Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

Somogyi Néplap SPORT Q 1989. január 3., kedd Edzők vándorúton „Megtesznek mindent” Hollandiába utatott a teremlabdarúgó-válogatott Üjév napján találkoztak, utána két edzést tartottak, majd tegnap a lőrinci sport- csarnokban újra gyakorol­tak és délután Amszterdam­ba utaztak a magyar terem­labdarúgó-válogatott tagjai. Csütörtöktől január 15-ig Hollandia látja vendégül az I. hivatalos világbajnoksá­gon pályára lépő 16 váloga­tott együttest, amelyet a rendező Nemzetközi Labda­rúgó-szövetség (FIFA) hívott meg. Az elutazás előtt Tajti József megbízott szakvezető (Gellei Imre, a Siófok veze­tő edzője társaságában dol­gozott a kerettagokkal) vá­laszolt az MTI kérdéseire. — A csapat nem túl nagy nevekből áll. Miért? — Hagyjuk a múltat, miért és hogyan alakult így a csapat összetétele — vála­szolt Tajti József. — Meg­győződésem, hogy igen har­cias játékosok, és megtesz­nek majd mindent, hogy legalább a négyes csoportból továbbjussunk. A többit majd meglátjuk. — Zömében siófoki és vá­ci labdarúgók kaptak bizal­mat. Ezek szerint az egyesü­leti sorok elve alapján állít­ja össze a válogatottat? — A Siófok és a Vác te­remspecialista együttes, rá­juk építek, és ez sokat szá­míthat. A jelöltek az ünne­pek között is készültek klubjaikban. Bár papíron valóban kevésnek látszik . a három közös edzésünk, a raj­tig még lesz alkalom a „fi­nomításra”. — Mit tudnak az ellenfe­leikről ? — Ügy hallottam, a me-( zőnyben főként a csakis kis-' pályás futballban járatos amatőrök szerepelnek a vb-n. A rendező hollandoknál például önálló kispályás-szö­vetség működik. Amikor megnéztem a Spanyolor­szág—Észak-írország vb-se- lejtezőt Sevillában, igyekez­tem informálódni arról is, hogy egyik csoportriváli- sunk, a spanyol teremcsapat mit tud. Túl sokat nem si­került kideríteni róluk. Magyarországot a követ­kező játékosok képviselik a világbajnokságon: Kapusok: Géléi Károly (Vác), Brockhauser István (Ü. Dózsa). Mezőnyjátékosok: Kosa László, Gyimesi Attila, Móz- ner János (Vác), Olajos Sán­dor, Quirikó Sándor, Zsadá- nyi László, Borostyán Mi­hály, Freppán György (Sió­fok), Túri Zsolt (Pécsi MSC), Csepregi András, Rózsa László (ZTE). Bicskei Bertalan lett a labdarúgók szövetségi kapi­tánya. Szerencsére a szerény Bicskeit nem kísérte olyan sajtódömping, mint elődjét, Mezeyt újbóli visszatérése­kor. Most utólag kiderült, hogy nem vezetett ered­ményre Mezey túlzott sajtó- reklámja, hiszen a kapitány az első alkalmat megragad­va távozott. De nyugodtan mondhatjuk, hogy a labda­rúgás jelenlegi helyzetében a válogatott jó kezeikbe ke­rült. Bicskei előrelépése per­sze nyomban edzőváltozást hozott Kispesten. A Bozsik Stadionban a labdarúgók óévbúcsúztató szakosztályi ülésén — mint várható volt — a labdarúgócsapat vezető­edzői posztjára Both Józse­fet szerződtették. A világ egyik legtekintélyesebb és legnagyobb példány- számú sport szaklapja, a francia L’Équipe az amerikai Flo­rence Griffith-Joynert, a 100 és 200 méteres női síkfutás vi­lágcsúcstartóját, a háromszoros szöuli olimpiai bajnokot kiáltotta ki az 1988-as esztendő legsikeresebb sportolójának, a bajnokok bajnokának, a L’Équipe szerkesztősége világ­hírű újságírókat, az öt kontinens jelentős sajtóorgánumait, nemzetközi és nemzeti szervezeteket vont be szavazásába. Az amerikai atlétanő, ahogy újabban hívják Flo-Joy mögött az NDK-beli úszófenomén, Kristin Otto lett a második, míg a harmadik helyet a nyugatnémet Steffi Graf teniszező fog­lalta el. Igazán niem panaszkod­hatnak metánéban a Ka­posvári Honvéd Táncsics SE NB H-es kosárlabdacsa- patámak háza táján. A baj­nokság során az eddig le­játszott tizenegy mérkőzés közül mindet megnyerte a csapat, s a két MNK-talál- kozó után is győztesen hagyhatta el a játékteret. A csapat edzőjével, Ékes Ta­mással beszélgettünk az ed- oí§^ sikeres szereplésről. — Tavaly július 28-án vettem át az együttes irá­nyítását, illetve akkor tar­tottam meg az első felmé­rő edzést, s ez nem a leg­jobb eredményeket mutat­ta — mondta az edző. — Kiütköztek a játékosak erőnléti gondjai, így a folytatásban a napi háirom- rrógy gyakorlás során el­sősorban az állóképesség megszerzése volt a cél, lab­dáival csak elvétve találkoz­hattak a fiúk. Ügy alakítot­tuk ki a felkészülési prog­ramunkat, hogy a bajnok­ság kezdetére már ütőképes csapattal rendelkezzünk, s gond nélkül ott legyünk a nyugati csoport dobogóján. Az első osztályú szereplés után talán sokak szemében túl alacsonynak hatott a cél, de mi úgy gondoltuk: a mindenáron* való visszaju­tás helyett hasznosabb lesz jó nevelőmunkával olyan játékosakat képezni, akik leszerelésük után vissza­térnek anyaiegyesületük­höz, s ott rögtön bevethe­tők lesznek az NB I-ben is. A kiesés után több játé­kost elvezényeltek a csa­Totónye remények A Sportfogadási és Lottó- igiazgatöság tájékoztatása szerint az 53. játékhét nye­reményei a következők. A két darab 13 plusz 1 találatos szelvény nyeremé­nye egyéniként 3 millió 921 ezer 285 forint. A három darab tizenhár. masina 2 millió 614 ezer 190 forintot fizetnek; a tizen­kettesek (250 db) 20 914, a tizenegyesek (3801 db) 1376 farintot énnek. A tíztalála- tas szelvények nyeremé­nye 246 forint. — „Téli kupa” néven kor- csoportos leány-teniszver­senyt rendeztek Zalaegersze­gen. A gyermekek között Harangozó Csilla a Kapos­vári Sportiskola versenyzője a harmadik helyet szerezte meg. Jelenet a K. Gazdász—Tán­csics SE (sötét mezben) mér­kőzésről. A városi rangadón a honvédegyüttes biztosan nyert 122:60-ra győzelemmel rajtolhassunk a rájátszásban. A csoport második helyén végzett csapat elleni eredményün­ket visszük magunkkal, s az ezüstéremre jelenleg legalább öt csapat pályázik jó eséllyel. Februárban leszerel Kiss Attila, Kiss Sándor, Bosz- nai, Vétek, Nagy és Pallag. — Rájuk már nem szá­míthatunk a följutásért játszott találkozókon, ezért év közben mindig olyan csapatot küldtem pályára, hogy megtaláljam a meg­felelő helyetteseket. Az augusztusban bevonultak közül Baumann és Hajnics már beépült a gárdába, de számítunk Horváthra és Bözsönyre is. A bajnokság eddigi mér­kőzései alapján Nagy, Kiss Attila, Vétek és Szekeres teljesítményével • voltam leginkább elégedett, ők ké­pesek voltak mérkőzések megnyerésére. Bízom benne, hogy a jó sorozat a lesze- relők nélkül is folytatódik, s ismét ott leszünk majd a legjobbak között. Berzeviczy Zsolt Az új Honvéd-edző rövid székfoglalójában sok sikert kívánt elődjének a váloga­tott élén, majd arról beszélt, hogy szeretné folytatni Bics­kei kiváló szakmai munká­ját Kispesten. Kaposváron többen szorí­tanak azért, hogy az egykori K. Honvéd-labdarúgó Both aki Mezeyvel együtt távo­zott a válogatott csapattól), mint Honvéd-edző sikeresen dolgozzon a magyar bajnok együttesnél. Szintén a múlt év utolsó napjának eseménye volt, hogy Szombathelyen a Ha­ladás csapatánál edzőválto­zás történt. A szombathelyi vasutasok legutóbbi szakosz­tályi ülésén az elnökség tag­jai lehangolónak minősítet­ték a Haladás őszi szerep­lését. Volt olyan vélemény is, hogy Novák Dezső veze­tőedző személyében nem lát­nak biztosítékot a Haladás bentmaradására. Végül, ami­kor a vöksokat összeszá­molták, ‘kiderült, hogy a többség az edző távozását javasolja. Mindenesetre Szombathe­lyen már kerestek és talál­tak is új edzőt. A vezetőség úgy döntött, hogy két és fél éves szerződést kínálnak Gunyhó Ferencnek, aki a Rába ETO pályaedzője volt. az egész NB I-ben kiemel­kedő. Dr. Szita, Hayden, Varga, Szabados, Berdár, Bali a további sorrend. Ifjúsági játékosaik —Ber­dár és Báli — a várakozás­nak megfelelően szerepeltek, néha még bravúrra is képe­sek voltak. A Spartacus el­len például Berdár legyőzte azt a Pagonyit* akii 1988-ban megnyerte az ifjúsági tízek- bajnokságot. — Azzal kezdtem az érté­kelést, hogy célunk a bent- maradás. Ez valószínűleg si­kerülni fog a mérkőzésektől függetlenül is. A Magyar Or­szágos Asztalitenisz-szövet­ség határozata alapján ugyanis — az ÁISH-nak még jóvá kell hagynia — az „A” csoport létszáma a kö­vetkező bajnokságban már tíz csapat indulását teszi le­hetővé, s ez azt jelenti, hogy nem kell tartanunk akiesés­től. Persze, ezt az időt ki kell használnunk gondjaink megoldására. Továbbra sincs edzőnk, s ezzel egyedül ál­lunk az egész mezőnyben. Egy játékos átigazolásával megteremthetjük a folya­matos NB I „A” csoportos szereplés feltételét is. Mind­két ügyben folynak a tár­gyalások, s remélhetőleg számunkra kedvezően ala­kulnak. B. Zs. pattól, köztük Kiss Attilát is; őt aztán visszahozták, mert szükségük volt a pont­erősségére, a játékára. — Lényeges dologinak tar­tom, hogy a fiúkat én min­dig partnerként kezeltem, még akkor is, ha néha szót emeltek az edzésadagak el­len. Egyrészt azért tettem ezt, hogy elfogadjanak, másrészt pedig, az én fel­fogásom szerint, nekünk kö­zösen kell dolgoznunk s eredményt elérnünk. Edző nem érhet el eredményt, csak a csapat. A csúcsformát novem­ber 23-án a Bázis KKK el­leni MNK-ménkőzésen ér­tük el, s majdnem egy hó­napig tartami tudtuk. Köz­ben két játékosunk meg­sérült: Kiss Sándor és Mi~ hálovics Gyula. Szerencsé­re fölépültek mind a ket­ten; már mindenki egészsé­ges. A tervünk természe­tesen az, hogy veretlenül végezzünk az élen, s két képesek. Bebizonyosodott: ebben a csoportban sokkal gyorsabb a játék, mint amit mi megszoktunk. Rengeteget kell még fejlődnünk az ado­gatások fogadásában, illetve az adogatások variációjában. Az említett hiányosságok ellenére is volt olyan mér­kőzés, ahol egy kis szeren­csével meglepetést okozhat­tunk volna, A nagy hírű Bu­dapesti Spart^custól mini­mális arányú, 14:ll-es vere­séget szenvedtünk egy rend­kívül élvezetes találkozón. A csapat játékosai közül egyé­nileg Frank Béla nyújtotta a legtöbbet, teljesítménye nyolovanszázalókos volt, s ez AZ „A” CSOPORTBAN MAGASABB A MÉRCE A legjobb asztaliteniszezők ellen Az asztalitenisz NB I „A” csoportjában a hetedik he­lyen áll jelenleg a Kaposplast férficsapata. Mögöttük már csak a Borsodi Építők ta­nyázik; ellene szerezte egyetlen győzelmét a kapos­vári gárda. Mégsem marasz­talható el ezért a szereplé­séért a csapat, Varga János szakosztályvezető értékelé­sét hallgatva. — A bajnokság megkez­dése előtt a bentmaradást tűztük ki célul — mondta — s az erőviszonyok ismereté­ben már ez is merész terv­nek számított. Aki csak egy kicsit is jártas az asztalite­nisz világában, jól tudja, milyen nagy a különbség az „A” és a „B” csoport kö­zött. Ezt a tényt igazolja többek között az is, hogy a múlt évben nagy játszma- arányú győzelmeket aratva, fölényesen nyertük a baj­nokságot, s fölkerültünk az „A” csoportba, most pedig csak egy találkozót tudtunk megnyerni. Már a bajnokság kezdete előtt tudtuk, hogy reálisan csak egy csapat el­len vehetjük föl eséllyel a versenyt, s ez a Borsodi Épí­tők. A többiek ellen első­sorban a tapasztalatszerzést tűztük ki célul, hiszen az or­szág legjobbjai, s így föl­mérhetjük, mire vagyunk A BAJNOKOK BAJNOKA VERETLENÜL AZ ÉtEH A Táncsics SE újra az NB I-re pályázik

Next

/
Oldalképek
Tartalom