Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 289. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 6., kedd Grósz Károly látogatása a Magyar Televízióban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Berecz Jánosnak, az MSZMP PB tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában, hétfőn a Magyar Televízióba látogatott. A vendégeket Bereczky Gyula, az MTV elnöke, Szűcs Istvánná, az V. kerületi pártbizottság első titkára és dr. Hálák László, az MTV pártbizottságának titkára fogadta. Grósz Károly felszólalt az MTV munkaértekezletén, amelyen a magyar televíziózás megújulásáról, az 1989. évi feladatokról, az I. és II. program tervezett struktúrájáról tárgyaltak az intézmény dolgozói. Vélemény- és nézetszabadság — a párton belül Ülésezett a szervezeti szabályzattal foglalkozó bizottság Hétfőn Petrovszki Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a KB osztályvezetőjének elnökletével ülést tartott az a munkabizottság, amelyet a Központi Bizottság a szervezeti szabályzat átdolgozásának előkészítésével bízott meg. A bizottság tagjai a párton belüli vélemény- és nézetszabadság biztosításával, valamint a kisebbségi vélemények védelmével kapcsolatos tézistervezetet, továbbá a munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek feladatainak meghatározására vonatkozó javaslatot vitatták meg. A két dokumentumtervezet előkészítése része annak a munkának, amely a májusi országos pártértekezlet óta a párton belüli demokrácia szélesítésére, az alapszervezeti munka szerepének növelésére irányul. Magyar képviselet Szöulban AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜLÉSE A béralku első felvonása r Érdekek, demokrácia, szövetség Szenzációk nélkül ért véget a szakszervezetek országos tanácskozása, a péntektől vasárnapig tartó értekezletnek nem voltak igazi meglepetései. Ha nem is tudományos igénnyel, de a politikai cenzúra megvonásának szándékával elemezte a főtitkári kiegészítő történelmi félmúltunkat, s abban a mozgalom felelősségét. Lényeges és érdemi előrelépés történt az országos konferencián abban, hogy a dokumentumokban megfogalmazottakat támogatva a küldöttek egyértelműen állást foglaltak: szűnjék meg a szakszervezetek úgynevezett kettős funkciójából származó szerepzavar. A mozgalomnak egyetlen igazi feladata lehet csupán: az érdekek hathatós képviselete és eredményes védelme. Hogy ezt a feladatot a mozgalom el tudja látni, az eddiginél sokkal több demokráciára, kevesebb centralizmusra és a bürokrácia megszüntetésére van szükség. A konferencián a felszólalók kifejtették: ennek megvalósításához csakis az alulról építkező mozgalomban látják a garanciákat. Épp ezért az alapszervezeteket kell az igazi munka színterévé tenni, s meg kell teremteni a garanciákat ahhoz, hogy az alapszervezetek határozhassák meg, hozhassák létre a magasabb szerveződési szinteket. Kiderült azonban az is, hogy bármennyire is szeretné visszaszerezni a tagság bizalmát a gyökeresen megújulni kívánó szakszervezet, ez nem lesz könnyű feladat. A társadalom jó néhány rétegében ugyanis ma már szinte tűrhetetlen feszültségek halmozódtak fel: a bérből, fizetésből és nyugdíjból élők jelentős hányada él a létminimum közelében vagy az alatt. így szükségszerű, hogy a szakszervezeti vezetés hangot adjon a jogos követeléseknek, ugyanakkor megfelelő önmérsékletet és kompromisszumkészséget is tanúsítva kapcsolódjék be egy olyan gazdaságpolitika kidolgozásába, amely tartalmazza a gazdasági növekedés elemeit, de egyúttal antiinflációs szándékú is. A felszólalásokból egyértelműen csendült ki a szak- szervezeti figyelmeztetés: a mozgalom elfogadhatatlannak tartja, hogy további terheket rakjanak a lakosság vállára. A kormánynak olyan politikát kell folytatnia, amely nem a szűkkeblűén értelmezett költségvetési optimumot, hanem sokkal inkább a társadalmi optimumot keresi. Sajnos, nem jött létre a kívánatos kompromisszum az alternatív és a SZOT keretein belül szerveződő mozgalmak között. Hogy melyik fél követte el a hibát? A SZOT azzal, hogy csupán a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét hívta meg az országos értekezletre, vagy a TDDSZ, hogy nem fogadta el ezt a meghívást, arra hivatkozva: a meg nem hívottakkal vállalt szolidaritás kötelezte erre a lépésre — nos ezen lehet vitatkozni. A szakszervezeti tagság mindenesetre jogosan fogalmazta meg küldöttei által azt az óhajt, hogy az igen nehéz és bonyolult helyzetben csak az egységes mozgalom képes a hatékony fellépésre. Sz. A. Etre Sándor, a Koreai Köztársaságban megnyitandó állandó magyar képviselet vezetője hétfőn megérkezett Szöulba. A kelet-európai országok közül Magyar- ország nyit elsőként állandó képviseletet a dél-koreai fővárosban. Etre Sándor nagyköveti rangban vezeti a képviseletet, amely státusától eltérően töhb, csak nagykövetségeknek kijáró diplomáciai előjoggal is rendelkezik — mondották szöuli illetékesek. Az Ipari és a Belügyminisztérium, az Országos Bá- nyaműszaki Főfelügyelőség, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a rendőrség és a dorogi szénbányák képviselőiből álló vizsgáló szakbizottság hétfőn — három csoportban — ismét helyszíni szemléket tartott a robbanás sújtotta lencsehegyi bányában. Neuberger Antal, az Országos Bányaműszaíki Főfelügyelőség elnöke, a bizottság vezetője külszínre érkezésük után, a kora esti óráikban elmondta, hogy összegezték a bányában tapasztaltakat, s a látottak alapján engedélyt adtak arra, hogy az aknában — a megfelelő biztonságos körülmények megteremtése után — már a délutános műszakban megkezdhetik a szén- termelést. Kivétel az 52-es számú kamrafejtés, ahol a robbanás történt. Ezt a munkahelyet változatlanul megfigyelés, ellenőrzés alatt tartják, s itt kedden ismét, szemlét tartanaik. A magyar diplomata az ötvenes években a phenjani Kim ír Szén egyetemen szerzett diplomát, majd 1979—1984 között nagykövetként dolgozott a KNDK fővárosában. Megérkezése után Etre Sándor koreai nyelven mondott nyilatkozatában kijelentette : Magyarország a képviselet megnyitásától azt várja, hogy tovább fejlődjenek a két ország közötti gazdasági, kulturális, sport. és más jellegű kapcsolatok. A tárna átszellőztetése már befejeződött. Még a délelőtti műszakban a lencsehegyi bányászok közül 337- en leszálltaik a bányába, és hozzákezdtek a robbanás által okozott kisebb károk elhárításához, a vágatok fenntartásához, kitakarításához. A szakbizottság a tanúk kihallgatásával folytatja a robbanás részleteinek vizsgálatát. Kedden bevonják a munkába a miskolci egyetemnek, valamint a pécsi bányák kutatóintézetének szakembereit is. Közreműködésükkel és az eddig elkészült laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján keresnek választ arra, hogy sújtólég- vagy szénporrobbanás történt-e a 200 méter mélységben lévő 52-es számú kamrafejtésben. A Dorogi Szénbányák és az Állami Biztosító képviselői az áldozatok és a sérültek hozzátartozóinak hétfőn délig több mint 2 millió forint gyorssegélyt fizettek ki. A hozzátartozókat lakáHétfőn a SZOT székházában ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével. A testület elfogadta ideiglenes ügyrendjét. Eszerint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában részt vesz tagként a kormány, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Gazdasági Kamara, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa képviselője, valamint a Kiskereskedők Országos Szervezetének, a Kisiparosok Országos Szerveze. tének és a Vállalkozók Országos Szövetségének közös képviselője. Megállapodtak abban, hogy az érdekegyeztető tanácsban tanácskozási joggal állandó meghívottként részt vesz az Országos Tervhivatal államtitkára és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, valamint állandó megfigyelőként a KISZ képviselője. Megállapodtak az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörében is. Eszerint az ÓÉT javaslatokat tehet a bérmechanizmusnak az általánostól eltérő elemeire, ajánlást a gazdálkodó szervezetek bérgazdálkodásává, a követendő bérpolitiikárai, a béremelésék mértékeire, valamint a foglalkoztatáspolitikára, s konzultációt folytathat a reálbérékről és a szociálpolitikáról. Rögzítették : a megállapodásban résztvevők a rendelkezésükre álló eszközök alkalmazásával törekszenek a megállapodásban foglaltak betartásira. Elfogadták, hogy kötelezően újra kell tárgyalni azokat a kérdéseket, amelyekben a tárgyalások első menetében nem tudnak megállapodásra jutni. sukon keresték fel és ott adták át részükre a rendkívüli segélyt. A hősi halált halt 11 bányászt csütörtökön temetik el lakóhelyükön. A vasárnapi lencsehegyi bányaszerencsétlenségnél az alábbi 11 bányász vesztette el életét: Bagdi István 48 éves vájár, Hegedűs János 51 éves szakvezető vájár, Kreisz József 41 éves körzetvezető főaknász, Moso- nyi Tivadar 50 éves aknász. Reményi Mihály 38 éves lakatos, Tillich Henrik 47 éves villanyszerelő, Szatmári István 39 éves vájár, Va- kán Ferdinánd 50 éves mozdonyvezető, Data Andrzej 31 éves vájár, Legozny Józef 52 éves vájár, Bagyura István 45 éves szakvezető vájár. zóan elfogadták azt a javaslatot, hogy a bérből és fizetésből élőket érintő kérdésekben a Minisztertanács, a SZOT és a Magyar Gazdasági Kamara képviselőjének egyetértése nélkül nem hozható megállapodás. Ezt követően az érdekegyeztető tanács a jövő évi bérmechanizmussal összefüggő kérdésekről tárgyalt. Elsőként a szakszervezeteknek a kötelező minimális béremelésekre vonatkozó javaslatát vitatták meg. A szakszervezetek jövőre minden dolgozó számára 3 százalékos kötelező béremelést tartanak szükségesnek az alapvető cikkek áremelkedésének részbeni kompenzálására. Ezzel Martos István, a Kamara alelnöke nem értett egyet, mert mint mondta, ez az intézkedés a vállalatok egy részének olyan többletköltséget jelentene, amely veszteségessé tenné gazdálkodásukat. Azt is hozzátette: a vállalatok most még nem tudják, hogy az elvonások mértéke jövőre valójában mennyit tesz ki, s így a gazdálkodó szervezetek nevében nem lehet állást foglalni olyan bérkérdésekben, amelyek a vállalatoknál maradó nyereségtől függnek. A szövetkezetek képviselői részéről is aggály merült fél ezzel kapcsolatban, mert ez az intézkedés a szövetkezetek egy részét is veszteségessé tenné. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a kormány nem érdekelt a bérek minimális kötelező emelésében és az ' esetleges felső korlát meghatározásában, de ha a vállalati vezetők a helyi szakszervezeteik képviselőivel ilyen megállapodást kötnek, azit tudomásul veszi. Mivel a tárgyaló felek nem tudtak e kérdésben konkrét megállapodásra jutni, abban A sebesülteket pillanatnyilag két budapesti és három vidéki kórházban ápolják. Állapotukról a következő tájékoztatást kaptuk : a budapesti Honvéd-kórházban ápolt hét beteg közül négy állapota változatlanul súlyos, életveszélyes, három bányász égési sebei súlyosak. A Kun Béla utcai kórházban két sérült súlyos, életveszélyes állapotban van. Az esztergomi kórházból hétfőn három bányászt a győri katona-kórházba szállítottak súlyos, életveszélyes égési sérüléseik miatt. Az esztergomi kórházban hét, a dorogi kórházban tizenkét bányászt kezelnek gázmérgezés miatt, valamennyiük állapota a körülményekhez képest kielégítő. maradtak, hogy ajánlással fordulnak a vállalatokhoz. Ennek megszövegezésére a kamara és a szakszervezetek képviselői a közeli napokban ülnek össze. A kormány javaslatot tett arra, hogy a bérek alsó határát a jelenlegi 3000 forintról 3500 forintra növeljék. A javaslat 232 ezer dolgozó számára jelentene száz —ötszáz forint béremelést, ennek éves kihatása egymil- liárd forint. A szakszervezetek azonban a kormány által javasoltnál magasabb emelést szorgalmaztak azért, hogy a bérminimum közelítsen a létminimumhoz. A kamara s a szövetkezetek képviselői sem a kormány, sem pedig a szakszervezetek javaslatát nem tartották elfogadhatónak, ugyancsak a gazdálkodó szervezetek teherviselő képességére hivatkozva. Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba, az ÁBMH elnöke elmondta: a kormány nem tudja elfogadni azt az álláspontot, hogy a javaslat elvetésével akarják a vállalatok jövedelmezőségi pozícióját javítani, a béreket továbbra is alacsony színvonalon tartva. A tárgyaló felek ebben a kérdésben is abban maradtaik, hogy a közeli napokban e kérdést is újratárgyalják. Előtte megvizsgálják, hogy a minimális bérek felemelése milyen területeket érintene, s egyes szakmákban ez mekkora összeget jelentene. Ezután a jövő évi kedvezményes bérfejlesztési lehetőségekről tárgyaltak. A kormány azt javasolta, hogy jövőre kapjanak ilyen lehetőséget azok a vállalatok, amelyek a hozzáadott értéket úgy növelik 10 százalékkal, hogy a bérek csak 4 százalékkal nőnek. A szak- szervezetek indítványára végül is ezit úgy fogadták el, hogy a hozzáadott érték 10 százalékos növekedése mellett 5 százalékkal nőhetnek a bérek, a bérnövekmény utáni adófizetés kötelezettsége nélkül. Nem tudtak viszont megállapodásra jutni abban a kérdésben, hogy mely területek részesülhessenek jövőre 3 százalékos adómentes bérfejlesztésben. A kormány a mezőgazdaságot és az élelmiszer-kiskereskedelmet javasolta, a szakszervezetek szerint viszont ugyanilyen kedvezményben kellene részesíteni a kommunális és közszolgáltató vállalatokat is. Ezt a kérdést is újratárgyalják majd. Megállapodtak abban, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek bérköltsége nem éri el az évi 20 millió forintot, mentesülnek a bérmechanizmus előírásai alól. Ugyanilyen megállapodás született azok. ról a vegyes vállalatokról, amelyekben a külföldi tőke részaránya eléri a 20 százalékot, vagy az 5 millió forintnak megfelelő értéket. Egyetértettek abban, hogy jövőre célszerű lenne felemelni az adómentes jövedelmek határát a jelenlegi 48 ezer forintról 55 ezer fo. rintra; a kormány ilyen értelmű javaslatot terjeszt az adótábla módosításáról a parlament elé. Az induló adó mértékében azonban nem tudtak közös nevezőre jutni. A tárgyaló felek az országgyűlés decemberi ülésszaka idején találkoznak ismét, hogy újiratárgyalják a még nyitott kérdéseket. A hétfői ülésre vonatko. Lencsehegyi bányaszerencsétlenség Megkezdődött a termelés, a vizsgálat folytatódik 11-en vesztették életüket, többek állapota válságos A Magyar Néphadsereg 6. katonai kórházának égésplasztikai osztályán három megsérült bányászt gyógyítanak
