Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-10 / 294. szám

1988. december 10., szombat Somogyi Néplap 3 Az emberi jogok napján Negyven esztendeje, 1948. december 10-én fo­gadta el az ENSZ közgyű­lése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez a dokumentum, az em­beri jogok nemzetközi vé­delmének jelentős erköl­csi erővel rendelkező ok­mánya. A nyilatkozat — annak ellenére, hogy jo­gilag nem kötelező — szá­mottevő hatást gyakorolt mind az államok alkotmá­nyaira, mind a nemzetkö­zi jog fejlődésére. Megalkotásában kiemel­kedő szerepe volt René Cassin francia jogásznak; ezért a tevékenységéért később béke Nobel-díjjal tüntették ki. Az egyete­mes nyilatkozat kihirdeté­sét követően az ENSZ az elvek nemzetközi jogi kö­telezettségekként történő megfogalmazására vállal­kozott. 1966-ra készült el a föld valamennyi orszá­gát egyesíteni kívánó két nemzetközi szerződés: a Polgári és a Politikai Jo­gok Nemzetközi Egyezség- okmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jo­gok Nemzetközi Egység­okmánya. Az egyezségokmányok egy évtized múltán léptek hatályba. A Polgári és Politikai Jogok Nemzet­közi Egyezségokmánya az emberi jogok úgyneve­zett első generációját, az emberi méltóságot védő és az embert mint politi­kai lényt megillető jogo­kat foglalta össze. Az emberi méltóságot védi például a személyi bizton­sághoz való jog, a rab­szolgaság és a kényszer, munka tilalma, míg az embert, mint politikai lényt illeti meg a válasz­tójog, az egyesülési jog, a gyülekezési jog, a saj­tószabadság, a vallássza­badság. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nem­zetközi Egyezségokmánya az emberi jogok második nemzedékéhez tartozó jo­gokat tartalmazza, ezek elsősorban a munkásmoz­galom harcának eredmé­nyei. illyen például a mun. kához való jog, a család, az anyaság és a fiatalko­rúak védelme, a művelő­déshez való jog. Mindkét egyezségokmányba bele­került — azonos szöveg­gel — az önrendelkezés­hez való jog, a gyarmati rendszer felbomlásának jo­gi doktrínája. 1948. december 10-én a már ENSZ-tag szocialista országok tartózkodtak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfoga­dásáról tartott szavazás során. Ennek oka többek között az volt, hogy ez a dokumentum nem ítéli el közvetlen módon a fasiz­must. Később a szocialista ál­lamok álláspontja megvál­tozott az emberi jogok nemzetközi védelmének kérdésében ; ezt mutatja, hogy az egyezségokmá­nyokat a kelet-európai ál­lamok megerősítették és belső jogukba iktatták. Ugyanakkor a szocialista országok többsége meg­őrizte kétségeit a tekin­tetben, hogy célszerű-e olyan kötelezettségeket vállalni, amelyek a polgá­ri és politikai jogokkal kapcsolatban lehetővé te­szik az államok egymás elleni, illetve saját állam­polgáraik egyéni panaszát. A kelet-európai álla­mok közül egyedül a Magyar Népköztársaság tett elfogadó nyilatkozatot 1988. szeptember 7-én az államok egymással szem­beni eljárása kérdésében és csatlakozott az egyes állampolgárok egyéni pa­naszát lehetővé tevő fa­kultatív jegyzőkönyvhöz. Ez a tény azt mutatja, hogy az emberi jogok kér­dése az utóbbi időben új megvilágításba került ha­zánkban. Egyre inkább elfogadot­tá válik nálunk is a né­zet, hogy az emberi jogok mind teljesebb érvénye­sülése a társadalom mű­ködésének hatékonyságát növeli. Már túlhaladott a politikai jogokat luxus­ként kezelő sztálini el­mélet, amely együtt járt a jogi garanciák lebecsü­lésével. Az utazási sza­badság kiterjesztése, az egyesülési és a gyüleke­zési jog törvényi szabályo. zása, illetve az új alkot­mány létrehozása mind ezzel összefüggő esemény. Az ENSZ közgyűlésének őszi ülésszakán a magyar diplomácia fontos kezde­ményezést tett: Várkonyi Péter külügyminiszter ja­vasolta a nemzetiségi jo­gok deklarációjának a ki­dolgozását. Ezt a hazán­kat különösen érintő te­rületet sajnálatosan el­hanyagolták a II. világhá­ború utáni univerzális jel­legű nemzetközi jogban. Az emberi jogok prob­lémája a helsinki folya­matban is kitüntetett sze­repet kapott. A Szovjet­unióban zajló nagy válto­zások nyomán mind erő­teljesebben érvényesül az a fölismerés, hogy az em­beri jogok európai védel­mével kapcsolatos valódi együttműködés stabilizá­ló hatású tényező az ál­lamok közötti kapcsola­tokban. Vanna|k azonban olyan államok, amelyek nem vallják magukénak az előbbi álláspontot s ezzel veszélyeztetik a bé­csi utótalálkozó sikerét. Ennek a konferenciának egyébként fontos és vita­tott témája az emberek közötti közvetlen kapcso­latok és az információk szabad áramlása, továbbá a helsinki záróokmány rendelkezéseinek végre­hajtását ellenőrző állam­polgári csoportok problé­mája. Az emberi jogok nem- - zetközi védelmének kér. dése mind fontosabbá vá­lik az olyan nem kor­mányközi szervezeteik éle­tében is, mint az ENSZ- társaságok Világszövet­sége. A Magyar ENSZ- társaság ehhez a folya­mathoz kapcsolódva dön. tött arról, hogy egy, az emberi jogokkal foglalko­zó bizottságot hoz létre. A bizottság társelnöke Nagy Gyula evangélikus püs­pök és Herczegh Géza akadémikus. Dr. Kardos Gábor Magyar ENSZ-társaság Emberi Jogi- Bizottsága Számvetés a gazdálkodásról Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (Okisz) pénteken Köveskuti Lajos elnökletével ülésít tartott, és megtárgyalta a szövetkezeti ipar idei fejlődését és jövő évi feladatait. A testület számba vette a szövetkeze­tek gazdálkodását érintő té­nyezőket, a szabályozók vár­ható változásait. Megállapí­totta, hogy jövőre a belföldi kereslet és a rubelelszámo­lású export csökkenésével és a konvertibilis export dina­mikus növelésének lehetősé­gével kell számolni. A jövő évi gazdasági sza­bályozók körüli vitákban az Okisz-nak több kérdésben sikerült álláspontját érvé­nyesítenie. Az Országos Tanács 1988. december 12-ére összehívta az ipari szövetkezetek ve­zetőinek országos aktívaér­tekezletét. Megyei pályázat AZ OKTATÁSÜGYRŐL A TANÁCS ÉS A KISZ Jut iskolapad mindenkinek Az előrelátás korlátozott­sága — ez volt az a kifeje­zés, amely a tudósítót meg­ragadta a városi tanács és a KISZ-bizottság tegnapi megbeszélésén. Azt ugyanis mindenki tudja már, hogy kétezer diákkal több koptatja ha­marosan a középiskolák pad­jait Kaposváron, arra azon­ban kevesen tudnak vála­szolni, hogy az oktatás sze­kerét ki és hogyan fogja kirántani a kátyúból. A KISZ-esek vélemény- csokra a ‘következő volt: az általános iskolába járó gye­rekeket károsítja a túlter­helés, a korszerűtlen intéz­mény és a játékos, iköny- nyed tanulás légköre helyet­ti „parancsiskola”. A tanítók legjobbjai kö­zépiskolai oktatásra képzik át magukat. A tanítóképző intézetek „raktárra terme­lik” a pedagógusokat. Olyan gondok közepette, amikor a délutáni napközis osztályok fölbomlanak, mert a szülők nem tudják fizetni a térí­tést, a napközis pedagógu­sokra .is egyre kevesebb szükség van. A kevés torna­terem és az uszodák hiá­nyában nem látják megala­Hírek jártak: végnapjait éli a csurgói Napsugár Ru­házati Kisszövetkezet. Szó esett elnökválasztásról, szer­vezeti módosulásról is. A hírek nyomába eredve kér­deztük Fekete Jánost, a Kis­szövetkezet negyvenkét éves új elnökét, hogy mi igaz á híresztelésekből. — Igaz, hogy az ifjabb Radnóti László ellen indított eljárás alapjában rengette meg a szövetkezetei? — Nem. — A cégtáblán mégis azt olvasni, hogy kisszövetkezet. — A változtatásra a bér- szabályozás még érvényben levő szabályai miatt volt szükség; így több jövedel­met tudtunk biztosítani dol­gozóinknak. Négyszázhat­van korábbi tagunkból het­vennégy lett az új szövetke­zet tagja. — Tehát rendben mennek a dolgok? — Játsszunk nyílt kár­tyákkal! Amikor kipattanta megvesztegetés ténye, több partnerünk tartózkodóvá vált. Valamennyiüket föl­kerestük, s egyenként be­szélgettünk velük. Megértet­pozottnak az egészségnevelő programokat a fiatalok. A szakmunkásképzők ese­tében — hangzott el — las­sú a szalkmaváltás ; ma még senki sem ltudja, hogy mi­lyen új mesterségék képzé­sére lesz szükség. A szak­munkásképzés válságát nemcsak az jelzi, hogy ebbe az .iskolatípusba rossz tanu­lók jönnek, hanem az is, hogy meg sem maradnak. Az első évben 20 százalé­kuk lemorzsolódik, mert nem látják érdekesnek a választott szakmát. A felsőfokú intézetekkel kapcsolatban az hangzottéi: ezek az értelmiségi „műhe­lyek” nem igazán szerves részei a városnak. A városi tanács részéről Garai László művelődésügyi osztályvezető válaszolt a KISZ-esek véleményére, kérdéseire. Elmondta, miért döntött úgy a tanács, hogy a gimnázium megépítése he­lyett szükségtantermek lét­rehozását támogatja. A vá­ros harmadik gimnáziumá­val nyert tanteremszám 16 lett volna, míg a módosí­tott proggramban ennek a kétszeresét érték el. A ta­nács azt tartotta fő céljá­ték, hogy ebből a bűncse­lekményből nem volt kára a szövetkezetnek. Sikerült megnyerni őket. Ma a ke­reskedelmi kapcsolatokat elsősorban a szerződésben vállalt határidők betartása és a minőség határozza meg. Az idén majdnem ugyan­azokat az exportteljesítmé­nyeket nyútjuk, amelyeket egy évvel korábban. Hogy nem többet, annak egyedüli oka, hogy a szakcsoportok teljesítménye visszaesett. Hagyományos partnereink megmaradtak. Az Elho és a Hummelheim cégnek válto­zatlanul készítjük e sport- és szabadidőruhákat. Közvet­lenül ott vagyunk az Ame­rikai Egyesült Államok, Ka­nada, Ausztria, Svájc, Spa­nyolország, Anglia és Fran­ciaország piacán is. Tudják, ha kell, akár öt-hat darabos szériát is gyártunk. — A társasági törvény le­hetőséget ad mindenkinek a külföldi tőke bevonására, különböző vállalkozások ala­pítására. A Napsugárnak ed­dig is jók voltak a nemzet­közi kapcsolatai. Ha nem rendült meg a bizalom, ak­nák, hogy meg kell terem­teni minden középiskolás számára az iskolához jutás esélyét. Kielégítő választ adtak a fogós kérdésekre, így példá­ul arra is, milyen hátrá­nyokkal járt az, hogy ha valaki a hétvenes évek kö­zepén született. A bölcső­détől a középiskolába lépé­sig mindenütt zsúfolt osztá­lyokban folyt a képzés. Hallottunk a kollégiumi he­lyek megteremtésének a ne­hézségeiről, a pedagógusok bérikérdéséről, a lakáspótló szolgálatiszoba-rendszer tart­hatatlanságáról és a közel­jövő feladatairól is. A városi KISZ-bizottság markánsan fogalmazta meg áldáspontját, de a tudósító úgy véli, ez túlzásoktól sem volt mentes. Az például, hogy minden öt iskolának legyen uszodája, szépen hangzó elképzelés, ám ilyen alapon azt is meg lehetne hirdetni, hogy minden isko­lának két uszodája legyen... Arái nem is beszélve, hogy a tanítás korszerű in­tézményekben, megbecsült pedagógusokkal folyjék, aho­vá boldogan járnak a ne­bulók ... kor ők bizonyára hajlandók tovább segíteni a munkát... — Az előzetes tárgyaláso­kat követve hamarosan ezért utazom Nyugat-Euró- pába, de konkrétumokról az üzletkötések érdekében még nie beszéljünk. — Ha bajban lenne a Napsugár, akkor fejleszté­sekről sem lehet szó. — Márpedig azokról is beszélünk. A piac igényei megkövetelik a korszerű technikát és technológiát. Most ezek beszerzésére gon­dolunk, és egy új csarnok építéséről sem mondtunk le. — Sok most az elfoglalt­sága? — A múlt hónapból ti­zenkét napot vidéken, illet­ve külföldön voltam. Nap­ra kész információk kelle­nek. Az üzlet abban rejlik, hogy ha megbeszélek vala­mit, mondjuk ma, s két hó­nap múlva teljesítem. Gon­dot okoz, hogy bár van te­lexünk, nincs használható telefonunk, így személyes kapcsolatokat kell keresni. Az üzlet után mindenkinek mennie kell. N. J. A műszaki fejlődés érdekében A hasznos hagyomány folytatódik. A megyei ta­nács, az MTESZ, a MKT megyei elnöksége és a me­gyei KISZ-bizottság ismét pályázatot hirdetett a mű­szaki, a közgazdasági és a mezőgazdasági szakemberek számára. Jó lehetőség ez nemcsak a szakmai felké­szültség bizonyítására, ha­nem arra is, hogy a megye gazdaságában levő tartalé­kok, adottságok ezúton is felszínre kerüljenek, köz­kinccsé válhassanak. Gazdasági céljainkkal összhangban a pályázatot ki­írók hat fő témakörben vár­nak pályamunkákat. Pá­lyázni lehet a versenyképes­séget fokozó műszaki, gaz­dasági, vezetési és szervezé­si megoldásokkal, az ener­giaracionalizálás és megta­karítás gyakorlati módsze­reivel, a termelőegységeknél alkalmazható értékelemzés­sel. Elgondolásokat várnak a pályázat meghirdetői az ér­telmiségitől a megye munka­erőhelyzetéről, ezzel össze­függésben a szerkezetváltás megyei lehetőségeiről, a melléktermékek, hulladé­kok hasznosításának gaz­daságos megoldásairól, va­lamint a környezetvédelem és termálvízhasznosítás me­gyei feladatairól, gyakorla­ti megoldásáról. A felsorolásból kitűnik: az akár egyénileg, akár cso­portosan kidolgozott pálya- műveknek a megyei felada­tokhoz kell kapcsolódniuk, és olyan elgondolásokat kell tartalmazni, amelyek nyil­vánosan még nem jelentek meg, tudományos munka­ként még nem adták be őket elbírálásra és a mód­szert egy évnél nem régebb óta alkalmazzák a vállala­tok, intézmények. A jeligés pályázatok — amelyeket 1989. február 15- ig az MTESZ kaposvári székházába kell beküldeni — tíz-harminc gépelt oldal terjedelműek lehetnek, és tartalmazniuk kell a gazda­ságosságot bemutató számí­tásokat. A jövő év áprilisában, a műszaki-közgazdasági hetek ünnepi megnyitóján hirde­tik ki a pályázat eredmé­nyét. Akkor osztják ki a hu­szonötezer forintos első, a tizenkétezer forintos máso­dik és a tízezer forintos har­madik díjat. Ugyancsak itt adják át a KISZ hatezer fo­rintos ifjúsági különdíját is. A Napsugár — kisszövetkezet Több burgonyát dol­goznak föl az idén a mikei Rákóczi Tsz bur- gonyahámozó-üzemében. A növekvő kereslet mi­att a tervezett 70 vagon helyett a 90 vagont is elérik. A budapesti Mester-Coopnak szál­lítják a feldolgozott bur­gonya 90 százalékát, a fennmaradó mennyisé­get Pécsre és Kaposvár­ra. Fotó: Makai Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom