Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-15 / 298. szám

2 Somogyi Néplap 1988. december 15., csütörtök Hans-Dietrich Genscher Budapesten Grósz Károly, az MSZMP főtitkára december 14-én a Kit székházában fogadta Hans-Dietrich Genschert Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) Felajánlotta, hogy az NSZK konzultációs lehetősé­get teremt Magyarország számára, amelynek kereté­ben Budapest folyamatosan tájékozódhat a Közös Pia­con belüli harmonizálási tö­rekvések alakulásáról. Ezt a magyar külügyminiszter kö­szönettel fogadta. A kétoldalú kapcsolatok az élet minden területén di­namikusan, jól fejlődnek — állapították meg a fele. En­nek egyik jele, hogy a két külügyminisztérium a nap folyamán szóbeli jegyzékben rögzítette: jövőre München­ben magyar, Pécsett pedig NSZK főkonzulátus nyílik. Gazdasági téren Magyaror­szág arra törekszik, hogy to­vább csökkenjen kereskedel­mi passzívuma az NSZK- val, legnagyobb tőkés part­nerével szemben. Az NSZK diplomáciájának vezetője méltatta az NSZK budapes­ti kulturális intézetének megnyitását, és közölte: az NSZK továbbra is segítséget nyújt a magyarországi né­metek nemzeti identitásának megőrzéséhez. A plenáris tárgyalás után Várkonyi Péter és Han.;- Dietrich Genscher jegyző­könyvet írt alá a két kül­ügyminisztérium közötti konzultációkról. G rósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán fogadta Hans-Dietrich Genschert, az NSZK alkancellárját, kül­ügyminisztert. A szívélyes légkörű meg­beszélésen az MSZMP főtit­kára hangsúlyozta, hogy ha­zánk európai országiként nemzeti lehetőséget haszno­sítva hatékonyan részt kíván venni az európai folyama­tokban, előmozdítani a föld­rész népeinek, államainak együttműködését. A magyar társadalom megújulása, a gazdasági és politikai refor­mok következetes folytatása e célt is szolgálja. Hans-Dietrich Genscher aláhúzta, hogy az NSZK rokonszenvvel tekint a gaz­daság stabilizálására, a sok­színű politikai élet kialakítá­sára tett erőfeszítésekre, üd­vözli hazánk realista, nyitott külpolitikáját. Grósz Károly és Hans- Dietrich Genscher hangsú­lyozták, hogy a magyar— NSZK kapcsolatok minden területen jól fejlődnek. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Hans-Dietrich Genschert. A szívélyes, oldott hangulatú megbeszélésen elsősorbaan a magyar—NSZK kapcsola­tok egyenletes és dinami­kus fejlődését tekintették át. Megállapították, hogy bő­vült a közös vállalatok ala­pításának lehetősége, és egyetértettek abban, hogy ez ösztönző hatást fejthet ki gazdasági együttműködé­sünk további fejlesztésére. Hans-Dietrich Genscher — ugyancsak a Parlament­ben — találkozott Szűrös Mátyással, az Országgyűlés külügyi bizottságának az el­nökével. Szűrös Mátyás elmondta. hogy magyar részről nagyra értékelik az NSZK-hoz fű­ződő kapcsolatokat — min. denekelőtt azért, mert Bu­dapesten jól tudják: a bon­ni kormány tevékenyen köz­reműködött Magyarország és a brüsszeli székhelyű Európai Közösségek kapcso­latainak kialakításában. Ma­gyarország számára létfon­tosságú a nemzetközi mun­kamegosztásban való részvé­tel, s ebből kiindulva ki­egyensúlyozottan akarja bő­víteni kapcsolatait Kelet- és Nyugat-Európa országaival. Szűrös Mátyás és Hans- Dietrich Genscher egyetér­tett abban: Kelet és Nyugat közösen érdekelt a leszere­lés előmozdításában, és ab. ban, hogy a meglévő fegyve­rek modernizálása ne emész- sze fel a leszerelés révén létrejövő gazdasági előnyö­ket. A találkozón szóba került a nemzetiségek kérdése is. Magyarországon nagyra érté­kelik az e vonatkozásban nyújtott NSZK-támogatást — mondta Szűrös Mátyás, és kiemelte Hans-Dietrich Genscher személyes közben­járását abban, hogy a közel­múltban a pápa is felemelte szavát a kisebbségek ügyé. ben. Mint a magyar és a nyugatnémet fél rámutatott, a romániai falurombolás el­sősorban az ott élő nemzeti­ségeket sújtja. Megállapítot­ták: ha az erőteljes nem­zetközi fellépés következté­ben lassul is a falurombolási tervek végrehajtása, válto­zatlanul fennáll az erősza­kos asszimiláció veszélye. Este Várkonyi Péter és felesége díszvacsorát adott Hans-Dietrich Genscher és felesége tiszteletére. A dísz­vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. A z örményországi föld­rengés térségében szerda délig összesen 15 200 sze­mélyt részesítettek orvosi ellátásban, 9153 személyt kórházba szállítottak, közü­lük jelenleg 4601 még most is ott van — közölte Jev- genyij Csazov a szovjet külügyminisztérium sajtó- központjában tartott szerdai sajtótájékoztatón. Az egész­ségügyi miniszter, aiki hét­főn tért vissza a szeren­csétlenség színhelyéről Moszkvába, elmondta: a helyszínen felállított tábori kórházakban, a viszonylag kevésbé sérült egészségügyi intézményekben és nemrit­kán az utcán, szabad ég alatt több mint 3000 na­gyobb operációt kellett el­végezni. Jelenleg még mintegy 1500, zömében örményorszá­gi orvos dolgozik a térség­ben. Rajtuk kívül főleg Moszkvából és Grúziából utaztak baleseti specialisták (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács előter­jesztést hallgatott meg a nyomtatott sajtó helyzeté­ről. Felkérte a most alakuló Tájékoztatáspolitikai Kollé­giumot, tárgyalja meg az elemzést és hasznosítsa az eredményeket. Az ülésen elhangzott: tudomásul kell venni, hogy a lapkiadás üz­leti vállalkozás, ennek meg­felelően a január 1-jétől életbe lépő egyszeri áreme­lésen túlmenően valameny- nyi sajtótermék szabadáras kategóriába kerül — hang­súlyozta a szóvivő. A továbbiakban kitért ar­ra, hogy a kormány szerdai ülésén az örményországi tragikus események is szó­ba kerültek. A Miniszterta­nács helyesli és támogatja, hogy magánszemélyek, illet­ve társadalmi és gazdálkodó szervezetek gyűjtést kezdtek és folytatnak az örményor­szági földrengés károsult­jainak megsegítésére. A népgazdasági tervről szólva a kormányszóvivő kifejtette: néhány héttel ezelőtt elfogadták a terv irányelveit, ezt követően a kormány konzultált az ér­dekképviseleti szervekkel a szakszervezettel, a Gazdasá­gi Kamarával, meghallgatta az Országgyűlés véleményét a stabilizációs program első évének eredményeiről és megbeszéléseket folytatott a Nemzetközi Valutaalap szak­értőivel is. E tárgyalások eredményeként a terv to­vább konkretizálható. A kormány egészében vé­ve az 1988. évi terv teljesí­tését sikeresnek minősítet­te. Ügy ítélte meg: azok az éveleji aggodalmak, ame­lyek az .árak elszabadulásá­val és az árupiac összeom­lásával voltak kapcsolatban, alaptalannak bizonyultak. Elmaradások mindenekelőtt a költségvetési hiánynak a tervet meghaladó mértéké­ből és a struktúraváltás las­súságából fakadnak. A kor­mány szerint az áremelke­dés mértéke jövőre nem ér­heti el az ideit. A lakosság terhei tovább nem növelhe­tők, ugyanakkor prioritás­nak kell tekinteni, hogy a költségvetés hiánya nem növekedhet. A Magyar Hírlap munka­társa arról tudakozódott: hogyan kaphatják meg a magyar állampolgárságot a Romániából áttelepülték. Megkérdezte továbbá: mi in­dokolja, hogy a tervezet sze­rint a magas állami kitün­tetésben részesülők is kap­a helyszínre, külföldről pe­dig 160 orvos, illetve egész­ségügyi szakember érkezet* A legfőbb feladatot, a sebe­sültek kórházba szállítását — a csúcsidőszakban 4000 hatnak a sorszámon kívüli gépkocsiból. Válaszában a szóvivő hangsúlyozta: a közelmúlt­ban több hazai tömegtájé­koztatási eszközben napvi. lágot látott a hazánk és a Román Szocialista Köztársa­ság között jelenleg érvény­ben lévő egyezmény a ket­tős állampolgárság elkerü­léséről. Ez nem teszi lehető­vé, hogy a hazánkban lete­lepedni kívánó román ál­lampolgárok megkapják a magyar állampolgárságot mindaddig, amíg el nem bocsátották őket a román á 1 la rnpolgá rság kötelékéből. Ez az egyezmény 1990. feb­ruár 10-ig érvényes. Ha a szerződő felek másként nem nyilatkoznak, ezt követően automatikusan további 5 esz­tendőre meghosszabbodik. A módosító szándék beje­lentését a szerződés a lejá­ratot megelőző 6 hónapon belül teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy legkorábban 1989. augusztus 10-ig nyi­latkozhatunk az egyezmény jövőjével kapcsolatos szán­dékainkról. Ezzel kapcsolat­ban végső döntés még nincs. A kormányzat vizsgálja, hogy milyen megoldás szolgálja leginkább a népköztársaság és az itt letelepülni kívánó romániai menekültek érde­keit. A szóvivő megjegyez­te: a nemzetközi joggyakor­lat általában igyekszik ki­zárni a kettős állampolgár­ságot. Bejelentette: a mosta­ni ülésén a kormány elhatá­rozta, hogy a közelgő kará­csony alkalmából megaján­dékozza az Erdélyből áttele­pült családok gyermekeit. Minden 18 éven aluli gyer­mek ezer forintos vásárlási utalványt kap és egy kis jelképes ajándékot. A máso. dik kérdésre válaszolva el­mondotta: a kormányülésen az az általános vélemény fo­galmazódott meg, hogy szű­kíteni kell a sorszám nélkü­li gépkocsik keretét, elsőbb­séget kell adni a lakosság számára szolgáltatást vág zőknek. A Népszava munkatársa utalt arra, hogy több parla­menti bizottság is kinvilvání- tottja azt a véleményét : a költségvetést nem javasolja elfogadni. Kidolgozott-e egy úgynevezett válságköltség­vetést erre az esetre a kor­mány? — kérdezte. A kormány ülésén konk­rétan nem volt szó arró1, hogy mi a teendő akkor, ha az Országgyűlés nem fogad­ja el a költségvetést. Erre a kérdésre a napirendi pont előadója az Országgyűlésben ki fog térni — válaszolta a szóvivő. fővel dolgozó — mentőala­kulatok szervezetten és si­keresen oldották meg, újabb sérültek már csak a romok alól kerülnek elő. Az elmúlt 24 órában hatvan személyt Szervezetten dolgoznak a mentőalakulatok 65 ország nyújtott eddig segítséget Közös koporsóban temetik el azt a fiatalasszonyt és férjét, aki az esküvő napján, december 1-én a kaukázusi földren­gés során vesztette életét NSZK: a közös nyugati szomszéd A bonni kancellári hiva­talban nem mindig veszik szigorúan a földrajzi fogal­makat. De néha így van ez a parlamentben is, kivált­képp, ha a szónoklat ünne­pélyes, emelkedett. Szaba­tosságban, pontosságban ilyenkor sincs hiány. De ha földrészünk keleti felére te­relődik a szó, nem kevés költői szabadsággal osztá­lyoznak, számunkra szokat­lan léptékkel térképeznek fel európai égtájakat. A kancellár még hivatalos nyilatkozataiban is az NSZK keleti szomszédjaiként em lfti a kelet- és délkelet- európai szocialista országo­kat. Akár határosak vele, akár nam. E szemlélet alap­ján Lengyelország éppúgy részesül a szomszédnak ki­járó nagylelkű bánásmód­ban, mint Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária. Es ebben a bőkezű besoro­lásban az NSZK-nak szin­tén meghirdetett szomszéd­ja Jugoszlávia, nem utolsó­sorban pedig a Szovjetunió. Talán a keleti politika hoz­ta így, hogy a kapcsolat- építés politikai, gazdasági és érzelmi szándékától át­hatva Bonn mintegy jelké­pesen, megtiszteltetésként a szomszéd címet adományoz­ta a nem szomszédos orszá­goknak is. Azóta ezt már itt meg­szokták, s a keleti jó szom­szédságnak ez az értelme­zése csak az i újonc sajtótu- dósítóknak tűnik fel. Aki ellenben már otthonosan mozog a bonni politikai kö­zegben, nem csodálkozik. De ha magyar, mindenkép­pen jóleső érzés töltheti el amiatt, hogy Magyarország az NSZK szomszédjává ava­tott kelet-európai országok között is — a hivatalos po­litika és a lakosság szint­jén egyaránt — oly nagy megbecsülésnek örvend. Nemcsak arról van szó, hogy újabban a magyar Ország- gyűlés ülésszakai, a tör­vényalkotói tevékenység, vagy a pártfőtitkári, mi­niszterelnöki és állammi­niszteri expozék ténylegesen vezető nyugatnémet sajtó- eseménynek számítanak. Vagy arról, hogy például a Németh Miklós miniszter- elnöknek a reformok visz- szafordíthatatlanságáról szó­ló Newsweek-interjúját az NSZK országos rádióadója, a Deutschlandfunk hajnali háromtól kezdve egészen a nyolc órás fő reggeli hírekig minden órában elismételte. Ám a kétoldalú kapcsola­tok állásáról a sajtó, a rá­sikerült élve kiemelni a le­omlott épületek alól. Megkülönböztetett figyel­met szentelnek a katasztró­fa sújtotta területen a jár­ványveszély elhárításának. Csazov szerint jelenleg nem áll fenn ilyen veszély, az egészségügyi hatóságok urai a helyzetnek. Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő a fentebbi adatokhoz hozzátette, hogy szerdáig 65 ország nyújtott valamilyen formában segít­séget, közülük 32 repülőgé­pen küldött gyorssegélyt. A 95 repülőgépből 65 a hely­színen szállt le, a többi Moszkvában rakta ki ter­hét. A szóvivő adatai sze­rint jelenleg is 1702 külföl­di vesz részt a mentésben a földrengés sújtotta körzetek­ben. (A külföldi segítség koordinálásával az örmény kormányt bízta meg a Rizs- kovdüzottság.) A katasztrófa sújtotta Ör­ményországban, hat nappal az évszázad egyik legsúlyo­sabb földrengése után, amely szinte letarolta az északi te­rületeket, a halálos áldoza­tok száma elérte az 55 ez­ret, a sebesülteké pedig a 13 ezret. Ismeretessé vált hogy egy Nalbanb nevű fa­luban, ahol a földrengés előtt 4200-an éltek, eddig 2800 halottat temettek el. dió és a tévé rendszeres és elmélyült beszámolóinál is többet mond, hogy a kancel­lár a törvényhozásban több alkalommal megkülönböz­tetett figyelmet fordított a Bonn—Budapest viszonyra, és legutóbb is kitűnőnek ne­vezte azt. Michaela Geiger asszony, a kereszténydemokrata—ke­resztényszociális unió (CDU/ CSU) parlamenti csoport­jának külpolitikai szóvi­vője a hét elején e sorok írójának nyilatkozva a ba ráti hangot, a kitűnő minő­sítést egyszerre több ténye­zőnek is tulajdonította. Mindenekelőtt annak, hogy Magyarország a szocialista országok sorában az elsők között tért rá a liberalizá­lás, a kifelé nyitás útjára a lakosságtól támogatva. Fon­tos tényező emellett a ma­gyar reformpolitika folyta­tása, a gazdasági és a kul­turális területen kibontako­zó szoros nyugatnémet— magyar együttműködés, nem utolsó sorban pedig az a körülmény, hogy a kétszáz- ezres német nemzeti ki­sebbség számára szavatolt a kulturális autonómia, és helyzeténél fogva — más országokban élő németektől eltérően — nem akarja el­hagyni szülőhazáját. Geiger asszony képviselő­ként sok jót hall Magyar- országról híres, 212-es szá­mú, Weilheim in Ober- bayern-i választókerületé­ben, Ez volt Franz Josef Strauss nak, a nagy bajor államférfinak is a választó- kerülete, ahol 1949 és 1983 között megszakítás nélkül dolgozott, s minden alka­lommal abszolút többséget szerzett. Michaela Geiger ezt a kerületet vette át. és gvőzött maga is. A CSU — mondja — örömmel ápolja azt a straussi örökséget is. hogy fejleszteni kell a kü­lönlegesen szívélyes bajor— magyar viszonyt is. Az. NSZK és Magyarország együttműködése példamuta­tó a nagyon is eltérő társa­dalmi berendezkedésű or­szágok kapcsolatrendszere szempontjából, s ezért ha­sonló kooperációra bátorít­hat más kelet-európai or­szágokat — jelentette ki. Geiger asszony a minap a parlament fórumáról han­goztatta, hogy Magyaror­szággal az emberi jogok sza­vatolása tekintetében is si­keres az együttműködés: szavait másnap ismertették a befolyásos napilapok. Most, hogy Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter Budapesten tárgyal, Ma­gyarország megint az ér­deklődés fénysugarába ke­rül. A bonni külügyi hiva­taliban az MTI tudósítójá­nak elsősorban azt emelték ki, hogy hasznos tájékozta­tásra számítanak a magyar- országi belső reformok állá­sáról, a fejlődés további le­hetőségeivel kapcsolatos el­képzelésekről. Ezeken a rendszeres kon­zultációk keretébe illeszkedő véleménycseréken a vendé­gek különös várakozással tekintenek a kelet—nyugati viszony kérdéseinek megvi­tatása elé is. Azóta, hogy Mihail Gorbacsov az ENSZ- ben ismertette a Magyaror­szágot is érintő csapatbivo­nási kezdeményezésit, Gen- schernek most nyílik először alkalma találkozni egy Varsói Szerződéshez tartozó ország vezetőivel, s áttekin­teni velük e nagy hordere­jű szovjet lépés különböző vonatkozásait. Eltérő társadalmi beren­dezkedésű, nem egymás mellett fekvő, de így is szomszédos és baráti ország külügyminisztereinek kon­zultációja lesz ez. Pontosan immáron a hetedik hivata­los találkozó Várkonyi Pé­ter és Genscher között, akik azonban nem hivatalos for­mában sok más alkalommal is véleményt cseréltek. Flesch István

Next

/
Oldalképek
Tartalom