Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI I BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIV. évfolyam, 279. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 23., szerda Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának elnökletével össze­ült az MSZMP Központi Bizottsága. A testület — a Po­litikai Bizottság javaslata alapján — határozott az ülés napirendjéről : 1) Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás. 2) Javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bi­zottság munkarendjére, munkarendszerére, a KB mun­kabizottságának és apparátusának feladatkörére. Előadó: Grósz Károly. 3) Javaslat az országos és a helyi népszavazásról szóló törvény elveire. Előadó: Fejti György. A Központi Bizottság megvitatja a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a KB 1989. évi munka­tervére, valamint a személyi kérdésekre vonatkozó elő­terjesztéseket is. Emlékezés a KMP megalakulására Grósz Károly ezután a kommunisták 70 évvel ez­előtt, 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának je­lentőségét méltatta, felidéz­ve a hét évtizede történt események néhány, a ma szempontjából is fontos jel­lemzőjét, mozzanatát. Emlé­keztetett arra, hogy a párt tudatosan, osztályszempont­ból indult ki, de a megoldás­ra érett problémákat azon­nal és éppen ezért emberi horizontra tudta emelni. Az adott időszak legkorszerűbb válaszát fogalmazta meg a nemzet sorskérdéseire. Val­lotta, hogy ezeket kizárólag a társadalmi viszonyok ra­dikális, proletárforradalmi átalakításával lehet és kell megoldani. A párt a század­elő magyar társadalmának bonyolult, ellentmondásos viszonyaiból emelkedett ki. Olyan feltételek és körül­mények között született, amikor a magyar társadalom sokszor elakadt, sokszor el­akasztott, számos torzulást hordozó, felemás fejlődése ismét tragikus törést szen­vedett. Milliókban uralko­dott el a kiúttalanság, a re­ménytelenség érzete. Az el­ső világháború terhei, az el­szenvedett vereség, a veszte­ségek, a következmények sú­lyos teher volt a magyar nemzet vállán, s már fel­sejlett a szomorú távlat, a függetlenségét alighogy visz- szanyert ország területi szét­hullásának reális veszélye. Ebben a helyzetben a pol­gári demokratikus őszirózsás forradalom legnemesebb szándékával együtt sem tu­dott már érvényes kiutat mutatni. A válaiszt más irányban kellett keresni. Baloldali alternatíva vált szükségessé, olyan szervezett és tudatos politikai erő iránt mutatkozott erőteljes igény, feszítő szükséglet, amely az élre áll, amely vezetni tud és vezetni mer. Erre vállal­kozott a magyar kommunis­ták pártja. A főtitkár a kommunista párt programját elemezve kiemelte: éles határvonalat húzott az általa világtörté- nelmileg meghaladottnak te­kintett és már aktuálisan meghaladhatónak látott pol­gári rend, valamint a törté­nelem által napirendre tű­zött szocialista perspektíva között. A szocializmusban jelölte meg az egyetlen le­hetséges utat, amelyen az akkori magyar társadalom előre juthatott. Politikai be­folyása, tömegtámogatása rohamosan nőtt. A párt programja össz­hangot mutatott nemcsak a magyar társadalom alapkér­déseinek helyzetével, hanefn a keletről indult, világtörté­nelmi nagyságrendű változá­sokkal is. Elméletileg követ­kezetes és megalapozott, szemléletét tekintve lenini ihletésű volt. Befogadását meggyőző ereje és az is elő­segítette, hogy a szociálde­mokrácia által osztállyá szervezett munkásság sorai­ban már régtől ismert volt, eleven erőként élt a marxiz­mus, a szocializmus eszmé­je. A program újat hozott azért is, mert a szocializ­must nem a távlatokba utal­ta, a hozzá való eljutást pe­dig nem spontán módon ki­bontakozó evolúciónak te­kintette, hanem időszerű és tudatosan vezetett forradal­mi folyamatnak. Rendkívül figyelemreméltó, hogy a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának felfogásá­ban a szocializmus eszméje és távlata előremutatóan öt­vözte a magyar századelő Ady Endre neve által is fémjelzett nagy szellemi át­alakulását, a polgári radika­lizmus eszméit az eleven munkásmozgalom tömegere­jével és lendületével. A pár­tot sokfelől érkezett, külön­böző eszmei forrásokon ne­velkedett, de egy irányba néző, áldozatkész forradal­márok hívták életre Kun Béla vezetésével. Az útkere­ső értelmiség legjobbjai, fe­lelősen gondolkodó, régen változásokra készülő körei azonosultak a munkásság legkvalifikáltabb magja ál­tal megszervezett, irányított mozgalom eszméivel, törek­véseivel. Ezek a tervek és távlatok a gyakorlatban is feltételez­Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára tartotta meg tá­jékoztatóját. Az időszerű nemzetközi kérdésekről a KB tagjai elő­zetesen írásos anyagot kap­tak kézhez, amely foglalko­zik a Szovjetunióban végbe­menő folyamatokkal, a len­gyelországi fejleményekkel, a Varsói Szerződés Külügy­miniszteri Bizottságának bu­dapesti ülésével, a kormány, illetve az MSZMP nemzet­közi tevékenységének né­hány eseményével. A szovjet fejlődést meg­határozó fő folyamatok élénken foglalkoztatják a párt tagságát és a közvéle­ményt — állapítja meg a tájékoztató. Az SZKP XIX. konferenciája a politikai re­form meghirdetésével új ösz­tönzést kívánt adni a meg­kezdett folyamatoknak; azok azonban csak hosszabb tá­von befolyásolhatják a szov­jet társadalom közérzetét. ték, követelményként állítot­ták minden progresszív erő összefogását, tömörülését. Ez volt az egyedül képes és alkalmas erő annak a küz­delemnek a következetes ve­zetésére, amelynek során a szociális felszabadításért folytatott harc egyben uta’ nyithatott a nemzeti fel- emelkedés előtt is. A szo­cializmust a párt erős és eleven mozgalomra kívánta építeni. Elutasította az ön­célú „íorradalomcsinálás ' mindenféle teóriáját és gya­korlatát. A tömegekhez lű- ződő kapcsolat erősítésére törekedett. Ennek szolgála­tába állította lapját, a Vörös Üjságot is. A párt programadó képes­sége, építő aktivitása, cse­lekvő lendülete, bátor kiál­lása és tántoríthatatlan cél­ratörése követésre ösztön­zött, mert hitet, reális re­ményt, önbizalmat adott az emberekndk — szögezte le a főtitkár. A pártot a tömegek szemében ezek a tulajdonsá­gok avatták a legjobb érte­lemben vett „élcsapattá ’. A Kommunisták Magyar- országi Pártjának csupán röpke időt, alig fél eszten­dőt adott a történelem ön­maga és a tömegek megszer­vezésére, felkészítésére — emlékeztetett Grósz Károly. Hatalmas feladatok sorát ol­dotta meg eredményesen. — 1919 márciusában új út, új fejezet kezdődött népünk életében. A magyarországi Tanácsköztársaság, az első munkáshatalom győzelmé­vel a szocializmus lehetősé­ge — mégha csalk rövid idő­re is — kilépett hazánkban a teória kereteiből. Negyed- százados elnyomás után vál­hatott ismét sorsunkat meg­határozó, folytonos megúju­lást igénylő társadalmi gya­korlattá. — A szocializmus öröksé­gének, a mozgalom hetven év alatt felhalmozott érté­keinek értő hasznosítása és gazdagítása közös felada­tunk. Csak ezek megoldásá­val lehetünk méltó folytatói annak az ügynek, amelyet hazánkban legelőször a Kommunistáik Magyarorszá­gi Pártja képviselt, és ame­lyet — a lényegét tekintve történelmi perspektívába he­lyezve — ma is érvényes programnak tekintünk — szögezte le végül a párt fő­titkára. Ezért az SZKP Központi Bi­zottságának szeptember vé­gi, majd a Legfelsőbb Ta­nács október elején megtar­tót ülésén a politikai refor­mok első intézkedéseinek meggyorsítását, a reformvo­nal feltételeinek erősítését határozták el. Ennek jegyé? ben figyelemre méltó átcso­portosításokat hajtottak vég­re a párt- és az állami ve­zetésen belül. Az SZKP ve­zetése a gazdaság néhány kulcsterületén is nagy hord­erejű kezdeményezéseket tett, amelyek javíthatják az átalakítás lehetőségeit. Ki­emelt feladatként kezelik az életszínvonal emelését, az el­látás javítását. A gazdasági reformnak az ellátás javítá­sával is összefüggő legfon­tosabb területe a mezőgaz­daság gyökeres átalakítása. Az SZKP hozzákezdett a nemzetiségek együttélését hosszú távon szabályozó új koncepció kidolgozásához. A (Folytatás a 2. oldalon.) Tájékoztató nemzetközi kérdésekről BJELOVARI PARTKULDOTTSÉG SOMOGYBÁN Hasonló gondok és törekvések A megyei pártbizottság meghívására tegnap háromtagú pártküldöttség érkezett Kaposvárra jugoszláviai testvérmegyénkből, Bjelovárról. A de­legációt Rajcevic Petar, a Horvát Kommunisták Szövetsége bjelovári közös tanács konferenciájá­nak elnökségi tagja vezeti. Vendégeinket Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára fogadta, s az üdvözlés után dr. Sarudi Csaba, a pártbizott­ság titkára tájékoztatta őket hazánk és megyénk társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről. Az eszmecserén részt vett Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára és Várfalvi István, a megyei ta­nács osztályvezetője. Sarudi Csaba tömör és át­fogó képet adott testvérme- gyénk küldöttsége számára. Politikai helyzetértékeléssel vezette be tájékoztatóját, s azt mondta: — Az utóbbi években ki­derült, hogy a XIII. kong­resszus helyzetértékelése, a gazdaságpolitikai döntések nem voltak megalapozottak. A gazdaság szerkezete kon­zerválódott, adósságállo­mányunk — s vele együtt — a feszültségek nőttek. Rom­lott a közhangulat, s a párt iránti bizalom is megren­dült hazánkban. Nyilvánva­ló lett tehát, hogy történel­mi fordulatra van szükség... Ezekre építve beszélt a kibontakozási programról, a politikai intézményrend­szer reformjáról, a párt megújulási törekvéseiről, s hogy nyomában — jóllehet sok bizonytalanság tapasz­talható — megpezsdült a közélet. A mindenoldalú re­form kialakulása kapcsán beszélt a szocialista piacgaz­daság kiépítéséről, a bank- rendszer átszervezéséről, az adóreformról, a társasági törvényről és más, eljKéczü- letben lévő intézkedésekről. És ebbe a környezetbe ágyazva mutatta be Somo- gyot vendégeinknek, sorra Az Európa Tanács elnöke Budapesten Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására kedden Buda­pestre érkezett Louis Jung, az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének elnöke. A repülőtéren fogadására megjelent Vida Miklós, az Országgyűlés alelnöke és Jean Pierre D. Lafosse, a budapesti francia nagykövet­ség ideiglenes ügyvivője. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács 21 európai tőkés ország parlamenti kép­viselőiből áll. Elnöke Louis Jung, francia centralista sze­nátor. véve megyénk földrajzi, tár­sadalmi, politikai és gazda­sági jellemzőit. Végül a pártéletről, az alapszevveze- tek politizálókészségének fo­kozásáról, a megújulásról, legfőbb törekvéseinkről be­szélt. Bjelovári vendégeink elis­meréssel és köszönettel fo­gadták a minden „ lényeges kérdésbe beavató tájékoz­tatást, majd ezzel egyenér­tékűre vállalkozott Rajcevic Petar, a küldöttség vezetője. — Sok közös vonást fe­deztem föl, amelyet meg kell oldanunk a politikai, a gaz­dasági életben. Vannak per­sze különbségek, eltérő sa­játosságok is — mondta. — Igaz, hogy minden ország maga választja meg fejlődé sének útját, mégsem haszon­talan, ha kicseréljük tapasz­talatainkat. A háború után elért óriási eredményeket követően ná­luk is nagy nehézségekkel küzd az ország, a fejlődés üteme lelassult. Kongresz- szusuk döntései közül ők sem tudtak mindent vég­rehajtani. A reformfolyama­tok gyorsítását határozták el, s ezek közül a gazdaság, a politika és a kommunisták szövetségének reformját tartják a legfontosabbnak. Az Országos Béketanács nem ért egyet az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendele­tének azokkal a részeivel, amelyek január 1-jétől bárki számára lehetővé teszik ri­asztó-, illetve gázfegyverek szabad vásárlását és birtok­lását. Az Országos Béketanács úgy véli, hogy e rendelkezés — szándékával ellentétben — nem járul hozzá a köz­biztonság javításához, sőt az erőszakos cselekmények szá­mának növekedéséhez vezet­het. Ugyanakkor bátoríthat­ja az utóbbi időben egyéb­ként is sajnálatos módon erősödő agresszivitást. Emel­Ezekkel együtt természete­sen az elkövetett hibák fel­számolását. — A gazdaságban nagyobb önállóságot akarunk terem­teni — mondta —, megnyit­ni az utat a külföldi tőke beáramlásához, a vegyes üzemek létrehozásához, meg­szüntetni az állami támoga­tást ... Az elmúlt években túl sokat foglalkoztunk a gyengékkel a jók rovására, s ezzel sok időt vesztettünk — hangsúlyozta. Rajcevic Petar — vendég­látójához hasonlóan — be­mutatta a megyét gazdasági adottságaival, fejlett mező- gazdaságával, az ipar, s az utóbbi időben a kisipar nagyarányú fejlődésével együtt. Beszélt a falvakban tapasztalható nagy elván­dorlásról, amely főként a mezőgazdasági termelésben okoz gondot; a kiöregedés veszélyéről, a gazdaság mo­dernizálásának követelmé­nyéről. Befejezésként a pártmunkáról, a pártirányí­tás módszeréről, a szervezeti fölépítéséről, módszereik­ről adott képet, majd így fejezte be érdeklődéssel kí­sért tájékoztatóját: — A barátság útját jár­juk; örülök, hogy e néhány nap alatt eredményeinkről, gondjainkról, törekvéseink­ről, a megoldás módjáról kölcsönösen szerezhetünk benyomásokat. Kíváncsiak vagyunk rá, mert számunkra nagyon érdekes az önök gondolkodása, nyitott poli­tikájuk a külföld felé. Bizo­nyára meríthetünk majd egymás tapasztalataiból... A bjelovári pártküldöttség a késő délutáni órákbn 9 Balaton Fűszált munkájával, szervezettségevei ismerke­dett. Háromnapos somogyi látogatásukról rendszeresen beszámolunk. lett a bejelentett intézkedés ellentétes az egyéni és tár­sadalmi béke fenntartásá­nak, erősítésének a Béke­tanács által is támogatott el­veivel. Ezt az állásfoglalást alátá­masztja az utóbbi napokban a Béketanácshoz érkezett tiltakozó levelek, telefonhí­vások sokasága. Az Országos Béketanács ezért a törvényerejű rende­let riasztó-, gáz- és légfegy­verekre vonatkozó részeinek visszavonását javasolja az Elnöki Tanácsnak. Állásfog­lalását eljuttatták Straub F. Brúnóhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez. Az OBT állásfoglalása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom