Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-18 / 275. szám
2 Somogyi Néplap 1988. november 18., péntek Széles körű tárgyalások Francois Mitterrand-dal Grósz Károly és Francois Mitterrand az Elyséc-palota főbejáratánál (Folytatás az 1. oldalról) területét tekintve kis ország — hazánknak is megvannak a maga teendői. — Éppen tíz esztendeje, Kádár János ittjártaikor írtak alá politikai nyilatkozatot a magyar —francia kapcsolatokról, amely ma is aktuális megállapodásokat tartalmaz. Már ebben is tükröződött' a magyar vezetés felismerte a nyitás szükségességét, átn a kedvező nemzetközi feltételeket ehhez csak az új szovjet külpolitikai gondolkodás teremtette meg. Majd arról beszélt, hogy az együttműködés mai lehetőségei sem műszaki-tudományos téren nincsenek kihasználva. Szeretnénk bekapcsolódni a nagy francia vállalkozásokba, fejlesztési programokba, a legtöbb lehetőséget erre az elektronikában, a számítástechnikában, a mezőgépiparban, az élelmiszeriparban, vegyiparban, il letve korszerű technológiák cseréjében és átvételében, valamint a harmadik piacokon való együttműködésben látjuk. — Franciaországnak nincsenek nagy hagyományai a gazdasági együttműködésben, a kereskedelemben, „talán mert a franciák nem szeretnek utazni” — adott tréfás magyarázatot a francia elnök. „Az előrelépéshez — fordította komolyra a szót — mindenekelőtt politikai akarat, impulzus kell.” Vissza-visszatérő témája vo'lt a beszélgetésnek az 1992-es esztendő, az Európai Közösség egységes belső piacának megteremtése. Mitterrand elnök is megerősítette: ez nem lesz hátrányos a kívülállóknak, ellenkezőleg, „a közös belső piac létrejöttével még erősebbé váló EGK még nyitottabb lesz, az együttműködés jobb feltételeit tudja megteremteni”. Leszerelés, fegyverzetkorlátozás — fontos kulcsszavak a tárgyalásról. Francois Mitterrand nagy han.gsúly- lyal szólt arról, hogy Franciaország az egyensúly megőrzésével minden területen híve a leszerelésnek, s fontosnak tartja ennek ellenőrzését. Nagyon lényeges, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentse hadászati fegyverzetét, s a nukleáris leszerelésben Franciaország is részt kíván venni. „Most azonban a hagyományos fegyverek csökkentésének, s a vegyi fegyverek korlátozásának sell elsőbbséget adni” — mondotta. „Ebben magunk is érdekeltek vagyunk” — emelte ki Grósz Károly, emlékeztetve vendéglátóját: Magyarország már többször kifejezte azt az óhaját, hogy már a leszerelési folyamat „első szakaszában érintve legyen”. Michel Rocard miniszterelnök tegnap este díszvacsorát adott Grósz Károly tiszteletére, amelyen Rocard és m/ioiszterelnökünk pohárköszöntőt mondott. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a kormány nem újratárgyalta azokat az elveket, amelyeket októberben elfogadott, hanem bemutatott néhány módosítási javaslatot. Az ülésen rendkívül éles párbeszéd alakult ki Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és a kormány képviselői között. Továbbra is alapvető véleménykülönbség maradt a szakszervezetek és a kormány elképzelései között; a Minisztertanács tagjai a korábban megfogalmazott rendező elvekben alapvető módosítást nem javasoltak. A szakmai véleménycserék, amelyeket a különböző szervezetekkel folytatott a kormány, megerősítették a Munka Törvénykönyve módosítására vonatkozó korábbi elképzeléseket, ugyanakkor heves tiltakozásoknak adott hangot a napisajtó a szakszervezetek jogainak csökkentése és a szákszervezeti vívmányok megszüntetése miatt. A kormány nem kívánja megszüntetni a kollektív szerződések intézményrendszerét, sőt érdemibbé akarja tenni, tartalommal kívánja megtölteni azt — szögezte le. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára a mostani ülésen indítványozta, hogy a kormány decemberben, a Munka Törvénykönyve módosítása kapcsán ne terjessze az Országgyűlés elé a munkabe- szüntetési jogra vonatkozó szabályozást. Azzal érvelt, hogy a SZOT testületéi érdemben nem tudták megtárgyalni az ezzel kapcsolatos kérdéseket, s ennek megfelelően a végleges testületi állásfoglalás sem alakult ki. A kormány a vitában kompromisszumos javaslatot tett: eszerint a fontos kérdésekben a kollektív szerződést kötelezően előírnák. Ezt a javaslatot a szakszervezetek elutasították, és továbbra is a kollektív szerződés megkötésének általánosan kötelező jellegéhez ragaszkodnak. A kormány a kérdésben megerősítette korábbi állásfoglalását, ugyanakkor kinyilvánította: még egy alkalmat kell találni arra, hogy a szakszervezetek és a kormány képviselői a parlamenti beterjesztés előtt próbáljanak megegyezni. Ennek megfelelően elhatározták, hogy november végén a SZOT és a kormány vezetői megbeszélést tartanaik a kollektív szerződés, a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga és a mun- kabeszüntetési jog szabályozása kérdésében. A Magyar Hírlap munkatársa arról érdeklődött, mikor s milyen törvényben fogják szabályozni a politikai sztrájk lehetőségét. Válaszában Halmos Csaba kifejtette, nem változott a kormány álláspontja ate- kintetben, hogy a sztrájk jogi lehetőségét alapvetően a dolgozók gazdasági, szociális érdekeit sértő munkáltatói intézkedéssel szemben garantálják. A politikai sztrájkot a módosítási javaslat meg sem említi, ugyanakkor kimondja, hogy az alkotmányba ütköző cselekedet jogellenes sztrájknak minősül. A legutóbbi szóvivői tájékoztatón Marosán György cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a november 7-ei Vörösmarty téri tüntetés résztvevőit a rendőrség bántalmazta volna. Ezzel szemben a kormány lapjához helyreigazítási kérelem érkezett, melyben az egyik előállított megírta, hogyan verték meg a rendőrségen. A Magyar Hírlap munkatársa megkérdezte, sikerült-e azóta a szóvivőnek újabb információkat beszereznie az üggyel kapcsolatban ? Érdeklődött arról is: politikailag mi indokolta a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége előtt november 15-re tervezett tüntetés feloszlatását. Marosán György elmondotta: az információt a Belügyminisztérium illetékeseitől kapta, s ma sincs oka kételkedni annak igazában, amennyiben az érintettek úgy vélik, hogy az elmondottak nem feleltek meg a valóságnak, helyreigazítást kérhetnek az újságtól, ezt — elutasítás esetén — a bíróság bírálja el. Az eset kivizsgálását kérhetik az ügyészségtől. A második kérdéssel kapcsolatban rámutatott : nem engedélyezett tüntetést próbáltak tartani. A világ több városában ugyanakkor lezajlott tüntetések — úgy tűnik — egyértelműen a Román Szocialista Köztársaság ellen irányultak. A magyar kormány még hallgatólag sem adhatja hozzájárulását ilyen törekvésekhez. Maga a helyszín és az időpont felvetette a provokáció lehetőségét és ezt az illetékeseknek messzemenően figyelembe kellett venniük a döntés során. I Szovjet—indiai kapcsolatok Indiában — másodszor Tanácskozik a litván parlament Vilniusban, tegnap megkezdte munkáját a litván parlament soros ülésszaka. A balti szovjetköztársaság törvényhozó testületé számos időszerű témát vitat meg. A napirenden a jövő évre szóló költségvetési terven kívül olyan kérdések is szerepelnek, mint a litván nyelv használatának, a litván államiság jelvényeinek a problémája, valamint a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság alkotmányának módosításával kapcsolatos előkészítő munka áttekintése. Szaharov találkozott Tellen el Szerdán, egy washingtoni díszvacsorán első ízben találkozott egymással a szovjet és az amerikai „hidrogénbomba atyja”, Andrej Szaharov és Teller Ede. A két tudós, aki jelentős szerepet játszott az amerikai, illetve a szovjet hidrogénbomba kifejlesztésében, ellentétesen ítéli meg az SDI-programot. A magyar származású amerikai tudós közismert támogatója a csillagháborús terveknek. Andrej Szaharov viszont az SDI-program ellen száll síkra. A díszvacsorán is elmondta, hogy a terv megvalósítása arra késztetheti a „csillagháború” által fenyegetett államokat, hogy ellenintézkedéseket tegyenek, s ez az atomháború kitörésének veszélyével fenyeget. Rakétamegsemmisítés Szicíliában A szicíliai Comiso támaszponton csütörtökön megkezdődött az itt elhelyezett amerikai manőverező robotrepülőgépek megsemmisítése az 1987 decemberben Washingtonban aláírt szovjet— amerikai megállapodásnak megfelelően. A támaszpontot, ahol 112 közép-hatótávolságú rakétát tartottak hadrenben, előzőleg ellenőrizte egy tíz fős szovjet tiszti csoport is, amely felügyelte a megsemmisítést is. Második indiai utazását kezdte meg Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára, akit ez év őszén választottak meg a Legfelsőbb Tanács elnökségéneik elnökévé, magas állami tisztségében először utazik külföldre. Első alkalommal történik az is, hogy egy országba másodszor utazik a szovjet vezető. Mostani indiai látogatása részben összefügg azzal, hogy Üj-Delhiben befejezéséhez közeledik az egy évvel ezelőtt Nyikolaj Rizskov miniszterelnök által megnyitott indiai Szovjetunió- fesztivál. Ez a rendezvénysorozat, amelyet a szintén egy éven át tartó szovjetunióbeli India-fesztivál előzött meg, egyedülálló a maga nemében, s érzékelteti a két ország barátságát, érdeklődését egymás iránt. A legfelsőbb szintű látogatások előtti gyakorlatnak megfelelően megszaporodtak a lapokban a színes riportok és az elmélyült elemzések a szovjet—indiai viszonyról, a kétoldalú kapcsolatok számos részletéről. Hála a szovjet sajtó sokszínűvé válásának, nemcsak semmitmondó méltatások, hanem érdemi értékelések is olvashatók e kapcsolat megannyi kérdéséről, problémájáról, s ezek feltárása rögvest hitelesebbé teszi az eredmények leírását is. Történelmi távlatai vannak a négy évtizede független Indiához fűződő kapcsolatoknak, amelyek igazi fordulatot az ötvenes évek közepe táján vettek. 1955- ben Nehru kormányfő moszkvai látogatásával, majd még abban az évben Hruscsov és Bulganyin vi- szontlátogatásával a legfelsőbb szinten kezdődött el az új minőségű kapcsolatok építése. A viszony fejlődésének második nagy szakasza 1971-ben az Üj-Delhiben aláírt béke-, barátsági és együttműködési szerződéssel nyílt meg. A harmadik, jelenlegi szakasz Mihail Gorbacsov 1986 novemberi látogatásával vette kezdetét. E látogatás idején írta alá Gorbacsov és Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök a delhi nyilatkozatot, amely az atomfegyverektől és erőszaktól mentes világ megteremtésének elveit tartalmazza. Gorbacsov mostani útja előtt hangzott el a szovjet vezető krasznojarszki beszéde, amely sok konkrét javaslatot tartalmaz az ázsiai —csendes-óceáni térség békéjének és biztonságának megerősítésére. Most először nyílik alkalom e javaslatok érdemi megvitatására az érintett térség egyik legnagyobb lélékszámú államának legfelsőbb vezetőivel. A krasznojarszki javaslatok szervesen illeszkednek a delhi nyilatkozatban lefektetett elvek megvalósítására irányuló erőfeszítésekhez. Moszkvában a delhi deklarációt mindmáig az első olyan nemzetközi dokumentumnak tekintik, amely már tartalmazza a szovjet külpolitikát és diplomáciát azóta átható új gondolkodásmód fő elemeit. A kapcsolatok nemzetközi összetevői között nem feledhető az a konstruktív magatartás, amelyet India az afganisztáni válság ügyében kezdettől fogva tanúsít. Noha Delhi sem helyeselte a szovjet bevonulást, abból indult ki, hogy egy adott időszakban ez szükségszerű és kényszerű intézkedés veit. Ebből az alapállásból igyekezett minden fórumon hozzájárulni a mielőbbi politikai rendezés feltételeinek megteremtéséhez. A kétoldalú viszonyban meghatározó a hagyományos gazdasági, kereskedelmi együttműködés. Híven az őszinte, nyílt szellemű politizáláshoz, ma már ennek gondjairól is egyre több rész. let ismerhető meg. A fő törekvés ebben a vonatkozásban is az új formák feltárása, a közös vállalatok létesítése. A szovjet vezetés nemcsak tudja, hanem nyíltan beszél is róla, hogy gondok vannak az indiai piacon. A felmerült nehézségek egy része egyes minisztériumok, főhatóságok, vállalatok tevékenységére vezethetők vissza. Nehezíti a munkát a nagyfokú bürokrácia az indiai rendelések kezelésében, laza a szállítási fegyelem, s nemegyszer az kelt aggodalmat az indiai partnerben, hogy gyenge egyes szovjet termékek minősége. A szovjet vezetés éppen e goindok felszámolása érdekében is törekszik a minőségileg, tartalmilag újszerű gazdasági együttműködés fejlesztésére, hiszen a két ország egyaránt érdekelt ebben. Gorbacsov látogatásától Moszkvában azt várják, hogy újabb lendületet ad annak a folyamatnak, amely nemcsak a legfelsőbb szintéin, hanem más vezetők és szakemberek rendszeres találkozóin is jellemzi a szovjet—indiai viszonyt. Szántó András Észtország — Legfelsőbb Tanács A legközelebbi ülésen megtárgyalják az észt döntést Arnold Ruejtel, az Észt Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke (jobbról) és Indrek Tooma, a köztársaság most megválasztott új kormányfője beszélget az észt parlament ülésén A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége következő ülésén napirendre tűzi az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsának szerdai döntését, amely módosította a szövetségi köztársaság alkotmányának 74. cikkelyét — jelentette csütörtökön a TASZSZ hírügynökség a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének üléséről beszámolva. Az észtországi köztársasági alkotmány módosítása lehetővé teszi, hogy az észt legfelsőbb államhatalmi szervek meghatározott esetekben felülbírálják a szövetségi szinten hozott törvénykezési és más dönté- s akist. A csütörtökön kora délután közzétett moszkvai bejelentés az első hivatalos közlés a szovjet tömegtájékoztatásban az észt parlament szerdán befejeződött ülésszaka kapcsán. Az MTI moszkvai irodájának Tal- linnból kapott értesülése szerint az észt parlamenti képivselők 254-7 arányban szavaztak a módosítás mellett. Az ülésszakon egyébként, amelyet az észt televízió a késő esti órákig egyenesben közvetített, környezetvédelmi problémákról, a sztálinizmus Okozta károkról és más történelmi kérdésekről volt szó. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége szerint ez a módosítás, más, az észt parlament legutóbbi ülésén elfogadott dokumentumokkal együtt ellentétes a Szovjetunió jelenlegi alkotmányával. Ezért döntött úgy a testület, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnökségének legközelebbi ülése elé viszi a kérdést. A tanácskozásra meghívják Észtország képviselőit is.
