Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-17 / 14. szám
1989. január 17., kedd Somogyi Néplap KerekasitaLb«siélg*tés a KGST jövőjéről Elodázhatatlan az ár- és valutareform A kormányok együttműködése nem nevezhető in-' tegrációnak: az integráció a termelők között kialakult sokoldalú kapcsolatrendszer. Nem lehet az egységes piacot a tervkoordináció fejlesztéséire alapozni. Nem folytatható az az eddigi gyakorlat a KGST-ben, hogy az egyes kormányok és hatóságok már akkor megállapodnak árakról, szállítandó mennyiségekről, amikor még áru nincs is, nem tudható, mikor lesz és milyen minőségű. Az áruknak világpiaci vagy ahhoz közeli árakon kellene gazdát cserélniük a KGST-tagországok közötti kereskedelemiben; ebhez viszont az kell, hogy a gazdasági kapcsolatokat a termelőkre bízzuk, és az is, hogy a tagországok belső ár- mechanizmusa tükrözze az áruk tényleges értékét. Ezeket a gondolatokat Szigeti István, Magyarország KGST képviselőjének helyettese fejtette ki egy moszkvai ke- rekasztal-beszélgetésen. A rendezvényt a KGST fennállásának 40. évfordulója alkalmából szervezte az APN szovjet sajtóügynökség. A részvevők — a KGST titkára, helyettesei, az egyes tagállamok állandó képviselői, illetve azok helyettesei és a tagországok sajtójának képviselői — élénk eszmecserét folytattak az együttműködés kérdéseiről. A véleménycsere érzékletesen kidomborította, hogy a tagországok az együttműködés fejlesztésének több kérdését eltérően közelítik meg. Az NDK állandó képviselőjének helyettese a KGST 43. és 44. ülésszakán meghatározott célok közül a komplex műszaki-tudományos fejlesztési program megvalósítását emelte ki leglényegesebbként, és úgy vélekedett: a jövőben is rendkívül fontos lesz — fontosabb mint valaha — a tagországok nép- gazdasági terveinek koordinálása. A magyar és a lengyel képviselők ezzel szemben az árak és az elszámolási rendszer gyökeres átalakítására, az ár- és valutareform elodázhatatlansá- gára hívták föl a figyelmet. Magyar részről rámutattak, hogy több tagország nemzet- gazdaságának olyan a belső szerkezete — gazdaságirányítási és árrendszere —, hogy jelen állapotában nem képes kapcsolódni a két legutóbbi ülésszakon meghatározott új együttműködési rendszerhez. Különösen nagy vitát 'keltettek a kerekasztal-beszél- getésen a több tagországban — Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a legutóbb a Szovjetunióban — elrendelt kiviteli korlátozások, illetve a kiviteli vámilletékek helyenként drasztikus emelése. Több részvevő élesen fölvetette: hogyan viszonyulnak ezek a radikális, adminisztratív korlátozások ahhoz a közösen megfogalmazott célhoz, hogy törekedni kell a tagországok egységes piacának megteremtésére. A szovjet képviselő e lépéseket a belföldi árualap védelmében tett kényszerintézkedésnek nevezte. Utalt rá, hogy az egységes piac megteremtésének legfőbb akadálya éppen az, hogy egyelőre nincs mit egységesíteni, mert több tagországnak nincs is nemzeti piaca. Ahol hiánygazdálkodás van, ott nem beszélhetünk piacról, a piac ugyanis a kínálat és a kereslet egyensúlyát jelenti. A bolgár képviselő azt hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések ideiglenesek, a belső árualap szavatolása hosszú távon semmi esetre sem lehet a vámhatóság feladata, hanem csakis a termelő egységeké; ennek hazája vezetése tudatában van. A csehszlovák képviselet részéről az osztrák és a nyugatnémet bevásárlóturizmus elleni védekezés szükségességével indokolták az adminisztratív korlátozó intézkedéseket. Szigeti István kifejtette: Magyarországon is sok turista jár, osztrákok és nyugatnémetek is, mégsem vezettek be kiviteli korlátozásokat és mégisincs áruhiány. Rámutatott: ez utóbbi az adm i n is z tr atí v- u t a s í t á sós gazdaságirányítási rendszer velejárója. Szóba került a KGST tevékenységének nyilvánossága is. Vjacseszlav Szicsov, a vb titkára elismerte, hogy az együttműködési szervezet eddig nem tárulkozott ki kellően a nyilvánosság előtt, ezért jogosak áz ez ügyben . kapott bírálatok. A szervezet magába zár- kózásáraak kiugró példájaként emlegetik mószikvai sajtókörökben azt a tényt, hogy a KGST székházába még a tagországok Moszkvában akkreditált újságírói is csak különleges alkalmakkor, különleges engedéllyel léphetnek be. A végrehajtó bizottság titkára most megígérte, hogy ezentúl nagyobb nyíltság fogja jellemezni a szervezet munkáját; a jövőben — amint a nyugat- európai Közös Piac gyakorlatában ez bevett dolog — a KGST is rendszeresen tájékoztatni fogja a közvéleményt arról, hogy milyen (esetleg eltérő) álláspontot fejit ki egyik-másik tagország képviselője a tanácskozásokon. Barta György Ötvennyolcmillió forintos felvásárlás Kistermelők a város ellátásáért A háztáji és a kisegítő gazdaságok jelentős szerepet játszanak Nagyatád lakosságának az ellátásában. Emellett nem lebecsülendő, hogy kiegészítő munkalehetőséget és jövedelmet adnak — állapította meg a közelmúltban a Nagyatádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Kovács Antal városgazdálkodási osztályvezető elmondta: a végrehajtó bizottság legutóbb 1984-ben tárgyalta a háztáji és kisegítő gazdaságokban folytatott termelés helyzetét. Az akkor megbatározott feladatokat két kivétellel — a mezőgazdasági bolt választékának a bővítése és a felvásárlóhe- lyek korszerűsítése — sikerült megoldani. Nagyatádon és környékén 281 hektárnyi területen folytatnak kistermelést, így egy lakosra átlagosan 190 négyzetméter jut. A kistermelők száma 1984-hez viszonyítva százzal nőtt, jelenleg 1755. A kistermelők állatállománya — azonban — mindenekelőtt a szarvasmarha — csökkent. A vágóbaromfi és a tojás- termelés elsősorban az önellátást szolgálja. Az áfész biztosítja a napos-, illetve az előnevelt baromfit: 1985-ben 96 ezer, 1986-ban 155 ezer, 1987-ben pedig 160 ezer darabot értékesítettek a felvásárlókon keresztül. A házi- nyúltenyésztés — még a gyakorta változó piaci árak mellett is — igen jelentős. Az áfész ingyen tenyésznyúl- lal, ketrecakcióval és szak- tanácsadással segíti ezt a tevékenységet. Jó volt a múlt évben a méztermelés is, évente átlag 28—30 tonnát értékesítenek. Javult a kistermelés gépesítési színvonala. A Tszker 1985-ben még csak 2 Honda kistraktort értékesített. 1987-ben már 58- at. Műtrágyából és a növényvédő szerekből hullámzó volt az ellátás. A nitrogén és a kálium műtrágyák Lemondott egy képviselő Újvári Sándor, Zala megye tanácsának volt elnöke, Nagykanizsa országgyűlési képviselője lemondott mandátumáról. Stadinger Istvánhoz írott levelében a következőképpen indokolta meg elhatározását: ,,... Munkahelyem megváltozása. .. rövid időn belül sorra kerülő, elreláthatólag huzamosabb ideig tartó, külföldön teljesítendő szolgálatom nem teszi lehetővé, hogy választóimmal rendszeres kapcsolatot tartsak, hogy érdekeiket ... érdemiben képviselni tudjam.” kínálata nem volt folyamatos, és több kellene a kis csomagolásúból is. A vetőmagellátás elfogadható, bár eseti hiány egyes fajtákból előfordult. A tápok árának emelkedése és összetételének változása miatt csökkent a tápértékesítés, ugyanakkor növekedett a szemes takarmányok felhasználása. — Hogyan alakult és milyen tapasztalataik vannak a kistermelés integrációjának? — A kistermelést a 6eges- di és a nagyatádi tsz-ek, a Dél-Somogyi Mezőgazdasági Kombinát, a Nagyatád és Vidéke Áfész szervezik; ennek a keretei már kialakultak. Az említett mezőgazda- sági nagyüzemek és az áfész szolgáltatásai évről évre bővülnek. Az áfész fő integrációs tevékenysége a szakcsoportok szervezése és működtetése, a területen levő 18 szakcsoportban majdnem 1200-an tevékenykednek. Nagyatádon nyúltenyésztő, méhész- és bogyósgyümölcs- szakcsoport tevékenykedik. A városban jól működő kertbarátkor tevékenykedik több mint száz taggal. Tavaly alakult meg a Bodvica Hegyközségi Egyesület: ennek most már majdnem másfélszáz tagja van. A tények bizonyítják, hogy változatlanul nagyon fontos feladat a háztáji gazdaságok, a kistermelők segítése, termelési kedvük fenntartása. D. S. Több. mint 26 ezer tonna cukrot gyártottak a csaknem 90 napos kampány során az Ercsi Cukorgyárban. Az 1987-ben beszerzett Siemens főzőautomaták jól beváltak, így jelentős energiamegtakarítást értek el. Képünkön a főzőtartályok. A főzési folyamatot Siemens számítógép irányítja (MTI-fotó — Kabáczy Szilárd felvétele) Á vállalkozások mezsgyéjén SZÁMOT ADOTT MUNKÁJÁRÓL AZ IKV Nem is olyan távoli qz az idő, amikor városlakói érzület volt: szidtuk az IKV-t. Megváltozott-e ez a kép mára, s ha igen, miért? Ez volt legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottsági ülésén a szóbeli kiegészítéssel élő előadó kiindulópontja. Az előadó — Embersics Sándor, az IKV igazgatója — ehhez még azt is hozzátette: ma sem állítja, hogy munkájukat hibátlanul, mindenki megelégedésére végzik. Beszéljenek tehát a tények! Az IKV 1985-höz képest kilencven százalékkal növelte az árbevételét. Éves fejlődési üteme meghaladja a húsz százalékot: a legnagyobb emelkedés az építőipari tevékenységből és az Inköz néven megismert ingatlanközvetítési vállalkozásukból adódik. Miben erősödtek meg, hogyan javult a munkájuk? Jelentős profilbővítést hajtottak végre; tetőszigeteléssel, utólagos faiszigeteléssel, mélyépítéssel, tv- antennaszereléssel és karbantartással, ingatlanok adásvételével, gépkölcsönzéssel is foglalkoznak. Megerősítették a hibaelhárító rendszerüket, három műszakban üzemelő diszpécserközpontot állítottak föl, s jelentősen növelték a technikai színvonalukat. (A gépesítésből csak egyet emeljünk ki: megkezdték a távfűtésszolgáltatás számítógépre vitelét.) Erősítették a vállalkozói szellemet, több kft tagjai lettek, nem titkolt szándékkal : számottevő nyereséget remélnek ezektől a vállalkozásoktól. Milyen gondokkal számol ma az IKV? Az egyik ilyen, hogy mára négymillió forintra rúg a bérlők tartozása. Jelentős segítség lenne — hangzott el az indítvány —, ha a városi tanács elrendelné néhány bérlő kiköltöztetését. Természetesen nem olyanokét, akik egyszerűen nem tudnak fizetni, hanem azokét a bérlőkét — s itt egy példával élt az igazgató —, akik nyugati utazáson vesznek részit, ám évek óta nem fizetik a lakbért. Napi gondokról is szó esett, így arról is, hogy takarékosság miatt az eddigi 25—26 Celsius-fotk helyett most 22 fok meleg van a sávházban. A fűtési rendszer elavultsága egyébként nagy gondja az IKV-nak, s a pénzforrások ismeretében gyors és korszerű megoldás nem várható. Nem az egymásra mutogatás jegyében hangzott él: nagyban közrejátszik a fűtésgondoknál, hogy csapnivaló a> legtöbb tömbház hőszigetelése. Kijavításuk költségei meghaladnák az 500 millió forintot. Szóba került, vajon nem a luxusépítkezés kategória illiik-e az új IKV-irodaház- ra ? Az igazgatói válasz szerint egy fejlődő, korszerű nagyvállalat nem építhet igénytelen és funkciótlan épületet. A végrehajtó bizottság a munkát jónak értékelte és a beszámolót elfogadta. SZÍVÉLYES, BARÁTI LÉGKÖR Gyurgyevácról az észérvek döntenek Elégedetten keltek föl a tárgyalóasztaltól a múlt hét csütörtökén a Magyar— Jugoszláv Urbanisztikai és Területrendezési Állandó Albizottság területi-tervezési munkacsoportjának tagjai. A gálosfai kastélyban megtartott ülés — az aláírt jegyzőkönyv záró passzusa szerint — szívélyes, baráti légkörben za jlott le. Ez a nemzetközi tárgyalások során használatos sztereotip megfogalmazást csak a valóban jól sikerült tanácskozások után szokták leírni, mégis keveset árul el a történtekről. Többet igyekeztünk tehát megtudni, ezért arra kértük dr. Borislav Doricot, az állandó albizottság jugoszláv tagozatának titkárát és Antal Lászlót, a magyar területi-tervezési munkacsoport vezetőjét, hogy válaszoljon négy kérdésünkre. * * * 1. Rendkívül sok témáról beszéltek e három nap során. Mit emelne ki ezek közül mint legfontosabbat? Dr. Borislav Doric: — Nem hiszem, hogy sorrendet tudnék fölállítani. Számomra a leglényegesebb az, hogy szinte minden kérdésben egyetértettünk, hogy minden közös területi-tervezési programunk a megvalósulás útján van. Azt is könnyű volt meghatározni, hogy miképpen kell tovább dolgoznunk. A konstruktív, nyílt, kölcsönös tájékoztatás derűlátóvá tesz. Antal László: — Nehéz feladat a fontossági sorrend megállapítása. De mivel a közvéleményt is valószínűleg az érdekli leginkább: én a gyurgyeváci vízlépcső terveiről szóló beszámolókat, a hatástanulmány ismertetését teszem az első helyre. A magyar oldalon kisebb területeket érint a vízlépcső hatása, de mindenképpen nagyon fontos, hogy a várható talajvízsz hit-emelkedésre fölkészüljünk és a szennyvíztisztítás, a csatornázás gyorsítása megtörténjék. 2. Az egyetértést kiemelték. Mégis jó lenne tudni, hogy miben van a legközelebb egymáshoz a jugoszláv és a magyar álláspont, s milyen területen lesz nehezebb az egyeztetés? Dr. Borislav Dórié: — A kérdés nem egészen jó. Ugyanis nem a vélemény- különbség okozza a legtöbb gondot. Könnyű arról dönteni, hogy mi a cél, miért dolgozunk, s nem nehéz közös nevezőre jutni. Az esetleges nehézségeket a módszerek különbözősége, a másféle törvények létezése, a területi-tervezési metodika eltérése okozza. Ha egyetértünk is valamiben elvileg, attól még a megoldás nem egyszerű a jogrendszer eltérése miatt. Antal László: — Az idegenforgalom fejlődésének gyorsítása közös érdekünk. Az emberi kapcsolatokat mind szorosabbá téve és a határ menti gazdasági együttműködést is erősítve kell külön-külön, de közösen is előbbre jutnunk. Érdekes, hogy amíg a nagy és fontos kérdésekre könnyen megtaláljuk a közös választ, addig a részterületeken több az eltérés. Hiba például, hogy a nemzetközi úthálózatot különféleképpen terveztük; itt is, ott is megépült a határig az út, csak éppen nem találkoznak, mert a terveket nem sikerült egyeztetni. 3. Elképzelhető-e a Dráva mentén (a jobb gazdasági együttműködés, és lesz-e idegenforgalmi vonzereje ennek a térségnek? Dr. Borislav Dórié: — A jobb kapcsolatok segíthetik mindkét ország nehéz helyzetben levő gazdaságát. Szerintünk minden vállalatnak magának kell döntenie arról, hogy miképpen fejleszti nemzetközi kapcsolatait. Ha a vállalatok megtalálják egymást, akikor megindul a fejlődés. Az idegenforgalomról pedig annyit: minden tájon lehet fejleszteni a turizmust. Másképp a tengernél, és másképp a Balatonnál. S megint másképp itt, a folyónál. Nálunk a gyurgyeváci erőmű terve nemcsak energetikailag fontos, hanem idegenforgalmi szempontból is. Remélem, megtaláljuk e téren is az együttműködés lehetőségeit. Antal László: — Mi készek vagyunk minden közös vállalkozásra, ha az kölcsönösen hasznos lehet. Szerintem is a vállalatoknak kell megtalálniuk egymást. Elvi akadály nincsen. Például az idegenforgalomban is elképzelhető a közös vállalkozás. Mindenesetre nagyon fontos, hogy Somogy déli részének adottságait kihasználjuk. A műemlékeket, a kastélyokat, a termálvízkincset ... És fontos fejleszteni a dunai, a tiszai, valamint a drávai vízi turizmust. Ebben egyetértettünk. 4. A vízlépcsőre visszatérve: bőséges és bőségesen i rossz tapasztalataink nekünk, magyaroknak egészen frissek is lvannak vízlépcső-ügyben. A Dráva a legtisztább folyónk. Közös folyó. Nem kell-e aggódnunk miatta? Dr. Borislav Dórié: — Minden vízlépcső nagy kihívás. Nekünk sok tapasztalatunk van e téren, és minden új esetében az előzőnél még jobb megoldásokat igyekszünk alkalmazni. Gyurgyeváonál aktív védelem lesz, már az építés folyamán elsőbbséget kapnak a környezet megóvásának szempontjai. Az ember saját hibáiból is tanul, és másokéból is. Még egyszer ugyanazt a baklövést nem követjük el. Antal László: — A szakértők azt mondják: a Dráva megmarad a legtisztább folyónak. Nagyon fontos, hogy a legapróbb részleteket is a lehető legkomolyabban vegyük. S kiemelem, hogy minden egyes mozzanatról mind Jugoszláviában, mind Magyarországon idejében és teljes tájékoztatást fogunk adni a lakosságnak. Nem lesz titkolódzás, nem dönt majd észérvek helyett a hivatal ereje. L. P.
