Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
1988. november 26., szombat Somogyi Néplap 11 KÖZELKÉPEK Hetvenéves Buharin-könyvek a csurgói gimnázium könyvtárában Születésének 100. évfordulójára a Kossuth kiadó megjelentete Nyikolaj Buharin egyik művét. A sztálini önkény áldozatának írása — a napokban került a könyvesboltokba — nem az első Buharin-mű, amely magyarul is megjelent: csaknem hét évtizeddel ezelőtt már napvilágot látott Lenin közeli munkatársának két könyve. Az egyik a Kommunisták Magyarországi Pártjának kiadásában jelent meg 1919 elején A kommunisták programja címen, a második pedig néhány héttel később, már a Tanácsköztársaság idején. Mindkét magyar kiadáshoz külön előszót is írt a szerző. A két régi könyv a "sürgői Csokonai gimnázium nagykönyvtárában található. A protestáns iskolai ha. gyomány szellemi toleranciájával is magyarázható talán, hogy 1919 végén vagy a Horthy-korszak szélsőséges szocializmusellenessé- gének időszakában a gimnázium könyvtára a többszöri átrendezéskor is gondosan megőrizték az említett két Buharin-kötetet. A könyvek eredetéről nem sokat tudunk. Az egyik Buha- rin-mű valószínűleg Farkas Jánosnak, az' 1919-es járási direktórium elnökének a könyve volt; az ő felesége adományozta később a gimnázium könyvtárának. Nosztalgia nélkül adagolnak a kutakból kifolyó vízbe. A vegyi anvag nem szennyezi a környezetet. A hőcserélő, a vezetékek, a beruházás több m-nt nyolcmillió forintba került Hitelt kapott rá a költség- vetési üzem. Számítások szerint csaknem fél millió köbméter gázt tudnak megtakarítani a termálvíz használatával. Az elképzelések szerint szivattyút szerelnek majd a meglévő kútba, amivel a víz mennyiségét és hőmérsékletét is növelhetik. Most épül a nagyatádi strand, az ottani medencékbe kerülő vizet is a termálvíz melegítené. Két hideg vizű kutat fúrlak, hogy a használt meleg vizet keverni lehessen, mielőtt a patakba engedik. Ez pccsékolás. Ezért a harminc-negyven fokra hűlt termálvizet inkább melegház fűtésére szeretnék felhasználni a városgazdálkodási vállalatnál. Az ötle' kitűnő, mondhatnánk, mielőbb meg kell építeni az üvegházakat. Talán ehhez is sikerül kölcsönt szerezni. F. L. Parányi pont Somogy térképén Falu a Rinya mentén Szántóföldek között vezei az út Rinyakovácsi felé. Az elágazásnál apró helységnévtábla jelzi az irányt. Takaros portákat várna a látogató, mégis egy nemrég épített ravatalozóra téved a tekintete. Építtetői -fon- tosnaik tartották, hogy a község halottal emberhez méltó helyen ’várják a végső búcsúztatást. — Nagyon gyakran teme- tünk — mondja szomorúan Rinyakovácsi első házának lakója, Bertalan Lajos, — Pár hete az apósomat sirattuk el, most a nagyné- német kísértük örök nyughelyére. Az alig százötven lelket számláló községben évekkel ezelőtt még volt általános iskola. Épületének egyik szárnyában orvosi rendelő, a másikban az áfész felvásárlóhelye működik. A néhány diákot tanulójárat viszi Csökölybe, ahol modern, tágas termekben tanulhatnak a gyerekek. — Hamar felnőnek, s az iskolából kikerülve általában Kaposváron tanulnak tovább — mondja Koleszár Lászlóné, a vegyes bolt vezetője. Itthagynaik bennünket a fiatalok, mert a városi élet vonzóbb a számukra. A gyámolításra szoruló idős embereket maguk mellé viszik a gyerekeik. Ez miatt is csökken a lakók száma... Nagyobbik lányom az Alföldön, Jánoshalmán talált párt magának. A- nagy távolság miatt csak ritkán láthatjuk őket. Marianna, a kisebbik még iskolás. Ka- darkúton építkeztünk. Idős szüleim gondozásra szorulnak, ezért néhány átmeneti év után újból elvállaltam a bolt vezetését. Örömmel nyitom ki minden reggel az üzletajtót, hiszen minden Rinyakovácsihoz köt; a vidék, a gyerekkor, a munka, az emberek ... Az üzlet, a szerződéses italbolt és a felújított református templom határolja a főteret. Itt fordul meg naponta többször is a Jákóból érkező autóbusz, s évente egyszer, pünkösd napján itt állítják föl sátraikat a búcsúi árusok. — Korábban májusfa- kitáncolást, szüreti felvonulást rendeztek a téren, bálokat tartottak a fiatalok, színdarabokat mutattak be, és vándormozis vetített filmeket a kultúrház- ban — eleveníti föl a múltat a kispusztai fenyves határában élő Cseresnyés Margit. Fiatalok alig vannak, az öregebbek pedig örülnek, ha mielőbb nyugodni térhetnek a szorgos munka után. Egyetlen szórakozásuk a rádió, a televízió, s nagy ritkán egy- egy lakodalom. Rinyakovácsit dolgos emberek lakját. Sokuknak a ház körüli kiskert, a szőlő, a málnás, az epres biztosítja a megélhetést. No meg a sertés-, a szarvasmarha-hizlalás, a baromfitartás. Né- hányuknak a termelőszövetkezet ad kenyeret. Hétvégenként hazalátogató gyerekektől, unokáktól népesek a házak, az udvarok. Az egykori rinyaková- csiak szívesen ülnek be az italboltba egy-egy kiadós beszélgetésre, ízes névnapi halászlére. A falu parányi pont Somogy térképén. Lakóinak száma évről évre fogy. Új házat csak egyetlen fiatal pár épített... Lőrincz Sándor Bővítették a játszóteret Vita a városfejlesztésről Nemrégiben írtunk egy pályázat sikeréről, amelyet a Teszöv hirdetett meg, s a közelmúltban adták át a díjakat. Országos visszhangot keltett a- kezdeményezés. Távoli vidékekről is érkeztek pályázatok: szociográfiai írások, elbeszélések, versek, amelyeknek szerzői közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaságról, a faluból merítették témájukat. Az ország minden részéből küldött pályamunka — 65 pályázó 109 pályaművel jelentkezett a felhívásra — csak egy része származik Somogyi szerzőktől, cikkünk címét is egy vecsési pályázótól kölcsönöztem, ezzel a jeligével küldte el szociográfiai munkáját. Ebben a kategóriában egyébként a marcali Kiss F. László dolgozatát érdemesítették első díjra, a második díjat viszont egy dombóvári, a harmadikat vecsési pályázó kapta meg. Az elbeszélés kategóriában a kaposvári Erdélyi Sándoré lett az első díj. Ismerősök nevét fedeztem föl a kevésbé rangos, de mindenképpen értékes és figyelemre méltó munkák szerzői között. Balatonsza- badiból például Pápai Lajos, Mikéből Varga Lajos nevét. Azért említem őket, mert mindketten évtizedek óta belülről ismerik a falu, a termelőszövetkezet életét, részesei voltak a nehéz időknek és a szép napoknak, vagyis a településen és a környéken semmi sem történt a tudtukon kívül. Ismeretségünk évtizedekkel ezelőttre tehető, ,s ha valakik, hát ők igazán ismerik a falut. És hányán, de hányán vannak rajtuk kívül, akik ugyanezt elmondhatják magukról! Csak éppen tapasztalataikat, élményeiket nem vetették papírra. Az idő eljár. Ami tegnap történt, arra holnap talán még emlékezünk, de ha nem őrzik meg, holnaputánra veszendőbe megy. Fölbecsülhetetlen, pótolhatatlan az az érté|k, ami* megmenthetnénk az utókornak. Ezért keveslem a somogyi falvakban élő krónikások számát. S ezért becsülendő — és követendő példa — az iskolások, az úttörők értékmentő búvárkodása. Szívesen kötélnek állnak az öregek, ha emlékidézésre kérik őket: szívesebben, mint hogy ők maguk vés- | sék papírra múltjuk mozzanatait. A balatonszabadi Pápai Lajos és a mikei Varga Lajos erre vállalkozott. Pápai Lajos nosztalgia nélkül, de élményanyagra támaszkodva írt versét és szociográfiai dolgozatát küldte el a megyei pályázatra. Egyikért munkajutalomban, a másikért különdíjban részesült. Varga Lajos ugyancsak munkajutalmat kapott szociográfiai munkájáért. Példájuk talán másokat is arra bíztat, hogy tollat ragadjanak. H. F. SZIGETELT KUTAK Üvegházakat is füthet a termálvíz A lakók nem vették észre, hogy meleg vizüket nem a megszokott módon, gázzal fűtik, hanem a termálvíz melegét használják fel erre. A nagyatádi három tízemeletes toronyház 240 lakásában évek óta kitűnően üzemel a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás, de a kazánokat nagyobb teljesítményre tervezték. A tervek szerint máshová is kiépítették volna a távfűtést, a költségvetésből azonban nem futotta rá. A lakásokat fűteni kell még akkor is, ha a kazánház évek óta veszteségesen üzemelt. Valaki kiszámította, hogy e szolgáltatásért hatszor kevesebbet fizetnek a lakók, mint amenv- nyibe kerül. A költségvetési üzem munkatársai gyakran ellenőrizték a lakások hőmérsékletét: a szobákban kellemes meleg volt. A meleg víz hőmérsékletét sem lehetett csökkenteni, tehát valamilyen más megoldást kellett találni. Évekkel korábban olajat kutattak alig egv kilométerre a várostól. Nem találtak. Később felmerült; nem lehetne-e meleg vizet szivattyúzni a meddő fúrásokból. Ehhez persze magas hőmérsékeltű és nagv hozamú termáikéira volna szükség. Segítségül hívták a budapesti Geother- mál műszaki fejlesztési és hasznosítási kisszövetkezet munkatársait. A kétkilométeres vezetéken jelenleg 52 fokos \ íz érkezik a költségvetén üzem kazánházába. A víz a kút szájánál néhány fokkal melegebb, de hiába a szigetelés, a nulla fok körüli külső hőmérsékleten hamar lehűl. A kisszövetkezet javaslatára a kutat is szigetelték, hogy a nagy mélységből feljövő víz kevesebb hőt adjon le a talajnak. A mostani hőmérséklet nem elég a lakások fűtéséhez. Hatásosabb szigeteléssel ugyan háromnégy fokkal növelhetnék a víz hőmérsékletét, de akkor is csak a használati meleg vizet lehetne vele fűteni. Télidőben gyakran segítenek a gázkazánok, hiszen a termálvíz ilyenkor a hideg vizet sem tudja eléggé felmelegíteni. Korábban hiába kísérleteztek a termálvizekkel, mert a folyadékban lévő különféle anyagok lerakodtak a csövek falára s a vezetékeket egv-két hónapon belül cserélni kellett. Újabban néhánv csepp vegyszert Kevés fiatal népfrontelnök van Kaposváron. Esküdt Zoltán közéjük tartozik. Műszalki szaktanácsadóként dolgozik a Din- ter Agrárfejlesztő Közös Vállalat kaposvári raktárában. A negyvenéves férfi ismeretség révén került a közéletbe új lakóhelyén. 1983-ban építettek családi házat a Vörös Hadsereg útján, a felesége az ottani iskolában tanít. Az iskolaigazgató az előző képviselői és tanácstagi választáskor bevonta a fiatal mezőgazdasági gépészmérnököt a szavazatszedő bizottság munkájába, s onnan már csak egy lépés volt a körzeti népfrontbizottság. Érdekes volt, amikor arról kezdtünk beszélgetni, munkáskerület-e ez a körzet vagy sem. Eáküdt Zoltán szinte kiselőadást tartott arról, mi az, ami hagyomány és mi a változás. — Elég nagy terület ez a Dénesmajortól a Róma-hegyig. A Gorkij utcát és környékét például nem lehet munkáskerületnek nevezni, ugyanis ott olyanok élnek, akik nemrég költöztek be. Az északi részen találhatók a cukorgyári, hús’kombinátbeli munkások, ott van a keleti ipartelep, ahová innen is sokan járnak dolgozni. — Az érdekek is eltérőek, amelyeket képviselni kell? — így van, sőt sokszor nehéz összeegyeztetni a körzet észalkii és déli részének különböző érdekeit. Egyébként a mi «körzetünk a legnagyobb, ezért általában két tanácstagi beszámolót tartunk tavasszal. 15- 20 ezer ember él itt, egy kisebb város lakossága. Közösen nehéz megszervezni a társadalmi munkát, kisebb csoportokban azonban nem. A Gorkij utca környékén például jól együtt dolgoznak Jobban János tanácstag vezetésével. Lelkiismeretesség, tenniakarás a példaadó, a fiatal tanácstagok is elmaradnak mögötte. Most például bővítették a játszóteret és csemetekertet telepítettek. Ezt az iskola tanulói gondozzák. — Mennyire tájékozott a körzet a városi tanács terveiről, elképzeléseiről? Esküdt Zoltán egy kis gondolkodás után válaszol: — Az a gyakorlat, hogy a már említett tanácstagi beszámolókon mindig elhangzik egy úgynevezett lő téma, amelyet a testület tagjai váltakozva tartanak. Az érdeklődő lakosság tehát tudhat a tanács minden rezdüléséről. Minden tanácstag beszámol a körzetében arról, hogy miként képviseli a lakosságot. — Eleget tesznek ennek a kérésnek? — Kapok meghívót a tanácsülésekre, s ha időm engedi, el is megyek. Legutóbb jobban János interpellációját hallottam. A legnagyobb elégedetlenséget az okozta, hogy nem épül iskola a Gorkij utca környékén. Onnan ugyanis busszal járnak be a gyerekek a Tóth Lajos iskolába. Szorgalmazzuk a gázvezeték-építést, és vannak kövezetlen utcák is. Fontos lenne a csatornázás. Persze ehhez pénzre van szükség. Hogy mikor jut rá, attól függ, hogyan sorolja a tanács a feladatokat. A lakosság felvilágosítását nem hanyagolják el: évenként két-két előadásra hívják a körzetben lakókat. — Azokat a témákat is megtárgyaljuk, amelyekkel a városi népfrontbizottság foglalkozik — mondta Esküdt Zoltán. — Megvitattuk az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetet, most pedig elmondjuk a véleményünket a választási törvény módosításáról. L. G.
