Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-22 / 278. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 278. pzám Ára: 1,80 Ft 1988. november 22., kedd Biztató jelek Amerikai törvényhozók látogatása Budapesten A KISZ hétvégi székes- fehérvári országos értekezletén sokan fogalmazták meg, hogy a szervezet súlyos válságban van, s csak akkor juthat ki ebből a helyzetből, ha hozzá mernek nyúlni az alapokhoz is. Az újonnan megválasztott első titkár, Nagy Imre egyik első nyilatkozatában azt mondta, hogy a megújulás csak akkor képzelhető el. ha „elfelejtjük, hogy a KISZ az ifjúság egyetlen szervezete volt, hogy a párt közvetlen irányítása alatt állt, hogy felülről építkezve szerveződött”. Nagy Imre hangsúlyozta továbbá, hogy alapvető szervezeti változásokra van szükség „biztosítani kívánjuk a frakcióalkotás lehetőségét, a kisebbség nyílt szereplését, a többségre jutás módozatait”. A tanácskozáson elfogadott dokumentumok egy sor kérdésben igen radikálisan fogalmaztak : A Szocializmust, de másképp! címet viselő dokumentum célként a demokratikus szocialista Magyarország kialakítását tűzi ki, a szocializmust nem elérendő állapotnak, hanem hosszú történelmi folyamatnak tekinti, amelyben megvannak a fennálló rend ellenőrzésének és meghaladásának alkotmányos és intézményes garanciái. Az elengedhetetlen modernizációhoz lényegesnek tartják az emberi jogok, a társadalmi jogegyenlőség és jogállamiság érvényesülését. A platform kimondja, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete, s a megújuló MSZMP-vcl stratégiai jellegű szövetséges viszonyban áll, de közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan tevékenykedik. A decemberben sorra kerülő KISZ—kormány-találkozó előkészítéseként az országos értekezleten követelésként hangzott el, hogy olyan új gazdaságpolitika kell, amelyik először megállítja a gazdaság hanyatlását, és reális, középtávú esélyt jelent a kibontakozásra. A kormánynak végre ki kell mondani — fogalmazták meg —, hogy mely programokat képes végrehajtani, s melyeket nem, hol fog tovább romlani a helyzet. A székesfehérvári tanácskozáson elhangzott, hogy csendes forradalom zajlik ma társadalmunkban, keserves körülmények között kell az ifjúságnak megtalálnia a helyét. A később első titkárrá választott Nagy Imre fogalmazott úgy, hogy „a satisztikák komor képről számolnak be, de minden számszerű veszteség mellett a széteső, ködbevesző jövőkép, a morális kár az, amely leginkább veszélyezteti a kibontakozást”. S hogy ez a program elég lesz-e a KISZ megújulása hoz? A székesfehérvári nonstop értekezlet — a szekció- viták éjjel is zajlottak — olyan volt, mint minden nagy létszámú tanácskozás manapság Magyarországon: szenvedélyes, helyenként viharos, máskor parttalan, ügyrendi ügyetlenségektől nehezített, sok-sok jó szándékkal, és ugyanakkor nem ritkán üresjárattal, reformretorikával, teljesíthetetlen követelésekkel. Néhány probléma mindenesetre markánsan kirajzolódott. A jelek szerint a KISZ vezetői valóban belátták, hogy a szervezet végveszélybe került, s alapvető reformokra van szükség ahhoz is, hogy tagsága megmaradjon, a szervezet egyszerűen fennmaradjon. Am úgy tűnik, hogy a KISZ funkcióban levő vezetői és a tagok nem feltétlenül ugyanazt értik alapvető változás alatt. Jóllehet Nagy Imre, a KISZ új első titkára úgy fogalmazott, hogy a következő, tavaszi kongresszusig a legfontosabb feladat biztosítani a KISZ folyamatos működését, nem egy felszólaló a szervezet jelenlegi egész struktúráját is megkérdőjelezte. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó az az adat, hogy a 656 küldött között mindössze 36 volt az úgymond egyszerű, „mezei” KISZ-tag, az összes többi valamilyen funkciót tölt be a szervezetben, következésképpen többé-kevés- bé érdeke fűződik a jelenlegi szervezeti keretek és például az évi egymilliárdot meghaladó állami támogatás mai felhasználási formáinak fennmaradásához. A megfigyelőben olyan benyomás alakult ki, hogy ma már a mégoly határozott platform is kevés lehet a magyar ifjúság százezeréinek megnyeréséhez. Maga az if júság ugyanis rendkívül strukturált, életkorilag. képzettségben. foglalkozásban, következésképpen érdekei szerint is. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a legtudatosabban gondolkodó fiatalok mind nagyobb számban az alternatív mozgalmakban keresik a kibontakozást. Minden bizonnyal egy, a mainál sokkal lazább, rugalmasabb, kevésbé centralizált KISZ-re lesz szükség ahhoz, hogy ugyanabban a szervezetben egyaránt jól érezze magát a szakmunkástanuló és a harmincéves egyetemi oktató. Székesfehérváron mutatkoztak biztató jelek, de a kor kihívásait hitelesen megválaszolni képes szervezetre még várni kell. P. É. Dante Fascell képviselőnek, az Egyesült Államok Képviselőháza Külügyi Bizottsága elnökének vezetésével törvényhozási küldöttség folytatott megbeszéléseket Budapesten. A képviselőket és William Roth szenátort hétfőn fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke. A Parlamentben Szűrös Mátyás, a KB titkára, az QrA jövő évi feladatok végrehajtását elősegítő találkozóra került sor hétfő délután a kormány és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa képviselői között. A megbeszélésen a kormány részéről Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Villányi Miklós pénzügyminiszter, Váncsa Jenő mezőgazdaságii és élelmezésügyi miniszter és • Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a TOT képviseletében Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, Eleki János főtitkár és Le- hoczki Mihály főtitkárhelyettes vett részt. A kormány nevében Medgyessy Péter szólt a népgazdasági terv 1989. évi céljairól, benne az agrárgazdaság feladatairól. Megerősítette, hogy a mezőgazdaságnak az elkövetkező évekoen is fontos szerepet szánnak a lakosság élélmiszerelilátásá- ban, az ország gazdasági egyensúlyának javításában, a foglalkoztatásban. Ez pászággyűlés külügyi bizottságának elnöke és Stadinger István, az Országgyűlés elnöke folytatott megbeszélést az amerikai politikusokkal. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter külügymi- nisizter találkozott a republikánus és demokrata párti kongresszusi tagokkal. Stadinger István hétfőn este fogadást adott a Parlamentben a delegáció tiszteletére. A megbeszéléseken részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Kovács László külügyminiszter-helyettes. rosul a mezőgazdasági dolgozók társadalmi megbecsülésének növekedésével A feladatok megvalósítását a jövő évre kialakított feltételrendszer öszességében alátámasztja. Szabó István többek között szólt arról, hogy az idei esztendő a .magyar mezőgazdaság egyik legsikeresebb éve, de a gazdálkodás nem gondok nélküli. Hangsúlyosan kell foglalkozni a mötrágya-felhasználás és a gabonatermelés helyzetével, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés gondjaival. Nyomatékosan aláhúzta az aszálykáros nagyüzemek nehézségeit. A TOT érdekképviseleti tevékenységét, a termelői érdekek határozottabb és erőteljesebb érvényesítését továbbfejlesztik. A kormány és a TOT képviselői megállapították, hogy a találkozó segített egymás elképzeléseit közelebbről megismerni és megállapodtak abban, hogy ilyen megbeszéléseket a jövőben is tartanak. A kormány és a TOT képviselőinek találkozója Az agrárágazat feladatai MALÉVJUMBO FERIHEGYEN A Malév első Boeing 737-es repülőgépe a múlt hét végén megérkezett Budapestre, s leszállt a Ferihegyi repülőtéren. A gép január 15-én kezdi meg első hivatalos útját Nyugat-Európába. Ülést tartott a Politikai Bizottság November 21-én, hétfőn ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület áttekintette a Központi Bizottság november 22-i ülése elé kerülő előterjesztéseket. Ma összeül a Központi Bizottság . Amint arról már korábbi híradásainkban beszámoltunk, november 22-re összehívták az MSZMP Központi Bizottságát. A testület a Politikai Bizottság javaslatára megvitatja az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatót, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére, j az országos és helyi népszavazásról szóló törvény elveire, a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a Központi Bizottság 1989. évi munkatervére, valamint személyi kérdésekre vonatkozó előterjesztéseket. Ülést tartott a Magyar Gazdasági Kamara elnöksége A Magyar Gazdasági Kamara elnöksége hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében ülést tartott. Az ülésen részt vett Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Beck Tamás kereskedelmi miniszter, az MGK leköszönő elnöke is. Az elnökség ülésén az 1988. évi gazdasági folyamatokról tájékoztatták a résztvevőket, akik ezután a népgazdasági terv elgondolásainak kamarai megítéléséről tanácskoztak, amelynek vitájában felszólalt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes is. Második napirendi pontként a kamara új elnökének megválasztására került sor. Az elnökség Gábor András személyében megválasztotta a Magyar Gazdasági Kamara új elnökét. Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnökségének tagja, a kamara csehszlovák tagozatának elnöke 37 szavazaGábor András, a Kamara új elnöke tot kapott az érvényes 59- ből. Jelöltek voltak még: Dobrovits Péter, a Chemol- irnpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója. . Vitasorozatot rondeznek a Politikai Főiskolán Az alternatív nézetek, elgondolások marxista elemzésére, a párt álláspontja és más nézetek ütköztetésére lehetőséget kínáló nyilvános, állandó és alkalmi vitafórumok működtetésének is otthont ad az MSZMP Politikai Főiskolája. A vitafórumok programját 1989 végéig körvonalazó terv szerint legközelebb november 23-án, szerdán 13 órára szerveztek kerekasztal- beszélgetést, amelynek résztvevői a tömegszervezetekben és -mozgalmakban, az egyesületekben és szövetségekben dolgozó kommunisták feladatait, az állami szervezetekben szervezett kommunista csoportok működésének főbb elveit, módszereit vitatják meg. Ugyancsak aktuális témák: a KISZ szervezetének az új feladatokhoz való közelítése, az ifjúság szerveződési lehetőségeinek bővítéséből adódó tennivalók szerepelnek a december 14-i fórum napirendjén. A politikai döntések előkészítését is szolgáló viták között a kerekasztal-beszél- getések programkínálatában szerepelnek a párton belüli választási rendszer módosításának alternatívái, a tudománypolitikai és a művelődéspolitikai irányelvek, s megvitatják a párt új szervezeti szabályzatát is. Nyilvános fórumot teremt a Politikai Főiskola a párt álláspontja és más vélemények ütköztetésének is. A Magyar Demokrata Fórummal közös kerekasztal-be- szélgetésen — december 3- án — a demokrácia érvényesülésének alternatíváiról cserélnek véleményt a -résztvevők. A magyar egyházak képviselőivel folytatandó párbeszéd témája a lelkiismereti és vallásszabadság lesz. A továbbiakban a népfront-bizottságok, az Üj Márciusi Front, a TIT, a TDDSZ, a TUDOSZ s más értelmiségi szervezetek, az ifjúsági'szerveződések képviselőinek részvételével elsősorban a szociálpolitika megújításának alternatíváiról, az értelmiség szerepéről, felelősségéről, a mai Magyarországon, a műszaki fejlesztésről és a -társadalmi fejlődésről, a mái és a jövendő magyar valóság szocialista mibenlétéről folytatnak eszmecserét az érdeklődők.
