Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 302. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 20., kedd Ha kezdődik az Országgyűlés Nemzetközi sajtótájékoztató az ülésszak témáiról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ma délelőtt 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács az ország- gyűlés napirendjére javasolja: a minisztériumok felsorolásáról szóló 1976. évi törvény módosításáról szóló törvény- javaslat. a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költség- vetéséről szóló törvénytervezetet, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a társadalombiztosítási alapról szóló törvénytervezet megvitatását. Az Országgyűlés decemheri ülésszakán megvitatásra ajánlják továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot, a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvénytervezetet, valamint az alkotmány módosításáról, illetve az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. A képviselők várhatóan megtárgyalják az országgyűlés ügyrendjének módosításával foglalkozó előterjesztést. Németeh Miklós, a Minisztertanács elnöke december 19-én hivatalában fogadta Nick Greinert, Üj-Dél-Wales szövetségi állam miniszterelnökét, aki Beck Tamás kereskedelmi miniszter meghívására tartózkodik hazánkban A Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása A költségvetési hiány csökkentéséről Panasz vagy érvelés Két lap van már csak az idei naptárakon. Két hét... A többit letéptük. Ahogyan ez általában ilyenkor történik, az idén is reflektorfénybe került a kereskedelem és közeli rokona, a vendéglátás most, hogy így elfogytak a naptárlapok. S mit hallunk? Panaszt. Panaszt, hogy elmaradt a vevő, elmaradt a vendég, elmaradt a haszon. Ezen csodálkozom. Mármint a panaszokon. Hiszen országos gazdaságpolitikai cél volt a lakossági fogyasztás (kényszerű) visszafogása. Ki várt hát akkor forgalomnövekedést, vevő- és vendégtömeget, fogyasztásban tobzódó,. vastag pénz- tárcájú sokaságot? S miért panaszkodik most mindenki, akinek előre tudnia kellett, hogy erre számíthat? Talán sejtem a helyes választ. Azért, mert panaszkodni .könnyebb, mint önerőből tenni valamit és veszélytelenebb, mint keményen és célratörően bírálni a kereskedelmi hanyatlási előidéző ellentmondásos döntéseket. Tudom, hogy szűk a mozgástér, gúzsba kötve táncol az, aki szembeszáll a végzettel. Önerőből tenni? A vendéglátóipar például, ha csak lehet emeli az árakat. Ez lenne a jó út? Abból még nem lesz nyereség, ha a ma eladatlan ötvenforintos menüt holnaptól száz forintért nem veszi meg a kutya sem. Az önerejű és önálló cselekvés ez esetben az volna, ha a ma még veszteségesnek látszó szintre csökkentenék (!) az árakat a vendéglősök. Talán visszatérne a vendégsereg és nagy tömegben nyereségessé változna az, ami ma kis szériában, majdhogynem egyedi darabként drága .és veszteséges. Szűk a mozgástér, és kockázat is lenne a dologban. A kereskedelem helyzete ennél bonyolultabb. A világútlevél nagy vívmány, a vámszabályok liberalizálása is, s az akár egy nap alatt elkölthető valutakeret is az. Viszont övön aluli ütés ez a sok vívmány a kereskedelemnek, amely számára lényegében változatlan szabályozórendszer kalodájában nézi végig, ahogyan a magyar kemény valutában viszi ki a hasznot Nyugatra. És fogyaszt ott ebben a nagy fogyasztáskorlátozásban. &m panasz helyett minden kereskedőnek keményen kellene ütnie a vasat s követelnie az esélyegyenlőséget biztosító szabályozást. Minden kereskedőnek hangoztatnia kellene, hogy az örökös — és mindig sajnálkozva bejelentett — fogyasztáskorlátozó, fogyasztásvisszafogó politika többet árt, mint használ. A visszafogott helyett inkább a növekvő kereslet lenne képes meghúzni a kínálatot, a gazdaságot. Lassacskán már termelni sem lesz kedve senkinek és semmilyen kö- zületnek, hiszen úgysem veszik meg a portékát. S ahol nincs termelési kedv, ott fejlődés sincs ... Ezek érvek volnának, még ha vitathatóak is. (Különben is: nincs olyan tétel, amely ne volna vitatható, ettől fejlődünk évezredek óta.) De érvek helyett többnyire csak panaszokra futja. Legalább azok hallhatók. Vannak érvek? Kemény vitatételek is? Lehet. De akkor elő velük! Többször s több helyütt. Luthár Péter Az Országgyűlés következő ülésszakának témáiról hétfőn. nemzetközi sajtó- tájékoztatót rendezett a Minisztertanács Sajtóirodája a Parlamentben. Marosán Györgynek, a kormány szóvivőjének köszöntő szavait követően Békési László pé nzügy miniszter-helyettes adott tájékoztatást az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatról. Hangisúlyozta: a költségvetés-tervezet -kompromisszumokat tartalmaz, figyelembe veszi az egyensúlyi követelmények teljesítését, tekintettel van arra, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek, s megteremti a fejlődés lehetőségét a gazdaság legprogresszívebb erői száméira. A kormány három változatot terjeszt az Országgyűlés elé: az első variáció a jövedelmeik, bevételek növelését, a’ nagyobb jövedelemcentralizációt tűzi célul, a 2—3. változat nem növeli a jövedelemközpontosítást, hanem jelentősen mérsékli a támogatásokat. Mindhárom variáció egysé- .geisem 20 milliard forintos költségvetési mérleghiány - nyal számol. Az országgyűlési bizottságok a költségvetési tervjavaslat előzetes megvitatásakor különbözőképpen foglaltak állást. Többségűik elfogadható kompromisszumokra lát lehetőséget, két bizottság azonban elvetette a tervezet mindhárom változatát. Több bizottság a tervezetben szereplő 6 százalékkal szemben 3—4 százalékos pótadó bevezetését javasolja, az ipari bizottság azonban nullaszázalékos különadót tart csak elfogadhatónak. Bélkesi László röviden ismertette a személyi jövedelemadó törvény módosításával kapcsolatos elképzeléÜj vegyesboltot épített Somogyaszialóban a régi, korszerűtlen- bolt helyén a kaposvári áfész. Augusztusban- kezdték az építkezést, s tegnap adták át a 300 négyzetméter alapterületű kereskedelmi egységet. Az ünnepségen részt vett Papp János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke is. Dr. László Jenő, az áfész igazgatóságénak elnöke hangsúlyozta, hogy a kaposi- vári Zselic Áruházban sincs több fajta áru, mint ebben a vegyesboltban, s külön megköszönte a Balaton Fű- szért dolgozóinak együttműködését. A kétszáz négyzetméter alapterületű . üzletben 800 ezer forintos árukészlettel seket is. Elmondotta, hogy a 11 adósáv helyett csak nyolcat tartalmaz a javaslat, s az átlagos adóterhelés 12 százalékról 10 százalékra csökken. Ennek megfelelően 11—12 milliárd forinttal ‘kevesebb adót kell befizetniük az állampolgár roknak. Az adótáblák két változata közül az „A” az átlagos és az átlag feletti, a „B” viszont az átlag alatti jövedelmeket kedvezményezd nagyobb mértékben. A külföldiek: magyarországi befektetéséről szóló törvényjavaslatról Sárközy Tamás igazságügy miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat. Kiemelte, hogy különösebb vita nem alakult ki erről -a kérdésről az országgyűlési bizottságok üléseim. A törvénytervezet a társasági törvényre vezethe-, tő vissza, tulajdonképpen aminek vitája során merült fel, hogy foglalják össze egy magas szintű jogszabályban a külföldiek befektetéseire vonatkozó előírásokat. Hangsúlyozta: 51 százalék alatti részvétel esetén semmiféle devizahatósági engedélyre nincs szüksége a külföldi vállalkozónak. A külföldiek minden társasági formában részt vehetnek, magánszemélyekkel is társulhatnak. A törvénytervezet a százszázalékos külföldi részvételt is lehetővé teszi. A külföldi részvétellel létrehozott társaság magyar jogi személynek minősül, ingatlant szerezhet, magyar alkalmazottaikat foglalkoztathat. Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvény- tervezetekről Kilényi Géza igazságügy miniszter-helyettes tájékoztatta a sajtó képvárták tegnap a vásárlókat. Ez a korábbinak a kétszerese. Mélyhűtött áruért, tőkehúsért eddig Kaposvárra utazták az aszalóiaik — most ezt is' árusítanak az új üzletben. S tegnap banánt és Ráma margarint is láttunk. A hétmillió forintos beruházáshoz a Belkereskedelmi Minisztérium kétmillió, a somogyaszalói községi tanács egymillió forinttal járult hozzá. A kaposfüredi Vörös Október Termelőszövetkezet ingyen adta a tető- szerkezethez szükséges anyagoikat. Ennék értéke meghaladja a kétszázezer forintot. A helybeliek és az áfész dolgozói ezenkívül hatvanezer forint értékű Kitért t arra : a politikai páirt létrehozására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására és felügyeletére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja majd meg. Ennek magyarázatául kifejtette: a Magyar Népköztársasáig új alkotmánya tartalmazni fogja azt a szabályt, hogy csak olyan társadalmi szervezet működhet, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alaptörvénnyel. A politikai parték működésének tehát csak az új alkotmány rendelkezései szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megalkotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés ‘ programja, tevékenysége, vagy sem. A politikai pártokról szóló törvényjavaslatot február 15-ig kidolgozza az Igazságügyi Minisztérium. A kérdésdkre válaszolva ikifejtette: a politikai pártök létrehozására vonatkozóan jelenleg semmiféle tiltó rendelkezés nincs — emelte ki Kilényi Géza. A politikai tömörülések az alkotmányban garantált egyesülési jog alapján jötték létre, működésük tehát legális. Létjogosultságukat visszamenőlegesen nem kérdőjelezi meg az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat. Az egyesülési jogot szabály ózó törvény kihirdetését követően a párttörvény hatályba lépéséig azonban szünetelni fog a politikai pártoik létrehozásának joga. A politikai pártok alakításával foglalkozó törvény elfogadása az új alkotmánnyal egyidőben, illetve azután várható. A politikai tömörülések regisztráláséra az alkotmánybíróság kap felhatalmazást. Ez 11 tagú testület lesz, s várhatóan a jövő év közepén hozzák létre. Tagjait az Országgyűlés választja meg, a bírók megbízatása a 70. év betöltéséig szól. Az alkotmánybíróság tagja csatlakozhat valamely politikai tömörüléshez, de tisztséget egyetlen pártban sem tölthet be. Az új alkotmány politikai szempontból is szektorsem- legies lesz, azaz egyetlen párt vezető szerepét sem deklarálja. geztek. Fajcsi János somogyasza- lói tanácselnök köszönte meg a Tervszöv kisszövetkezet példásan gyors munkáját. így a község lakói A Magyar Gazdasági Kamara állást foglalt a költségvetés 1989. évi hiányának mérsékléséről és alternatív javaslatot dolgozott ki. Mindezt hétfőn ismertették az országgyűlési képviselők egy csoportjával. A kamara megküldte állásfoglalását az országgyűlési bizottságok elnökeinek. A tagvállalatok véleménye szerint a gazdálkodó szervezeteket érintő, különösen a külkereskedelmi forgalom feltételeinek szigorítását jelentő változások a teljesítmények csökkenését eredményezhetik, így az 1989. évre tervezett, mintegy 25 milliárd forintos költségvetési hiány növekedését más, a gazdasági folyamatokat kedvező irányba befolyásoló eszközökkel kell megakadályozni. Szerintük a lakásfinanszírozási alapba történő 16 százalékos vállalati eredmény befizetés a költségek mesterséges növeBúcsúlátogatás Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn búcsúlátogatáson fogadta Ondrej Du- reft, Csehszlovákia magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. nem maradtak sokáig bolt nélkül. A kereskedelmi egységhez tartozik még egy hatvan négyzetméter alapterületű italbolt is. Ezt csütörtökön nyitjáik meg. lését jelenti, és ezért inflációgerjesztő hatású. A kamara maximálisan 5 százalékos, a vállalati nyereség terhére történő befizetést támogat, mint új adófizetési kötelezettséget, akkor, ha ennek 50 százalékát a vállalatok saját dolgozóik lakástámogatására fordíthatják. Ez az intézkedés — számításaik szerint — mintegy 5—6 milliárd forintos költségvetési bevételt jelentene. A kamara sürgeti a központi költségvetési szervek és tanácsok támogatási előirányzatainak mérséklését, ami mintegy 6 milliárd forint kiadáscsökkenést jelenthet. Az állami tulajdon értékesítésével a tervezett 5 milliárd forint helyett legalább 10—15 milliárd forint bevételt lehetne megalapozni. Ezen belül, főként a jelenleg nem hatékonyan működő kereskedelmi, szolgáltató egységek, földterületek, valamint az állami lakások, állami részvények és értékpapírok értékesítésére célszerű törekedni, és azt egy, a lebonyolításban érdekelt szervezetre kellene bízni. A kiadások mérséklése érdekében a kamara azt javasolja, hogy a költségvetési intézmények esetében a társadalombiztosítási járulék 10-ről 43 százalékra történő növelése három lépésben valósuljon meg. További kamarai javaslat a kamatpolitika antiinflációs jellegű változtatása. Ez igényli minid a hitel-, mind a betéti kamatpolitika és a tényleges infláció közti összhang megteremtését.' A hitelkamatok maximumát ennek megfelelően mérsékelni kell mind a lakossági, mind a vállalati hitelek esetében. A kamara javasolja a lakossági betétek utáni prémiumok, felárak és egyéb intézkedések magszüntetését, ezzel a költségvetési terhek mérséklését. A kamatintézkedések hatására a költségvetés terhei mintegy 10 milliárd forinttal mérsékelhetők. összességében a kamarai javaslatok alapján a költségvetés terhei a jövő évben mintegy 40 milliárd forinttal csökkenthetők. A megjelent képviselők a kamara kezdeményezésével egyetértettek. viselőit. Vegyesboltot avattak Somogyaszalóban társadalmi munkát is vé
