Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

1988. november 26., szombat Somogyi Néplap 11 KÖZELKÉPEK Hetvenéves Buharin-könyvek a csurgói gimnázium könyvtárában Születésének 100. évfor­dulójára a Kossuth kiadó megjelentete Nyikolaj Bu­harin egyik művét. A sztá­lini önkény áldozatának írása — a napokban került a könyvesboltokba — nem az első Buharin-mű, amely magyarul is megjelent: csaknem hét évtizeddel ez­előtt már napvilágot látott Lenin közeli munkatársá­nak két könyve. Az egyik a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának kiadásában jelent meg 1919 elején A kommunisták programja címen, a második pedig né­hány héttel később, már a Tanácsköztársaság idején. Mindkét magyar kiadáshoz külön előszót is írt a szer­ző. A két régi könyv a "sür­gői Csokonai gimnázium nagykönyvtárában találha­tó. A protestáns iskolai ha. gyomány szellemi toleran­ciájával is magyarázható ta­lán, hogy 1919 végén vagy a Horthy-korszak szélsősé­ges szocializmusellenessé- gének időszakában a gim­názium könyvtára a több­szöri átrendezéskor is gon­dosan megőrizték az emlí­tett két Buharin-kötetet. A könyvek eredetéről nem so­kat tudunk. Az egyik Buha- rin-mű valószínűleg Far­kas Jánosnak, az' 1919-es járási direktórium elnöké­nek a könyve volt; az ő fe­lesége adományozta később a gimnázium könyvtárának. Nosztalgia nélkül adagolnak a kutakból kifo­lyó vízbe. A vegyi anvag nem szennyezi a környeze­tet. A hőcserélő, a vezetékek, a beruházás több m-nt nyolcmillió forintba került Hitelt kapott rá a költség- vetési üzem. Számítások szerint csaknem fél millió köbméter gázt tudnak meg­takarítani a termálvíz hasz­nálatával. Az elképzelések szerint szivattyút szerelnek majd a meglévő kútba, ami­vel a víz mennyiségét és hőmérsékletét is növelhetik. Most épül a nagyatádi strand, az ottani meden­cékbe kerülő vizet is a ter­málvíz melegítené. Két hideg vizű kutat fúr­lak, hogy a használt meleg vizet keverni lehessen, mi­előtt a patakba engedik. Ez pccsékolás. Ezért a har­minc-negyven fokra hűlt termálvizet inkább meleg­ház fűtésére szeretnék fel­használni a városgazdálko­dási vállalatnál. Az ötle' kitűnő, mondhatnánk, mi­előbb meg kell építeni az üvegházakat. Talán ehhez is sikerül kölcsönt szerezni. F. L. Parányi pont Somogy térképén Falu a Rinya mentén Szántóföldek között vezei az út Rinyakovácsi felé. Az elágazásnál apró helység­névtábla jelzi az irányt. Ta­karos portákat várna a lá­togató, mégis egy nemrég épített ravatalozóra téved a tekintete. Építtetői -fon- tosnaik tartották, hogy a község halottal emberhez méltó helyen ’várják a vég­ső búcsúztatást. — Nagyon gyakran teme- tünk — mondja szomorú­an Rinyakovácsi első házá­nak lakója, Bertalan Lajos, — Pár hete az apósomat sirattuk el, most a nagyné- német kísértük örök nyug­helyére. Az alig százötven lelket számláló községben évek­kel ezelőtt még volt általá­nos iskola. Épületének egyik szárnyában orvosi rendelő, a másikban az áfész felvásárlóhelye mű­ködik. A néhány diákot ta­nulójárat viszi Csökölybe, ahol modern, tágas termek­ben tanulhatnak a gyere­kek. — Hamar felnőnek, s az iskolából kikerülve általá­ban Kaposváron tanulnak tovább — mondja Koleszár Lászlóné, a vegyes bolt ve­zetője. Itthagynaik bennün­ket a fiatalok, mert a vá­rosi élet vonzóbb a számuk­ra. A gyámolításra szoruló idős embereket maguk mel­lé viszik a gyerekeik. Ez miatt is csökken a lakók száma... Nagyobbik lányom az Al­földön, Jánoshalmán talált párt magának. A- nagy tá­volság miatt csak ritkán láthatjuk őket. Marianna, a kisebbik még iskolás. Ka- darkúton építkeztünk. Idős szüleim gondozásra szorul­nak, ezért néhány átmeneti év után újból elvállaltam a bolt vezetését. Örömmel nyitom ki minden reggel az üzletajtót, hiszen minden Rinyakovácsihoz köt; a vi­dék, a gyerekkor, a munka, az emberek ... Az üzlet, a szerződéses italbolt és a felújított re­formátus templom határol­ja a főteret. Itt fordul meg naponta többször is a Jákóból érkező autóbusz, s évente egyszer, pünkösd napján itt állítják föl sát­raikat a búcsúi árusok. — Korábban májusfa- kitáncolást, szüreti felvo­nulást rendeztek a téren, bálokat tartottak a fiata­lok, színdarabokat mutat­tak be, és vándormozis ve­tített filmeket a kultúrház- ban — eleveníti föl a múl­tat a kispusztai fenyves határában élő Cseresnyés Margit. Fiatalok alig van­nak, az öregebbek pedig örülnek, ha mielőbb nyu­godni térhetnek a szorgos munka után. Egyetlen szó­rakozásuk a rádió, a tele­vízió, s nagy ritkán egy- egy lakodalom. Rinyakovácsit dolgos em­berek lakját. Sokuknak a ház körüli kiskert, a szőlő, a málnás, az epres biztosít­ja a megélhetést. No meg a sertés-, a szarvasmarha-hiz­lalás, a baromfitartás. Né- hányuknak a termelőszö­vetkezet ad kenyeret. Hétvégenként hazaláto­gató gyerekektől, unokáktól népesek a házak, az udva­rok. Az egykori rinyaková- csiak szívesen ülnek be az italboltba egy-egy kiadós beszélgetésre, ízes névnapi halászlére. A falu parányi pont So­mogy térképén. Lakóinak száma évről évre fogy. Új házat csak egyetlen fiatal pár épített... Lőrincz Sándor Bővítették a játszóteret Vita a városfejlesztésről Nemrégiben írtunk egy pályázat sikeréről, ame­lyet a Teszöv hirdetett meg, s a közelmúltban ad­ták át a díjakat. Országos visszhangot keltett a- kez­deményezés. Távoli vidé­kekről is érkeztek pályáza­tok: szociográfiai írások, elbeszélések, versek, ame­lyeknek szerzői közvetlenül vagy közvetve a mezőgaz­daságról, a faluból merítet­ték témájukat. Az ország minden részéből küldött pá­lyamunka — 65 pályázó 109 pályaművel jelentkezett a felhívásra — csak egy ré­sze származik Somogyi szer­zőktől, cikkünk címét is egy vecsési pályázótól köl­csönöztem, ezzel a jeligével küldte el szociográfiai munkáját. Ebben a kate­góriában egyébként a mar­cali Kiss F. László dolgo­zatát érdemesítették első díjra, a második díjat vi­szont egy dombóvári, a har­madikat vecsési pályázó kapta meg. Az elbeszélés kategóriában a kaposvári Erdélyi Sándoré lett az el­ső díj. Ismerősök nevét fedeztem föl a kevésbé rangos, de mindenképpen értékes és fi­gyelemre méltó munkák szerzői között. Balatonsza- badiból például Pápai La­jos, Mikéből Varga Lajos nevét. Azért említem őket, mert mindketten évtizedek óta belülről ismerik a falu, a termelőszövetkezet éle­tét, részesei voltak a ne­héz időknek és a szép na­poknak, vagyis a települé­sen és a környéken semmi sem történt a tudtukon kí­vül. Ismeretségünk évtizedek­kel ezelőttre tehető, ,s ha valakik, hát ők igazán is­merik a falut. És hányán, de hányán vannak rajtuk kívül, akik ugyanezt el­mondhatják magukról! Csak éppen tapasztalatai­kat, élményeiket nem ve­tették papírra. Az idő eljár. Ami tegnap történt, arra holnap talán még emléke­zünk, de ha nem őrzik meg, holnaputánra veszendőbe megy. Fölbecsülhetetlen, pótol­hatatlan az az érté|k, ami* megmenthetnénk az utó­kornak. Ezért keveslem a somogyi falvakban élő krónikások számát. S ezért becsülendő — és követendő példa — az iskolások, az út­törők értékmentő búvárko­dása. Szívesen kötélnek állnak az öregek, ha emlékidézés­re kérik őket: szívesebben, mint hogy ők maguk vés- | sék papírra múltjuk mozza­natait. A balatonszabadi Pápai Lajos és a mikei Varga Lajos erre vállalkozott. Pá­pai Lajos nosztalgia nélkül, de élményanyagra támasz­kodva írt versét és szociog­ráfiai dolgozatát küldte el a megyei pályázatra. Egyikért munkajutalomban, a mási­kért különdíjban részesült. Varga Lajos ugyancsak munkajutalmat kapott szo­ciográfiai munkájáért. Pél­dájuk talán másokat is ar­ra bíztat, hogy tollat ra­gadjanak. H. F. SZIGETELT KUTAK Üvegházakat is füthet a termálvíz A lakók nem vették ész­re, hogy meleg vizüket nem a megszokott módon, gáz­zal fűtik, hanem a termál­víz melegét használják fel erre. A nagyatádi három tízemeletes toronyház 240 lakásában évek óta kitűnő­en üzemel a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás, de a kazánokat nagyobb teljesít­ményre tervezték. A tervek szerint máshová is kiépí­tették volna a távfűtést, a költségvetésből azonban nem futotta rá. A lakásokat fűteni kell még akkor is, ha a kazán­ház évek óta veszteségesen üzemelt. Valaki kiszámítot­ta, hogy e szolgáltatásért hatszor kevesebbet fizet­nek a lakók, mint amenv- nyibe kerül. A költségveté­si üzem munkatársai gyak­ran ellenőrizték a lakások hőmérsékletét: a szobákban kellemes meleg volt. A me­leg víz hőmérsékletét sem lehetett csökkenteni, tehát valamilyen más megoldást kellett találni. Évekkel korábban olajat kutattak alig egv kilomé­terre a várostól. Nem ta­láltak. Később felmerült; nem lehetne-e meleg vizet szivattyúzni a meddő fúrá­sokból. Ehhez persze ma­gas hőmérsékeltű és nagv hozamú termáikéira vol­na szükség. Segítségül hív­ták a budapesti Geother- mál műszaki fejlesztési és hasznosítási kisszövetkezet munkatársait. A kétkilométeres vezeté­ken jelenleg 52 fokos \ íz érkezik a költségvetén üzem kazánházába. A víz a kút szájánál néhány fok­kal melegebb, de hiába a szigetelés, a nulla fok kö­rüli külső hőmérsékleten hamar lehűl. A kisszövetke­zet javaslatára a kutat is szigetelték, hogy a nagy mélységből feljövő víz ke­vesebb hőt adjon le a ta­lajnak. A mostani hőmér­séklet nem elég a lakások fűtéséhez. Hatásosabb szi­geteléssel ugyan három­négy fokkal növelhetnék a víz hőmérsékletét, de akkor is csak a használati meleg vizet lehetne vele fűteni. Télidőben gyakran segíte­nek a gázkazánok, hiszen a termálvíz ilyenkor a hideg vizet sem tudja eléggé fel­melegíteni. Korábban hiába kísérle­teztek a termálvizekkel, mert a folyadékban lévő különféle anyagok lerakod­tak a csövek falára s a ve­zetékeket egv-két hónapon belül cserélni kellett. Újab­ban néhánv csepp vegyszert Kevés fiatal népfrontelnök van Kapos­váron. Esküdt Zoltán közéjük tartozik. Műszalki szaktanácsadóként dolgozik a Din- ter Agrárfejlesztő Közös Vállalat kaposvá­ri raktárában. A negyvenéves férfi ismeretség révén került a közéletbe új lakóhelyén. 1983-ban építettek családi házat a Vörös Hadsereg útján, a felesége az ottani iskolában tanít. Az iskolaigazgató az előző képviselői és ta­nácstagi választáskor bevonta a fiatal mezőgazdasági gépészmérnököt a szava­zatszedő bizottság munkájába, s onnan már csak egy lépés volt a körzeti népfrontbi­zottság. Érdekes volt, amikor arról kezdtünk be­szélgetni, munkáskerület-e ez a körzet vagy sem. Eáküdt Zoltán szinte kiselőadást tartott arról, mi az, ami hagyomány és mi a változás. — Elég nagy terület ez a Dénesmajortól a Róma-hegyig. A Gorkij utcát és környé­két például nem lehet munkáskerületnek nevezni, ugyanis ott olyanok élnek, akik nemrég költöztek be. Az északi részen ta­lálhatók a cukorgyári, hús’kombinátbeli munkások, ott van a keleti ipartelep, aho­vá innen is sokan járnak dolgozni. — Az érdekek is eltérőek, amelyeket képviselni kell? — így van, sőt sokszor nehéz összeegyez­tetni a körzet észalkii és déli részének kü­lönböző érdekeit. Egyébként a mi «körze­tünk a legnagyobb, ezért általában két ta­nácstagi beszámolót tartunk tavasszal. 15- 20 ezer ember él itt, egy kisebb város la­kossága. Közösen nehéz megszervezni a társadalmi munkát, kisebb csoportokban azonban nem. A Gorkij utca környékén például jól együtt dolgoznak Jobban János tanácstag vezetésével. Lelkiismeretesség, tenniakarás a példaadó, a fiatal tanácsta­gok is elmaradnak mögötte. Most például bővítették a játszóteret és csemetekertet telepítettek. Ezt az iskola tanulói gondoz­zák. — Mennyire tájékozott a körzet a váro­si tanács terveiről, elképzeléseiről? Esküdt Zoltán egy kis gondolkodás után válaszol: — Az a gyakorlat, hogy a már említett tanácstagi beszámolókon mindig elhangzik egy úgynevezett lő téma, amelyet a testü­let tagjai váltakozva tartanak. Az érdeklő­dő lakosság tehát tudhat a tanács minden rezdüléséről. Minden tanácstag beszámol a körzetében arról, hogy miként képviseli a lakosságot. — Eleget tesznek ennek a kérésnek? — Kapok meghívót a tanácsülésekre, s ha időm engedi, el is megyek. Legutóbb jobban János interpellációját hallottam. A legnagyobb elégedetlenséget az okozta, hogy nem épül iskola a Gorkij utca környékén. Onnan ugyanis busszal járnak be a gyere­kek a Tóth Lajos iskolába. Szorgalmazzuk a gázvezeték-építést, és vannak kövezetlen utcák is. Fontos lenne a csatornázás. Per­sze ehhez pénzre van szükség. Hogy mi­kor jut rá, attól függ, hogyan sorolja a ta­nács a feladatokat. A lakosság felvilágosítását nem hanya­golják el: évenként két-két előadásra hív­ják a körzetben lakókat. — Azokat a témákat is megtárgyaljuk, amelyekkel a városi népfrontbizottság fog­lalkozik — mondta Esküdt Zoltán. — Meg­vitattuk az egyesülési és gyülekezési tör­vénytervezetet, most pedig elmondjuk a véleményünket a választási törvény módo­sításáról. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom