Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

1988. november 19., szombat Somogyi Néplap 5 Levéltári nap TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK 1918—19-BŐL Megyénkben negyvenhetén pályáztak Gyermekek illusztrálják a mesekönyvet RÁDIÓJIGYZET Mi lesz veled... A tizenkilencedik évkönyv példás gyorsasággal készült el a Somogy Megyei Nyom­dában. A Somogy megye múltjából sorozatban meg­jelent kötetekben eddig száz­ötven tanulmány látott nap­világot, ezek egyharmada somogyi kutatók tollából született. A dolgozatok több­sége, mintegy háromnegyed­része régiónk történetével foglalkozik, ám fontosak azok az írások is, amelyek a köztörténettel foglalkoz­nak. A legújabb kötet még nyomd af esték szagú, benne dr. Kanyar József nyugal­mazott levéltárigazgató szer­kesztésében tizenhárom ta­nulmány olvasható. Van kö­zöttük értékes forrásközlés és elemző bemutatása törté­nelmünk fontosabb esemé­nyeinek. Dr. Andrássy An­tal munkája e szempontból a hetven évvel ezelőtti ese­ményeket, az 1918-as polgá­ri forradalmat, illetve az ezt követő szocialista forra­dalmat elemzi. Tegnap vet­ték kezükbe az érdeklődök, akik a megyei Oktatási Igazgatóság épületében meg­rendezett, tizenkettedik le­véltári napon 1918 és 1919 fontos történelmi eseményei­ről hallgattak előadásokat. A tanácskozáson ott volt dr. Horváth Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese is. A megnyitóban is utalt a történelmi évfordulóra Tóth János, a megyei pártbizott­ság titkára. Többek között ezeket mondta: — Hét évtizede az esemé­nyek megyénkben nagyjá­ból hasonló módon, mégis eltérően zajlottak le. mint az ország más vidékén. A hazatért katonák itt. So­mogybán azonnal cselekedni akartak. A cselekvés órája keveset késett; október 29- én a két polgári tömörülés mellett á munkásság pártja, a szociáldemokrata párt is csatlakozott a fővárosban néhány nappal .előbb meg­alakult Magyar Nemzed Tn nácshoz. 1918. november 1- jén délután 3 órakor a mai Dorottya Szálló nagytermé­ben a három párt küldöttei létrehozták a Kaposvári Nemzeti Tanácsot. A helyi liberális polgársággal szem­ben — amely rövidesen a hatalom egyedüli birtokosá­nak tekintette magát — a munkásság is létrehozta a hatalmi szervét, a Kaposvá­ri Munkástanácsot... A megalakult munkás-nem­zetőrség — mutatott rá a szónok a következő napok előkészületeire — a néhány hetes bizonytalanság, majd a forradalom markáns to­vábbfejlődése következtében Vágó Tibor, az Országos Szórakoztatózenei Központ megyei vezetője szerint az idén meglepően sokan jöt­tek vizsgázni. Alkalmi és 1919. március 10-én döntő szerepet játszott a megyé­ben a hatalomátvételben, így érthető — állapította meg —, hogy Somogy me­gyében a hét évtizeddel ez­előtt lejátszódott események gyakorlati példával szolgál­hattak a forradalmi út. a szövetségi politika és a to­lerancia kérdéseinek meg oldására. A megnyitót követően dr. Farkas Márton, a Hadtörté­neti Intézet főmunkatársa tartott előadást. Szinte napi krónikába illően idézte föl a monarchia összeomlását és a magyar polgári demokra­tikus forradalom legfőbb eseményeit, azok mának is szóló tanulságát. Alighanem az ilyen részletező, a lénye­ges összefüggéseket elemző dolgozatokat hiányolták a tankönyvekből néhányan a hozzászólók közül. A polgári demokratikus forradalom az eseményhez képest méltatlanul elkerülte Európa figyelmét; az angol és francia sajtó alig foglal­kozott a magyarországi - az ő fogalmuk szerint : nem­zetiségi — változásokkal, idézte korreferátumában dr. Horváth Gyula tanszékveze­tő tanár. Mivel foglalkoztak a határainkon túli újságok? Az eLső világháború befeje­zésével, s hangot adtak a bolsevizmustól való félel­müknek. Főképp baranyai, de somogyi vonatkozású adatokkal is az antant szerb megszállása alatti területek helyzetét mutatta be elő­adásában dr. Szita László archívumvezető. Tóth Ilona a kettős hatalmat jellemez­te régiónk példái alapján. Dr. Szili Ferenc ismert ku­tatási területéről, a Mező- gazdasági Ipari Részvény­társaságról és a Somogyba 1918—19-ben telepített hadi­foglyok helyzetéről szólt, s a történelmi események hi­teles tudatosítására hívta föl a figyelmet, mintha a következő előadó, Paksi La­jos korreferátumát kívánta volna bevezetni. Paksi a ká­derképzésből, a felnőttokta­tás tapasztalataiból merítet­te példáit, hogy bizonyítsa: az oktatásnak számos sür­gető feladata van a törté­nelmi tudat ápolásában, fej­lesztésében. Dr. Miklós End­re is ehhez fűzött megjegy­zéseket, elismerve, hogy az új középiskolai történelem- tankönyv jobb az előbbinél, de még a pontosságban is van adóssága. A tanácskozás dr. And­rássy Antal levéltárigazgató zárszavával ért véget. ideiglenes kategóriában kapnak működési enge­délyt a zenészek és n.em a zenekarok. — Lehettünk volna szőrö­Mint már hírül adtuk, az ÁISH és a KISZ KB min­den megyében 1 millió 300 ezer forint átutalásával if­júsági közösségi letéti szám­lát nyitott. A letéti számlát kezelő kuratóriumhoz me­gyénkben 47 pályázat érke­zett. E pályázatokról, illet­ve a bírálat szempontjairól kérdeztük a kuratórium két tagját: Tóth Annát, a me­gyei tanács ifjúsági és sportosztályának helyet­tes vezetőjét és Szabados Pétert, a megyei művelődé­si központ igazgatóját. — Azokat a pályázatokat részesítette a tizenegy ta­gú kuratórium előnyben, amelyek a kiírás eredeti cél­jának megfeleltek — tájé­koztatott bennünket Sza­bados Péter —. tehát a kö­zösségi kezdeményezések erősítését, a videózás lehe­tőségeinek a megteremté­sét, vállalkozások bővíté­sét, illetve a kis települése­ken élő fiatalok színvona­lasabb kulturális ellátását szolgálták. A 47 pályázó kö­zül 16 kapott támogatást, négy pedig kamatmentes kölcsönt. A többit, sajnos, el kellett utasítanunk. — Voltak ugyanis olyan pályázók, akik két-három sorban írták le, ilLetve in­dokolták igényéiket — foly­tatta Tóth Anna. — Meg­alapozatlan célokra, próba —szerencse alapon kértek támogatást. Olyan is előfor­dult, hogy már előzőleg megpályázták és elnyerték az összeget, most pedig új­ra ugyanazzal a célkitűzés­sel jelentkeztek. — A két végletet említve: volt olyan egyesület, amely a videórendszere kicseré­lésére kért több mint száz­ezer forintot — fűzte hozzá Szabados Péter —, és volt olyan pályázó, aki a műkö­dési feltételekhez igényel 30-40 ezret. — Voltak-e egyéni pályá­zók? — Mindkét egyéni pályá­zó: a sió jut i Móczár István, valamint a kaposvári Valla­tó Géza a kuratórium dön­tése alapján támogatást kap — mondta Tóth Anna. — Móczár István, a már el­készült Sió mente című és megvalósításra váró, többek között a népi kismestersé­geket megörökítő videó­filmjeihez kért támogatást. A két egyéni pályázó kö­zül Vallató Gézával beszél­gettünk, aki a kuratórium döntése alapján a Mitől szép? című verses mese­könyve kiadási költségeihez 50 ezer forintot kapott. Ne­ve sokszor megjelent már e e lapban is riportok, ver­sek, színes, megragadó írá­sebb szívűek is — mondta az ismert zongorista —, de végül mindenkinek megad­tuk az alkalmi működési engedélyt. Akik eljöttek, azoknak természetesen ko­moly repertoárjuk van, ám nem mindenki győzött meg bennünket arról, hogy a zenei kultúra emeléséért munkálkodik; ezt jó néhány lakodalmi zenekar esetében elmondhatom. A nagyatádi Dinasztia együttes vizsgájába kap­csolódtunk be. A négy fiú mindössze fél éve zenél együtt. A Vizsgabizottság egyik tagja, Sárdi Ferenc szerint nem is rosszul. A csapat vezetője ismert ze­nész, Húros Tibor. — Hol játszik a Dinasz­tia? — Nagyatádon és a kör­nyéken — felelte a fiatal­ember. — Minden hét vé­gén zenélünk. sok alatt. Az új kötet — lektorainak véleménye sze­rint — Vallató Géza nyelvi leleményeire jellemző; né­pies stílusán pedig érezhe­tő, hogy a költő-író Bene­dek Elak, Arany János, Mó­ra Ferenc írásain nevelke­dett. — Mióta foglalkozik ifjú­sági irodalommal? — Két és fél éve, a kis­lányom megszületése óta. Ügy érzem, hogy a mese a hozzám legközelebb álló ki­fejezési forma, s „szállni” tudok a gyerekek képzele­tévéi. — Hogyan, született meg az új kötet? — A mese képi világa és a gyerekrajzok mese-galak­tikái közötti összefüggés fölfedezése volt az alapja annak az elhatározásnak, hogy közösen a gyermekek­kel csináljunk könyvet. A kézirat tíz mesét és kilenc verset tartalmaz, ezeknek képi megfogalmazása a nagycsoportos óvodások és az alsó tagozatos iskolások alkotó közreműködésére vár. — Tehát a kötetet gyere­kek illusztrálják? A kis könyvforga'tók szívesen firkálnak a köny­vekbe, sőt kis is egészítik az illusztrációkat. Tapasztala­tom szerint szívesen vállal­koznak a mese által nyúj­tott élmények papírra rög­zítésére. Ez a módszer re­mekül fejleszti a kicsinyek képi látásmódját, megfi­gyelő- és kombinációs ké­pességét. A 4—7 éves gye­rekekre —tehát a „kriksz- kraksz” utáni időszakra — jellemző, hogy már tudnak ábrázolni, de nem érvénye­sül még a felnőtték befo­lyása. — Hány iskola diákjai vehetnek részt ebben az együttműködésben ? — Elsősorban a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára üzemi óvodásainak és azon isko­lák diákjainak az illuszt­rációira számítok, akik kö­tődnek a Fonómunkás Kis- színpadhoz: a Bartók, a Gárdonyi, a Kinizsi-lakóte­lepi és a Krénusz általános iskola kisdiákjai; hozzájuk küldtem a kéziratot. A gye­rekek alkotókedvét nem aka­rom se irányítani, se befo­lyásolni,, olyan műhelyről „álmodom”, amelyek előse­gítik a gyermekek szemé­lyiségfejlődését, alkotó és nyitott emberré válását. — Mikor vehetjük kézbe a Mitől szép? című új Val­lató Géza-kötetet? — Szeretném, ha gyer­meknapra megjelenne... Tamási Rita Sárdi Ferenctől és Juhász Tibortól azt kérdeztem, kik azok a zenészék a hat nap alapján, akikből fölállhatna a „megyeválogatott”. — Az ifjabb Vágó Tibor, a Somogyi testvérek, aztán Horváth Károly Fonyódról és Niklovics Árpád énekes Marcaliból azok, akik tet­szettek — felelte a két ze­nész zsűritag. — Az együt­tesek közül az említett atá- diak, a barcsi Ba-rock és a Noistra hangzott jól. A zsűri vezetője, Borne­missza Géza, a Baranya megyei OSZK vezetője sze­rint azonban nem volt kiug­ró tehetség. Zenész van, színvonal azonban... — Mennyit keresnek a ze­nészek? — Nagy a különbség. Vám aki 1000 forintért vál­lal bulit egy éjszakára, más egy lakodalmon ennek az ötszörösét kapja. Mi lesz veled magyar ipar? — kérdezte csütörtö­kön este a Kossuth rádió­ban Gácsi Sándor műsorve­zető a vendégeitől, akik kö­zött nemcsak vállalati veze­tők, gazdasági szakemberek, hanem az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium képvi­selői is ott voltak. Mire is vállalkozhat egy negyvenperces vitaműsor? Arra mindenképpen, hogy az évek óta felhalmozódott és sokszor ki nem mondott gondokat megvitatva meg­próbálja összegezni a gaz­dasági folyamatokat. Gácsi Sándor műsora ennél fel­tétlenül több volt. Jó volt hallani, hogy nem esett egy­másnak vállalati szakember és minisztériumi vezető; kul­turált, színvonalas beszélge­tés folyt, s ebben nagy sze­repe volt a műsorvezetőnek, aki a legjobbkor, apró kér­désekkel vagy csak egyszerű közbeszúrásokkal „figyel­meztette” partnereit. E be­szélgetés kapcsán ismét be­bizonyosodott : nem tehető egyedüli felelőssé az ipar helyzetéért csak a vállalat és csak a minisztérium. A vita központi kérdésévé az vált, vajon a gazdálko­dás lépéseit elő kell-e írni valakinek vagy csak a piac­ra bízni. Ez utóbbit szinte kivétel nélkül elutasították mindannyian, mondván: már a szabadversenyes ka­pitalizmus időszakában ezt meghaladó nézeteket vallott Marx, s így a „visszatérés” nem jelentene haladást. Piacra azonban szükség van. s ezt napjaink gazdaságpo­Tízféle szakmában csak­nem nyolcszáz tanulót ok­tatnak a csurgói Farkas Já­A vizsgáztatószobában közben a barcsiak Beatles- számot játszanak. Egyszer­re mindenki elhallgat, s fia­tal és öreg zenészeknek egyaránt elindul ritmiusko- pogásra az ujja, ütemet jár a lába. Sárdi Ferenc szerint a rendkívül egyenletesen ját­szó barcsiaknak nem kell a Mercédesz ! — Hogyhogy? — Előbb-utóbb minden jó zenekarnak jut egy külföl­di ajánlat. A barcsiak ér­telmiségi zenészek, ők nem hajtották ezt, bár lehetősé­gük lett volna rá. Abból pe­dig már könnyen lehet Mer­cédesz. Ki érti ezt? A barcsiak a városukban szeretnek ze­nélni, így Trabantosan, Zsi- gásan az ugyancsak efféle fajtájú kocsikkal járókelő barátoknak. Jó színvonalon. Békés József litikai vitáiban leginkább a Tatai Ilona-féle álláspont­ként emlegetett nézet alap­ján tudjuk elképzelni. Ne­vezetesen: állam és vállalat együtt oldja meg az iparra háruló feladatokat, de eb­ben a formációban a válla­lat dönthesse el, hogyan csi­nál vagy nem csinál vala­mit. Ezzel párhuzamosan vonjanak meg minden tá­mogatást az ipari vállala­toktól, de az állam ne írjon elő kötelező feladatot. „Le­gyen reguláció, de csak a piacot szabályozzák, s ne a piac helyett szabályozzanak" — mondták a vitatkozók. A minisztériumok képvi­selői is egytértettek azzal, hogy a vállalati kapcsola­toknak valóban vállalatok közöttinek kell lenniük. Köz­pontilag nem lehet kitalálni olyan modellt, amely min­den gondot megoldva köny- nyíti a vállalatok helyzetét. A verseny, a vállalat érde­keltsége, valamint a meg­felelően kialakított szociális háttér segíthet csak. Legye­nek olyan törvények, ame­lyek keretet adnak, de ak­kor a vállalatok éljenek is a lehetőségekkel. Mert bár­milyen jónak látszik egy-egy elgondolás, csak a megvaló­sítás helyessége igazolja. S e ponton, sajnos, osztjuk az egyik hozzászóló vélemé­nyét: félő, hogy a hamaro­san kiéleződő versenyben a termelővállalatok közül sok kerül olyan helyzetbe, hogy nem fogja vállalni a ver senyhelyzetet. nos Ipari es Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben és Szakközépiskolában. Szep­tembertől újabb 317 növen­déket fogadnak. Pályavá- választási kiállításon mutat­ják be ezekben a napokban az intézetben, hogy milyen mesterségeket lehet elsajá­títani náluk. A környék va­lamennyi üzeme felvonul­tatja termékeit kedvcsináló­ként. A kisdiákok érdeklő­dését bizonyítja az is, hogy már most harminc száza­lékkal több a jelentkező, mint ahány tanulót fölvehet­ne a csurgói szakmunkás- képző és szakközépiskola. A legtöbben ruhaipari techni­kusok és mezőgazdasági gépszerelők szeretnének len­ni. A következő tanévtől gépjárművezetői tanfolya­mokat is tartanak majd az iskolában; ehhez saját ru­tinpályát építenek. A nyáron a diákok segít­ségével megkezdték az uj kollégium építését is. Ha elkészül, ötszáz tanulónak adhatnak majd helyet. A munkákkal igencsak előre járnak, így a jövő szeptem­berben már kétszázötven diák beköltözhet az új kol­légiumba. H. B. Egy hete zenész „Ki mit tud?” zajlik Kaposváron, a Tanácsház utcai OSZK megyei központban. A jól hangzó név mögött azonban egy lerobbant öreg ház a négy- évenként sorra kerülő vizsgáztatás színhelye. Innen in­dulnak útra azok a zenészek, akik a legeldugottabb so­mogyi faluban húzzák a lakodalmi talpalávalót, a „kom- binét”, és azok is, akik az NSZK-ból, Hollandiából Mer­cédesszel jönnek haza . .. „Kombiné" a Tanácsház utcában Háromszáz zenész vizsgázott ‘1 Balogh P. Ferenc Pályaválasztási kiállítás Csurgón

Next

/
Oldalképek
Tartalom