Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-09 / 267. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 267. szóm Ára: 1,80 Ft 1988. november 9., szerda Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának 1988. október 7-i irányelvei és feladatterve az országos pártértekezlet utáni megyei tennivalókra Az MSZMP országos párt­értekezletének állásfoglalása útmutatást és konkrét fel­adatokat tartalmaz a politi­kai munka továbbfejleszté­sére, megújítására nézve. Ezek jegyében mindenekelőtt a tettekre, az aktív, politikai cselekvésre helyeződött a hangsúly. A korábbiaktól el­térően döntő szerepe van az önállóságnak, a céltudatos kezdeményezésnek ; a párt tagjain, a politizáló közössé­geken, s mindenekelőtt az alapszervezeteken múló fel­adatok tisztázásának és vál­lalásának. Belátható, hogy az előt­tünk álló időszakban, a po­litikai munka során keve­sebb lesz az előírás, a ké­szen kapott feladat, viszont megnövekszik — a közélet nyilvánosságában — a párt mozgalmi aktivitásának a jelentősége, az elkötelezett­ség személyes vállalása, a demokratikus viták szere­pe. A gazdaság stabilizálásá­nak és kibontakozásának új útjai és nehézségei, a társa­dalmi élet tendenciái és el­lentmondásai, az ideológiai orientálódás szükségletei és zavarai indokolják megyénk­ben is a rajtunk múló és a ránk váró teendők újragon­dolását, a tennivalók irá­nyainak, álláspontunknak és a konkrét feladatoknak a kimunkálását. Ehhez inten­zív, tudatos, a nehézségek­kel számoló, s a pártegysé­get erősítő politikai munká­ra van szükség. E szándék fejeződött ki a megyei pártbizottság 1988. október 7-i ülésének vitá­jában is, amelyben megfo­galmazódott, hogy: — a korábbi határozatok érvénye mellett is kapjanak erőteljes hangsúlyt a konk­rét, valóságos megújulás té­nyezői, feltételei és felada­tai, — az elkövetkező időszak pártpolitikájának irányait és feladatait — az 1990-ben sorra kerülő megyei pártér­tekezletig és kongresszusig — úgy határozzuk meg, hogy azok segítsék elő a megyei pártélet egységének, cselek­vőképességének megújulá­sát, különös tekintettel a VIII. ötéves tervidőszak elő­készületeire, az elkövetkező tanácstagi és képviselő­választásokra, s mindezek­ből fakadóan a helyi megyei érdekek politikai képvisele­tére; — a rövid távra (1990-ig) szóló feladatokat is úgy kell meghatároznunk, hogy azok megvalósításának tapaszta­latai továbbmutatóak legye­nek, mindenekélőtt a meg­újuló pártélet demokratiz­musának, lehetőségeinek, a politika rugalmas reagálóké­pességének kibontakoztatá­sára. IRÁNYELVEK a pártélet megújítására, a legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai és ideológiai teendőkre 4 A megyei pártbizottság ■■ a jelen és az elkövetke­ző időszak várható tenden­ciáiból kiindulva a politi­kai élet egészében az aktí­vabb, kezdeményezőbb és következetesebb pártmun­kára helyezi a hangsúlyt. A helyi, megyei közéletben hi­teles mozgalmi tevékenysé­gével kívánja kifejezni kész­ségét a reformok, a meg­újulás iránt. A gyakorlatban bizonyítja a demokratizálás folyamatainak, törekvései­nek vállalását és ösztönzé­sét; együttműködési szándé­kát az állami és társadalmi szervekkel, szervezetekkel, mozgalmakkal, egyesületek­kel. A párt politikájának megvalósulásának fontos biz­tosítéka a káderpolitika el­veinek érvényesítése. A ká­dermunka fejlesztésének el­engedhetetlen feltétele a ki­választódás folyamatának demokratizmusa. Elvi alapokon, személyek­re és funkcióra való tekintet nélkül védi a közélet tiszta­ságát, megakadályozza az erkölcsi normák megsértését, felelősségre vonja vagy vo­natja azokat, akik a legcse­kélyebb mértékben is vissza­élnek a hatalommal, példát mutat a protekcionizmus el­leni következetes fellépés­ben. Egyértelmű és határo­zott politikai támogatást nyújt az állami szervéknek a törvényesség megszilárdí­tásához, az állampolgári fe­gyelem erősítéséhez. Ugyan­akkor álláspontja alapján vállalja a vitát és gyakorol­ja a politikai kritikát is, ha olyan törekvések fogalma­zódnak meg, amelyek a szo­cialista megújulás útkeresé­sei közepette a reformkész­séget demagógiára, a szocia­lizmus lehetőségének meg­kérdőjelezésére, az alkotmá­nyos rend lejáratására kí­vánják kihasználni. O A pártélet aktivitásának növelése sem elvben, sem gyakorlatban nem mond ellent az állampolgári szük­ségletek, érdekek és kezde­ményezések nyilvánossá és erőteljessé válásának a köz­életben. Mindezek kapcsán az alapszervezetek, testüle­tek alakítsák ki tagjaik szá­mára útmutató szándékkal, egyúttal a pártonkívüli ál­lampolgárok előtt is méltá- nyolhatóan és kiszámítható­an álláspontjukat arról, hogy milyen érdekeket vállalunk és képviselünk mozgalmunk­ban, s az érdekek vitájában, egyeztetésében milyen céllal és milyen módon kívánunk részt venni. Ehhez a megyei pártbizottság — feladatkörét illetően — kellő orientációt nyújt, figyelembe véve a központi állásfoglalásokat is. O Céljaink és érdekeink megfogalmazása járjon együtt az állami szervek — mindenekelőtt a tanácsok — a társadalmi és tömegszer- vezetek, -mozgalmak, egye­sületek alkotmányos jogai­nak, önállóságának tisztelet­ben tartásával; érdekképvi­selő, integráló szerepük ösz­tönzésével. Az ilyen elven alapuló gyakorlatban fej­lesztjük kapcsolatunkat a szakszervezet és a Hazafias Népfront, valamint a taná­csok helyi, megyei szervei­vel, testületéivel és más mozgalmakkal is. A megyei párttestület a társadalmi munkamegosztás alapján szükségesnek tartja a pár­huzamos döntések helyett a tartalmas, kölcsönösen orien­táló együttműködést. A di­rekt vagy áttételes irányító mechanizmusok helyett ki kell alakítani az e terüle­teken működő alapszerveze­tek, az itt dolgozó kommu­nisták kapcsolattartásának, orientálásának új módjait, lehetőségeit. 4 A megújulás legfonto- ■ sabb elemének és politi­kai feltételének tekinti a megyei pártbizottság a So­mogybán működő 911 alap­szervezet önállóságának a kiteljesítését, kezdeménye­zőkészségének a fokozását, politikai erejének a növelé­sét. Leszögezi a testület, hogy a cselekvési egység, a vezető szerep biztosítása és a széles társadalmi kontroll érvényesülése csak akkor le­het hiteles, ha mindez nem­csak a vezetők szerepére nézve, hanem a mozgalom egészében érvényesül. Ezért szükséges, hogy a megyei pártbizottság politikai, moz­galmi munkájában kapjon nagy hangsúlyt az alapszer- vezetek körében végzett te­vékenység. 5 A megyei pártbizottság ■ tudatában van annak, hogy az alapszervezeti önál­lóság megteremtése nem ön­cél, és nem csupán az alap­szervezetek akaratától és önmeghatározó képességé­től függ. A régi beidegződé­sekkel és a továbbélő gya­korlattal szemben a hozott határozatok csak akkor vál­nak valóra, ha kialakulnak az ehhez szükséges lehetősé­gek is. Ez pedig nem gyám­kodást tesz szükségessé, ha­nem az érdemi részvétel biz­tosítását a politikai döntés­folyamatokban. Ezért bizto­sítani kell az alapszervezeti kezdeményezések továbbvi­telét; az információáramlás visszajelző funkcióit; a ha­táskörök további leadását ; a káderkérdések érdemi meg- ítélhetőségét s már az 1990- ig terjedő . időszakban is a delegálás és közvetlen vá­lasztás lehetőségét. 6 Belátható, hogy az alap- ■ szervezeti önállóság nem pusztán a korábbi „maga­sabb jogosítványok ” leadá­sát jelenti, hanem eddig nem vagy csak esetenként kipró­bált új politikai, mozgalmi megnyilvánulások, módsze­rek megteremtését is céloz­za. A kötelezően előírt napi­rendek helyett fontosabbá válik a pártszervezetek önál­ló tájékozódása, egymás köz­ti kapcsolatainak szélesítése, a pártviták vállalása és kez­deményezése, a különböző politikai fórumok és közös­ségek szervezése. Ezek ösz­tönzése, a tapasztalatok el­terjesztése fontos feladata a pártszerveknek (testületek­nek, apparátusoknak). A pártbizottság szükséges­nek tartja — különös tekin­tettel az elkövetkező tanács­tagi és képviselőválasztások­ra is —, hogy váljon sokol­dalúbbá, akcióképesebbé a munkahelyi és a lakóhelyi alapszervezetek közötti együttműködés, a politikai szükségletek szerint és a tag­ság szándékának megfelelő­en alakuljanak az arányok. A megyei párttestület kívá­natosnak tartja,'hogy a jö­vőben a pártszervek politi­kai minősítésének, önértéke­lésének fő kritériuma legyen az általuk képviselt alap- szervezetek valóságos önál­lósága, mozgástere. n A párttestületek tevé­* * kenységében és összeté­telében elő kell segíteni a pártértekezlet azon állásfog­lalásának érvényesülését, amely szorgalmazza a dön­tésfolyamatok célirányos el­különítését, valamint a köl­csönös képviselet indokolat­lan átfedéseinek megszünte­tését. Ezzel együtt szükséges az is, hogy a testületi tevé­kenységben ne a napirendek szerinti döntéshozatal do­mináljon (illetve az ülése­ken való részvétel), hanem kapjon döntő szerepet az aktív folyamatos politizálás, a kiállás, az alapszerveze­tek és a testület képviselete a közélet különböző, fóru­main. Mindez felveti az ap­parátusok testületekhez való viszonyának, továljbá a tes­tületek közötti munkameg­osztásnak a kérdését is. Q Az aktív, folyamatosan O- működő, politizáló testü­let igényét a megyei pártbi­zottság mindenekelőtt ön­magával szemben teszi mér­cévé, s eszerint fogalmazza meg az apparátussal szem­beni elvárásait, követelmé­nyeit is — hasznosítva az ezzel foglalkozó munkabi­zottság javaslatait. A testü­let és az apparátus viszonyá­nak korszerűsítésében az egyébként indokolt létszám­beli és strukturális kérdések kapcsán mindenekelőtt azt kell tisztázni, mire kell az apparátus ! Az eddigiekben erőteljessé vált „testületet képviselő” apparátusi ma­gatartással és feladatokkal szemben, a bizottsági tagok aktivitásának növelésével, a fő feladat a döntések fel­készült, szakszerű előkészíté­se; a politikai folyamatok elemzése; a testület és tag­jainak tájékoztatása legyen. A korábbi merev és végleges keretek helyett ezért indo­koltabb a rugalmas, a poli­tikai szükségleteket jobban követő, hatékonyabban rea­gáló apparátusi felépítés és az eszerinti munkamódsze­rek kialakítása. Q A testületek közötti * - munkamegosztás korsze­rűsítése mindenekelőtt azt jelenti, hogy a párttagság legszélesebb körét képviselő testületek elé kerüljenek mind többoldalú megvitatás­ban, megközelítésben a helyi, megyei politikai döntési ja­vaslatok. Ezért célszerű, hogy a végrehajtó bizottság ope­rativitása erősödjék, a . kü­lönböző munkabizottságok pedig az eddiginél érdemibb kérdésekben, többször legye­nek közvetlen kezdeménye­zők, javaslattevők, előter­jesztők a pártbizottság előtt, s vegyenek részt az ellenőr­zésben is. A döntéshozatal kiszélesí­tésének, megalapozottságá­nak elősegítése érdekében növelni kell az előzetesen véleményt nyilvánítók szá­mát, esetenként pedig cél­irányosan szervezett tudo­mányos tanácsadó bizottsá­gok javaslatai is kérhetők. Célszerű a nagyobb hord­erejű döntéseknél a végre­hajtásban résztvevőkkel ki­bővíteni a meghívottak kö­rét. 4 A Az alapszervezetek, a testületek és az appa­rátus tevékenységében nö­velni kell a nyilvánosság szerepét. (Folytatás a 3. oldalon.) Ülést tart a megyei pártbizottság November 16-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart a megyei pártbizottság. A testület Klenovics Imre megyei első titkár előadásában tájékoztatót hall­gat meg a Központi Bizottság november 1—2-i üléséről. Ezután a közmegegyezés alakulása, helyzete, a megye fejlődésére gyakorolt hatása a népfrontbizottságok ta­pasztalatai alapján című témát terjeszti elő dr. Novák Ferenc megyei népfronttitkár. Végül dr. Túri Imre osz­tályvezető előadása után, a dokumentum ismeretében a választójogi törvénytervezet véleményezésére vállalkozik a vezető testület. ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA 22-én KB-ülés Tegnap ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága. A testület megtárgyalta a Központi Bizottság és a Po­litikai Bizottság munkarend­jére, munkamódszerére; a KB munkabizottságainak, ta­nácsadó testületének és ap­parátusának feladatkörére vonatkozó előterjesztést. Ja­vasolta, hogy a Központi Bi­zottság legközelebbi ülésén tűzze napirendre ezt a té­mát. A Politikai Bizottság fon­tosnak tartja, hogy a párt tegyen határozott lépéseket az állami szervekkel, társa­dalmi szervezetekkel és mozgalmakkal kialakítandó partneri viszony és munka­kapcsolatok megteremtésére. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja a két vezető párttestület feladatkörének pontos elhatárolását: a Köz­ponti Bizottság — két kong­resszus vagy pártértekezlet között — a párt legfelső dön­téshozó, irányító és ellenőrző testületé, míg a Politikai Bi­zottság a napi politikai kér­dések mellett a döntések előkészítésére és végrehajtá­sára összpontosítja figyel­mét. A testület ugyancsak megvizsgálta a párt központi apparátusa munkájának kor­szerűsítését és szervezeti fel­építésének módosítását. Eh­hez kapcsolódó javaslatait a Központi Bizottság elé ter­jeszti. A testület megvitatta a SZOT elnökségének tájékoz­tatóját a szakszervezetek te­vékenységének néhány idő­szerű kérdéséről. A Politikai Bizottság egyetértett a szak- szervezeti mozgalom helyze­téről adott értékeléssel és a szakszervezeti munka meg­újításának tervezett irányai­val. Megerősítette: a párt­nak is alapvető érdéke, hogy a szakszervezetek vissza­nyerjék tagságuk bizalmát és a munkavállalók önálló arculatú, nagy tömegbefo­lyással rendelkező érdekvé­delmi és képviseleti szerve­zeteivé váljanak. A párt változatlanul igényli, hogy a szakszervezetek a politikai és a gazdasági realitásokkal számoló partnerei legyenek az MSZMP-nek, és tevéke­nyen járuljanak hozzá a szo­cialista pluralizmus kialakí­tásához. A Politikai Bizottság egyet­értett azzal a kezdeménye­zéssel, hogy a szakszervezeti jogok és kötelezettségek tel­(Folytatás a 2. oldalon) DÖNTÖTT A TAGSAG Lesz pártértekezlet Kaposváron Levélben fordult a ka­posvári városi pártbi­zottság az alapszerveze­tekhez, a tagsághoz a tes­tület október 19-i döntése alapján, s tőlük kért véle­ményt: szükségesnek tart­ják-e a városi pártértekez­let összehívását, a testület megújítását. A városi pártbizottság tegnap délután összegezte a párttagság véleményét. Kitűnt : a kommunisták igénye, hogy tisztábban lássák az ország és a tér­ség helyzetét, jövőjét. A tagság 51,7 százaléka tar­totta szükségesnek a rend­kívüli városi pártértekez­let összehívását. Szó volt a testület ülé­sén az e fórummal kapcso­latos feladatokról. Az el­fogadott feladatterv sze­rint a pártértekezlet idő­pontja január 14-e. Na­pirendjén a májusi orszá­gos pártértekezlet állás- foglalásából adódó városi feladatok, valamint a vá­rosi pártbizottság tagjai­nak és tisztségviselőinek megválasztása szerepel. A pártszervek 37 tagot köz­vetlenül' delegálnak majd az új 69 tagú városi párt- bizottságba, a többi 32 ta­got a városi pártértekezlet 280 küldötte választja meg. A testület a pártértekez­let anyagainak előkészí­tésére többek között meg­választotta a pártélet kér­déseivel, a társadalompoli­tikával, a gazdaságpoliti­kával foglalkozó munka- bizottságot, valamint a je­lölést előkészítő bizottsá­got. Vezetőjük Weisz Zol­tán, dr. Jávorszky And­rás, Baj er Nándor, vala­mint dr. De Sorgo Tibor. A párttagok és a párton- kívüliek minden észrevé­telét, javaslatát várják a városi pártbizottságon, s ezeket hasznosítják a párt- értekezlet tartalmi és szer­vezeti előkészítése során.

Next

/
Oldalképek
Tartalom