Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
1988. november 30., szerda Somogyi Néplap 3 Kérdések és válaszok az ifjúsági szervezetről A televízió a közelmúltban fórumot rendezett, az ifjúságról. Az időhiány miatt megválaszolatlan kérdések közül néhány- la ezúttal válaszolnak la műsor vendégei. Három vállalatnak végez bérmunkát a sávolyi Új Élet Tsz ipari ágazata. A KVGY részére olvadóbiztosítékokat, az Akkugépnek akkumulátort, a Mechanikai Műveknek pedig szerszámosládákat szerelnek össze LASSÚ FORGALOMNÖVEKEDÉS Karácsonyi készülődés a boltokban Pécsi János kérdése: — Egyetértek a KISZ tartalmi á tál ák í tá s á val, u gya nafck or nem tartom demokratikusnak a nyíltan szocialistaellenes FIDESZ és az ellenforradalmi beállítottságú cserkészszövetség engedélyezését. Legalább az ideológiai, politikai harcot vennék fel velük szemben. Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára: Ahogy az alakuló alternatív mozgalmak, úgy az alternatív ifjúsági szervezetek is sokszínűek, különbözőek. Politikai kárt okozna, ha ezeket egészében szocializmusellenesnek, ellenforradalmi beállítottságúnak minősítenénk. Vannak rendszerünket támadó kezdeményezések is. Mégis abból kell kiindulnunk, hogy vannak társadalmi szervezetek, mozgalmak, amelyek számunkra potenciális szövetséget jelentenek, mivel a társadalom gondjainak, nehézségeinek megoldásában konstruktív módon, aktívan kívánnak közreműködni. A párbeszédet, az együttműködést azonban azokkal sem akarjuk kizárni, akik különböző pontokon nem fogadják el politikánkat, politikai gyakorlatunkat, konkrét intézkedéseinket. Velük ezekben a kérdésekben nyíltan vállaljuk a vitát. Természetesen azon szervezetekkel, vagy egyes szervezetek azon tagjaival, akik a társadalom alkotmányos rendjét, törvényeinket nem tartják magukra nézve kötelezőnek, valóban nem tudunk és nem is akarunk együttműködni, összességében viszonyunkat ezekhez az új szervezetekhez az együttműködésre való törekvés, a vita és a politikai harc egyaránt kell, hogy jellemezze. Barát Miklós kérdezte: — A KISZ ésszerű javaslata, hogy ne a lakás, hanem a bérlő kapja a szociális támogatást, csökkentené az állami és magántulajdonú ingatlanok teherviselésében fennálló óriási különbségéket. Miért nincs a javaslatnak folytatása? Az OTP meg akarja szüntetni a kedvezményes kamatozást. A KISZ-nek volt egy olyan előterjesztése, hogy az első lakáshoz jutóknál maradjon a 3 százalékos kamat. Született-e erre vonatkozóan döntés? Mennyi lesz a kamat várható mértéke? Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja: — A KISZ egy egységes elveken nyugvó támogatáspolitikára tett javaslatot. Ez feltételezi a lakbérek és a kamatok piaci alapokra helyezését. Mind a bérlakásban, mind a személyi tulajdonú lakásban lakó családoktól — családnagyságtól függően — megköveteli, hogy családi jövedelmének bizonyos százalékát lakás céljára költse el. Az efölötti terheket, a társadalmilag elfogadott lakásszínvonalig, a költségvetés átvállalná az állampolgároktól, az e színvonalat meghaladó lakások terheit pedig minden család saját erőből fizetné. Ez a megoldás valóban közelítené az állami és a magántulajdonú ingatlanok terheit, viszont semmilyen körben nem tenné lehetővé a 3 százalékos hitelkamat fennmaradását. A kormányzati szervek ezt a megoldást csak hosszú távon tudják elképzelni, tekintettel arra, hogy a családi jövedelmek' jelenleg nem mérhetők és ez a rendszer többletforrásokat igényelne. A KISZ ezért olyan rövidtávú intézkedéseket követel, amelyek ehhez a tervhez teremtik meg az átmenet feltételeit. Tudomásom szerint a kamatlábakról végleges döntés még nem született. Horváth Attila kérdése: A KISZ milyen stratégiát dolgozott (ki a következő választásokra annak érdekében, hogy több beleszólása legyen a politikába és a gazdaság irányításába? Nagy Imre, a KISZ KB első titkára: — A stratégiát a párt ifjúsági szervezetének újjászervezése és átalakítása érdekében kell kialakítanunk. A választásúk, és nemcsak a tanácsi és országgyűlési, hanem a szakszervezeti, illetve a népfrontban lezajló választások is munkánk eredményességét minősítő állomások lesznek. Olyan helyi és országos politikai programokat kell alkotnunk, jelölteket állítanunk, hogy miinél több szavazatot nyerjünk. A politikai jelleget leginkább a területi munkában tudjuk kifejezni. Egy telefonkérd és : — Mi indokolja a párttól független ifjúsági szervezet létrehozását? Nagy Imre válasza: — A KISZ-értekezlet önálló, a párttal szövetséges, tehát tőle nem független ifjúsági szövetség mellett foglalt állást. A további együttműködés tartalmában és módjában azonban nem jelentéktelen a változás. A két szervezet közötti kapcsolat értékeink azonosságára, közös stratégiai céljainkra épül. Az előbbiek politikai tartalmát azonban a választott testületek fogják időről időre kidolgozni és nyilvános állásfoglalások útján ismertetni. Ez közvetlen pártirányítás nélkül történik. önállóan dolgozunk, adott kérdésekben szervezeteink eltérő álláspontot is kialakíthatnak. Természetesen igényeljük a párt segítségét, munkánk bírálatát, de mi sem mondunk le a pártot érintő elvszerű kritika jogáról. November közepe óta tapasztalható, hogy a kereskedelem készül a karácsonyra. Mivel az idei importlehetőség szűkre szabott, a legtöbb cég az év végére tartogatta a behozatalt és a hazai áruk javát is most dobják piacra. Dóri János, a Somogy Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese elmondta: — Félmilliárd forint értékű áru van az üzletekben. A beszerzési körülmények nem jók, de igyekeztünk sok új forrást fölkutatni. A karácsonyi hangú lait mind több boltban észrevehető már a dekorációból is. Úgy tetszik, hogy a tavalyi felvásárlási láz az idén nem ismétlődik meg, egyenletes forgalomnövekedéssel számolunk. — Milyen a kereslet? Mit lehet eladni? — Az infláció és a kereseti arányok változása miatt a tömegigény az olcsóbb áruk felé tolódott el, de néhány réteg erőteljes gazdagodása is megfigyelhető: nincs az az extra és drága portéka, amit ne tudnánk eladni. Természetesen ezek esetében nagy mennyiségről szó sem lehet. A karácsonyhoz nemcsak az ajándékozás kötődik, hanem egyes nagyobb családi beruházásokra is ilyenkor kerítenek sort az emberek. Most a hűtőláda, a fagyasztószekrény lenne jelentős, de hiánycikk. A vállalat több akcióval, üzletnyitással igyekszik a tömeges igényeket kielégíteni. Ezüst- és aranyvasárnapon nyitva lesznek a boltok és a szombati nyitva tartást is kiterjesztik minden üzletükre. A kaposvári áfész kereskedelmi főosztályvezetője, Sovány György arról számolt be, hogy élelmiszerekből bőség lesz az év végén, fagyasztószekrény és néhány fajta színes tévé viszont nem lesz. A kisebb vidéki boltokban nem készülnek különleges kínálattal. Vásár lesz a kaposvári ruházati bolyukban, de ez tulajdonképpen az átalakítás miatt elmaradt nyári kiárusítás pótlása. A Zselic Áruház igazgatója, Antal János mondta: — Két-bárom hete készülődünk, azóta a kereslet „csöndesen” emelkedik, de a tavalyihoz még csak nem is hasonlít. A kínálat jónak mondható, de ami másutt is hiánycikk, az nálunk is az. Egy-fcét igen drága holmit el tudtunk adni, de szinte mindig ugyanazok képesek sok pénzit költeni. — Általában keresettek ilyenkor a műszaki cikkek. Van-e készlet ezekből? — Keresettek voltak. A híradástechnikai áruk forgalma erőteljesen visszaesett. Ezeket Ausztriáiban veszik meg mostanában az emberek. Amit tőlünk is vinnének, az a márkás varrógép, a hűtőláda, de az nincsen. — Elégedetlenek a kereskedők ezek szerint? — Igen is meg nem is. Pangás nincs, de a forgalom a két évvel ezelőtti szintre esett vissza. Li. P. Próbaúton az új vonat Húsz új villamos motorvonatot állít forgalomba jövőre a MÄV. Az elsőt a napokban próbálták ki. A Ganz- Mávag és a Ganz Villamossági Müvek az elektronikus vezérlésű vonatot az elővárosi és a vámosi közlekedés lebonyolítására készítette. Az új villamos-motorvonatot először a Budapest— Szob, majd a Budapest— Cegléd vonalon állítják forgalomba. (MTI-fotó — Pataki Zsolt felvétele) Átalakulnak a költségvetési üzemek V erseny semlegesség Néhány hét múlva eldől, hogy mennyi nyereségadót kell majd fizetniük a hazai gazdálkodóknak. Szinte mindennap hallani arról, hogy az országgyűlési bizottságok vitáznak az adó mértékéről. A gazdálkodók 30-40 százalékos nyereségadóval elégedettek lennének, a kormány azonban — az állaimháztartás hiányaira hivatkozva — jóval többet, 50-55 százalékot szeretne elvonni a nyereségekből. Abban nincs vita, hogy meg kell teremteni a versenysemlegességet, és ennek alapja a minden gazdálkodó számára egységes adórendszer. Csökken az állami támogatás, és ezzel együtt kevesebb lesz a kivételezett. A támogatás csökkentével lehet, hogy néhány vállalat nehéz helyzetbe kerül, de erre azért is szükség van — mondják, —, hogy lefaragják a költségvetési hiányt, és egészséges versenyt teremtsenek. A tanácsi költségvetési üzemeket 1968-ban hozták létre. A rendelet szerint „a tanácsok egyes /kommunális és kisebb építőipari kivitelezési feladataik hatékonyabb ellátása érdekében”. Mivel közvetlenül tanácsi irányítás alá tartoznak és az előbb említett igényeket elégítik ki, ezért a szabályozórendszerük is különbözik a többi költségvetési szervétől. Például a vállalati törvény sem vonatkozik rájuk, s korlátozták a nyereségérdekeltségüket is. A költségvetési üzemek kezdettől fogva ellátják a feladatukat: segítik a tanácsok munkáját, s mivel a szabályozók erre lehetőséget adtak, jóval alacsonyabb költséggel dolgoznak, mint például a nagy építőipari vállalatok. Emellett vannak kötelezettségeik is: A távfűtés, a szemétszállítás azonban a mai napig veszteséges. A számítások szerint a távfűtéses házak lakói hatszor kevesebb díjat fizetnek, mint amennyibe a fűtés kerül, s a többi szolgáltatási díjjal is hasonló a helyzet. Ettől függetlenül 1987-ben a költségvetési üzemek több mint ki lene - milliárd forintnyi bevételt könyveltek el. Az utóbbi időben elsősorban az építőipari tevékenységüjk került előtérbe. Ez csaknem hatvan százalékát teszi ki tevékenységüknek, a kommunális pedig csak a harmadát. A termelő jellegű költség- vetési üzemek nagy része túlnőtt a megalakításikor megszabott kereteken. Sokszor valamely tevékenységre összpontosítottak. Egyikmásik településen igencsak számottevővé vált az építőipari ágazatuk. Az utóbbi egy-két évben — hallgatva a pénzügyminisztériumi intelmekre — a költségvetési üzemek is gépekre, korszerű.« berendezésekre költötték a fejlesztésre félretett pénzt. Sok helyütt ezek az üzemek versenyre keltek a többi gazdálkodóval, jelentős részük vállalati szintű szervezettséggel és felkészültséggel működik. Így a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint: „ennek a gazdálkodási formának működtetése nincs összhangban a versenysemlegességgel”. Az ország 240 költségvetési üzeméből tíz Somogybán működik. 1975-ben néhány üzemet vállalattá szerettek volna alakítani megyénkben, de végül is csak Kaposváron hoztak létre városgazdálkodási vállalatot. A két jelentős építőipari üzem Balatonszárszón és Boglárlellén van, mindkettőnek 60-70 millió forint bevételt hoz évente ez a tevékenység. A siófoki üzem jobbára a kommunális ellátással foglalkozik. Nálunk mindén száz forintnyi bevételhez 75 forintot a távfűtés és a zöldterületek gondozása ad. Megfigyelhető viszont: ahol csak a kommunális feladatokra összpontosítottak vagy nem sikerült versenyképes ipart, kereskedelmet kiépíteni, ott igencsak híján vannak a forgóalapnak. A megyei átlag 15,2 százalék, de például Siófokon csák 10 százalékos a bevételhez viszonyított forgóalap-ellátottság. Minthogy ezek az üzemek folyószámlás szervekként jöttek létre a tanácsok mellett, a működésükhöz a szükséges tőkét is a tanácsoktól kapták — abban a reményben, hogy később gyarapítják majd a területi költségvetés összegét. Ezzel szemben a zavartalan gazdálkodáshoz az üzemek jelentős előleget, sőt nagyobb hitelt is kértek és kaptak évente a tanácsoktól. Ez jellemző tevékenységükre az országban mindenütt. Csaknem mindenütt ta. nácstalamok még, hogy melyük gazdálkodási forma célravezető. Már most látszik azonban, hogy a forgóalap növelése nélkül sehol sem alakulhatnak önálló vállalatok. Nincsenek mindenütt felkészült szakemberek sem, akik a leendő vállalatot irányíthatnák. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy lehet-e támogatás nélkül kommunális feladatokat ellátni, vagy 1990 után — addig kell átalakulniuk az üzemeknek —, a lakosságnak kell-e megfizetnie a szolgáltatások tényleges árát. A támogatás megvonása a fűtés esetében például hatszoros díjemelést jelentene. Márpedig egy önálló gazdálkodó üzem nem lehet veszteséges. Faragó László
