abban, hogy akkor még egyetemista lánya a megyei tanácselnök keretéből kapjon soron kívül tanácsi bérlakást. Ezt a lakást később a lánya elcserélte, ugyancsak soron kívüli elbírálással, két nap alatt egy másikra, abba a házba, ahol apja lakott. A két lakást tavaly mind a ketten megvásárolták a tanácstól. Továbbá a több millió forint anyagi hasznot hozó telekügyletei- ben a tanácselnök elfogadta és természetesnek vette, hogy az államigazgatási szervek kivételezetten, gyorsított módon, több esetben szabálytalanul intézkedjenek érdekében. Az említett újságcikk megjelenése után adott nyilatkozataiban Papp Gyula azzal rágalmazta a szegedi városi pártbizottság vezetőit, hogy saját pozíciójuk erősítése érdekében koncepciós pert folytatnak ellene. Saját ügyeiről úgy próbálta elterelni a figyelmet, hogy a szegedi városi pártszékház felújításakor eliköv«t»t* sa kedden délben Bécsben, miután rövid beszédet mondott az utótalálkozó zái\5- szakaszában, s sajtóértekezleten válaszolt újságírók kérdéseire. Az amerikai külügyminiszter már elutazott Bécs- ből. Shulcz véleménye szerint „a berlini fal továbbra is az ■európai megosztottság szimbóluma, embertelen építmény, elválasztja az embereket egymástól, így azt le kell rombolni”. A sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva azt is kijelentette, reméli, hogy az emberi jogok területén a Szovjetunióban folytatódik a haladás, így az Egyesült Államok delegációt tud küldeni az 1991-es moszkvai emberi jogi értekezletre. A sajtóértekezlet előtt elhangzott felszólalásában * is inkább az emberi jogi kérdésekre helyezte a nagyobb hangsúlyt a leköszönő külügyminiszter. Név szerint bírálta Csehszlovákiát és az NDK-t, mondván, hogy éppen a bécsi utótalálkozó záródokumentuma elfogadásának óráiban kemény rendőrségi fellépés történt Prágában és Lipcsében, ami „közvetlen megsértését” jelenti az érintett kormányok által elfogadott elveknek. Románia kapcsán — valamint Bulgáriát említve — azt mondotta, hogy „az elmúlt években a kormánypolitika különösen keményen sújtotta a kisebbségeket”. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy „a Szovjetunióban és Kelet-Európa néhány orGRÓSZ KÁROLY DAVOSBA UTAZIK Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára január végén a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány tanácskozására, Svájcba utazik. Az immár két évtizede, minden évben megrendezésre kerülő davosi fórumon a világ különböző országainak, több száz gazdasági és pénzügyi szakembere, az üzleti élet képviselői, politikusok, közéleti személyiségek vesznek részt. Az MSZMP főtitkára előadást tart a kelet—nyugati kapcsolatokról, az összeurópai együttműködés fejlesztéséről, s találkozik a fórumon jelenlevő több vezető politikussal. Alois Mock osztrák külügyminiszter, a zárószakasz élső szónoka hangoztatta: a kiegyensúlyozott és mélyreható becsi záródokumentum közvetlenül a találkozó résztvevőinek érdeme, de létrehozását elsősorban a kelet-nyugati kapcsolatok utóbbi években végbement lendületes fejlődése tette lehetővé. Az osztrák politikus kifejtette, hogy az utótalálkozón jóváhagyott záródokumentum az elidegeníthetetlen emberi jogok érvényesítése tekintetében a nyitás, a változások és a kölcsönös felelősségtudat okmánya. Nemcsak kötelezi az államokat a szabad és méltó emberi élet jogainak szavatolására, feltételeinek javítására, hanem gondoskodik ezzel összefüggő kötelezettségeik teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről is. Ugyancsak a délelőtti ülésen szólalt fel Törökország, Norvégia, Ciprus és Bulgária külügyminisztere, mindegyikük elismeréssel nyilatkozva a bécsi találkozóról és záró- dokumentumáról. A tegnapi plenáris ülést Shultz amerikai külügyminiszter felszólalása zárta. A távozó amerikai külügyminiszter, George Shultz véleménye szerint 1975, a helsinki záróokmány aláírása óta igen nagy haladás történt az európai együttműködési folyamatban mindazonáltal az ideális helyzetig „még hosszú út vezet”. Ezzel a filozofikus akkorddal zárult le Shultz külügyminiszteri pályafutáVetőmag exportra Hazánk egyik legnagyobb vetőmagexportőre a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, az év első hetében ezer tonna kiváló minőségű fémzárolt vetőmagot szállított nyugati exportra közúton és vasúton. A közúti szállítást Sopronig a kombinát saját tehergépkocsijával oldja meg, ahol a VÁM-szabad területeken rakodnak át a külföldi megrendelő szállítóeszközeire. (MTI-fotó — Kálmándy Ferenc felv.)
