Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
1988. december 6., kedd Somogyi Néplap 3 Munkanélküliség, átképzés Az elmúlt evek rosszabbodó gazdasági helyzete felszínre hozta a munkaerő- piac ellentmondásait is. Üj fogalmakkal barátkozunk, mint a munkanélküliség, az átképzési rendszer, újrakezdési kölcsön. Mennyire hatékonyan működnek a foglalkoztatáspolitika ezen eszközei, kérdeztük az Állami Béir- és Munkaügyi Hivatal Foglalkoztatási és Területi Főosztályán Mátyás Pál ősz. tály vezető-hélyettest. — A munkaerő-szerkezet jelenlegi problémái — mondta Mátyás Pál — csak fejlett átképzési rendszerrel oldhatók meg. 1983-tól folyik az úgynevezett munka, helyen belüli átképzés és ezt követően indult meg a vállalati átképzés is. Ez utóbbi a mikrokörzetekben a munkaerő-állomány stabilitását segítette, bár hozzá kell tenni, hogy nem érintett nagy tömegeket. A vállalatokon belüli átképzés ütemes fejlődését mutatja az alábbi számsor: 1986-ban 136 cég kért átképzési támogatást, 1987-iben már 192, ez 10,5 ezer dolgozót érintett. 1988 első félévében pedig már 157 vállalat vette igénybe a támogatást, ami körülbelül 7 ezer embert érint. — Mi lesz azokkal, akiknek nincs munkájuk, tehát nem kapcsolódhatnak be egy ilyen jellegű képzésbe? Nekik milyenek a lehetőségeik ? — A munkanélküliek esetében komoly gondok vannak. Az állampolgárok többsége nem érzi a veszélyt, hogy rosszul alakulhat a sorsa. Űk saját szakmájukban kívánnak elhelyezkedni, nehezen vállalják az átképzést, sokan nem ismerik fel azt, hogy ezzel az elutasítással minimálisra csökken az esélyük az elhelyezkedésre. Főleg a középkorúnkra vonatkozik ez. Az is igaz, hogy nekünk is sok tennivalónk van ezen a téren. Jobban kellene tudatosítanunk az emberekben a reálisan fennálló veszélyeket, öt megyében — Békés, Veszprém, Komárom, Győr-Sopron és Borsod — beindítottuk a munkanélküliek átképzését. Ez körülbelül 350—400 embert érint. — Úgy gondolom, hogy a 400 fős átképzés a munkanélküliek csupán igen kis hányadát érinti. Tulajdonképpen hányán vannak munka nélkül Magyarországon? — 11—12 ezer a munka- nélküliek száma, akiket nyilvántartanak. Vannak azonban olyanok, akik nem is jelentkeznek a munkaközvetítő irodáknál. Ha őket is figyelembe vesszük, akkor körülbelül 30 ezer emberről beszélhetünk. A kérdésre visszatérve, a 400 fő tényleg nagyon kevés, de ezt a képzési rendszer t csak nemrégiben kezdtük. Célunk a jövőben az, hogy továbbfejlesszük az átképzést, és nagyobb tömegeket vonjunk be. A munkanélküliekről szólva el kell mondanom, hogy sajnos a munkaközvetítő irodák nagy tömegben képtelenek voltak rövid időn belül segíteni ezeken az embereken. Innen is adódik a bizalmatlanság, hogy nem jelentkeznek nyilvántartásba vételre. A munkát keresőik legnagyobb része szakképzetlen', 70 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát. Az ő újbóli elhelyezkedésük gyakran egy fél évnél is tovább tart. — A vállalatok egy része a bértömeg-gazdálkodás adta lehetőségekkel élve — a bizonytalan jövőre gondolva — béremeléssel próbálja szakembereit megőrizni. Ehhez azonban el kell bocsátania feleslegesnek tartott embereit. Ám ez azért lehet veszélyes, mert a cég így ugyan megtartja, de esetleg továbbra sem tudja megfelelő munkával ellátni a máshol hiányzó szakembereket. Mi erről a véleménye? — Igen, s ezzel a munkaerőpiac és a gazdasági szerkezet is konzerválódik. Lehet így is hatékonyságot elérni a vállalatoknál, de ez nem a kívánt szerkezetátalakításból adódik. Az érem másik oldala pedig, hogy a mun|kanélküliek összetétele állandósul, elsősorban a szakképzetleneket és a fiatalokat érinti. Ezen a vállalati magatartáson azonban nem foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kell változtatni. Általánosságban elmondható, hogy a munkaerőpiac az elmúlt évben sokat változott. Egyrészt reálisabb lett a munkaerőigény, másrészt növekedett a munkára jelentkezők száma. Vitathatatlan azonban, hogy a jelenlegi munkaerőpiac rugalmatlan, regionális, nehezen változtatható. Valójában nem is igazi piac, részben a vállalati magatartás, részben az állampolgárok miatt. Igazi piaccá akkor válhat, ha majd a gazdasági életben teret hódít a piaci szemlélet. — A közhasznú munkával például. A különböző településfejlesztési elképzelések megvalósításában körülbelül 3 ezren vettek részt. Őket azonban csak 2 hónapig foglalkoztathatják. Utána el kell helyezkedniük. Egy másik eszköz az úgynevezett újrakezdési kölcsön, amely a vállalkozásokat segíti. Ugyancsak fontos a munkahelyteremtő beruházások támogatása pályázat útján. Azonban ezeknél is csupán a kezdeti lépéseket tettük meg. — A január elsejével bevezetésre kerülő munkanélküli segéllyel hogyan változik a helyzet? — A munkanélküli segély rendszerét a jövőre várhatóan nagy számú — 50—100 ezer — munkanélküli miatt vezetjük be. Ám a segély is csak egy eszköz a többi között, s nem is a legelső, amelyet alkalmazni kívánunk. Hiszen az előzetes számítások szerint a segélyek fizetése sokkal nagyobb összeget tesz ki, mint a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása. Célunk tehát továbbra is az, hogy a már meglevő foglalkoztatáspolitikai eszköz, rendszert — az átképzést, s az egyéb említett formákat — intenzíven továbbfejlesz- szük. Munkásőr újítók és feltalálók tanácskoztak nemrég Budapesten. Ország-világ megtudhatta ebből az alkalomból, hogy a fegyveres testület tagjai az idén elfogadott 193 újítással 282 millió forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. A tanácskozáson részt vettt Fenyővári János, a marcali munkásőregység egyik száizadparancsnoka is. — Kiket hívtak meg a tanácskozásra : a testületen belülieket, avagy minden feltalálót és újítót, aki a munkásőrségben szolgál? — Borbély Sándor országos parancsnok már a bevezetőben beszélt arról, hogy nem kizárólag és nem is elsősorban azokat invitálták a megbeszélésre, akika munkásőrség számára újítanak. Azok a munkásőrök vetették össze tapasztalataikat és beszélték meg a tennivalókat, akik a népgazdaság különböző ágazataiban már „kisütöttek” valamilyen megoldást a jobb munka érdekében. — Mit tart a tanácskozás Erdei apríték A rönkök Is álfagytak A természet elszámította magát, hamarabb érkezett a hó és a fagy, mint mielőtt a levelek lehullottak volna a fákról. Hiába volt a múltheti olvadás,' á hó sok helyütt megmaradt az erdőben. Az erdei emberek közé javarészt csak azok jönnek dolgozni, akik egész életükben az erdő közelében éltek. Vannak kontárok is. Ök csak egynkét hétig maradnak meg a favágók között. Ennyi idő alatt még azt sem lehet megtanulni, hogy melyik a cserfa és melyik a tölgy. Nemhogy azokat az apró fogásokat, amelyekkel a másfél mázsás rönköket is arrébb lehet rakni úgy, hogy nem kell súlyemelőnek lenni hozzá. Nem árt ha a favágó erős, de fölöslegesen nem pazarolhatja az erejét. Az egyenlétes teljesítményre mindig szükség van. A fizetéseket a kivágott, a feldarabolt, kérgezett fa mennyiségéért kapják. Közöttük mindenki csak köbméterben beszél, nem számít, hogy hány darab, meg az sem, hogy mennyi ideig dolgoznak. A köbméter minősít, s ettől dagadnak a borítékok. Egyesek szerint a favágók a bányászokhoz hasonló nehéz munkát végeznek, az erdőben kapott veszélyességi pótlék azonban nem ér fel a föld alatti munkáért járó kiegészítéssel, a bérkülönbö- zetről nem is beszélve. Amit lehet, gépekkel végeztetnek el az erdőben is. Ügyes masinák segítik a favágókat, bivalyerős gépek járnak be a fák közé, de jó néhány munkánál még minlegfontosabb mondanivalójának? — Az együttműködésre törekvést. Újítási téren a társ fegyveres erőkkel eddig meglehetősen laza kapcsolatunk volt. Ahol kitaláltak valami jót, az nem hasznosult másutt. Javasoltuk, hogy a társ fegyveres erők és testületek adjanak ki közös versenyfelhívást. A tanácskozás résztvevői biztató dolgokat is hallottak az újítások és találmányok gyorsabb hasznosításával kapcsolatosan. Az országos parancsnokság fejlesztési és számítástechnikai osztálya menedzserként kíván közreműködni az új megoldások elterjesztésében, az újonnan létrehozott költségvetési üzem pedig különböző módon segít — például a prototípusok gyártásában. Fenyővári Jánost a tanácskozás szünetében több újságíró faggatta. — Alkalmam nyílt elmondani egy régi meglátásomat arról, hogy mi nehezíti a szellemi termékek gyors dig csak a puszta kéz az egyetlen segítő. Sok dologban talán sohasem helyettesíthetik az embert a gépek. Pintér Ottó, a Sefag zselici erdészetének fahasználati ágazatvezetője egy nyolcmillió forintos svéd géppel büszkélkedik. A rakodó-vontatót lízingszerződéssel vették, másként nem juthatott volna hozzá a gazdaság. Két ilyen gép működik náluk, dicsérik is ezeket. A többi svéd berendezést is kedvelik a gazdaságnál, kivált azért, mert a zord körülmények sem teszik tönkre a masinákat. A robosztus kérgezővel például naponta ötven—hatvan köbméter méretes rönköt lehet letisztítani. Négy ember dolgozik mellette, ketten adagolják a félmázsás hasábokat, a másik oldalon -ketten szedik el a kérgezett rönköket. A gépet járható út mellett állítják fel, hogy onnan könnyedén elvihessék a papírfát. A zselici erdészet területéről elszállított méteres fahasáhasznosulását. A válasz csak részben lehet az, hogy sok munkahelyen még mindig félnek az újtól, az ismeretlentől. Nagyobb gond az. hogy a szabályozók továbbra sem ösztönzik kellőiképpen a gazdaságos megoldásokat. A gazdálkodóknak és az újításokban közreműködőknek gyakran az az érdekük, hogy a drágább megoldást valósítsák meg, mert akkor magasabb a tervezői díj, akkor jut nagyobb százalék a lebonyolítónak és akkor alakíthatók ki magasabb árak is. A dotációs rendszer csak segíti ezt a gyakorlatot és nem fékezi. Fenyővári János a tettek embere. Ezt nemcsak az egységparancsndka mondta róla, s nemcsak munkahelyén, a fonyódi tanácson is merik így. Találmányával is bizonyította : lehetséges Valamit olcsón és jól megoldani. A teraszos-kazettás szennyvíztisztító rendszer, amelyet harmadmagával „ötlött ki”, takarékosabban építhető és üzemeltethető és megbízhatóan működik, mint a korábban ismert víztisztító rendszerek. Más megoldása és elképzelése is arról tanúskodik: ismeri ugyan a szűkös beruházási kereteket, ám az indokolatlan várakozást, a tétlenséget nem kedveli. K. Gy. bök fele a papírgyárakba kerül, a fűrészáru mellett ez is jókora hasznot hoz a gazdaságnak. A vastagabb rönköket mindjárt elviszik a fűrészüzembe, de a nagyobbak között akad olyan is, amelyik rosszul nőtt vagy éppen az időjárás tett benne kárt. Az út mellé ikivon-ta- tott cserfán széles repedést mutat -Pintér Ottó. Ha ezeket a rönköket elfűrészelnék, darabokra hullana szét a deszka. Egy másik fa kérgén hosszan húzódik a fagyléc: az ilyent sem érdemes szétfűrészelni. A szabálytalanul felaprított rönköket nem tudná a gép lékérgezni, ez is olyan munka, amelyiket egyhamar nem háríthatják át a masinákra. Nem mindenki tud kérgezni, pedig nem kell hozzá más, csak egy jó éles fejsze és néhány éves gyaA lakásgazdálkodás rövid távú koncepciójával foglalkozó kormány-előterjesztésről az Országos Tervhivatal felkérésére állást foglalt a Lakásbérlők Egyesületének elnöksége. Az állásfoglalás rögzíti : az egyesület kívánatosnak tartja, hogy a közép- és hosszú távú koncepciók és jogszabálymódosító tervek a döntés előtt kerüljenek a nyilvánosság elé. A lakás- és lakóházfenn- tartási költségeket csökkenthetőnek tartja az egyesület a nagymértékű pazaröt éve került a hasítógép mellé. Azelőtt ő is a fák között dolgozott: döntött, aprított, de a lábai nem bírták tovább a járkálást. Az erdőtől nem akart megválni : kér- gező lett. — Meg kellene próbálnia magának is,' egy hét alatt beletanulna. Nem olyan ör- döngős ez, de először úgy elfáradna, hogy estére a vacsorához se lenne kedve. Az idén 82 ezer köbméter vastagfát vágnak a zselici erdészetben. Nekik sem jött jókor a fagy, átjegesedtek a fák kérgei, nehezebben megy a munka az erdőben. Reggelente tüzet gyújtanak a favágók, amellett eszik meg a reggelijüket, azután csak délidőben melegednek megint. Az ebéd többnyire sült szalonna vagy konzerv, de legtöbben csak vacsorára esznek meleg ételt. Besötétedik, mire hazaérnek. Faragó László lás megszüntetésével, valamint a nagy létszámú, bürokratikus IKV-k felszámolásával, illetve kivitelezőként működtetésével. Az egyesület megítélése szerint az állami lakások üzemeltetéséhez és fenntartásához nem szükséges do táció, ugyanis a jelenlegi lakbérek és díjak fedezik, s eddig is fedezték az üzemeltetési költségeket. A víz- és csatornadíjak áthárítását a lakosságra indokolatlannak, sőt: jogellenesnek tartja, mivel ez a szolgáltatás már korábban is a lakbér része volt. Ne a drágább, hanem a jobb megoldást Újító munkásőrök korlat. Balogh József több mint Pazarlás a fenntartásban A LAKÁSBÉRLŐK ÁLLÁSFOGLALÁSA
