Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
1988. december 22., csütörtök Somogyi Néplap 5 Megújult színház, megújult nézőkedv ÚJ BÉRLETRE VOLT SZÜKSÉG Márciusban adták át a fölújított Csiky Gergely Színházat. A rekonstrukció eredménye, hogy kényelmesebb lett a nézőtér, a hátulütője pedig: százzal kevesebb ember foglalhat helyet a nézőtéren. Sikerült-e pótolni ezt a kiesést? — kérdeztük Nincsevics Jánost, a színház közönségszervezőjét. — Bármennyire is bíztunk abban, bogy a megszépült környezet, és a társulat jó híre nem szegi majd kedvét a színházba járóknak, abban mégsem reménykedhettünk, hogy növekedjék a látogatók száma. Országosan is az a tapasztalat, hogy a legjobb hírű társulatoknál is csökken a nézőszám; ezért nagyon örülünk, hogy Kaposváron mégis növekedésről számolhatunk be. — Mekkora ez a növekedés? — Jelentősnek mondhatjuk, hiszen a bérletesek száma nyolcszázzal nőtt. Űj bérletes előadásokat is műsorára kellett, tűzzön a társulat. Az idén így egy előadás huszonhárom alkalommal megy bérletben. Ez természetesen csak felnőtt- előadásökra vonatkozik. Országosan is egyedülálló a gyermékbérletek száma : több .mint tizenegyezer gyerek lát egy darabot a huszonkilenc bérletes előadáson. — A stúdióelőadások iránt is nőtt az érdeklődés? — Nyolcszázötven bérletet adtunk el ezekre az előadásokra; ez is jelentős növekedés. — Mennyi a bevétele a színháznak a bérletekből? — ötmillió forint körül van. — A kaposvári előadások mellett a társulat tájelőadásai is pénzt hoznak. — Természetesen, de a színház csak megfelelő feltételekkel vállal tájolást. Évek óta jó a kapcsolatunk Gödöllővel, Nagykanizsával. Komlóval és Székesfehérvárral; az idén Siófokra is vittünk néhány előadást. — Van-e valamilyen titka a nézőszám növekedésének? Mennyi függ a szervezéstől? — A legfontosabb, hogy jó előadások legyenék. A ross« színház ingyen sem kell V. I. VAKÁCIÓ ELŐTT A MUNKÁCS Y BAN Megyeszerte műsorokkal köszöntik karácsonyt és a nemsokára beköszöntő új évet az általános és középiskolások. A diákok számára ezek már a várva várt téli szünidő kezdetét is jelölik. A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egé6z_ ségügyi Szakiközépiskolában — a hagyományhoz méltóan — az idén is színvonalas műsorral szórakoztatták az aulában az összegyűlt, tanárakat, diákokat. Műsoros félévzárás Ezután már a szünet következett. Elsősök és negye- d i kesék, kisebbek és nagyobbak kabátjukat épphogy magukra kapva igyekeztek elhagyni az épületet, hiszen a téli szünet minden percét, ki kell használni. — Hol töltitek az ünnepe, két? — kérdeztük az ebédre várakozó diákok egyik csoportjától. — Kollégisták vagyunk — mondták többen is.— Igyekszünk haza, szeretnénk családi körben tölteni ezeket a n ap okalt. \ — Én nem sietek, mert Kaposváron lakom — szólt közbe Szabó Tímea. — És szeretném, ha valamelyest téliesebb idő lenne, hiszen a téli szünet csak hóval, jéggel az igiazi... B. T. Zs. ső és második osztályosai jeleskedtek a félév utolsó tanítási napján. Színes volt a kínálat, műfajok és hangulatok váltották egymást. Rejtő Jenő bohózatát kabaréjelenet követte, s nem maradt el a zenei bemutatkozás sem. Az iskola beszédművelő köre színvonalas karácsonyi összeállítással lepte meg a jelen levőiket. A műsort az énekkar zárta, majd az intézmény igazgatója, Gulyás Mihály köszönte meg a diákoknak a színvonalas mű. sort, tanár társainak pedig az eredményes felkészítő munkát. Az isik óla újonnan alakult zenekara, a BBC együttes műsorát a diáktársakból álló közönség ütemes tapssal köszönte meg. Ezt követően lépett színpadra a Munkácsy Diákszínpad három tagja, s Csehov Leánykérés című vidám egyfelvonásosát adta elő, Török T. András rendezésében. A színdarab után az osztályok mutatták be műsoraikat, amelyekkel már régóta készülték az ünnepre. Elsősorban az iskola elSZAPUDI ANDRAS Nagybeteg mesterünk Pörzse Ágoston egy ■ ideig hallgatott, majd csendesen, szinte önmagának mondta. — Még szerencse, hogy nem hallgattam Líviára. Lonci ránézett, nem szólt. — Lívia régi, hűséges barátnőm. Főorvosnő. Nála dekkolitam egy hétig. Azt tanácsolta, ne vesztegessem az időt, mert napról napra nehezebb átjutni a határon. — Biztosan igazat mondott — felelte Lonci. — De ha elkerültél volna bennünket, nem látod többé az apádat. — Lívia - leutazott a sárkány! rokonokhoz, hogy megtudakolja, segítenének-e. Sikerült beszélnie Pere Pistával, unokatestvéremmel, aki mint kiderült, az egyik legnagyobb csempészbanda vezére. Ö megígérte, hogy átvisz, ha sietek, de nagyon a lelkére kötötte Líviának, hogy igyekezzem, mert sarkában már a rendőrség. Képzeld, Pista fejére pénzt „tűztek ki”, nem is keveset. Mióta Lívia lent járt, pontosan négy nap telt el. Remélem, azóta nem rosszabbodott a helyzet. — Holnap Jolán majd befogat, és átmegy Sárkányba — mondta Lonci. — Jó lovai vannak. Két órán belül megfordulhat. Megtérített, kenyeret és paprikás szalonnát tett az asztalra. — Éhes lehetsz — mondta. Begyújtott a sparherdbe, vizet melegített, teát főzött, s közben (miként levelében írta a szomorú események után) egész idő alatt hegedűszót hallott, mintha egy másik Ágoston is lett volna a házban, egy honvédatillás ifjú főhadnagy, aki átszellemült arccal hajol a hangszerére. („Különös érzés volt — írta a nővérének abban a bizonyos levélben —, az egyik Guszti az asztalinál ült, és bizony, nem nagy étvággyal szalonnázott, a másik meg pár lépéssel odébb állva hegedült. És az a legérdekesebb, hogy Zsiga bácsi is hallotta a hegedűszót, arra ébredt fel. Másnap elmondta nekem, hogy álmában szólalt meg a Guszti hegedűje, de akkor is hallotta még a muzsikát, amikor felébredt.”) Pörzse Ágoston eltolta maga elől a tányért, és ideges mozdulatokkal cigarettára gyújtott. — Csak tudnám, miért kell szöknöm, bujkálnom, mint egy rablógyilkosnak ! Miért nem hagynak végre békén?! — tört ki keserűen. Lonci részvéttel nézte. — Nem is sejted, miért internáltak? — Halvány lila gőzöm sincs. — Talán egy rosszakaród följelentett. Mint szegény Gondos Pétert. Mostanában nagy divat megint. — De hát mit hozhatnak fel ellenem?! Legalább megmondták volna, hogy véde- kezhessem. De csak titkolóztak. És a parancsnokomról faggattak, semmi más nem érdekelte őket. Hogy mit tudok a volt külügyminiszter és az alezredes úr kapcsolatáról. Semmi különöset. Azt mindenki tudta, hogy a parancsnok úr személyesen ismeri Rajk LászKarácsonyi hangversenyek Ez idő tájt Kaposváron várják már a karácsonyi hángver&enyt, kórusaink és zenei együtteseink ünnepi műsorált. Meghonosodott ez a somogyi megyeszékhelyen; a megyei művelődési központ karácsonyi hangversenyét megkedvelte a közönség, kórusaink, zenei együtteseink pedig a "tőlük telhető legigényesebben készülnek föl rá. Ezúttal a megszokottól eltérő voit a helyszín : hétfőn és kedden a kaposvári református templomban rendezték meg a karácsonyi hangversenyt. Hétszáz-hétszáz látogatója volt a rendezvényinek. Több embernek jutott itt hely, mint a karácsonyi hangversenyek eddigi helyszínén, a Munkácsy gimnáziumban. Más lett a hangulata is a rendezvénynek: az orgona szerepe fontosabbá vált a kéttűsök kíséretében, s a helyszínt kihasználva újították is a barvezetők eddigi műsorukon. Az első- estén a kisiskolásokat hallottuk, az általános iskola alsó tagozatosait és a felsősöket. A kétnapos karácsonyi hangverseny programja sokban hasonló volt. Többek között abban, hogy a latin nyelvű kórusirodalom széles skáláját villantották föl az együttesek, s talán az eddigieknél is ötletesebbek és folkészüliteb- bek voltak. Mégis a legemlékezetesebb estém a hétfői. A kicsinyek kórusai nemcsak a szép hangzásban jeleskedtek, hanem a művek átélésében is. Tőlük talán kedvesebben hangzottak a karácsonyi énekek... A II. Rákóczi Ferenc Állót, tudod, azt a kommunista pártvezért, akiről nemrég kiderítették, hogy áruló, kém, meg az isten tud ja micsoda még. Az alezredes úr fiatal korában ugyanis kapcsolatba került néhány baloldali emberrel, főként irodalmárokkal, művészekkel, akik elhívtájk néha az ösz- szejöveteleikre. Állítólag egy ilyen szemináriumfélén ismerkedett meg Rajkkal. Én viszont nem ismerem a volt külügyminisztert és mégis lefogtak. — Eszerint a parancsnokodat is letartóztatták — jegyezte meg Lonci. — Nem mondtam? Két- három nappal előbb, mint engem. De őt máshová vitték. — Szegény ember ... Emlékszem, gyakran dicsérted. — Ha hivatást éreztem volna a katonai pálya iránt, csakis ő lett volna a példaképem — mondta Ágoston. — Sokoldalúan képzett tiszt, makulátlan jellem, a katonái rajongtak érte. Amikor a nyilasok átvették a hatalmat, felszólított bennünket, hogy ne esküdjünk fel Szá- lasira. Majd kijelentette, hogy a további harc értelmetlen, sőt súlyos bűn a nemzet ellen, ezért ő a századot feloszlatja, s a továbbiakban mindenki a saját belátása szerint és felelősségére cselekedjék. (Folytatjuk.) talános iskola első tagozatosait most is szinte látom és hallom, amint a karácsonyi ünnepkörből összeállításukat bemutatják. A nemcsak zenei igényességéről bizonyságot tevő kórus vezető, Cziff Ágnes dramaturgiai leleményességgel oldotta meg nehéz, de fölemelő feladatát. A latin nyelvűek mellett angol, osztrák, francia karácsonyi dalokkal is kedveskedtek a kicsinyek; azit hiszem, ennek is örülhetünk. A Zrínyi, a Hámán és a II. Rákóczi Ferenc iskola felsős kórusa, a Krénusz, a Berzsenyi és a Tóth Lajos iskola mind-mind fokozta az élményt, amelyben hétfőn este részünk lehetett. Mozart Alleluját és Gebhardi Glóriáját az egyesített kórus Zákányi Zsolt karnagy vezetésével szólaltatta meg — emlékezetesen. Ezen az estén csupán egy zenei együttes mutatkozott be, a Liszt Ferenc Zeneiskola vonós-zenekara — Ludmány Géza vezényleté, vei. Másnap, kedden este ünnepi nyitánya volt a karácsonyi hangverseny folytatásának a Tinctoris Régi- zene-együittes, illetve a Kaposvári Szimfonikus Zenekar műsora. Kerényi Gábor Mahler Adagiettóját szánta ajándékul a zeneszerető közönségnek. A felnőttkórusok estjének tekinthetjük leginkább a kedd esti hangversenyt; valamennyi ismert együttesünket szívesen hall. gattuk. A meglepetések ezen az estén 6em hiányoztak, bár tudtuk, hogy milyen művészi színvonalra számíthatunk. Talán az alkalom, talán az új művek még nagyobb hatást gyakoroltak a hallgatóságra. Ezen a napon afféle meglepetésben is volt részünk, hogy a közönség is együtt énekelhetett — erre a Ludmány Géza vezet te Cantus kórus adott lehetőséget. A tanítóképző főiskola Cantus kamarakórusa arra is példa, akár csak a női kar — ez utóbbit Nemes Zsuzsa, illetve Misetá Ida vezette —, hogy mily fontos szerepe vain a pedagógusképzésben az ének-ze- . nei kultúra ápolásának. A Stille Nachttal, illetve Otto Fischernek A kis harang című művével kiemelkedő sikert aratott a Munkácsy gimnázium kórusa Dorogi István vezényletével. A Somogy Megyei Pedagógus- férfiikar nemcsak mint egyetlen ilyen aratott sikert, hanem fölkészültségével a megye legjobbjai közé küzdötte föl magát. Ahogy a hétfő esti hangverseny meghatározó élménye volt az egyesített kórus szereplése, a kedd este zárásául a Vikár Béla Vegyeskar nyújtott hasonlót Zákányi Zsolt vezényletével, összegzésül talán csak any- nyit: e két szép este emléke sokáig maradjon meg. S talán arra gondolhatunk, hogy bár minden hangverseny ilyen népszerű lenne Kaposváron. Horányi Barna A Liszt-kamarazenekar sikere Nagy sikerrel ' lépett fel kedd este Brüsszelben a Liszt Ferenc Kamarazene- kar. Az együttest, amely Bach, Corelli, Mozart, Bartók és Csajkovszkij müveiből álló műsort adott elő az Academie des Beaux Arts koncerttermében, a lelkes közönség percekig tartó tapsviharral ünnepelte. A zenekar két ráadással hálálta meg a tapsot.
