Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 297. szám Ara: 1,80 Ft 1988. december 14., szerda Pénteken ülésezik a megyei pártbizottság Mint már korábbi közleményünkből kitűnt: december 16- án, péntéken rendkívül fontos kérdésekről tanácskozik a megyei pártbizottság Kaposváron. A korábbi döntésnek megfelelően ezúttal tesz javaslatot a jelölőbizottság nevében dr. Szabotin István elnök, a megyei párt-ivégréhajtöbizott- ság és a (tisztségviselők (megválasztására. A testületi ülés második napirendi pontjaként a megyei pártbizottág, a végrehajtó bizottság, a munkabizottságok és a tisztségviselők feladataira, munkamódszerére, és a me­gyei pártapparátus munkájának, (Szervezetének korszerűsí­tésére terjeszt elő javaslatokat Boros József, az ideiglenes munkabizottság elnöke. A Somogy megyei pártbizottságba delegált testületi tagok ■ ■ illett tartott a megyei tanács Adottságaira építve fejlődhet a mezőgazdaság Á több pénz kevesebbet ér — Megbízást kaptak as új főosstáiyvesetők Helytálló munkásőrök Megszaporodtak a viták a munkásőrségről az utóbbi hetekben. Vannak, akik azt mondják: „idejétmúlt intéz­mény, már betöltötte hivatá­sát, napjainkra funkciótlan- ná vált”. E vélemény mögött nyil­vánvalóan jószándék húzó­dik. Hangoztatóik úgy gon­dolják, társadalmi érdeket képviselnek, amikor a fel­gyorsult politikai mozgások és intézményi változások kö­zepette azt nézegetik, mi az, ami fejlesztésre és mi az, ami visszafejlesztésre szo­rul. E nézet ugyanakkor egy sajátos magyar „közéleti be­tegséget” is visszatükröz. Ne­vezetesen, hogy közvélemé­nyünk formálói, közéletünk szereplői hajlamosak alapos vizsgálat nélkül is véleményt mondani, javaslatot tenni. Egy szervezet, egy intéz­mény belső életének, kimu­tatható és kimutathatatlan eredményeinek ismerete nél­kül aligha tehető megfontolt javaslat a tevékenységének bármilyen irányú alakításá­ra. Egy újságíró írta le egy­szer benyomásait egy általa lopva megfigyelt munkásőr csoportról : „Látszott rajtuk, hogy rendkívül jóban vannak, még ha nem is találkoznak nap nap után; és amikor ta­lálkoznak, akkor is komoly dolgok foglalkoztatják őket a gyakorlatokon; foglalkozá­sokon. Egyszóval látszott, hogy valami egészen külö­nös dolog köti össze őket. Valami olyasmi, amit egy kívülálló sohasem érezhet meg igazán.. Igaza van-e a „leselkedő- nek”? Erről az utóbbi he­tekben sok százan vallottak Somogybán is. A munkásör szakaszgyüléseken választ kaphattunk arra, hogy a párton belüli és pártonkí- vüli munkásöröket mi vonz­za a testületbe és mi tartja ott őket éveken, évtizedeken át. Nem szavakban adták a választ, hiszen másról be­széltek: szolgálati feladata­ikról, társadalomról, gazda­ságról. Hanem ahogyan be­széltek minderről : közvet­len, sőt baráti légkörben, jó vitaszellemben és lényegre törően. Az önként vállalt feladatukat ellenszolgálta­tás nélkül végző munkás­őrök nem érzik elfecsérelt időnek, amit a szolgálatban, a kiképzéseken töltenek. Szellemi és politikai muníci­ót kapnak a foglalkozásokon, ösztönzést ahhoz, hogy munkahelyükön is tegyék szóvá az emberi és az anya­gi értékekkel való pazarlást, legyenek tevékenyek és pél- damutatóak. A sallangmentes politikai munka és demokratikus lég­kör a fő vonzereje a mun­kásőrségnek. Már több poli­tikusunk megállapította: a munkásőrség a közéletiség mélységesen demokratikus intézménye. Sok fiatal közéleti érdek­lődése éppen e testületen belüli tapasztalatok hatására bontakozott ki, sokan itt éb­redtek rá, hogy csüggedés helyett cselekvés kell, s „szorgalmazás” helyett tet­tekre van szükség. Kádár János mondta egyszer : „Amikor a munkásőrségről beszélünk, nemcsak fegyve­res szolgálatra gondolunk, hanem arra a társadalmi misszióra is, amit a mun­kásőrség betölt”. A munkásőrségben meg­levő politikai erőt még nem hasznosította a társadalom optimális mértékben. Mun­kastílusuk sok szervezet szá­mára példamutató lehet. Kovács Gyula A barcsi városi pártbi­zottság dr, Németh Jenőt (49 éves, 1961 óta párttag), a városi pártbizottság első titkárát és dr. Pallér End­rét (39 éves, 1979 óta párt­tag), a Vöröls Csillag Mgtsz elnökét delegálta, A boglárlellei városi pártbizottság delegáltja Petrovics Jenő (54 éves, 1970 óta' párttag), a Kerté­szeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző igazgató­ja. A kaposvári városi párt- bizottság Filotásné Zanati Zsuzsannát (36 éves, 1976 óta párttag), a Zrínyi Ilona Általános Iskola tanárát. Imre Zoltánnét (39 éves, 1976 óta párttag), az igali tsz személyzeti vezetőjét és Müller Lászlót (66 éves, 1945 A földrengés sújtotta ör­ményországiba kedden küld­te el a Magyar Vöröske­reszt segélyszállítmányát, amely antibiotikumokat és egyszer használatos injek­ciós fecskendőket, s tűt tar­talmaz 2 millió forint ér­tékben. A segély.száml'a 7 millió forintját felhasználó következő küldemény csü­törtökön különrepülővel — melyet a MALÉV térítés­mentesen bocsát a Vörös- kereszt rendelkezésére — indul a katasztrófa színhe­lyére, albuminnaű (véralko­tórész), élelmiszerrel, gyer­mekitápszerrel és antibioti­kummal. A továbbiakban a Magyar Vöröskereszt élel­miszert, gyógyszert és gyó­gyászati felszerelést kíván eljuttatni a tragédia túlélői­nek. óta párttag), nyugdíjas gyár - igazgaitót delegál-ta. A nagyatádi városi párt- bizottság delegáltjai Ivusza Tamás (38 éves, 1980 óta párttag), a Dél-somogyi Me­zőgazdasági Kombinát üzem- igazgatója, és Mónos József (39 éves, 1974 óta párttag) a Nagyatádi Cérnagyár osz­tályvezetője. A siófclki városi pártbi­zottság Mogyorósi Györgyöt (45 éves, 1966 óta párttag), a Siotour igazgatóhelyette­sét, a Hazafias Népfront So­mogy Megyei Bizottságának kommunista csoportja dr. No- vák Ferencet (45 éves, 1967 óta párttag), a megyei bi­zottság titkárát, a Teszöv- elhökség párttagjai Herner Endrét (47 éves, 1965 óta párttag), a Teszöv titkárát delegálták. A földrengés sújtotta kör­zetekben mind nagyobb erőkkel folynak a mentési és helyreállítási munkála­tok. A hét elejétől kezdve mint arról a Vrernja hétfő esti adásában beszámolt, az erők jelentős részét átcso­portosították az ugyancsak súlyos károkat szenvedett környékbeli falvakra, ki­sebb településekre. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő hétfőn több lerombolt, elke­serítő kép>et mutató falvat is felikeresett helikopteren. A mentési és helyreállí­tási munkálatok menetéről tartottak tanácskozásokat Jerevánban az elmúlt hét végén Mihail Gorbacsov ve­zetésével. Ennek tartalmát hétfőn este ismertették Moszkvában. A szovjet ve­zető egyebek között — em­A falvak .számára kedvező döntést hozott tegnapi ülésén a megyei tanács. A somogyi tanácsok jövő évi bevételeit és kiadásait tartalmazó terv- javaslat három variációban került a testület elé. Alapos vita után — 14-en fejtették ki véleményüket — azt. a változatot fogadta el a tes­tület, amelyik a községi ta­nácsok előirányzatait ki­sebb mértékben csökkenti, és elsősorban a városokat, a városi jogú nagyközségeket terheli az elvonás. A taná­csok működési és fenntartá­si kiadásokban több mint hétmilliárd forintot, a fej­lesztésekre pedig 1,7 milliárd forintot költenek. A pénz egymilliárd forinttal több. mint amennyit a hetedik öt­éves terv 1989-re előirány­zott. Reálértéke azonban egymillió forinttal kevesebb. Ezért is hangsúlyozták, hogy a takarékosságon kívül szük­ség van a működési kiadá­sok ésszerű csökkentésére is. A megyei tanács jelentést hallgatott meg az élelmi­szer- és a fagazdaság hosz- szú távú fejlesztési prog­lékeztetve a mexikói föld­rengésre, ahol még a 13. na­pon is találtaik túlélőket a (Folytatás a 2. oldalon.) FELHÍVÁS Segítsünk a földrengés sújtotta örményeken ! Örményországot a XX. század egyik legnagyobb földrengése sújtotta. A váratlan csapás kegyet­len pusztítást okozott. A gyors segítség tíz- és százezrek életét ment­heti meg, teheti köny- nyebbé, elviselhetőbbé. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Somogy Megyei Koordinációs Bi­zottsága felhívással for­dul tagcsoportjaihoz és a megye humanista gondolkodású lakosai­hoz: nyújtsanak segítsé­get a rászorulóknak, hogy az élők újra meg­teremthessék maguknak az élet megfelelő körül­ményeit. A Vöröskereszt köszö­nettel fogadja az önkén­tes felajánlásokat a ter­mészeti csapás áldoza­tainak megsegítésére Letéti számlája: MNB 235 90171 8147. Magyar—Szovjet Baráti Társaság Somogy Megyei Koordinációs Bizottsága ramjának végrehajtásáról. A vita megkezdése előtt Tí­már La josné megkérdezte : van-e garancia arra, hogy a fakitermelés jelenlegi eről­tetett üteme nem vezet el a faállomány pusztulásához. Arra is kíváncsi volt, hogy büntetik-e az állomány pót­lását szolgáló telepítések elmaradását. Dr, Győri Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese válaszában kifej­tette, hogy a tavasszal az erdőgazdálkodást napirend­jére tűzte a végrehajtó bi­zottság. A testület ülésén azonban a Sefag vezérigaz­gatója és az Erdőfelügyelő- séig vezetője olyan szakmai vitába kezdett, amely a döntésit lehetetlenné tette. Ezért felkérték a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumot, hogy a szakmai kérdésekben foglaljon ál­lást. Az állásfoglalás szerint a megyében a .vágási tervben meghatározottnál több fát termeltek ki. A tervtől va­ló eltéréshez azonban enge­délyt 'kaptak. A favagyon ér­tékesítése néhány esetben nehéz körülmények közé ke­rült gazdálkodóikat mentett mag. A vágás előre kiszámí­tottnál nagyobb üteme nem tartható, hiszen ez a jövő felemésztését jelentené. Szi­gorú szabályok írják elő a pótlást is. S a megyében az elmúlt tíz évben az előírtnál több fát telepítettek. Dr. Visnyei Sándor a tsz- ék valós érdekképviseleté­nek a megteremtését sürget­te f e IszóLa 1 ásában. Szerinte tisztázni kell azt is, hogy a tsz-ekben keletkező gazdál­kodási gondok ’megoldásában milyen lehet a helyi taná­csok szerepe. Boda János véleménye szerint a gazda­ságok mezőgazdasági struk­túrájának kialakítását se­gíthetik a piaci körülmé­nyek. A gond csuprán az, hogy nincs sehol annyi mo­nopolhelyzetű vállalat — gondoljunk csak a gabona­iparra, vagy a húsiparra — mint a mezőgazdaság terü­letén. Az előrelépés azt je­lenti, hogy a monopolhelyzet helyett piaci versenyhelyzet alakul ki. Kifej,tette, hogy a gazdasági szabályozórendszer hibája: amit lehet, azt az állam elvonja, ugyanakkor támogatódként visszaadja ezt az elvonást. Ebből az követ­kezik, hogy e kedvezőtlen adottságú tsz-ek az állami támogatást adománynak !e- kintik és nem a (kedvezőtlen adottságok társadalmi elis­merésének. Dr. Sarudi Csaba, a me­gyei pártbizottság titkára a somogyi mezőgazdaság el­múlt tíz esztendejét értékel­ve három szakaszt különböz­tetett meg. Az első a felzár­Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke kedden Gödöllőre látogatott, ahol felkereste az épülő Mező- gazdasági Biotechnológiai Kutató Központot. Az épít­kezés színhelyén Pék János ügyvezető igazgató tájékoz­tatta az Elnöki Tanács el­kózásé volt, a második a megtorpanásé, a mostani predig a kedvezőtlen helyze­tű tsz-ek leszakadásáé. A tsz-ekben az idén hosszú idő óta a legalacsonyabb lesz a nyereség. A gondok oka azonban nemcsak az üze­mekben és a megyében, ke­resendő : a mezőgazdásági ágazat belső szerkezetét — a termelés struktúráját — az érdekeltség határozza meg. Ha mi nem vagyunk elége­dettek à belső szerkezettel, akkor ez egyben az érde­keltség kritikája is. Az ér­dekeltséget predig a gazdasá­gi szabályozók közvetítik. Fontosnak tartotta azt s, hogy folytatódjon az clelmi- szarágazat vertikális feji ; íz • tésa, kiterjesztve azt a piac­ra is. Rednágel Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi- .niszterhelyettes lényegesnek tartotta a nyereségtermelő képesség javítását. Ezt véle­ménye szerint a felvásárlá­si árak növelésével és az elvonások csökkentésével lehet elérni. A megújulás az érdekeltség, > a vállalkozás feltételeinek javítását jelen­ti. A piaci viszonyok ala­kításában éppen úgy tenni­valója van, mint az üzemek­nek. Kormánydöntéstől függ például a piac lehetősége, és az üzemekétől az együttmű­ködés, az integráció megva­lósítása, a termelők és a feldolgozók között. A nehéz helyzetbe került 15 somogyi tsz-ről szólva azt mondta- a MÉM .hatékony segítséget nyújt, reális kibontakozási programjuk lesz ezeknek az üzemeknek. A testület határozatában feladattervet is elfogadott, amely alapvetőleg a terme­lés minőségi, hatékonysági tényezőinek erősítését tűzi ki célul. A megyei tanács a tevé­kenység- és szervezetkorsze­rűsítésnek megfelelően mó­dosította szervezeti és mű­ködési szabályzatát. De­cember 31-ével felmentette tanácselnökhelyettesi tiszt­ségéből dr. Győri Józsefet és dr. Horváth Sándort, vala­mint a tanács osztályvezető­it. Meghatározott időre ja­nuár 1-jei hatállyal meg­bízta az önkormányzati és elnöki hivatal vezetésével dr. Kerékgyártó Istvánt, a törvényességi és jogi főosz­tály vezetésével dr. Kolber Istvánt, a közgazdasági fő­osztály vezetésé vei dr. Vár­falvi Istvánt, a termelési és ellátási főosztályvezetésé­vel dr. Győri Józsefet, a műszaki főosztály vezetésé­vel Kovács Bélát, a társadal­mi főosztály vezetésével dr. Horváth Sándort. nőkét a beruházási munká­latokról, s mint elmondta, a kivitelezési munkálatok terv­szerűen haladmiaik, így az épületek előreláthatóan el­készülhetnek az eredeti ha­táridőre, vagyis 1989 augusz­tusában a kutatóközpont megkezdheti a működését. Örményországba, a földrengés károsultjainak megsegítésére a Magyar Vöröskereszt útjára indította a hazai gyárak által felajánlott segélyküldemények első szállítmányát, a MALÉV moszkvai járatával Mind nagyobb erőkkel folynak a helyreállítási munkálatok MAGYAR SEGÉLY ÖRMÉNYORSZÁGNAK Straub F. Brúnó Gödöllőre látogatott

Next

/
Oldalképek
Tartalom