Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-24 / 306. szám
1988. december 24., szombat Somogyi Néplap GYERMEKEKNEK Falánk halászmadár Jeges mese Jegesmedve Benedek a jégitorémnél is jcibban szerette a fagylaltot, küionö- seni, ha tejszínhabra is futotta a családi költségvetésből, Ebben is, meg abban is különbözött a testvérikéitől — Jölánikától meg Jenőkéitől —, hogy a hógolyózásnál, a síeűlélsinél, sőt még a szánkózásnál is jobban érdekelték a képeskönyvek. — Nahát — mondta nem is egyszer állmélkodva, amikor olyiam képeikre bukkant, amelyekről egyetlen szín hiámyzott : a fehér. Kék volt ezeken a képeken az ég, aranysárgán izzott -a sarkukban a nap, és zölden hullámzott az erdő... Az egyiken csillogó, barna bőrű emberkék játékvárat építették, szakasztott olyan várait, mint amilyent Benedek meg Jenőke is épített már, nem is egyet. Csakhogy ez a vár nem fehér, hanem sárgás-sziürike volt. Benedek behunyta a szemét és elképzelte, hogy ő a vár ura. Fent állt a legmagasabb bástyán, keresztbe fonta a karját a mellén, és felvetette büszkén a pa- pírcsáikós, fejét... — Nahát — mondta, illetve hát... csak akarta mondani, merthogy ki tudja honnan, honnan nem, talán az erdőből, előbukkant Fehémyuszi. Fehér- nyusziinól pedig tudnivaló, hogy nagy ám a tudománya! Ö szokta húsvétikor fehérre festeni a piros tojásokat... Hát hogyne fagyott volna bele Benedekbe a szó. — Gyere, gyere, Benedek — mondta barátságosan Fe- hélrnyuszi. — Gyere, gyere! És Benedek ment, követte Fehénnyuszit, csak előbb megtömte a tarisznyáját ro-. pogósra gyúrt hógolyókkal. Mit, mit nem, talán a homokvár elfoglalását forgatta a buksi fejében, miközben Fehémyuszival együtt eltűntek a képeskönyvben, és nemsokára már a lépteik neszét is elnyelte az erdő. Merre mehettek, merre járhattak? Mi történt a hógolyókkal? — Senki sem tud bizonyosat. Meg egyébként is: mindez olyan régen történt, hogy jószerével már senki sem emlékszik Jegesmedve Benedekre, Jolán- kálra meg Jenőikére. Nekem is csak azért jutott az eszembe mindez, mert a minap hétpecsétes levelet kaptam egy répaorrú hóembertől. Azt újságolta, hogy messze északon, ahol egész éjjel világít a hó, látott egy vénséges vén, ősz szakállú, öreg medvét. Fehér bundában üldögélt a jégkunyhója előtt, és napsütötte országokról, langyos szélben hullámzó erdőkről meg homokvárat építő, barna bőrű kisfiúikról mesél az ámuldozó, fagyl/aJttölcsért rágcsáló bo- csoknak... Vallató Géza Rajz: Poszovácz Orsolya 5. o. tanuló Nehezen hihető, hogy az arany és gyémánt utáni, vad sóvárgáshoz hasonlóan a madárürülék is felidézte a Ikönnyen elérhető, gyors meggazdagodás lázát — de mégiis így van. Az inkák jól ismerték ennek értékét, de virágzó birodalmuk bukása után több évszázaddal a világihírű német tudós nák kellett ismét fölismernie, hogy mit jelent a mezőgazdaság számára a guanó. Megindították a becses anyag kibányászását, amely a dél-amerikai üledéklelő- heiyéken méter vastag rétegedben feküdt a föld színén. A baievő madaraik ürüléke dús nátriumban, mész- ben, foszforban és nitrogénben, Az évszázadok folyamán akár 40—60 méter vastag, guanórétegek is felhalmozódtak. Ezeknek a guanóüledékeknek a felépítésében a főszerepet a guanó- kormarán játszotta, amely egyike az evezőlábúak rendjébe tartozó, 30 fajt számláló halászmadarak csaladjának. A kárókatonák fészkei nagyon különfélék: a fák koronáiban és bokrokon rendszerint ágakból épülnek, a talajon azonban tengerifűből, tengeri mosaat- ból és guanóból készülő lapos halmaz. Ha fán fészkelnek, a fa néhány év alatt elpusztul, elszárad a madár maró ürülékétől. A kormorénok gyomra 75 deka halat képes befogadni, ezért a halászok, haltenyésztők sokfelé irtják. Mivel az elfogott halat nem képesek a víz alatt lenyelni, Kelet- Ázsiátoan halászatra idomítják őket. A nyakukra illesztett bőrzsinór megakadályozza, hogy a madarak lenyeljék a zsákmányukat, amelyet a halász így köny- nyen elvehet a madaraktól. Kínában, Japánban erre a célra tenyésztik is a kárókatonáit. Hollandiában viszont csaknem ki pusztították a kormoránt, ezért mintegy 30 éve védetté nyilvánították. Azóta számuk 10 000 párra emelkedett, és újra gondot okoznak a halászoknak. A hatóságok a közeljövőben döntenek a madarak további sorsáról. Magyarországon, a Kis-Balatonon szintén menedéket kapott a kárókatona. Képünkön : az çlegâns megjelenésű, falánk kárókatona. G A R D G N V •Á Z ß E 0 1 ADD ÖSSZE! Írjátok be a számokat az üres négyzetekbe úgy, hogy a három sor számjegyeinek összege 200 ezer legyen! (A helyes válasz a 11. oldalon.) A természet karácsonyfája KI AZ ÍRÓ? Induljatok el a bal felső sarok G betűjéből, és lóugrásban haladva olvassátok össze a betűket — úgy, hogy egy ismert magyar író nevét kapjátok eredményül. Ki az író? (A helyes válasz a 15. oldalon.) 0 1 2 3 5 H 32 53 68 400 ■ \ Volt egyszer egy nagyon szegény asszony. Egyszobás kis lákásban lakott. Amit keresett, az a legszükségesebbekre is nagyon kevés volt, mert ebből kellett eltartani két árva gyermekét, Zolit és Juditot. De soha nem zúgolódott sorsa ellen. Mondta is a gyermekeinek, hogy majd csak felnevellek benneteket, ha a sors elvette tőletek erős kezű, dolgos apátokat. Nem is zúgolódtak a gyerekek; megelégedtek a kevéssel is, amit kapták. Karácsony előtt hízelkedve kérdezték : — Anyukánk, kapunk-e karácsonyfát? Mert tavaly, amikor még élt a mi jó apánk, kaptunk. Édesanyjuknak volt egy kis megtakarított pénze, karácsonyfára tette félre, így hát megnyugtatta a gyerekeket, hogy az idén is kapnak karácsonyfát. No, örültek is a gyermekek. Néhány nappal ezután levelet kaptak anyjuk idős nővérétől — aki vidéken lakott és nagyon szegény volt —, hogy leégett a házikója és nem tud nőihez kezdeni. Segélykérőén nézett az égre az asszony, és gondolta, elküldi a megtakarított pénzét a nővérének, hogy ezzel is segítsen rajta, Még aznap elment a postáira és feladta a pénzt. A karácsony meg minél jobban közeledett, a gyermekek annál többször kérdezték, hogy lesz-e karácsonyfa. — Lesz — felelte édesanyjuk —, és annyi gyertya is lesz rajta, hogy meg sem tudjátok számolni. Sőt, csillagszóró is lesz rajta. A gyerekek tapsoltak és táncoltak örömükben. Karácsony este gyönyörű, csillagfényes este volt. Édesanyjuk felöltöztette gyermekeit, és azt mondta nekik : — Kiviszlek benneteket a szabadba, mert ebben az évben a csillagos ég gyújt nektek karácsonyfát. — Hát a lakást miért nem zárja be, anyuka? — Azért nem zárom be, mert nem hiszem, hogy volna olyan ember, aki ezen az estén bemenne. Ezzel kivezette gyermekeit a szabadba, és felmutatott a csillagos égre. — Látjátok, kicsikéim — mondta és szeretettel a nővérére gondolt, akinek bizonyára már van fedél a feje felett. — Látjátok, gyermekeim, mennyi gyertya ég odafenn... ezt a Jóisten mind nekünk gyújtotta. Bizony, csodaszép látvány * * * voir az ezernyi tündöklő csillag. — Jaj, de szép! Fényesebbek,. mint a legdíszesebb karácsonyfa gyertyái ! Mikor egy óra múlva hazaértek, egy szép karácsonyfáit sok gyertyával és a fa alatt sok ajándékkal találtaik a szobában, amit édesanyjuk nem zárt be. S egy levelet is a fa alatt, amelyet egy jószívű néni írt nekik, látva a szegénységüket, így akart .nekik boldog karácsonyt szerezni. — Két karácsonyfát is kaptunk — ujjongtak. Édesanyjuk hálatelten gondolt jótevőikre, és titokban egy könnycseppet törölt le a szeméről. Szarka Zoltán tanuló Az év kedvencei A jól ismert tévémaci mellett ebben az évben egy új kedvenccel, Nils Holgerssonnal és csodálatos* utazásával is megajándékozta a gyerekeket — no, és a szép mesét (kedvelő felnőtteket — a Televízió. Üjévi kívánság... Mit kívánjunk gyerekek Az új esztendőre? Hogy öröm és boldogság Származzék belőle. Töprengtem már fölötte, Adnék egy tanácsot. Ne kívánjunk játékot, Se mákos-kalácsot. Ne kívánjunk utazást, Bármilyen szép volna. Se az óperenciákon túl, Se pedig a holdba. De kérjük, ne legyen töbl Csúnya bánatfelhő. Boldog legyen minden gyerek, Amikorra felnő! Szarka Zoltán tanuló Tudományos nyomozás Nagyobbak játéka A játék lényegét példákon érthetjük meg a legköny- nyebben. 1. Szerette-e Mátyás király a sült kruplit? Helyes válasz: nem. Magyarázat: Mátyás 1443-tól 1490-ig élt, és Amerikát (ahonnan köztudomásúlag a burgonya származik) csak 1492-ben fedezték fel. Ugyanígy nem szerethette a paprikát és a paradicsomot, sőt mi több, nem is dohányozhatott. 2. Ihatta-e Csokonai Vitéz Mihály olyan szőlő borát, amelyet Mathiász János nemesített? Helyes válasz : nem. Magyarázat: Csokonai Vitéz Mihály 1773—1805 között élt, Mathiász János viszont 1838—1921 között. A játék lényege világos: látszólag meghökkentő kérdésekre kell történelmi, életrajzi, kultúrtörténeti tények alapján helyes választ adni. Előfordulhat, hogy egy-egy válasz esetén vitára kerül sor. Például tegyük fel, hogy Kisfaludy- Sándört és Mathiász Jánost kérdezzük. Kisfaludy Sándor 1844-ben halt meg, tehát életükben hat év átfedés van. A mechanikus válasz ugyan lehetne igen, de melyik hatéves gyerek foglalkozik már szőlőnemesítéssel? Nehezebb, ha csodagyerekről van szó. Mozart már gyermekkorában komponált, Liszt Ferenc hangversenyezett. Ez a játék alapos ismereteiket, olykor lexikális pontosságot kíván. Helyes tehát, ha megengedjük segédeszközök (lexikonok) használatát. A jó válaszhoz nem elegendő a totózás, „vagy igen, vagy nem”, a választ ugyanis minden esetben meg is kell indokolni. A társaság érdeklődéséihez mért témákkal játsszuk.
