Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

Tisztelt Szerkesztőség ! Turnár István, Nagyatád, lEperjesi u. 24. sz. alatti la­kos december 5-én megjelent panaszára és kérdéseire az alábbi választ adjuk: A kéményseprőipar gyakorlását szabályozó 19 1970. (IX. 5.) ÊVM sz. alaprendelet előírása alapján a folya­matos, kötelező munkák keretében az egyedi kéményeket félévenként egyszer ki kell tisztítani. Az évi kétszeri kötelező tisztítás, valamint a kémények négyévenként kö­telező műszaki felülvizsgálata biztosítja a tűzrendészen előírásokban foglaltak betartását. Az első tisztítást a pa­naszosnál január 14-én végeztük. A másodikat július 13- án és 20-án megkíséreltük, de mindkétszer zárt lakást találtunk. Az Eperjesi utcában való júliusi munkavég­zéseinket bizonylatokkal tudjuk igazolni. Vállalatunk a kötelezően előírt évi kétszeri tisztítással szemben évente átlagosan háromszor tisztítja az egyedi kéményeket, így még decemberben sor kerül az Eperjesi utca és környéke kéményeinek ez évi harmadszori tisz­títására is. A panaszostól vállalatunk egyébként semmi­lyen bejelentést nem kapott, panaszának kivizsgálásakor kéményeit december 6-án kitisztítottuk. A lakosság jobb kiszolgálása érdekében 1989. január 2- án Nagyatádon, a Hunyadi u. 10. sz. alatt megnyitjuk felvevő irodánkat, ahol ß város és környékének lakói be­jelenthetik megrendeléseiket. Győztem! Vesztettem! Pályázatok gyermekeknek Somogyi Néplap XLIV. évfolyam, 297. szóm 1988. december 14., szerda A FOTOS GONDOLKODIK Irodalmi és képzőművé­szeti pályázatot hirdet az általános iskolák alsó és felső tagozatos diákjai szá­mára az „Art ’89” nemzet­közi kulturális fesztivál szervezőbizottsága. A pályá­zatna a tanulók — köztük mozgássérült gyermekek is — egy emlékezetes győzel­mükről vagy vereségükről küldhetnek be egy-egy al­kotást. Az irodalmi kategóriában versek és prózai művek versenyezhetnek ; az alsó ta­gozatosok legfeljebb 2, a e felső tagozatosok 6 oldal terjedelmű, kézzel írt pá- lyamunlkát küldhetnek be. Azok a mozgássérült gyer­mekek, akiknek írása nehe­zen olvasható, a teljes szö­veget gépelve küldjék, s a szöveg első tíz sorát kéz­írással is mellékeljék. A be­küldendő történet — amely lehet valódi és kitalált, ját­szódhat a jelenben, a múlt­ban vagy a jövőben — arról szóljon, hogy a pályázók hogyan élték át életük leg­fontosabb sikerét vagy ku­darcát. A legjobb írásokat irodalmi délutánon bemu­A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Titkár­sága — figyelembe véve a kistermelőktől, kertbarát- köröktől és egyesületektől beérkező kezdeményezéseket. — a Mezőgazdasági Kister­melőik Szövetségének meg­alakítására előkészítő bi­Felmentették XVI. Lajost Megbocsátónak bizonyult a franciák többsége abban a hétfő esti telefonos tele­víziós műsorban, amelynek szerkesztői — természetsze­rűleg immár csak a fikció szintjén — a francia forra­dalom 200. évfordulójának közeledtével ismét össznépi törvényszék elé idézték a kivégzett uralkodót, XVI. Lajost. A „perben" két ve­zető jogászprofesszor védte, illetve vádolta a királyt. A védelem és a vád beszédé­nek elhangzása után a né­zőkön volt a döntés sora, a betelefonálok 55 százaléka felmentette a néhai uralko­dót az árulás ellene felho­zott vádja alól, 27,5 száza­lék kiállt a korabeli halálos ítélet mellett. A szerencsétlen sorsú uralkodót 1793. január 21-én. vagyis a Bastille lerombolá­sa után négy évvel fejezték le a párizsi Concorde téren. A forradalmi bíróság Ro­bespierre álláspontját tette magáévá, amely szerint „nem egy emberre, hanem egy egész korszakra sújt le a guillotin kése”. Tisztelettel : Balázs P. József kéményseprési osztályvezető Somogy Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat, Kaposvár tátják, s nyomtatóiban is megjelentetik. A képzőművészeti kategó­riába elsősorban festménye­ket és rajzókat várnák a szervezők; a munkák bár­milyen technikával készül­hetnek. Versenyezhetnek a diákok kisplasztikákkal, go­belinekkel és más alkotá­sokkal is. A festményekhez és a grafikákhoz a pályázók 3—3 szénvázlatot mellékel­jenek. A legjobb munkákat a budapesti Vigadó Galé­riában. kiállításon mutatják be. A pályaműveket 1989. feb­ruár 28-ig lehet beküldeni a Mozgásjavító Általános Iskola címére: 1145 Buda­pest, Mexikói út 60. A pá­lyázók munkájukhoz mellé­keljenek levelet, s abban tüntessék fel nevüket, cí­müket, életkorukat, iskolá­juk nevét, címét, azt, hogy hányadik osztályba járnak, s örömmel fogadnák a szer­vezők, ha életükről is írná­nak. A legjobb munkák bekül­dőit értékes ajándékokkal zottságot jelölt ki, amely megtartatta első ülését. Az elképzelések szerint a szö­vetség vállalná a kisterme­lők érdekeinek védelmét és képviseletét, továbbá szak­mai, jogi, pénzügyi tanács­adással és különféle szolgál- tatósokal segítené tagjait. Az előkészítő bizottság a közeljövőben kidolgozza a szövetség működését körvo­nalazó alapszabály-terveze­tet, amelyhez örömmel fo­gadná a kistermelők javas­latait. A javaslatokat a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Gazdaság- és Településpoli- tikai Osztályának (1056 Bu­dapest, Belgrad rakpart 24.) címére várják. — a nyomdász Ez utóbbi szervezet ugyan­is önkényesen vagy figyel­metlenségből rendre megha­misítja mondanivalónkat. Ez a téma is hozzátartozik közéletünk tisztaságához; a kifejezésmód tükrözéséhez vagy magihamisításához ; a mondanivaló megjelenítésé­hez vagy homlokegyenest ellenkezőjére fordításához. Ebben a helyzetben aztán lehet szidná, elmarasztalni a szerzőt, a rovatvezetőt, a szerkesztőt. Az olvasó csak azt nem veheti észre, hogy a nyomda időnként valami egészen máist „akar” kife­jezni, mint a fotóriporter. Ráadásul még lehetősége is van rá, hiszen „ő” a vég-, termék kibocsájtója — sú­lyos pénzekért... Nos hát, beszéljünk vilá­gosan. Somogyi tájiak, embe­rek sorozatunk legutóbbi riportjában „Szokatlan visz- szavonulás” címmel az ol­dal alján képsort, ha úgy tetszik, portrésort közölt (volna) a szerkesztőség ol­vasóival Balogh Lászlóról, a megyei tanács nyugdíjba vonult munkaügyi osztály­A doni tragédiát nem le­het csupán katonapolitikai eseményként felfogni, ezért az íróiknak, művészeknek és a történészeknek egyaránt kötelességük, hogy a maguk eszközeivel segítséget nyújt­sanak a megtisztuláshoz, a helyes történelmi konzek­venciák levonásához — írja az Iskola és levéltár című sorozat új számának elősza­vában Szili Ferenc szerkesz­tő. A Dokumentumok a szü­lőföldről legújabb füzete részleteket villant fel a so­mogyi bakák doni tragédiá­járól, annak a nemzedék­nem mindig... bői azonban más következ­tetésit vont le a fotós-szer­kesztő, mint a nyomda. De hát akkor ki közvetít gon­dolatokat? A képi újságíró vagy a szolgáltató vállalat? Ez utóbbi cég dolgozói mi­lyen jogon hamisítják meg a fotósorozat mondanivaló­ját? Nézzük sorba. Az első ké­pen tenyerébe rejtett arccal töpreng a főszereplő: vajon mit kell tennie? Hiszen van élettapasztalata, bőséges is­meretanyaga és életismere­te. A másodikon maga elé néz, nem tud még dönteni. A harmadikon összekulcsol­ja a kezét — nem mintha az istenekhez fohászkodna, de még mindig gyötrődik; itt is lecsukja a szemét, ví­vódik önmagával. Aztán ki­néz, már csak félig össze- kulcsolódó kezei közül : alighanem érzi, hogy mi a számára követendő út. Föl­néz, s bár dilemmáit kezei még mindig jelzik, tekinte­te döntésről árulkodik: „ha idő előtt is, de nyugdíjba kell vonulnom, ez az egyet­len követendő út”. Aztán látjuk arcán — a hatodik nek a sorsáról, amely vé­gig járttá és végigélte a há­ború halálgépezetének bor­zalmait. A háborús dokumentu­mok, főként a naplótöredé­kek szerzői nem szolgálnak szenzációval, olvasásukkor megdöbbentően világossá vált az események elkerül­hetetlensége. Az első részleteket a ze­neszóval kísért indulást, a Magyarországtól való boros búcsúzást említik, majd ahogy telnek a napok, az évek, a remény veszített ka­tonák elkeseredett, kilátás­talan óráiról szólnak, a megfagyott emberek ököl­beszorított kezéről, éhezésé­ről és tarkólövésekről. A levélrészletek megható sorai hűen tükrözik az el­Három Van Gogh-fest- ményit raboltak el hétfőn este ismeretlen betörők a Hágától 100 kilométerre le­vő Otterlo holland kisváros múzeumából. A jelentések szerint ez volt Hollandia történetének legnagyobb sza­bású műklncsrablása. A világ egyik legnagyobb Van Gogh-gyűjteményéveí büszkélkedő Krollel—Mül­ler képcsarnokba a rablók képen — a megnyugvást, a kielégülést; a családhoz, az unokákhoz vonzódást az élet delén — egy termékenyen eltöltött életút utón. Mit mond mindezekkel szemben a nyomda, a szol­gáltató? Pontosan az ellen­kezőjét. Mert megfordítja a képsort. Azt mondja, hogy Balogh László magabiztosan áll a posztján, aztán ujjait összefonva töprengeni kezd, félrenéz, nehogy bárki is „önkényesnék” tekintse őt; megtörik, majd magába ros- kad egész életének (egyéb­ként tisztességes) munkássá­ga miatt... Nem történt semmi. Csu­pán fordított sorrendben je­lenítette meg a nyomda azt a képsort, amellyel a fotós és a szerkesztő ki akarta fejezni véleményét, állás­pontját, elismerését és tisz­teletét egy emberről, aki egész életében nem tett mást, csak a dolgát: el­szántsággal, szenvedéllyel, példaadással. Ki csinál újságot manap­ság? A szerkesztőség vagy a nyomda ... ? gyötört katonák lelki és fi­zikai állapotát, leküzdhetet­len honvágyát. A kiadványban, amelyet Papp Árpád és Szili Ferenc állított össze, olyan versek is szerepelnek, amelyek a szerző megdöbbentő élmé­nyeinek, a háborút átélt nemzedék fájdalmának és veszteségének, az örök élet­re testileg és lelkileg meg-' nyomorodoütaknak, a gyász- ruhát’" viselő anyáknák állí­tanak y örök emléket. A "füzetben Papp Árpád két versét olvashatjuk, a Töredék című így fejeződik be: „Nektek mindegy talán. / Nekem, élőnek van szük­ségem a feleletre / Meg kell pendítenem csupasz mell­kasotok csonííhúrú ci tórá­ját... ” egy ablakot betörve hatol­tak be. A hangtalan riasz­tóberendezés ugyani műkö­désbe lépett, de a képtolva- jöknak a 14 kilométer tá­volságból indult rendőrök megérkezése előtt sikerült kereket oldaniuk felbecsül­hetetlen értékű zsákmá­nyukkal. Az épületben levő múzeumi őr senkit sem vett észre. Az elrabolt olajfest­mények között van a Krumplievők. Tarka sorok Ördög — Mondd, Piroska, milyen férj jel áldott meg az isten? — Rosszal ! Olyan, mint maga az ördög. — Szarva is van? — Lesz. Újság A feleség hazaérkezik Férje megkérdezi: — Megjöttél, drágám7 Van valami újság? — Igen, szívem, a második kocsink lett. most az első. Jó szokás — Szerintem jó szo­kás, ha a szülők lefek­vés előtt jóéjiszaikát kí­vánnak gyerekeiknek, és megcsókolják őket. — Persze, de sajnos én már mindig alszom, amikor hazajönnek. Vőlegény — Igaz, Erika, hogy a vőlegényed a titkosszol­gálatnál van? — Igen. — És hogy hívják? — Azt nem szabad elárulnia. Főiskola — Maga, ott az utolsó előtti sorban — szólítja föl az élőadóteremben a tanár az egyik hallga­tót. — Mondja, hány lakosa van a legna­gyobb japán szigetnek és hogy hívják! — Sóik — feleli a hallgató —, és Tarho­nyáé Lajosnak hívnak... Vállalati előírás — Az igazgatónk na­gyon fog tetszeni ön­nek — mondja a sze­mélyzeti főnök az új munkatársnak. — Ez nálunk előírás. „Miért élek még?" A fiatal drámaíró el­küldi „Miért élek még?” című darabját a szín­házigazgatónak. Tíz nap múlva visszakapja a kéziratát a válasszal: „Azért, mert nem ma­ga jött, hanem postán küldte el a darabját”! Párbeszéd — Felbontja a leveleit a felesége? — Csak ha az áll rajta, hogy saját kezű felbontásra. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Foszeikesztő-h. : dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Lotinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 3t. 7401. Telefon: 11-644. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-644. Postacím: Kaposvár, Pf. : 31. 7401 Felelős kiadó: Pordány H. László igazgató Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató " Terjeszti a Magyar Posta. 'Előfizethető bármely hirlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10 a. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129, Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Javában készül ,a karácsonyi vásárra mézeskalács-figuráival a debreceni Falucskai házaspár. A színezett, díszített mézes sütemények nemcsak vásárfiának, hanem étkezésre és ka­rácsonyfadíszként is használhatók. (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele) díjazzák. vezetőjéről. Arckifejezései . — -------­J avaslatokat vár a népfront Dokumentumok a szülőföldről A SOMOGYI BAKÁK TRAGÉDIÁJA Nyoma veszett a Krumplievőknek Van Gogh-festményeket raboltak el

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom