Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
1988. december 22., csütörtök Somogyi Néplap 3 Folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Képviselői észrevételekkel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta, hogy a kormány a parlament kérésére kész a jövő évben részletesen számot adni a nagy- beruházások helyzetéről. A tervezett költségvetési reformot érintve a pénzügy- miniszter arra hívta föl a figyelmet, hogy az. önmagában nem fog több jövedelmet hozni a népgazdaságnak. Arról van szó, hogy a reform eredményeként növekedni fog a tisztánlátás, áttekinthetőbbé válik a költségvetés és megteremtődnek a nagyobb jövedelemtermeléshez szükséges feltételek. A kormány hajlandó arra, hogy jövőre év közben beszámol a tervezett támogatáscsökkentési program végrehajtásáról. A társadalmi, központi államigazgatási szervek támogatásainak mintegy 20 százalékos leépítésére jövőre sor kerül. A kormány kész jövőtje beszámolni a külkereskedelem — többek között a szocialista külkereskedelem — helyzetéről. Villányi Miklós a vita főbb témaköreit érintve hangsúlyozta : Magyarországon a mezőgaz.daság-poütika protekcionista volt és az is marad mindaddig, amíg az agrárvilág protekcionizmusa környezetünkben fennmarad. Ugyanakkor azonban az agrárterületeken is jelentős változások mentek véigbe, az agrárgazdaságot idehaza körülvevő környezet is lényegesen változott, és ezekhez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell. Ez új agrárpolitika kidolgozását igényli. A vitában elhangzott meg. jegyzésekre reflektálva kiemelte: jövőre 9 milliárd forinttal csökken az agrár- szektort érintő támogatások összege. Ennek azonban túlnyomó többségét az áremelések kiegyenlítik, így az ag r á rgazd aság v ál l al a ta i nak jövedelme nem mérséklődik. Kritika érte a mezőgazda sági szövetkezetek, állami gazdaságok folyó finanszírozásával kapcsolatos idei gyakorlatot; ennek kapcsán a miniszter úgy vélekedett, hogy az ágazati vezetés és a bankok közötti megállapodások ezen a helyzeten lényegesen javíthatnak. A vállalatokat terhelő nagymértékű adónövekedésről kifejtette: a vállalati nyereségekből centralizált hányad 1987-ben 76 százalék volt, idén ez körülbelül 62 százalék lesz, és jövőre ez a központosítás 58 százalékra csökken. A vitában nem esett szó arról sem, hogy a 4 százalékos különadó bevezetése 10 milliárd forintos többletbevételt jelent, ugyanakkor 1989-ben 16 milliárd forinttal kevesebb adót vonnak el a vállalatoktól. Ez együttesen mérsékli a vállalatok nyereségéből való centralizációt. A vállalatok jövedelmi helyzetére egyébként idén az jellemző — folytatta —, hogy a nyereség csökkenésénél jóval nagyobb az adók csökkenése. Jelentős a differenciálódás. Az iparban például a vizsgált 951 vállalat közül a rendelkezésre álló forrás 489-nél emelkedik, ezen belül 304 vállalatnál 50 százaléknál nagyobb mértékben, míg 462 vállalatnál csökken, ezen belül 255-nél 50 százaléknál jobban. Elmondotta, hogy a kormánynak nincs szándékában kivonulni a lakáspolitikából; ez teljesen irreális célkitűzés lenne. A kamatpolitikával kapcsolatos kritikai észrevételekre válaszolva hangoztatta : a kamatnövekedés az infláció miatt kö-- vetkezett be. A kamatcsökkentés csakis az infláció alakulásával lehet arányban. Többen bírálták a Pénzügyminisztériumot, hogy jelentős összegű vállalati adó. terheket engedett el a kormány felhatalmazása alapAz Országgyűlés második napján a képviselők szavaznak az 1989. évi állami költségvetésről ján. A jogos észrevételeket elfogadva Villányi . Miklós ígéretet tett, hogy ezen a területen további szigorítást vezetnek be. A költségvetési vitában sokan határozottan megfogalmazták, hogy a lakosságot tovább terhelni már nem lehet, a vállalati elvonásokat sem lehet növelni, viszont csökkenteni kell a költségvetési támogatásokat. Erre az illuzórikus nézetre reagálva Villányii Miklós leszögezte: nincs olyan támogatáscsökkentési intézkedés, amely túlnyomó részben ne jelentene lakossági terheket. Javaslat hangzott el arra is, hogy a parlament állítson föl számvevőszéket. A kormány nyitott erre az indítványra. A vitában fölmerült egy konszolidációs csomagterv kimunkálása is. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós azt az álláspontot képviselte, hogy célszerű lenne a kormány stabilizációs programjának erre vonatkozó rendelkezéseit külön csokorba gyűjteni, s esetleg kiegészíteni azokat a felmerült javaslatokkal. Számos bírálat érte a kormányzatot a lakossági devizapolitikával kapcsolatos magatartásáért is — mondta a miniszter. Utalt arra, hogy a kormány a közelmúltban áttekintette az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, s azt tartaná kívánatosnak, ha nagyobb egyet értés fogadná azt a politikát, amely elsődleges feladatnak tekinti a forint védelmét, s a forint vásárlóerejének erősítése révén kívánja megszilárdítani a gazdaságot. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis egyértelműen arról tanúskodnak, »hogy a konvertiblis, illetve a nem konvertibilis valuta egyidejű használata a nemzeti valuta kiszorulásához vezet. E probléma megoldásának legjobb módja a forint konvertibilitásának mihamarabbi megteremtése. Villányi Miklós számos kisebb korrekcióhoz is kérte a képviselőik támogatását. A napidíjakkal kapcsolatos képviselői felvetésre a pénzügyminiszter elmondd, hogy a kormány január vé- véig nyilvánosságra hozza a szükségesnek tartott intézkedéseket. A 'költségvetési tartalék felhasználását firtató képviselői észrevételre Villányi Miklós részletezte a ráfordítási tételeket, azzal, hogy a felhasználásra részben az Országgyűlés által jóváhagyott módon ikerült sor. részben pedig ez alkalommal kérte a szükséges felhatalmazást. Villányi Miklós végezetül elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottságnak a parlament elé terjesztett négyes számú tervezete összhangban van a kormány költségvetési reformprogramjával, figyelembe veszi a 20 milliárd forintos költségvetési hiányt, a javaslatban szereplő támogatási csökkentések a jövő évi gazdaság- és pénzügypolitikái törekvéseket nem keresztezik, ezért a kormány nevében elfogadásra ajánlotta. Ezt követően Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság előadója lépett a mikrofonhoz. Beszámolt arról, hogy a szünetben a bizottság megvitatta a Király Zoltán által előterjesztett úgynevezett támogatási csomagtervet' Kedvezőnek értékelte, hogy ezek az indítványok olyan szándékokat támogatnak, amelyek összhangban állnak a bizottság és a kormány szándékaival. Ugyancsak méltányolta a bizottság, hogy a javaslattevők figyelembe vették a rendelkezésre álló idő hiányát, ezért ők is a négyes számú változatot találták elfogadhatónak. Fönntartották viszont igényüket, hogy a bizottság és a kormány vizsgálja meg javaslatukat a következő évben. Puskás Sándor kitért arra is: Vona Ferenc fölvetette, hogy a négyes számú változatban szereplő, a tanácsok támogatását 500 millióval csökkentő elképzeléssel nem ért egyet. Helyette javaslatot tett a társadalmi szervezetek támogatásának ugyanilyen mértékű csökkentésére. A bizottság ilyen rövid idő alatt nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben, ezért eredeti indítványát tartotta fenn. Nem változtatott a bizottság a 4 százalékos különadót ajánló tervezetén sem. Egyetértett azonban azzal, hogy a vitatott kérdéseket a reformbizottság a jövő évben tárgyalja meg és foglaljon állást. Kérte az Országgyűlést, hogy a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett négyes számú változatot fogadják el. Ezután a törvényjavaslatról és az azt módosító, kiegészítő indítványokról szavazott az Országgyűlés. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Király Zoltán javaslatát — a támogatási albizottság létrehozására és működésére vonatkozóan — a reformbizottságnak átadta. A költségvetési törvény javas lat ki f e j ezetten szövegszerű módosítására nem tettek külön indítványt a képviselők. Ezért először Vona Ferenc javaslatáról — a tanácsok támogatásának érintetlenül, hagyásáról — szavaztak. E javaslattal a kormány és a költségvetési bizottság nem értett egyet, a képviselő azonban fenntartotta indítványát. A képviselők 150 igenlő, 165 ellenszavazattal és 25- tartózkodással nem fogadták el a kormány álláspontját. Az elnök "‘’ezután a szót Villányi Miklósnak adta meg, aki kifejtette, hogy Vona Ferenc nem a költségvetés-egyenleg rovására javasolta a tanácsi támogatások csökkentésének elhagyását, hanem egyúttal indítványozta a társadalmi szervek támogatásának mérséklését. Ezért kérte, hogy e két javaslatról együtt szavazzon az Országgyűlés. A parlament kétséget kizáró többséggel — 57 ellenszavazattal és 17 tartózkodással — úgy döntött, hogy a tanácsok támogatását a költségvetés kiadási oldalán 500 millió forinttal megtartja, s helyette ennyivel csökkenti a társadalmi szervek támogatását. Ezt követően a terv- és Tájékoztató a Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára elmondta—mint arról a képviselők a sajtóból már értesülitek —, hogy december 9-én a Vatikán sajtóértekezlet keretében nyilvánosságra hozta II. János Pái pápa 1989. január 1-jén elmondandó újévi üzenetét; ebben a római katolikus egyház feje síkraszáli a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért. A dokumentumot dip_ lomáciai úton eljuttatják a magyar kormányhoz is. '— A pápai megnyilatkozás — amely egyaránt szól a hívőkhöz és az államokhoz — megítélésem szerint összhangban van kormányunk e kérdésben vallott és többször kinyilvánított álláspontjával, törekvéseivel. Abból kiindulva, hogy ez a kérdéskör a magyarság számára sarkalatos fontosságú, a külügyi bizottság nevében — amely az ülésszak szerda délelőtti szünetében ülésezett — javaslom, hogy Országgyűlésünk támogatóan foglaljon állást a pápai üzenettel kapcsolatban. Szűrös Mátyás Ismertette a pápai üzenet lényegét. E- szerint az üzenet egyértelműen állást foglal a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzése mellett, kiemelve, hogy azok biztosítása az államok feladata és felelőssége. Hangsúlyozza, hogy jogállamban a nemzeti kisebbségeknek különleges jogokat kell biztosítani, s ezeket a létezéshez, a diszkriminációtól mentes állampolgári jogegyenlőséghez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra fejlesztéséhez, a más államok területén élő. de azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal történő kapcsolattartáshoz való jogban, valamint a vallás- szabadságban összegzi. A pápai üzenet gondolatköltségvetési bizottság négyes számú változatáról döntöttek a képviselők. Kétséget kizáró többséggel — 31 ellenszavazattal és 13 tartózkodással — voksoltak e változat mellett. Ez fölöslegessé tette, hogy külön- Jcülön szavazzanak a másik három változatról. Szavaztak a pénzügyminiszternek a tartalék fel- használására vonatkozó kiegészítő javaslatáról is. Ezt kétséget kizáró többséggel — 15 ellenszavazattal és 17 tartózkodással — fogadták el. Döntöttek arról is, hogy a már részleteiben elfogadott törvényjavaslatot általánosságban is elfogadják-e. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetésről szóló javaslat negyedik változatát — a már elfogadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellenszavazattal és 6 tartózkodással — törvényre emelte. Végül a vállalkozások 1989. évi eredménye után fizetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztak a képviselők. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter terjesztette be, a terv- és költség- vetési bizottság pedig azt javasolta, hogy a nyereségadó" alapja után 4 százalékos kiegészítő adókötelezettséget állapítson meg a törvény . Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvény- javaslatot kétséget kizáró többséggel — 41 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — elfogadta. Ezultán az elfogadott napirendnek megfelelően az Országgyűlés tájékoztatást hallgatott meg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben -tartását célzó pápai üzenetről. pápai üzenetről menete, az abban megfogalmazott igények egybecsengenek a magyar politika olyan alapvető céljaival, minit a humánus szocialista társadalom, a demokratikus jogállam megteremtése. Külön is hangsúlyozni szeretném, hogy az üzenet a jogok igénylését összeköti a nemzetiségek alapvető köte. lezettségeivel, így az állam- polgári és társadalmi lojalitás érvényesítésével. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a pápai üzenet a nemzetiségi jogokat az általános emberi jogok aspektusa mellett a nemzetközi viszonyok, ban kiteljesedő enyhüléssel összefüggésben veti föl. Felfogásunk szerint ez a megközelítés összhangban van az emberi jogokkal kapcsolatos több- évtizedes ENSZ- belii erőfeszítésekkel, az összeurópai biztonsági és együttműködési folyamat vívmányaival, hozzájárul az államközi kapcsolatok demokratizálásához és humanizálásához. Ugyanazon összemberi értékekről és prioritásokról van tehát szó. melyek jegyében Magyarország, a Szovjetunió és más szocialista országúik egyre ha t ék on y ab b er ő f eszí tés eke t tesznek a bizalom- és biztonságerősítés, a leszerelés, a harmonikus államiközi bizalom- és biztonságerősítés, a leszerelés, a harmonikus államközi együttműködés feltételeinek világméretű megteremtése érdekében. Országgyűlésünknek a pápa üzenetét támogató állás- foglalása újólag megerősítené a polgári és politikai jogok egyezségokmányához való teljes körű csatlakozásunkkal is kifejezésre juttatott felfogásunkat, a Varsói Szerződés keretében, illetve az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek fórumain előterjesztett humanitárius kezdeményezéseinket, közöttük a nemzetiségi jogok nemzetközi kodifikációjámak igényét. Az állásfoglalás egyúttal egyik méltó előkészítő lépése lenne II. János Pál tervezett magyarországi látogatásának is. Nyilvános állásfoglalásunk kifejezné a magyar állam és az egyházak, a hívők konstruktív viszonyát. Ösztönözné egyrészt ökumenikus egyházi, másrészt együttes állami-egyházi rendezve, nyék megtartását, esetleg nemzetközi keretekben is. A külügyi bizottság azt Javasolja: az Országgyűlés állásfoglalása üdvözölje (s biztosítsa támogatásunkról a pápai üzenetben megfogalmazott gondolatokat. Hangsúlyozza, hogy az etnikai, nemzeti és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és maradéktalan érvényesítése az általános emberi jogok érvénye, sülése szerves és egyben megkülönböztetett fontosságú elemként a békének, a nemzetközi biztonságnak és az államok közötti jó viszonynak is nélkülözhetetlen feltétele. Húzza alá, hogy Magyarországon ebben a szellemben törekszünk a nemzetiségi jogok szavatolására. Szólítsa fel a kormányt, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek helyzetének alakulását, kétoldalú kapcsolatai keretében, illetve a nemzetközi szervezetekben és fórumokon tegyen lépéseket annak javítása, a nemzetiségek összekötő, a népek közötti megértést segítő szé. repének érvényesítése érdekében. A pápai üzenet hivatalosan 1989. január 1- jén hangzik el. Szűrös Mátyás végezetül kérte az Országgyűlést, bízza meg a külügyi bizottságot az állásfoglalásnak az elmondottak szellemében történő megfogalmazásával és nyilvánosságra hozatalával. Tóth Károly megyéspüspök (országos listà) a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa nevében, a magyarországi nem római katolikus egyházak nevében s ezen egyházak az Ország- gyűlésen is jelen levő vezetőinek egyetértésével kifejezte köszönetét, hogy a II. János Pál pápa foékenapi üzenete nyomán az Ország- gyűlés figyelme újra ráirányul az egyházaknak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmére. Javasolta, hogy az Ország- gyűlés kezdeményezze egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadandó olyan nemzetközi dokumentum előkészítését, amely kodifikálja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához hasonlóan. Rámutatott, hogy egy ilyen ENSZ-dokumentumnak már voltak is előmunkálatai s hogy ehhez a nemzetközi feltételek most kimondottan kedvezőek és jobbak a. kilátások. Szűrös Mátyás válaszában jelezte; a külügyi bizottság ülésén is fölmerült már e kérdés és javaslat, s hogy a magyar kormány és a magyar intézmények már különböző alkalmakkor megfogalmazták konkrét véleményüket. A bizottság az állás- foglalás végleges szövegének kialakításakor figyelembe fogja venni Tóth Károly indítványát. A külügyi bizottság tájékoztatóját a fenti kiegészítéssel az Országgyűlés elfogadta. Ezzel az országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Stadingér István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vida Miklós — befejeződött. Ma a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját a parlament.
