Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
1988. december 5., hétfő Somogyi Néplap 3 TANÁCSÜLÉS ELŐTT Számvetés az agrárágazatról December ,13-án ül össze legközelebb a megyei tanács választott testületé. A tanácskozáson szereplő nyolc napirendi pont témái közül a feltehetően legszámottevőbbről adunk most előzetes összefoglalót. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság hosszú távú fejlesztési programjának végrehajtásáról, az ágazatot irányító osztály munkájáról terjeszt jelentést a testület elé dr. Győri József elnökhelyettes. A jelentésből kitetszik, hogy a program szerint — amely 1979-ben született — az agrárágazatok termelése és gazdálkodása fejlődött, bár a változó külső és belső gazdaságpolitikai körülmények és követelmények befolyásolták alakulását. Iparszerű termelés alakult ki, s a gazdálkodók tevékenységi köre, termelése és a termékek választéka a piaci igényekhez igazodott. A növénytermesztésben csökkent a terület, de nőtt a termelés, A gazdaságok jobban figyelembe vették a helyi adottságokat, általánossá vált a rendszerszerű termelés, s a szakosodásban is eredmények mutatkoztak. A termékek mennyisége növekedett, de nem érte el a tervezettet. A kedvezőtlen időjárás is befolyásolta a hozamokat. A jövedelmezőség romlott. Emiatt nagyobb mértékben csökkent a szántóföldi növénytermesztés aránya s a zöldségfélék termőterülete visszaesett, a gépi betakairítású növényeké nőtt. Elemzi a jelentés a szőlő- és gyümölcstermelés helyzetét is, s ez utóbbiról többek között megállapítja: a tervezettnél jobban csökkent a nagyüzemekben. Az okok között a kézi munkaerő- igényt, a kedvezőtlen jövedelmezőségi és piaci viszonyokat említi az előterjesztés. A testület számot vethet azzal is, hogy az állattenyésztésben csak részben sikerült megvalósítani terveinket. A szarvasmarha-állomány az országosnál is nagyobb mértékben (a tsz- ekben kétharmadára, a kisgazdaságokban felére) csökkent, az állami gazdaságokban 25 százalékkal nőtt. A tejtermelés javult, mégis 10 százalékkal elmarad az országostól. A sertésállomány is több mint 20 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban volt, ezzel szemben javultak a fajlagos mutatók. Megszűnt a takarmányhiány Somogybán, a minőségi követelményeket azonban nem mindig tudták biztosítani. Eredményekről adhat számot megyénk az erdő- és vadgazdálkodás tekintetében. 1980 és 1987 között 7,4 millió köbméter fát termeltek ki, az erdőművelés, a telepítés és pótlás azonban nem éri el a kívánt szintet. Javult a gépesítés, több korszerű faipari termébe gyártását vezették be, s a SEFAG profilja bútorgyártással is bővült. A vadászatból származó bevétel megkétszereződött, megközelíti a 200 millió forintot. A kisgazdaságok áruértékesítése 35 százalékkal nőtt, de itt is csökkent az állat- tenyésztés, fejlődött viszont a növénytermesztés és a kertészeti termékek aránya. Tapasztalható még piaci bizonytalanság, zavart okoz az árverseny, javult ezzel szemben a szervezettség. A legdinamikusabban az alaptevékenységen kívüli tevékenység fejlődött, s ennek legbizonyítóbb ténye, hogy az 1980. évi 1,8 milliárd forintról 4,2 milliárdra nőtt az árbevétel. A jövedelmezőség persze eltérő. De lényeges az is, hogy o 118 új tevékenység 2200 embernek biztosított munkalehetőséget Somogybán, s az e területen foglalkoztatottak száma 6055-re nőtt. Az előterjesztés foglalkozik a nagyüzemek eszközellátottságával és a gazdálkodás eredményével is. Az előbbiről megállapítja többek között, hogy a beruházásoknál csökkent a saját erő és nőtt a hitelek aránya. Mindössze 26,6 százalékos beruházásnövekedéssel számolhatunk el. A tsz- ek — eszközeik elhasználódása miatt — számottevőbb beruházást hajtottak végre. A világbanki programok egyébként a gépesítésben 51,4, az építésben 105 százalékos növekedést tettek lehetővé. Nem örömteli megállapítás, hogy a gazdálkodás eredménye és hatéjkonyságla a tervezettnél és a szükségesnél is szerényebb. A termelési érték 58,7 százalékkal nőtt. Az állami gazdaságok 90, a tsz-ek 43 százalékkal növelték termelésüket, ez azonban nagyobbrészt a felvásárlási árak emelkedésére vezethető visz- sza. A jelentés részletesen elemzi az élelmiszeripari vállalatok helyzetét, amelyet kedvezően befolyásolta trösztök felszámolása. A vállalatok termelési értéke 1985-ig 25,9 százalékkal nőtt, az utóbbi évben viszont 2,3 százalékkal visszaesett. összegezve azt állapítja meg a jelentés, hogy az ágazat fejlődési iránya megfelelt a programban előírtaknak, a fejlődés üteme és mértéke azonban eltérő volt. A beruházások, az állatlétszám alakulása, az érdekeltségi és vállalkozási formák lassú térhódítása, az alacsony nyereségtermelés, az együttműködés azonban nem felelt meg a programban jelzett szándéknak és elhatározásnak. A testület elé szánt jelentés ezek után az irányítás szervezeti és munkamódszerbeli helyzetét elemzi, majd feladatokat szab meg az előrelépés érdekében. Ezek között olvashatjuk, hogy alapvető teendő a termelés minőségi és hatékonysági tényezőinek fejlesztése, a jövedelemtermelés növelése, a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás. Kiemelt figyelmet érdemelnek továbbra is a kedvezőtlen adottságú és kritikus helyzetben levő tsz-ejk, s nagyobb gondot kell fordítani a különböző szervezetek együttműködésére ás. A határozati javaslat az előzőek összegezéseként állapítja meg többek között, hogy az agrárágazatok a gondok ellenére teljesítették alapvető teendőiket: a lakosság színvonalas ellátását és az exportfeladatokat. Ezután előírja, hogy a feltárt helyzetnek és a megváltozott körülményeknek, megfelelően a szakigazgatási szerv dolgozza ki Somogy agrárágazati új koncepció- tervét. A jelentéshez sokatmondó — és áttekinthető — táblázatokat, tények és adatok halmazát tárta föl az előterjesztő. Feltehetően ez is hozzájárul majd, hogy a testületi tagok felkészülten és elmélyült ismeretek birtokában vehessenek részt a vitában. Piknik szendvicstúró Marcaliból Megkezdték a gyártást Fiatalok a hatházban „Lakást el nem adunk” Mindössze 29 laikásigénylő van Barcson. Közülük nyolc még az idén beköltözhet az új otthonba. Mi a titka az eredményes lakásgazdálkodásnak? — A hetvenes évek elején kielégítettük az igényeket — mondja Feigli Ferenc tanácselnök. — Abban az időben aki Barcsra jött dolgozni, kapott lakást. Akkor évente 250-en kérték, mégis jóval könnyebb dolgunk volt, mint most. Még tíz évvel ezelőtt is — az idei 32-vel szemben — száz lakást adtak át egy évben. Akikor tanácsi hatáskörben foglalkoztak OTP-s és szövetkezeti lakások, bérlakások kiutalásával. A KISZ is szerepelt az építtetők között. Most csak a tanácsi és az OTP-s lakások tanácsi kijelölése maradt. A lakásszövetkezeti forma nem vált be. Nem találtak megfelelő személyt a pénzkezelésre, az alapszabály megfogalmazására, így a szövetkezetek nagy része feloszlott. Az OTP viszont jó partnernak bizonyult a lakásgazdálkodásban. Volt olyan év, hogy 130 lakást hirdettek meg egy évben. A pénzintézet ezzel a nagyobb ösz- szegű kedvezményes kölcsönök folyósítását is vállalta. A lakások nagy része másfél vagy kétszobás volt. Azóta nőttek az igények. Akik akkor ilyenbe költöztek, most több helyiségből állót vagy családi házat szeretnének. Ilyenkor az OTP visszavásárolja a „kinőtt” otthont. Az idén 15 ezer forint volt a legkisebb és 18 ezer a legnagyobb összeg, amelyet egy négyzetméterért fizettek. A tanácson is megbecsülik a már fölépült ingatlanokat. Más városokban divattá vált — félve a felújítástól — a tanácsi bérlakások eladása, jóvail az értékük alatt. Ez szinte „nemA napokban befejeződött a próbagyártás; már folyamatosan termel az új gépsor a Kaposvári Tejipari Vállalat marcali túródesz- szert-gyártó üzemében. A három és fél millió forintos beruházás során egy fűthető keverőgépet és egy csomagológépet vásároltak, s ezek segítségével különféle ízesítésű szendvicstúrót gyártanak. A marcali üzemben évek óta csak túrót készítenek és ebből finomabbnál finomabb desszerteket kevernek. A túrórudi régóta kedvelt csemegéje a gyerekeknek. Csakhogy egy-két termék nem ad biztos alapot hosszú ideig, még. akkor sem, ha az ízesítetten túrónak és a desszerteknek jelenleg kitűnő piacuk van. Az ország többi tejipari vállalata is jelentkezett jó néhány új készítménnyel, mert az ízesített tejtermékeket zeti ajándék” volt a bérlőnek. — Mi még egyetlen tanácsi bérlakást sem adtunk el — mondja dr. Bencze Lajos vb-titkár. — A tanácstagokat továbbra is az az elv vezérli, hogy „lakást el népi adunk” — teszi hozzá Fiegli Ferenc. — A VII. ötéves tervre előirányzott lakás- építési alapot elköltöttük, így jövőre nem épülhet tanácsi lakás Barcson. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a tanácsi lakásokra szükség van és szükség lesz. Ezért 1990-től folytatjuk a programot. Addig a meglevőkkel kell gazdálkodnunk. Az építési és felújítási költségeket csökkenti, hogy a városban van jól dolgozó építőipari vállalat. így a jogos lakáscsere iránti igényeket is ki tudják elégíteni egy éven belül. Fontos a más városokból érkező szakembereik letelepítése. Ipari telepfejlesztés volt az ÉSZKV-nél. A Jársokkal nagyobb haszonnal tudják eladni. Velük akarnak versenyre kelni a marcaliak. Ezért vették meg a Magyar Tejipari Kutatóintézet egyik licencét, s most már folyamatosan gyártják a Piknik szendvicstúrót. A keverő- és csomagológépen kívül másra nem volt szükség. Az üzem egyik szabad területén állították föl a berendezést, s egy műszakban, akár tízezer tubust is megtölthetnek ízletes túrókrémmel. Egy-egy tubusba 100 grammot töltenek. A zsíros túróból készülő masszát különleges fűszerkeverékkel ízesítik — egy osztnák cég receptje szerint. A kutatóintézet ajánlásában kilenc különböző túrókrém szerepel. Most még csak kétfélét gyártanak Marcaliban. Ha azonban sikerük lesz a szendvicstúróval, bővítik a választékot. műszerelvény-gyártó Vállalathoz és a termelőszövetkezethez is kell a szakember. Az állomással szemben épülő úgynevezett „hatházak”. ba fiatal szakembereket is várnak. Barcson helyesen állapították meg az arányt az építés és a felújítás között. At utóbbinál arra i,s ügyelnek, hogy ez a lakások számának növekedését eredményezze. így a Széchenyi utca 10. számú ház felújítása után is több lakásba költözhetnek be, mint ahányan azelőtt laktak ott. Barcson is támogatják a magánerős építkezést. Az igényekhez igazítják a parcellázást. Ha egy utcában a telkeknek a felére már van jelentkező, kijelölik a területet. A közművesített telek négyzetméterenkénti ára hatszáz forint. Csak járda nincs, ezt a lakók építik később társadalmi munká- ba/n. A lakáshoz való jutás esélyeit növelik azzal is, hogy fölmérik a környező községekben levő elhagyott házakat. Barcson további munkahelyek létesítését tervezik. Ennek ütemétől a lakásgazdálkodásban sem akarnak lemaradni. B. A. Új tsz- gépműhely Korszerű gépműhelyt épített <a tahi termelő- szövetkezet mintegy ti- zenkilencmillió forintért. ötmilliót fordítottak a felszerelésre. E műhelyben vesznek részt gyakorlati foglalkozásokon a mezőgazdasági szakközép- és szakmunkásképző intézet fiataljai. 23 és féJ ezer tonna szén Szombaton és vasárnap is teljes, háromharmados műszakot tartottak a Borsodi Szénbányák hat aknájának dolgozói. A bányászok a hétköznapi teljesítményeknek megfelelő, sőt sok helyütt azt túlszárnyaló eredményeket értek el. Szombati 10 720 tonnás tervüket 11 265 tonnára teljesítették, vasárnap pedig 11 700 tonna szenet küldtek a felszínre — ez mintegy 400 tonnával haladja meg a tervezettet. Szelesaknán például 126 százalékos tervteljesítéssel 1450 tonna, a mákvölgyi bányaüzemben pedig 154 százalékos teljesítménnyel 1900 tonna szenet fejtettek s továbbítottak a felszínre. Az említetteken kívül valameny- nyi akna több mint 100 százalékra teljesítette mindkét napra esedékes tervét. A hétvége mindkét napján csúcsüzemben dolgozott a berentei központi szénosztályozó; onnan irány vonatokkal továbbították a szenet a kelet-mágyarorszá- gi és alföldi tüzép-telepekre. A borsodi tüzép-ekre az aknáktól közvetlenül teherautókkal szállították a frissen fejtett szenet. A szállítmányokból jutott az erőműveknek is. A borsodi bányászok jó teljesítményükkel — a decemberi terveket túlszárnyalva — a hónap első négy napján mintegy háromezer tonnás többlettermelést értek el.
