Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

1988. november 14., hétfő Somogyi Néplap JÖVŐRE JOBBAN Á Balatoni ősz tapasztalatai „Ez egy demokratikus módszer“... Beszélgetés a drámapedagógiáról Még az idén társaság alakul Debreczeni Tibor, az OKK módszertani osztályának vezetője, a színjátszás, a bábozás és főként a drámapedagógia kér­déskörének egyik legjobb hazai ismerője, amatőr rendező. Mint kaposvári előadássorozata után kiderült, egyben elő­adóművész is Az első Balatoni ősz című rendezvénysorozat tapaszta­latait vitatták meg a három érdekelt megye idegenfor­galmi és művelődési intéz­ményeinek képviselői Ba.la- toníüreden, a BIB székházá­ban. A megbeszélésen a jö­vő évi rendezvényre való fölkészülésről, a módszerek­ről, a gazdasági feltételek­ről is szó esett. Pásztor Géza, a Zalatour igazgatója a többi között el­mondta, hogy a Balatoni ősz jó kezdeményezés. Lehe­tőség az idegenforgalmi sze­zon 2—3 héttel való meg­hosszabbítására, de az idei­nél hatékonyabb propagan­dára van szükség, különösen külföldön. A Zala megyében szervezett rendezvények kö­zül például a Festetich-kas- télyban tartott barokk bál nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. Olyan sike­res volt, hogy a következő években négyszer kívánják megrendezni. Már szerződést is kötöttek egy NSZK-beli utazási irodával. Többen hangoztatták, hogy a propaganda közpon­tosítására, korszerűsítésére van szükség. A Balatoni ősz elsősorban kereskedelmi rendezvény, a művelődési ágazatok csak segítik meg­valósítását, ezért nyilván­való, hogy a kereskedelmi szervek feladata a hazai, és a nemzetközi propaganda összefogása. Egy operatív bizottság megalakítását szorgalmazták. Cseh Tibor, a balatonfüre­di művelődési ház igazgató­ja szerint a gazdasági bi­zonytalanságok is hátráltat­ták a szervezést. Mint mondta, az északi part ide­genforgalmi szervezetei kí­vülállóként szemlélték a művelődési ház rendezvé­nyeit, s azok propagandájá­ban alig vettek részt. Egy- egy rendezvénysorozat sike­rének alapja, hogy külföl­dön már egy évvel koráb­ban elkezdjék a szervezést. Erre azért sem volt lehető­ség, mert a programokat későn, február és május kö­zött állították össze. Az ide­genforgalmi tanács az ide­genforgalmi alapból 3 millió forintot adott a három me­gyének a program költsé­geire. Helyenként ez à pénz elég volt, hasznot is hozott, mert több Tus kamaraprog­ramot szerveztek, például Keszthelyen és Badacsony­ban. A hagyományos szüre­tet és a vonyarci búcsút a lakosság és a helyi együtte­sek bevonásával rendezték meg, így a költségek is mérsékeltebbek voltak, mint például a siófoki nemzeti­ségi találkozón. A siófoki tapasztalatokról Takács Sándor, a Dél-bala­toni Kulturális Központ igazgatója beszélt. Elmond­ta, hogy a Siotour a terve­zett programjain kívül mást nem rendezett, és Boglárlel- le is csupán a nyárról őszre áthúzódó kiállításokkal vett részt a rendezvényen. A fü­redi gondok Siófokra is ér­vényesek. Meggondolandó, nem kellene-e megváltoztat­ni a rendezvény időpontját, időtartamát. Nyugat-Euró- pában ugyanis sehol sincs szabadságolás szeptember 16-a után. Vagy olyan réte­geknek kell programot szer­vezni, amelyeknek bármikor van szabadidejük (például a nyugdíjasok), vagy pedig ritkítani kell a programot. Azt javasolta, hogy kezdjék korábban a Balatoni őszt, s a rendezvénysorozat vége felé ritkítsák az eseménye­ket. A siófoki rendezvény- sorozatra szánt majdnem 800 ezer forintot fölemész­tették a programok. Nyil­vánvaló, hogy az operabe­mutatókkal nem tudják föl­venni a versenyt. Tömege­ket mozgató, látványos, egész napot betöltő esemé­nyekre van szükség, csak­hogy ezeknek a költségei nagyok. A Balatoni ősz eredeti el­képzelése az volt, hogy a tó öt pontján (és közvetlen környékükön) a helyi lehe­tőségeknek, hagyományok­nak megfelelő programokat rendezzenek. Keszthelyen a F esteti eh -kastély a komoly zenének, a történelmi színe­zetű eseményeknek kiváló színhelye; Badacsony és Bog- lárlelle a borkultúrához kapcsolódó vendéglátó, gasztronómiai programok­kal, Füred a vízi sporttal és a hobbiturizmussal, Siófok pedig az operettel és más színi előadásokkal állhat elő. A déli parton sem volt jellemző az utazási irodák részvétele az értékesítésben, a propagandában — az Ibuszt kivéve. Ez az utazási iroda ugyanis nemcsak együttműködött a művelő­dési intézményekkel, hanem garanciát is vállalt egy-egy program százszázalékos ér­tékesítésére. (Meg is találta a számítását.) Fontos, hogy a kereskedelmi és vendéglá­tó cégek is tudják: az ő fel­adatukhoz is kapcsolódó ak­ciókról van szó, s ne becsül­jék le a Balatoni ősz ren­dezvénysorozatát. Nyoma­tékosan hangsúlyozta ezt Rosta Sándor, a BIB főtit­kára, miután megállapította, hogy a kereskedelmi szerve­zetek „elmentek az esemé­nyek mellett”. A tanácskozók megegyez­tek abban, hogy 1989-ben a Balatoni ősz rendezvényeit átgondoltabb propagandával, szervezéssel, a külföldi kap­csolatok fejlesztésével ké­szítik elő. Szeptember 16-a és október 1-je között bo­nyolítják majd le a progra­mot. Jövőre a megnyitót — szeptember 16-án — Szán- tódpusztán rendezi a Sio­tour. A tervet november 15-ig elkészítik a szakembe­rek, és eljuttatják a Balato­ni Intéző Bizottsághoz. (Tudósítónktól) Mindig van valami ünne­pélyes abban, ,ha egy kép­zőművészeti kiállítás meg­nyitóján vehetünk részt, különösen, ha a képek al­kotója szűkebb környeze­tünkben él és dolgozik. Cseplics István amatőr festői 25 éve a nágocsi ta­nács dolgozója. Életútját befolyásolta a véletlen: a bíztató gyerekkori indíttatás után nem tezerezte meg a főiskolái végzettséget. Mun­ka mellett kapcsolódott be a képzőművészeti szakkörök munkájába, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola esti ta­gozatát látogatta két évig. Kaposváron Völgyi Dezső, majd Ruisz György segít­ségévéi képezte magát. Ké­peivel többször szerepelt amatőrök tárlatain. '— Cseplics István festmé­nyeinek forrása a termé­szet szeretete — mondta a tabi művelődési központban tartott kiállításmegnyitón Kéri Dezső rajztanár. — Cseplics azit a természeti szépet is az emberek elé — lArra (kérem, értelmezze a drámapedagógia fogalmát, annak rövid történetét! — Angol nyelvterületen kreatív dramatiikának hív­ják, s évtizedek óta jelen van az iskolai életben is. Az 1920-as évektől kezdve ter­jedt el Angliából, Magyaror­szágra a hetvenes években érkezett. Főiként Mezey Éva munkássága nyomán vált ismertté. A fogalom sokkal régebbi múltra tekint vissza, hiszen Comeniusnál is talál­kozunk már a dramatizált életjátékokkal, és Csokonai is felhasznált ilyeneket. A két háború között Kará­csony Sándor említendő, aki egyébként a mellérendelés­ről szóló tanáról is ismert. A továbbiakban Mérei Fe­rencet kell megemlítenem, áki a szociodráma és a szo- ciopszichológia területén so­kat tett a módszer elterjesz­téséért. Ami az értelmezést illeti: ez nem más, mint az élethelyzeteket dramatikus feldolgozásban ismertető módszer. — Hogyan helyezhető el ez az oktatás folyamatában? — Nem ördöngösségről van szó, csupán a hagyomá­nyos kérdezz—felelek, tanár —diák párbeszéd helyett az élet — amely a gyerekeknek játék — szituációk megjele­nítését kívánja, elsősorban irodalmi, nyelvi, valamint szabadidős tevékenységek­ben, de szinte minden isko­tárja, amelyet az ember nem becsül, hanem pusztít és szennyez. Az amatőr festő szerényen vall elsősorban a somogyi itáj szépségeiről. Közvetítőnek érzi magát a természet és az emberek kö­zött: rámutat a táj vagy a virágcsokor szépségeire, ugyanakkor képeivel mara­dandó élményt nyújt. Mun­kásságában dicsérendő az a megszállottság, amely idő­ről időre belső indíttatást ad számára az újabb és újabb alkotásokhoz ... Az amatőr Cseplics képei túlmutatnak a1 természet egyszerű látványán. A kiál­lított festmények többsége különböző lelki érzések jel­képei is. Ahogy az évszakok színei, hangulatai megjelen­nek alkotásaiban, az mind utalás egy-egy emberi sors, helyzet vagy érzés vissza­adására. Képein a vizek sej­telmes nyugodtsága, az ég­bolton gomolygó felhők vál­tozatossága festői erényeit bizonyítja. A kiállítást november 18- ig tekinthetik meg az ér­deklődők. lai és iskolán kívüli gyer­mek és felnőtt közösségben alkalmazható. Hogy ez mennyire így van, arra pél­da: Angliában az első osz­tálytól érettségiig tanulják, majd az érettségi is felhasz­nál ebből, s csak sikeres ..vizsga” után mehet a je­lelt főiskolára. — Milyen volt a drámape­dagógia hazai fogadtatása? — Négy drámatagozatú gimnázium van az ország-. Negyven éve alapította meg az UNESCO Svájcban — az ENSZ égisze alatt — a Nemzetközi Intézeti Nevelé­si Társaságot, a FICE-t. Ju­bileumi ülésére 73 ország hétszáz ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberét hív­ták meg a svájciak. A ma­gyar delegációnak négy so­mogyi tagja volt, köztük a csoport vezetője, dr. Orbán István, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igaz­gatója. — Magyarország minded­dig tagként nem vett részt a FICE munkájában, csak a szakbizottságokban műkö­dött közre. Ez nem jelenti azt, hogy nem fogadtuk el a FICE-t, mindössze hiány­zott a fölismerés, miszerint a jó módszereket át kell ül­tetni .a magyar’ gyermek- és ifjúságvédelembe. — Hol volt a konferencia és miről volt szó? — St. Gálién adott ott­hont a jubileumi tanácsko­zásnak. A megemlékezés rangos külsőségek között zajlott le,. de a tanácskozás legalább ennyire fontos volt. A kongresszus jelszavát ezúttal így fogalmazták meg a svájciak: „Társadalmi élet­re, magánemberként szülei- ve”. Magyarán: öt szeminá­rium keretében azt az utat vizsgáltuk, amelyet a gyer­mek a családi neveléstől a társadalomba illeszkedésig megtesz. A családgondozás­ról, a család és nevelőottho­ni, a szociálpolitikai, a szo- ciálpedagógiai és a gyerme­ki hovatartozásnál folyt a vita. — Mi az, amiben a svájci ifjúságvédelem eltér a ma­gyartól ? — Sok hasonló gondunk van, a növekvő drogveszély­től a családtól való elidege­nedésen át a megelőzés fon­tosságáig. A módszerben megelőznek bennünket a svájciak. Rendkívül jó anya­gi lehetőségeik megengedik, hogy Trogenben például (St. ban, van bőséges szakiroda- ma a témának, és ötletgyűj­teménye. Mindez tizenkét éve létezik, de nagyon keve­sek ismerik. Ennek az is oka, hogy teljesen demokra­tikus kapcsolatot feltételez tanár és tanuló között, s emiatt sajnos'nem mind­egyik pedagógus alkalmazza (alkalmazná) szívesen. A gyerékek sem „adják ki” magukat mindenkinek. Mindenesetre néhány hazai pedagógiai kísérlet felhasz­nálja. Remélem, hogy egy demokratikusabb társada­lomban egyre inkább előtér­be kerül majd. — Ha jól tudom, nemso­kára megalakul a Magyar Drámapedagógiai (Társaság. Hallhatnánk a részletekről? — Tizennyolc éve csak mint nem hivatalos kezde­ményezések léteztek külön­böző előadássorozatok, tan­folyamok. A társaság célja hasonló: képzést, továbbkép­zést nyújtani mindazoknak, akik szeretnének bővebben megismerkedni vele. Ter­vünk szerint ez a főiskolai oktatásba is bevonul majd. Öröm, hogy Kaposváron a tanítóképzőben már van ilyen oktatás, és használja ezt Békés, valamint Heves pedagógiai intézete is. Elké­szült és engedélyezés alatt áll az alapszabály. Remé­lem, az idén megtarthatjuk Gálién külvárosában) gyö­nyörű házakban lakjanak a gyerekek. A libanoniak, szu- dániak, indiaiak éppúgy, mint az európai országokból való gyerekek. Egy-egv ház­ban tíz-tizenöten élnék sváj­ci nevelőszülőkkel. A szülők rendkívül képzettek: a pe­dagógiától a háztartási gép­szerelésig mindenhez érte­nek. A meleg és tevékeny családi fészek a gyermeklé- lek gyógyításának egyetlen eszköze, vallják a svájciak. Ezért tetszett nekik a mi so­mogyi módszerünk: a hiva­tásos nevelőszülői hálózat kiépítése. — A svájci tanácskozás napirendi pontiként szerepelt a veszprémi IV. országos gyermek- és ifjúságvédő kongresszuson. — Igen, itt alakítottuk meg a magyarországi FICE-szer- vezetet. Ez lehetővé tette be­kapcsolódásunkat a nemzet­közi gyermekvédelmi szer­vezetbe. Megválasztottak az öttagú intézőbizottság egyik tagjának. A nemzetközi tag­ság sök előnnyel jár, ám ahogy már Svájcban meg­tudtuk : elsősorban nem pénzt várhatunk tőle. Meg­kapjuk azonban azokat a fontos szakanyagokat, komp­lex programokat, amelyekkel a tagországok már kiváló eredményeket értek el. — Változik-e ezáltal a ha­zai gyermekvédelem prog­ramja? — Azt az utat járjuk, amelyik elindultunk. Azon, hogy a gyermekvédelem ne gyermekmegőrzést jelent­sen, hanem komplex progra­mot, amelynek a középpont­ja a családvédelem. Ne elap­rózott feladatokban, külön­böző hatáskörökben jelen­jen meg a munkánk, hanem annak a megteremtését cé­lozza, hogy a gyerekek visz- szatérhessenek a családba, amelyből valamilyen ok mi­att kiszakadtak. B. J A tél lehelete Fotó; Csobod Péter 3 Sz. A. Amatőr képkiállítás Ta bon » első ülésünkét. FICE-tagok lettünk Új úton a gyermek­es ifjúságvédelem 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom