Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
1988. november 19., szombat Somogyi Néplap 5 Levéltári nap TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK 1918—19-BŐL Megyénkben negyvenhetén pályáztak Gyermekek illusztrálják a mesekönyvet RÁDIÓJIGYZET Mi lesz veled... A tizenkilencedik évkönyv példás gyorsasággal készült el a Somogy Megyei Nyomdában. A Somogy megye múltjából sorozatban megjelent kötetekben eddig százötven tanulmány látott napvilágot, ezek egyharmada somogyi kutatók tollából született. A dolgozatok többsége, mintegy háromnegyedrésze régiónk történetével foglalkozik, ám fontosak azok az írások is, amelyek a köztörténettel foglalkoznak. A legújabb kötet még nyomd af esték szagú, benne dr. Kanyar József nyugalmazott levéltárigazgató szerkesztésében tizenhárom tanulmány olvasható. Van közöttük értékes forrásközlés és elemző bemutatása történelmünk fontosabb eseményeinek. Dr. Andrássy Antal munkája e szempontból a hetven évvel ezelőtti eseményeket, az 1918-as polgári forradalmat, illetve az ezt követő szocialista forradalmat elemzi. Tegnap vették kezükbe az érdeklődök, akik a megyei Oktatási Igazgatóság épületében megrendezett, tizenkettedik levéltári napon 1918 és 1919 fontos történelmi eseményeiről hallgattak előadásokat. A tanácskozáson ott volt dr. Horváth Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese is. A megnyitóban is utalt a történelmi évfordulóra Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. Többek között ezeket mondta: — Hét évtizede az események megyénkben nagyjából hasonló módon, mégis eltérően zajlottak le. mint az ország más vidékén. A hazatért katonák itt. Somogybán azonnal cselekedni akartak. A cselekvés órája keveset késett; október 29- én a két polgári tömörülés mellett á munkásság pártja, a szociáldemokrata párt is csatlakozott a fővárosban néhány nappal .előbb megalakult Magyar Nemzed Tn nácshoz. 1918. november 1- jén délután 3 órakor a mai Dorottya Szálló nagytermében a három párt küldöttei létrehozták a Kaposvári Nemzeti Tanácsot. A helyi liberális polgársággal szemben — amely rövidesen a hatalom egyedüli birtokosának tekintette magát — a munkásság is létrehozta a hatalmi szervét, a Kaposvári Munkástanácsot... A megalakult munkás-nemzetőrség — mutatott rá a szónok a következő napok előkészületeire — a néhány hetes bizonytalanság, majd a forradalom markáns továbbfejlődése következtében Vágó Tibor, az Országos Szórakoztatózenei Központ megyei vezetője szerint az idén meglepően sokan jöttek vizsgázni. Alkalmi és 1919. március 10-én döntő szerepet játszott a megyében a hatalomátvételben, így érthető — állapította meg —, hogy Somogy megyében a hét évtizeddel ezelőtt lejátszódott események gyakorlati példával szolgálhattak a forradalmi út. a szövetségi politika és a tolerancia kérdéseinek meg oldására. A megnyitót követően dr. Farkas Márton, a Hadtörténeti Intézet főmunkatársa tartott előadást. Szinte napi krónikába illően idézte föl a monarchia összeomlását és a magyar polgári demokratikus forradalom legfőbb eseményeit, azok mának is szóló tanulságát. Alighanem az ilyen részletező, a lényeges összefüggéseket elemző dolgozatokat hiányolták a tankönyvekből néhányan a hozzászólók közül. A polgári demokratikus forradalom az eseményhez képest méltatlanul elkerülte Európa figyelmét; az angol és francia sajtó alig foglalkozott a magyarországi - az ő fogalmuk szerint : nemzetiségi — változásokkal, idézte korreferátumában dr. Horváth Gyula tanszékvezető tanár. Mivel foglalkoztak a határainkon túli újságok? Az eLső világháború befejezésével, s hangot adtak a bolsevizmustól való félelmüknek. Főképp baranyai, de somogyi vonatkozású adatokkal is az antant szerb megszállása alatti területek helyzetét mutatta be előadásában dr. Szita László archívumvezető. Tóth Ilona a kettős hatalmat jellemezte régiónk példái alapján. Dr. Szili Ferenc ismert kutatási területéről, a Mező- gazdasági Ipari Részvénytársaságról és a Somogyba 1918—19-ben telepített hadifoglyok helyzetéről szólt, s a történelmi események hiteles tudatosítására hívta föl a figyelmet, mintha a következő előadó, Paksi Lajos korreferátumát kívánta volna bevezetni. Paksi a káderképzésből, a felnőttoktatás tapasztalataiból merítette példáit, hogy bizonyítsa: az oktatásnak számos sürgető feladata van a történelmi tudat ápolásában, fejlesztésében. Dr. Miklós Endre is ehhez fűzött megjegyzéseket, elismerve, hogy az új középiskolai történelem- tankönyv jobb az előbbinél, de még a pontosságban is van adóssága. A tanácskozás dr. Andrássy Antal levéltárigazgató zárszavával ért véget. ideiglenes kategóriában kapnak működési engedélyt a zenészek és n.em a zenekarok. — Lehettünk volna szőröMint már hírül adtuk, az ÁISH és a KISZ KB minden megyében 1 millió 300 ezer forint átutalásával ifjúsági közösségi letéti számlát nyitott. A letéti számlát kezelő kuratóriumhoz megyénkben 47 pályázat érkezett. E pályázatokról, illetve a bírálat szempontjairól kérdeztük a kuratórium két tagját: Tóth Annát, a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának helyettes vezetőjét és Szabados Pétert, a megyei művelődési központ igazgatóját. — Azokat a pályázatokat részesítette a tizenegy tagú kuratórium előnyben, amelyek a kiírás eredeti céljának megfeleltek — tájékoztatott bennünket Szabados Péter —. tehát a közösségi kezdeményezések erősítését, a videózás lehetőségeinek a megteremtését, vállalkozások bővítését, illetve a kis településeken élő fiatalok színvonalasabb kulturális ellátását szolgálták. A 47 pályázó közül 16 kapott támogatást, négy pedig kamatmentes kölcsönt. A többit, sajnos, el kellett utasítanunk. — Voltak ugyanis olyan pályázók, akik két-három sorban írták le, ilLetve indokolták igényéiket — folytatta Tóth Anna. — Megalapozatlan célokra, próba —szerencse alapon kértek támogatást. Olyan is előfordult, hogy már előzőleg megpályázták és elnyerték az összeget, most pedig újra ugyanazzal a célkitűzéssel jelentkeztek. — A két végletet említve: volt olyan egyesület, amely a videórendszere kicserélésére kért több mint százezer forintot — fűzte hozzá Szabados Péter —, és volt olyan pályázó, aki a működési feltételekhez igényel 30-40 ezret. — Voltak-e egyéni pályázók? — Mindkét egyéni pályázó: a sió jut i Móczár István, valamint a kaposvári Vallató Géza a kuratórium döntése alapján támogatást kap — mondta Tóth Anna. — Móczár István, a már elkészült Sió mente című és megvalósításra váró, többek között a népi kismesterségeket megörökítő videófilmjeihez kért támogatást. A két egyéni pályázó közül Vallató Gézával beszélgettünk, aki a kuratórium döntése alapján a Mitől szép? című verses mesekönyve kiadási költségeihez 50 ezer forintot kapott. Neve sokszor megjelent már e e lapban is riportok, versek, színes, megragadó írásebb szívűek is — mondta az ismert zongorista —, de végül mindenkinek megadtuk az alkalmi működési engedélyt. Akik eljöttek, azoknak természetesen komoly repertoárjuk van, ám nem mindenki győzött meg bennünket arról, hogy a zenei kultúra emeléséért munkálkodik; ezt jó néhány lakodalmi zenekar esetében elmondhatom. A nagyatádi Dinasztia együttes vizsgájába kapcsolódtunk be. A négy fiú mindössze fél éve zenél együtt. A Vizsgabizottság egyik tagja, Sárdi Ferenc szerint nem is rosszul. A csapat vezetője ismert zenész, Húros Tibor. — Hol játszik a Dinasztia? — Nagyatádon és a környéken — felelte a fiatalember. — Minden hét végén zenélünk. sok alatt. Az új kötet — lektorainak véleménye szerint — Vallató Géza nyelvi leleményeire jellemző; népies stílusán pedig érezhető, hogy a költő-író Benedek Elak, Arany János, Móra Ferenc írásain nevelkedett. — Mióta foglalkozik ifjúsági irodalommal? — Két és fél éve, a kislányom megszületése óta. Ügy érzem, hogy a mese a hozzám legközelebb álló kifejezési forma, s „szállni” tudok a gyerekek képzeletévéi. — Hogyan, született meg az új kötet? — A mese képi világa és a gyerekrajzok mese-galaktikái közötti összefüggés fölfedezése volt az alapja annak az elhatározásnak, hogy közösen a gyermekekkel csináljunk könyvet. A kézirat tíz mesét és kilenc verset tartalmaz, ezeknek képi megfogalmazása a nagycsoportos óvodások és az alsó tagozatos iskolások alkotó közreműködésére vár. — Tehát a kötetet gyerekek illusztrálják? A kis könyvforga'tók szívesen firkálnak a könyvekbe, sőt kis is egészítik az illusztrációkat. Tapasztalatom szerint szívesen vállalkoznak a mese által nyújtott élmények papírra rögzítésére. Ez a módszer remekül fejleszti a kicsinyek képi látásmódját, megfigyelő- és kombinációs képességét. A 4—7 éves gyerekekre —tehát a „kriksz- kraksz” utáni időszakra — jellemző, hogy már tudnak ábrázolni, de nem érvényesül még a felnőtték befolyása. — Hány iskola diákjai vehetnek részt ebben az együttműködésben ? — Elsősorban a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára üzemi óvodásainak és azon iskolák diákjainak az illusztrációira számítok, akik kötődnek a Fonómunkás Kis- színpadhoz: a Bartók, a Gárdonyi, a Kinizsi-lakótelepi és a Krénusz általános iskola kisdiákjai; hozzájuk küldtem a kéziratot. A gyerekek alkotókedvét nem akarom se irányítani, se befolyásolni,, olyan műhelyről „álmodom”, amelyek elősegítik a gyermekek személyiségfejlődését, alkotó és nyitott emberré válását. — Mikor vehetjük kézbe a Mitől szép? című új Vallató Géza-kötetet? — Szeretném, ha gyermeknapra megjelenne... Tamási Rita Sárdi Ferenctől és Juhász Tibortól azt kérdeztem, kik azok a zenészék a hat nap alapján, akikből fölállhatna a „megyeválogatott”. — Az ifjabb Vágó Tibor, a Somogyi testvérek, aztán Horváth Károly Fonyódról és Niklovics Árpád énekes Marcaliból azok, akik tetszettek — felelte a két zenész zsűritag. — Az együttesek közül az említett atá- diak, a barcsi Ba-rock és a Noistra hangzott jól. A zsűri vezetője, Bornemissza Géza, a Baranya megyei OSZK vezetője szerint azonban nem volt kiugró tehetség. Zenész van, színvonal azonban... — Mennyit keresnek a zenészek? — Nagy a különbség. Vám aki 1000 forintért vállal bulit egy éjszakára, más egy lakodalmon ennek az ötszörösét kapja. Mi lesz veled magyar ipar? — kérdezte csütörtökön este a Kossuth rádióban Gácsi Sándor műsorvezető a vendégeitől, akik között nemcsak vállalati vezetők, gazdasági szakemberek, hanem az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői is ott voltak. Mire is vállalkozhat egy negyvenperces vitaműsor? Arra mindenképpen, hogy az évek óta felhalmozódott és sokszor ki nem mondott gondokat megvitatva megpróbálja összegezni a gazdasági folyamatokat. Gácsi Sándor műsora ennél feltétlenül több volt. Jó volt hallani, hogy nem esett egymásnak vállalati szakember és minisztériumi vezető; kulturált, színvonalas beszélgetés folyt, s ebben nagy szerepe volt a műsorvezetőnek, aki a legjobbkor, apró kérdésekkel vagy csak egyszerű közbeszúrásokkal „figyelmeztette” partnereit. E beszélgetés kapcsán ismét bebizonyosodott : nem tehető egyedüli felelőssé az ipar helyzetéért csak a vállalat és csak a minisztérium. A vita központi kérdésévé az vált, vajon a gazdálkodás lépéseit elő kell-e írni valakinek vagy csak a piacra bízni. Ez utóbbit szinte kivétel nélkül elutasították mindannyian, mondván: már a szabadversenyes kapitalizmus időszakában ezt meghaladó nézeteket vallott Marx, s így a „visszatérés” nem jelentene haladást. Piacra azonban szükség van. s ezt napjaink gazdaságpoTízféle szakmában csaknem nyolcszáz tanulót oktatnak a csurgói Farkas JáA vizsgáztatószobában közben a barcsiak Beatles- számot játszanak. Egyszerre mindenki elhallgat, s fiatal és öreg zenészeknek egyaránt elindul ritmiusko- pogásra az ujja, ütemet jár a lába. Sárdi Ferenc szerint a rendkívül egyenletesen játszó barcsiaknak nem kell a Mercédesz ! — Hogyhogy? — Előbb-utóbb minden jó zenekarnak jut egy külföldi ajánlat. A barcsiak értelmiségi zenészek, ők nem hajtották ezt, bár lehetőségük lett volna rá. Abból pedig már könnyen lehet Mercédesz. Ki érti ezt? A barcsiak a városukban szeretnek zenélni, így Trabantosan, Zsi- gásan az ugyancsak efféle fajtájú kocsikkal járókelő barátoknak. Jó színvonalon. Békés József litikai vitáiban leginkább a Tatai Ilona-féle álláspontként emlegetett nézet alapján tudjuk elképzelni. Nevezetesen: állam és vállalat együtt oldja meg az iparra háruló feladatokat, de ebben a formációban a vállalat dönthesse el, hogyan csinál vagy nem csinál valamit. Ezzel párhuzamosan vonjanak meg minden támogatást az ipari vállalatoktól, de az állam ne írjon elő kötelező feladatot. „Legyen reguláció, de csak a piacot szabályozzák, s ne a piac helyett szabályozzanak" — mondták a vitatkozók. A minisztériumok képviselői is egytértettek azzal, hogy a vállalati kapcsolatoknak valóban vállalatok közöttinek kell lenniük. Központilag nem lehet kitalálni olyan modellt, amely minden gondot megoldva köny- nyíti a vállalatok helyzetét. A verseny, a vállalat érdekeltsége, valamint a megfelelően kialakított szociális háttér segíthet csak. Legyenek olyan törvények, amelyek keretet adnak, de akkor a vállalatok éljenek is a lehetőségekkel. Mert bármilyen jónak látszik egy-egy elgondolás, csak a megvalósítás helyessége igazolja. S e ponton, sajnos, osztjuk az egyik hozzászóló véleményét: félő, hogy a hamarosan kiéleződő versenyben a termelővállalatok közül sok kerül olyan helyzetbe, hogy nem fogja vállalni a ver senyhelyzetet. nos Ipari es Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben és Szakközépiskolában. Szeptembertől újabb 317 növendéket fogadnak. Pályavá- választási kiállításon mutatják be ezekben a napokban az intézetben, hogy milyen mesterségeket lehet elsajátítani náluk. A környék valamennyi üzeme felvonultatja termékeit kedvcsinálóként. A kisdiákok érdeklődését bizonyítja az is, hogy már most harminc százalékkal több a jelentkező, mint ahány tanulót fölvehetne a csurgói szakmunkás- képző és szakközépiskola. A legtöbben ruhaipari technikusok és mezőgazdasági gépszerelők szeretnének lenni. A következő tanévtől gépjárművezetői tanfolyamokat is tartanak majd az iskolában; ehhez saját rutinpályát építenek. A nyáron a diákok segítségével megkezdték az uj kollégium építését is. Ha elkészül, ötszáz tanulónak adhatnak majd helyet. A munkákkal igencsak előre járnak, így a jövő szeptemberben már kétszázötven diák beköltözhet az új kollégiumba. H. B. Egy hete zenész „Ki mit tud?” zajlik Kaposváron, a Tanácsház utcai OSZK megyei központban. A jól hangzó név mögött azonban egy lerobbant öreg ház a négy- évenként sorra kerülő vizsgáztatás színhelye. Innen indulnak útra azok a zenészek, akik a legeldugottabb somogyi faluban húzzák a lakodalmi talpalávalót, a „kom- binét”, és azok is, akik az NSZK-ból, Hollandiából Mercédesszel jönnek haza . .. „Kombiné" a Tanácsház utcában Háromszáz zenész vizsgázott ‘1 Balogh P. Ferenc Pályaválasztási kiállítás Csurgón
