Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! h Somogyi Néplap ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIV. évfolyam, 294. szám Ára: 2,20 Ft 1988. december 10., szombat Számolás, számítás Egy példával kezdem. Ha tudom, hogy egy hétre ezer forintot költhetek a háztartásra, akkor úgy szervezem, hogy ez az összeg elég legyen a kiadások fedezésére. Tudom azt is, ha egyik héten sikerül megtakarítani valamennyit, a következő hét napon annyival bőkezűbben gazdálkod- hatom. Biztonságban vagyok, mert személyes takarékosságomon — vagy tékozlásomon — áll vagy bukik családi háztartásunk egyensúlya vagy egyensúlytalansága. A biztonságra teszem a hangsúlyt, mert rajtam kívül senki sem felelős azért, hogy a háztartásra fordítható összeggel jól, avagy rosz- szul gazdálkodom. Viszont, ha nekem csütörtökön azt mondják menjek vissza a boltba és fizessek ennyi meg ennyi forintot, mert visszamenőleg fölemelték a mosószer árát, amiből a múlt két héten két dobozzal vettem, akkor először is elveszik a biztonságom, aztán felborul az egész pénzügyi rend. A példa sántít egy kicsit, mert egyetlen üzletben sem könyvelik névre szólóan, hogy ki mij vásárol. Mégis ez jutott eszembe, amikor hallottam, hogy a kereskedelmi bankok visszamenőleges hatállyal emelték a szövetkezeti hitelek kamatait. Szokásom, hogy egy-egy intézkedés hatását „lefordítom” saját helyzetemre, nyelvezetemre. Ha én elbizonytalanodom egyszerű kis pénzügyi világomban egy ilyen visszamenőleges áremelés kapcsán, hányszorta nagyobb mértékben inog meg egy sokszorosan nagyobb gazdálkodási egység?! Alig néhány hete a megye agrárágazatának aktívaértekezletén, ahol a jövő évi szabályozókról esett szó, köztudomásúvá vált az is, hogy Somogy az országos tendenciákkal sok tekintetben ellentétes évet zár. Ezek közül az egyik: amíg országosan a mezőgazdasági üzemekben a várható veszteség csökken, megyénkben többmint a háromszorosára nő. Vajon most, egy-két hét elteltével milyen megállapításokat lehetne tenni? Egy bizonyos: kedvezőbb helyzetbe egyetlen mező- gazdasági üzem sem került, s szaporodott azoknak a száma, melyek kritikus helyzetben vannak. December a számítások hónapja. Mert egy évet kell zárni, s egy újat kell elindítani, megalapozni. A tervezéshez azonban — visszatérve a személyes „nyelvezetre” — biztonsággal tudnom kell, hogy a családi kasszába befolyó összegből mennyit fordíthatok majd a háztartásra. Beleértve természetesen azt is, hogy kisebb, rugalmasabb módosítás velejárója a gazdasági életnek. Azon az évértékelő, évindító megyei megbeszélésen nem véletlenül került szóba, hogy nagyobb biztonságra van szükség. A biztonság alatt minden véleménynyilvánító a feltételeket értette. Melyekre alapozhat, mit vehet számításba, hogy tervezhessen. Akkor pedig még nem volt ismert a visszamenőleges hatályú kamatemelés. Azóta újra számolnak mindenütt. S a számolás közben még határozottabban igénylik, hogy a feltételek, a szabályozók beláthatób- bak, hosszabb távon megbízhatóbbak legyenek. Vörös Márta Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését a Politikai Bizottság december 15-ére összehívta. A testület időszerű politikai kérdéseket vitat meg Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. E téma megtárgyalásáról a Központi Bizottság az előző, november 22-i ülésén döntött, amikor elfogadta azt a javaslatot, hogy soron következő ülésén a párttagságot, a társadalmat foglalkoztató néhány alapvető belpolitikai kérdésben foglaljon állást. A kormányzati munka korszerűsítésére vonatkozó javaslatot Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjeszti a Központi Bizottság elé. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében személyi kérdéseket is megvitat. A SZOT-elnökség ülése Örményországban nagy erőkkel folyik a mentés Segítőkészség világszerte A földrengés Leninakan, Szpitak, Kirovakan és Sztyepanavan városokat sújtotta a legjobban — állapították meg abban a jelentésben, amelyet az SZKP KB, a szovjet Legfelsőbb Tanács elnöksége és a minisztertanács adott ki péntek este az örményországi földrengésről. A jelentés szerint a földrengés által sújtott területeken több mint 700 ezer ember élt. Leninakanban a földrengés következtében elpusztult a lakások és a munkahelyek több mint 80 százaléka. Teljesen megsemmisült 120 épület. Valamennyi — mintegy 1100 — családi ház megrongálódott és részben összeomlott, üzemképtelenné váltak iparvállalatok, köztük egy textilkombinát. A földrengés gyakorlatilag teljesen elpusztította Szpitak városát és a közelében található falvak többségét. Az örményonszági súlyos földrengés áldozatai számának, a károk nagyságának reális feltárásához még néhány napra mindenképpen szükség van — jelentette ki a katasztrófa kapcsán Moszkvában tartott pénteki sajtóértekezleten Lev Voznyeszenszkij. A szovjet kormány szóvivője az MTI tudósítójának kérdésére hivatalos moszkvai információ útján sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta azokat a Jerevánból kapott híreket, amelyek szerint 50 ezer körül mozog a halálos áldozatok száma. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az eddig részadatok körülbelüli ennyi áldozatot valószínűsítenek. A sebesültek száma is több ezret tesz ki, jelenleg 5000 sérültet ápolnak kórházakban, rajtuk kívül azonban tízezreket kellett elsősegélyben részesíteni. Jerevániban azzal számolnak, hogy a közeli napokban újabb 5000, a romok alól kimentett embernek lesz szüksége kórházi ápolásra. Voznyeszenszkij szerint elképzelhető, hogy még százak, esetleg ezrek várják kiszabadításukat a romok alatt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyeik vannak az életben maradásra, Igor Gyenyiszov egészségügyi miniszter-helyettes elmondta : optimális körülmények között, vagyis ha az illető nem sérült meg komolyabban, több napig is életben maradhat a romok alatt. (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megtárgyalta a munkanélküli segély rendszerének állami elképzeléseit. Az elnökség változatlanul már 1989-től szükségesnek tartaná, hogy a biztosítás és a segélyezés rendszere egymásra épüljön, tudomásul veszi azonban, hogy ennek feltételei a jövő év elejéig nem teremthetők meg. Ezért támogatja, hogy 1989-ben — átmeneti megoldásként — az eddiginél szigorúbb feltételek mellett kibővítsék a munkanélküli ellátásra jogosultak körét. A szigorítások mértékét azonban a testület több kérdésben is kifogásolta. Így például ellenzi azt, hogy a munkanélküli segélynek ne legyen meghatározott minimális mértéke. Azzal sem ért egyet, hogy olyan új munkahely elfogadására kötelezhessék a segélyben részesülőket, ahová a bejárás, illetve a hazautazás együttesen akár napi 3 órát is igénybe venne. Hangsúlyozta továbbá, hogy megoldást kell keresni az első munkahelyet nem találók, vagy az egy éven túl is munka nélkül maradók megélhetésének biztosítására is. A testület úgy foglalt állást, hogy 1990-től komplex módon kell gondoskodni a munkanélküliek ellátásáról és az ehhez szükséges előkészületeket meg kell kezdeni. Az elnökség a továbbiakban megvitatta az iparági- ágazati szakszervezetek és a SZOT 1989. évi költségvetésének elkészítésére vonatkozó javaslatokat, majd a mozgalomban függetlenítettként dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdésekről fogadott el előterjesztést. Tájékoztatót hallgatott meg a lencsehegyi bányaszerencsétlenségről és annak következményeiről. Úgy határozott, hogy a szakszervezetek szolidaritási alapjából a magyar szervezett dolgozók nevében támogatást nyújtanak az áldozatok hozzátartozóinak, illetve a katasztrófa sérültjeinek. Az elnökség mély megrendüléssel értesült a Szovjet- Örményországot, ért, emberek tízezreinek életét követelő természeti csapásról. A testület a magyar szervezett dolgozók szolidaritásának kifejezéseképpen hárommillió forint értékű segélyt ajánlott fel a földrengés károsultjainak. Tudományos tanácskozás az emberi jogokról Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 40. évfordulója alkalmából tudományos tanácskozást rendeztek pénteken a Magyar Tudományos Akadémián. A Magyar ENSZ Társaság, a Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Politikatudományi Társaság és az Országos Béketanács rendezvényén dr. Kulcsár Kálmán akadémikus, igazság, ügy-miniszter az emberi jogok magyarországi érvényesülésével foglalkozott, dr. Nagy Gyula evangélikus püspök az emberi jogokkal ösz- szefüggésben az egyházak szerepéről beszélt, Bokorné dr. Szegő Hanna, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének osztályvezetője, egyetemi tanár arról tartott előadást, hogy a készülő új alkotmányinak miként kellene figyelembe vennie az emberi jogok kérdéskörét. A tanácskozáson szó volt még az emberi jogokkal kapcsolatban a nemzeti kisebbségek védelméről, a békemozgalomról, s az ifjúság feladatairól is. Dr. Kulcsár Kálmán előadásában rámutatott, hogy nem lehetünk elégedettek, ha az emberi és az állampolgári jogok deklarálása szempontjából tekintünk végig a magyar alkotmány fejlődési szakaszain. Talán csak a II. világháborút követő egy-két évben övezte ezt a kérdéskört ilyen érdeklődés, mint napjainkban. E két időszak összehasonlítása alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy ugyan lényeges különbségekkel, de mindkét esetben a tekiintélyuralmi elvek „lebontásának” folyamatában él az ország. Miként hangsúlyozta, ideológiai szinten az emberi jogok megsértése ma már védhetetlen : korlátozásuk nyílt, széles körű. nemzetközi tiltakozással találkozik. A gazdaságban és a politikában egyre inlkább gyengülő paternalista vonások segítik az emberi jogok érvényesülését. Megfigyelhető viszont, hogy a politikai kultúra állapota, a tolerancia hiánya még ma sem nyújt kellő garanciát az emberi jogok érvényesüléséhez. Politikai kultúránk. ma még elviselné az emberi jogok megsértését, ha azt például a „kibontakozás” szükségletével magyaráznák. Szinte nap mint nap érzékelhető az a kívánság, hogy azután kezdjünk jogállamként működni, ha ilyen vagy olyan problémákat megoldottunk, ilyen vagy olyan sérelmeket orvosoltunk. Ezek az érvek viszont nem alapozhatják meg az emberi jogokat sértő állami, társadalmi vagy akár egyéni magatartást, nem indokolhatják a tolerancia hiányát. A másik ember jogainak, nézeteinek és állásfoglalásainak elviselése, tiszteletben tartása, a türelem a politikai kultúra része, az egyik garancia az emberi jogok érvényesüléséhez. Dr. Nagy Gyula elmondta, hogy a reformáció egyházainak az emberi jogokkal kapcsolatos álláspontját legjobban az Egyházak Világtanácsa 1974-es dokumentuma foglalja össze. Az alapvető emberi jogokat ez a dokumentum a következőkben jelöli meg: jog az élethez és az emberhez méltó élet-kvalitáshoz ; jog a kulturális identitáshoz; a népek önrendelkezési joga, a kisebbségek jogait is beleértve; jog az egyenlő részvételhez a közösség életében; a vélemények szabadságának joga; az emberi személy méltóságának joga, a kínzás és a törvénytelen fog- vatartás elítélésével; a vallás, a hit, illetve a lelkiismereti meggyőződés joga. Cél, hogy a világ valameny- nyi egyháza, s hosszabb távon valamennyi vallása egységes álláspontra jusson e kérdésben. Jövőre Svájcban találkoznak Európa és Észaík-Amerika, 1990-ben pedig Szöulban, a világ valamennyi egyházának képviselői azért, hogy a béke, az igazságosság és a teremtett világ épségének megőrzése érdekében közös álláspontot kialakítva, cselekvési programot dolgozzanak ki. Bokorné dr. Szegő Hanna arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak technikai, tudományos területen lehet elmaradná a nemzetközi színvonaltól, hanem az emberi problémák kezelését, ‘tnegol- dását illetően is. Magyarország 1976-ban ratifikálta a polgári és politikai, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló egyezségokmányokat. A közelmúltban további kötelezettségeket is vállalt az ország. - Csatlakozott többek között a polgári és politikai jogok egyezségokmánya fakultatív jegyzőkönyvéhez is. Ennék értelmében azok a személyek, akik úgy érzik, hogy valamely emberi jogukat hazájukban megsértették, az Emberi Jogok Bizottságához fordulhatnak akkor, ha minden rendelkezésre álló otthoni jogorvoslatot kimerítettek. Ezek a belső jogorvoslati lehetőségek viszont nálunk még nincsenek megfelelően kiépítve. Az államoknak kötelessége — mondotta —, hogy a nemzetközi téren vállalt kötelezettségeiknek megfelelően belső jogszabályokat is alkossanak. Ami az emberi jogok katalógusának az új magyar alkotmányba való felvételét illeti, a két egyezségokmányban foglalt jogok minimális követelményt jelentenek — fejtette ki. Az élet bizonyos mértékig már túl is haladta az egyezségokmányok egyes rendelkezéseit, ezeken a területeken a korszerű igényeknek megfelelő továbbfejlesztésük is indokolt. Az élet által felvetett kérdéseket a mai igényeknek megfelelően kell az új alkotmányban szabályozni. Ilyen például az egészséges környezethez való jog.
