Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-10 / 268. szám
4 Somogyi Néplap 1988. november 10., csütörtök TÍZEZER ÓRA A LEVEGŐBEN Pihenni temek a sárkányok Eltelik pár hónap, mire ismét a magasba emelkedik a sárkány. Most itt van szétszedve a MÉM Repülőgépes Szolgálat kaposvári központjának lemezjavító műhelyében. — A repülősök sárkánynak hívják a karosszériát — mondja Kiss Lajos lemez- megmunkáló szakmunkás. A fúrógép segítségével vág le a gép törzséről egy-egy darabot. Azokat a részeket, ahol rozsdásodni kezdétt a karosszéria, gyorsan eltávolítják. A kaposvári központban a saját gépeken kívül külső megrendelőknek is végeznek karbantartást, illetve nagyjavítást. Most például itt van öt jugoszláv és két .lengyel repülőgép nagyjavításon. A külső megrendelők 17,5 millió forintot fizettek az idén. A szabadban Orsik Mihály csoportvezető éppen egy lengyel repülőgép függőleges ve- zérsfkját szereli le. A hangárban, mint törött szárnyú kitömött madarak, pihennek a levegő óriásai. Érdekes látvány a szétszedett propeller a kilenc hengerrel. Köröskörül sorakoznak a robbanószerkezetek, mindkét oldalon egy-egy gyújtógyertyával. — Igazi megszállottak a különleges szerelők — mondja Szemző Ernő. Balázs Andor Fotó: Gyertyás László — Huszonnégy helikopterünknek és repülőgépünknek a fele van már bent a központi nyűgözőhelyen — mondja Zakariás Tamás igazgató. A repülősök nyűgözőnek hívják á javítóműhelyt. 5— 6 szerelő már a szabadban „nekiesik” a merev szárnyú repülőgépnek, és ízekre szedi szét. A mosóban már rá sem lehet ismerni a gépekre. A gőzhorotvával csak a darabokat mossák. — A gépek közül csak egy-kettő marad télen is a bérlőknél — veszi át a szót Szemző Ernő igazgatóhelyettes. — Ez azokon a helyeken történik, ahol hideg időben is szükség van a gépekre és megoldható a karbantartásuk. A kaposvári központban Tolna, Baranya, Bács-Kis- kun egy része és Somogy mezőgazdasági 'üzemeinek, termelőszövetkezeteinek a gépeit javítják. Ezek a gépek az idén nyolcszázezer hektárra szórtak növényvédő szert és majdnem tízezer órát töltöttek a levegőben. Nem olcsó a repülőgépes növényvédelem. A kaposvári központnak az idén 153 millió forint volt a bevétele. Egy-egy gépnek, típusától függően, 15—20 év a kifutási ideje vagy tízezer levegőben töltött üzemóra. A tízezer órát előbb elérik, mint a 15 vagy 20 évet — mondja Zakariás Tamás. — A kiselejtezett gépmadarak vagy a MÉH-be vagy óvoda-, illetve iskolaudvarra kerülnek, ahol a gyerekek veszik birtokukba. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA Fokozott büntetőjogi védelem A Legfőbb .Ügyészség állásfoglalása szerint ezentúl az ügyészeknék minden olyan magábindítványra kezdődött eljárásban át kell venniük a vád képviseletét, amelyben magántaxist — e munkája végzése közben — ért köny- nyű testi sértés vagy tettleges becsületsértés vétsége miatt folytatnak eljárást. Az ügyészeknek a bírósági eljárásban szorgalmazniuk kell — akár föllebbezés útján is — e bűncselekmények kellő szigorral történő elbírálását. Az állásfoglalás szerint a büntetőtörvénykönyv — a hivatalos személyhez hasonló — fokozott büntetőjogi védelmet nyújt a meghatározott közfeladatot ellátóknak. E felsorolásban — amely taxatív, s így nem bővíthető — .szerepel többek között a közforgalmú közlekedési vállalat szolgálatot teljesítő alkalmazottja is. A fokozott büntetőjogi védelem tehát kiterjed minden Olyan taxi- gépkocsivezetőre, áki ilyen vállalatnál dolgozik. A személyszállító kisiparosokat azonban e felsorolás nem tartalmazza. Kétségtelen, ők is közfeladatot látnak el, mégsem terjed ki rájuk ugyanaz a védelem, mint említett kollégáikra. Mivel a közlekedési vállalatok gépkocsivezetői és a magántaxisok tevékenysége ugyanolyan közérdekű célokat szolgál, továbbá munkájuk végzése közben egyformán ki vannak téve az utóbbi időben elszaporodott támadások veszélyének, fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az eddiginél hatékonyabb védelemben részesüljenek — írja az állásfoglalás szövege. * * * Miért e megkülönböztetés a taxisok között? — érdeklődött a Legfőbb Ügyészségen dr. Gál Attila főosztály- vezető ügyésztől az MTI munkatársa. Közlekedési kultúrát! Minden nyolcadik sérült: gyermek Szaporodik a súlyos kimenetelű balesetek száma a megyében — hangzott el kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén. A testület a megyei tanácsülés elé kerülő téma megvitatása mellett áttekintette ía közlekedésbiztonság helyzetét, és széles körű vita után határozott a tennivalókról. Vannak olyan értékelések, mikor a helyzet változatlansága önmagában is kedvező, de legalábbis elfogadható eredménynek minősül. A közlekedés biztonsága, a baleseti helyzet semmiképpen sem tartozik e területek közé. Az előterjesztett jelentés és a szokásosnál is kisebb részletekre kiterjedő vita alapján a megyei tanács végrehajtó bizottságának azt kellett megállapítania, hogy a legtöbb területen az elmúlt hét-nyolc év alatt nem változott a helyzet, nemigen lehet fölfedezni a várt, a kívánt, a legszélesebb közérdeket szolgáló javulás tényeit. Ahogy a vitában elhangzott, a közlekedésnek három meghatározó tényezője van: a közút, a jármű és maga az ember. A közúthálózat fejlesztése — az erőfeszítések ellenére — nem tartott lépést a forgalom növekedésével. A korszerűsítések — akár Siófok úthálózatát tekintjük, akár a . szintbeli vasúti kereszteződések biztonságosabbá tételét, akár a forgalmas útszakaszok melletti járdaépítést — csak részleges megoldást jelentenek a közlekedés feltételeinek javításában. A gépjármű-állomány számottevően növekedett az elmúlt hét év során, ám a gyarapodás a „fiatalodás” helyett öregedéssel járt együtt. Somogybán ma a járművek átlagéletkora kilenc év fölött van — ez mind a műszaki biztonság, mind a környezetvédelem szempontjából további gondok forrása. A baleseti veszélyhelyzetet növeli, hogy dinamikusan emelkedik a kevés gyakorlattal, friss jogosítvánnyal rendelkező járművezetők száma. Ezek a körülmények közrejátszanak abban, hogy megyénkben kisebb ingadozásoktól eltekintve évek óta ötszáz körül van a személyi sérüléssel járó balesetek száma, a kárérték viszont jelentősen emelkedett — a biztosító társaságok tavaly például 116 millió forintot fizettek ki ilyen címen. Figyelmeztető tény: a súlyos kimenetelű balesetek sebesültjei közül minden nyolcadik gyermek, és az, hogy a szigorítások ellenére kismértékben tovább emelkedett az ittas vezetés. Ugyancsak nőtt a gyalogosok hibájából bekövetkező balesetek száma, elsősorban a közlekedési ismeretek hiánya miatt. De például az is szóba került többek között a testület vitájában, hogy hiába épül járda a forgalmas közutak mentén, mégis a közúton járnak a gyalogosok. Az alapos helyzetfeltárás adhat csak módot a feladatok jó meghatározásához. A vitában részletesen foglalkoztak a testület tagjai a biztonságot fokozó tényezőkkel. Többen is hangsúlyozták — éppen a gépjármű- állomány „öregsége” miatt — a műszaki ellenőrzés fokozásának fontosságát, a nevelés és a gépjárművezetőképzés korszerűsítését. Olyan módszerre van szükség, hogy már az oktatás alatt felismerhetővé váljon, ki az, aki alkalmatlan a közúti közlekedésre. Alapvető a közlekedési kultúra, a közlekedési morál javítása — hangsúlyozták a tanácskozáson. S az is elhangzott dr. Gyenesei István megyei tanácselnök összefoglalójában, hogy a feladat megoldása elképzelhetetlen széles körű társadalmi összefogás nélkül. A hatóságnak, a közlekedést szervezőknek éppúgy van tennivalójuk ebben, mint a pedagógusoknak, a Hazafias Népfrontnak vagy az úton járó embereknek. Vita a veszélyes hulladékok elhelyezéséről Somogybán évente több mint 13 ezer tonna Hogy Somogybán pontosan mennyi veszélyes hulladék keletkezik, erre — gyanítható — senki nem tud pontos választ adni. A Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi munkabizottságának tegnapi ülésén Szita Károly, a megyei tanács környezetvédelmi titkára ugyan mondott egy adatot, de Zombai László, a Déldunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviselője megjegyezte, hogy számítógépes rendszer ide vagy oda, nyilvántartásaik nem pontosak. Nem is lehetnek azok, mert maguk a vállalatok sem tudják, hogy mennyi veszélyes hulladék marad náluk. Egyetlen példa: volt olyan somogyi cég. amely bejelentette, hogy évente 69 tonna ilyen anyaggal számol, és később kiderült, hogy egyetlen alkalomról volt szó, akkor is bontásból származó hulladékról. A gazdasági munkaközösségekről képtelenség naprakész nyilvántartást vezetni, s a kisiparosokról is. Mivel pontosabb adat nincs, fogadjuk el, amit Szita Károly mondott:Somogy— Amikor a Btk-t megalkották, a közforgalmú közlekedési vállalat alkalmazottai fogalmán a tömegközlekedési járművek vezetőit értették. Akkor még nem dolgozhatták magántaxisok. Viszonylag kevés volt ßz „állami taxik” száma is; ezért engedélyezték később a személyszállító kisiparosok működését. Emlékezetes, hogy korábban is elkövették már bűncselekményt a taxisok ellen. Akkor a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy az említett fogalom alatt a taxivállalatok dolgozói is értendőik. A különbségtétel valóban indokolatlan, s a Büntetőtörvénykönyv tervezett felülvizsgálata során ezzel a kérdéssel is foglalkozniuk kell majd a szakembereknek. ban évente 13 700 tonna veszélyes hulladékkal kell számolni. Ennek a sorsa azonban ma még bizonytalan. Megyénkben — a földrajzi adottságokat figyelmbe véve — két területet jelöltek ki a veszélyes hulladék elhelyezésére. Mindkettőt falugyűléseken „fúrták meg”;- Gá- losfán és Patosfán is nemet mondtak az ott lakók. Vélhetően nemcsak azért, mert manapság divat megvétózni az ilyen terveket, hanem azért is, mert nem tudták, hogy milyen is az a veszélyes hulladék. Például a Kaposvári Húskombinát hulladéka is annak minősül, noha nem lehet összehasonlítani a paksi atomerőmű sugárzóanyagaival. Gondot okoz azonban a kaposvári vállalatnak; ha januárig nem tudja megoldani a szőr, köröm és pata elhelyezését, akár ötmillió forint környezetvédelmi bírságot is fizethet. Enyhe vigasz, hogy a gazdasági bizottság döntése alapján két égetőmű is épül hazánkban. Az első Dorogon (ennek a kapacitása kicsi), a másodiknak pedig még a terveit sem készítették el. A veszélyes hulladékot tároló aszódi telep befogadóképessége is véges, és aki nem vesz részt a beruházásban, ugyancsak borsos díjat fizethet majd anyagainak elhelyezéséért. Zombai László szerint a regionális, ideiglenes tároló sem jelenthet megoldást a somogyiaknak, mert nem tudják fogadni az itteni hulladékot. Szita Károly azokat a lehetőségeket vázolta, amivel segíteni lehet a szervezetlen szemetelésen. A Kapos Volán már üzemeltet egy olyan égetőt, amelyben megsem - misíthető az olajos iszap egy része; talán ezt kellene bővíteni. Megfontolásra érdemes a BKV által kidolgozott technológia alkalmazása is A DÉL-DUNÁNTÜLI TÜZÉP VÁLLALAT Fészek áruházaiban és telepein AUTOMATA ÉS HAGYOMÁNYOS MOSÓGÉPEK, CENTRIFUGÁK régi áron kaphatók amíg a készlet tart. KERESSE FÖL EGYSÉGEINKET! Ä :.GMI ^ <U'IUIIIIHIIIIUI|IIII|IMinin I (103809)
